Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)
1978-07-09 / 160. szám
Munkánk Kedvező fél év után — nehéz aratás előtt ' Elnagyolt és aprólékosan ki- Érdemes tehát az adatok ahol egyetlen eszköz dolgozott részletek, komor meg mögé tekinteni, mivel csak gurtni. Beszélhetünk vidám színek egyaránt föllel- így láthatunk tiszta képet. S hetők ezen a képzeletbeli táj- e kép azt mutatja, a jelentős képen. A hatalmas vászonnak fejlesztési kiadásoK ellenére pátolja a szenet csupán egyetlen darabját, az nem élnek mindenütt az ossz- Szót válthatunk ipari munka terepét szemügy- hangra, a régit és az újat re véve: a légkondicionált egyeztető cselekedetekre móüzemcsarnok s a füsttől, olaj- dot nyújtó lehetőségekkel. Az tói feketére pácolódott mű- automata szövőgépekkel őshelyépület éppúgy helyet ka- régi van, a fűtővel, aki pusztán műszereket figyel, s társával, aki tonnaszám la- a tűztérbe. művezetővel, aki intésére daru mozdul, konvejorsor jön mozgásba, s kollégájával, aki — segédmunkás híján — maga kikészítőberendezések vonszolja a súlyos ládákat, pott rajta, mint a verítékez- állíthatók szembe, az emberi beosztottjaival, a nődolgozók- tető gürcölés, s a központi kéz érintése nélkül dolgozó kai együtt. Az a tény példávezérlőterem műszerfalán a sajtolósorokhoz pedig kéziko- gombok nyomogatása. Mun- csikón szállítják a darabon- kánk környezete legtöbbször ként negyven kilogrammos olyan, mint munkánk maga. öntvényeket. Ahogy gyakori Ellentmondó, össze nem illő eset, a frissen átadott gyártóalkotóelemek sflrítője, s csarnokok néhány hónap alatt ugyanakkor biztató változások ellomposodnak, mivel senki foglalata. A két végpont Napjainkban a minisztériumi iparban 32 ezer fizikai foglalkozású dolgozik úgy, hogy nem kapni tasem törődik a renddel, a tisztasággal, a gépek letakarításá- vaL Még azok az irányítók lehetőségekhez sem, akik korábban fogadkoz- jobbítás, tak, majd ha meglesz az új műhely, akkor... Mostanra a munkavédelmi felügyelő észrevételeire egyetlen „érvvel” ul, hogy a fizikai foglalkozásúak közül az iparban 49,2 százalék a kisegítő tevékenységet végzők aránya, a legszélsőségesebb munkakörülményeket, -feltételeket takarja. S gyakran szó szerint takarja, azok sem kívánják észrevenni, akik kötelme, dolga a mért javítás, karító személyzetet. S az ilyesfajta kifogások sajnálatosan gyakoriak, holott legtöbbször maga az igény, s a fegyelem, no meg a számonkérés hiányzik. rak éppúgy, mint olyanok, nagyon kedvezőtlen munka- körülmények között. S a másik szélsőség jellemzője: 36 ezren vannak azok, akik feladata — főként a villamosenergia-iparban, a kohászatban, a vegyiparban — különféle automatikusan működő berendezések felügyelete. Majdnem azo- Un n onr uónprp nos létszámú tábor, némileg ű dul azt is jelezve, munkánk tájképe fokozatosan alakul át, nagy lendülettel meghúzott ecsetvonások itt nincsenek. Megfogalmazhatjuk tehát azt a gyakorlati tapasztalatot, hogy munkánkban — s annak környezetében — a korszerű é > az elavult egyszerre van je-1 len, ezzel is, azzal is számolni kell. A kérdés éppen az, e kettősséggel mennyire számolnak a munkahelyek? Varázsige: majd Különféle, így népi ellenőri és szakszervezeti vizsgálatok bizonyítják, a vállalatok tekintélyes csoportja nem fordít folyamatos figyelmet munkánk tájképének szebbé tételére. A majdani építkezésekre, rekonstrukciókra, fölújításra hagyatkozva azon sem változtatnak, amin lehetne. Addig jó lesz így is — hangzik a vélekedés, ám az addig kifejezés gyakran hosszú esztendőket takar. Rábukkantak például a népi ellenőrök olyan esetre, amikor hetedik éve halogatták az illetékesek az üzemi konyha és ebédlő korszerűsítését, mondván, szándékukban áll egy ún. szociális épület tető alá hozása. E valóra nem váltott szándék sok ezer munkaóra-veszteséget okozott, mert a zsúfoltság miatt egy, másfél órára nyúlt meg az ebédidő... S a találomra kiválasztott ügy már- már jelképe annak, mennyire huszadrangúnak tartják némelyek a munka tágabb környezetét, holott nemcsak gyakorlati, hanem tudományos ismeretek is aláhúzzák ennek erőteljes hatását a munkavégző közérzetére, a termelékenységre, az áru minőségére. Az iparban a fizikai foglalkozásúak 54,9 százaléka „nehéz” munkát végez, s azért a macskaköröm, mert e hivatalos kategória nem azonos a köznapi értelmű felfogással, mivel ez utóbbin a puszta erőkifejtést, az izmok igénybevételét érti. A valóságban a kézi munka is lehet könnyű, s a géppel csinált pedig nehéz, mert hiszen a szövőgyári ki varrónő ülve, jól világított, megfelelő hőmérsékletű helyiségben dolgozik, igaz, kézzel, s szemerőltető feladatot végrehajtva, míg társnője a szövődében nyolc vagy tíz gép mentén rója a kilométereket melegben, nagy páratartalmú műhelyben. Lehetőség az összhangra Hatalmas ' summát költenek á népgazdaság szocialista szektorában — a legutóbbi években 68—72 milliárd forintot egy esztendő alatt — gépekre, berendezésekre, s ennek az összegnek a legtekintélyesebb része az iparé. Ma az iparban a létszám 50,6 százaléka lát el gépi munkát, csakhogy így csalóka ez a szám, mert sajnos, sok esetben a gép ellenére is nagy a fizikai igénybevétel, a kézi erőkifejtés. Valójában ennek a tábornak csak a felét teszik ki olyan foglalkoztatottak, akik ténylegesen gépesített feladatokat oldanak meg. Munkánk tájképe sokféle szembeállításra nyújt lehe- lyamatos ellenőrzés, tőséget, hiszen lelhetők au- nyitók megítélésénél Nemcsak anyagi, hanem szemléleti okok is közrejátszanak abban, hogy munkánk tájképe csúfabb, mint amilyenre az objektív adottságok festik. Éppen ezért nem elég kárhoztatni azt a magatartást, mely anyagiakban, erkölcsiekben, tervekben és cselekedetekben a sor végére utasítja a- munka környezetének változtatásával összefüggő teendőket. E magatartás visz- szaszorítására nem a korholó szó a legjobb eszköz, hanem a szigorú elszámoltatás, a fo- az irá- e szemtomatikák vezérelte robot- pont rangjának mielőbbi meg- targoncákkal dolgozó raktá- adása. Mészáros Ottó 1960 óta dolgozik a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyáregységében Deák Ottó műszerész — képünkön —, aki jelenleg a műszerészcsoport vezetője. A csoport tagjai rendszeresen ellenőrzik, javítják és karbantartják a varró- és egyéb gépeket rr a megye mezogazdasaga Interjú Herencsényi Józseffel, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettesével Az MSZMP Központi Bizottsága, a megyei pártbizottság viszont kötelezi a felvásárló gazdaságpolitikai feladatokról szóló határozatainak eredmé- szerveket a jól szervezett, nyes végrehajtása érdekében, az V. ötéves terv célkitűzései összehangoltabb munkára, valóra váltásáért munkálkodnak a nógrádi termelőszövetke- _ \ mezőgazdasági ter- zetek, állami gazdaságok. A tervciklus félidejében az év első mékek jelentős része kerül hat hónapjának tapasztalatairól beszélgettünk Herencsényi exportra. E fontos népgazdaJózseffel, a megyei tanács elnökhelyettesével. sági feladathoz mivel járulnak hozzá a nógrádi termelő- szövetkezetek? — Az export mindig a minőségi munka mércéje. E területen is kedvezőek a tapaszzel kéthetes késést, a legnagyobb igyekezet ellenére sem sikerült pótolni. Ez éreztette- hatását a takarmány betakarítása során is. A növekvő állatállomány nagyobb tömegű és jobb minőségű tö- igényel. Az anyaghiány fordulhat szonyok. Ök végezték a többet a gyáregységben, lépjenek, vagyis az arany fokozatnál eggyel nagyobb cí- 'met érjenek el. NEM LESZNEK DIAKOK leg- öszérdemeiből — Nemrég például öntés- szesen, nem kevesebb, mint Csiszolókő- hez nem volt anyagunk — így ötszázharmincnyolc órát. Erre vásottk-p1 őket ___r Mo rfvT TÁvcöfnA n Írni 1 olzfitro hAílPCfPtKán Van “ — A központból idén tavasszal kérdezték is, hogy ja- a Vállalat kiPolírkorongot készítenek. Módszereik éppenséggel nem a legmodernebbek, jószerivel mindent kézzel —, vagy kézi szerszámokkal — állítanak össze. Ez persze csöppet se íebb von le a Zrínyi Ilona nevét elviselő kollektíva akik a GRÁNIT —... rong- és Kőedénygyár rom- Nagy Józsefné, a kollektíva bőségesen van lehetőségük, brsiádia címre pje innét hányi VIDENTA-gyáregysé- vezetője. — De, ha máskor nem lehet egy szavuk se. § 1 • e gében dolgoznak. Idén má- iJyen megesett, nem marad- — Az iskolában, vagy az jusban harmadszor vették át tunk le miatta. Ráhajtottunk, óvodában, ha szükség van zetőtőf a brigádmozgalom kitünteté- s pótoltuk a kiesést. Ez tesz- ránk, egyből telefonálnak — seinek arany fokozatát, ponto- szük most is- A százszázalékos számolt be a brigádvezető. — san teljesítve vállalásaikat. teljesítményünk még mindig Legtöbbször takarítunk, de megvolt. elvégzőnk nehezebb munkát A minőség szintén nem a ls’A , - gépek, hanem a kézügyesség- A “z esztendeje együtt le- hogy szerintem már nem is nek és a figyelemnek az ered- v° munkáskollektívának egy nagyon lesz meg, mert túlfo- ménye- Függ ezen kívül a vá- gyereke is van; a fóti gyér- vannak a negyvenen... GYAKORI A SZEMCSEHI J AS a szón minőségétől is, ha pél- ^lekvárosban él egy tizenhá- __ £n js negyvenhat éves Havi hatszázötvenezer rintos tervet valósít meg _ _ „___ __ . . __— ___________ k ilenc asszonyból álló szoci- dául szemcsehíjas —, ami elég rom esztendős kislány, akinek vagyok — így Pólyák István- alista munkacsapat. A minő- gyakori —, akkor sem segít- —> amennyire kell és lehetsé- né, a brigád tagja — úgyhogy séggel nem állnak hadiiá- hetnek az asszonyok rajta, ges ~ g°ndiát viselik. Nya- már nem járom ki az iskolát- bon: egy százalék alatt ma- bármennyire is igyekeznek- ^anta eljön Romhányba, s itt Ha idejönne a tanár, akkor radnak a selejttel, ami jóval Emeli a termék színvonalát laklk valamelyiküknél. talán. De iskolába bejárni ebkevesebb a megengedett hi- az is, ha magyar műgyanta Eleget tesznek a vállalások ben a korban már restell az bahatámál. helyett VIAPÁL műgyantával egyéb pontjainak is. A brigád- ember. — A tervteljesítés java- dolgozhatnak; ettől tartósabb vezető egy szuszra felsorolt mondta « kövhen hóin mrÚHk 1632 3 k°r0ng- egy rakás programot, amit gattak rá sűrűn a többiek is. — mondta Túri István müve- együttesen végigcsináltak: zető —, mert egy nagyon el- AKADÁLYA NINCSEN kirándulás, színház-, múze- —1 avult, kezdetleges technoló- umlátogatás és így tovább, és giával dolgoznak, tehát géphi- Ä társadalmi munkában így tovább. Semmi akadálya ba nem gátolja őket. Legföl- szintén jeleskednek az asz- nincsen annak, hogy tovább — Milyen körülmények kö- számadással egyidőben jóvázött láttak hozzá a mezőgaz- hagyták- összességében a me- dasági üzemek az idei felada- gye pezőgazdasági üzemei- tok végrehajtásához? ben a termelési érték 8 szá— Az elmúlt évet eredmé- zalékkal növekszik. A legnanyesen zárta a megye mező- gyobb fejlődés —, az árbevé- tálatok. A vágómarha részará- gazdasága. Sikerült biztató tel 15 százalékos növekedése nya 6 százalékkal haladja meg alapot teremteni a jó folyta- —, a növénytermesztésben a tavalyit és elérte a 34 szá- táshoz. Bebizonyosodott, hogy várható. A búza, burgonya, zalőkot. Külföldre, Nógrádból mezőgazdaságunk képes fel- cukorrépa vetésterülete ha- eddig 70 vagon nyulat szállí- nőni a megnövekedett fel- sonló az előző évihez, a do- tottak, az elmúlt évinél 18 adatokhoz, s ezzel együtt moz- hányé 4, a szántóföldi zöldsé- százalékkal többet. A legfris- gásba hozza belső tartalékait, gé 2 százalékkal emelkedik, sebb példa: a drégelypalánki ha javul a szervezés, az üze- A megye mezőgazdasági üze- termelőszövetkezet a betakarí- mek közötti együttműködés és mei szem előtt tartják a nép- tás nehéz körülményei elle- az irányító tanácsi szervek gazdasági érdekeket. A ku- nőre szamócatermésének munkájának hatékonysága is. koricatermesztésben például csaknem háromnegyedét, az Az idei terv teljesítésének le- sikerült a vetésterület továb- NSZK-ban, az NDK-ban, és hetőségei zömmel adottak, bi csökkenését megállítani. A Csehszlovákiában értékesítet- E lehetőségek kihasználásá- tervek is tükrözik, hogy a ho- te. hoz továbbra is jól szervezett, zamokat ott próbálják lé- — Az időjárás nem fogadta összehangolt munkára van nyegesen emelni — főleg a hegyeibe a mezőgazdaságot. A szükség- Ezt fontos hangsú- cukorrépa, kukorica hozama- megyében ez milyen gondokat lyozni, mert igaz, hogy évről it —, ahol eddig a lehetőséget okozott? évre nő a termelés, de nem nem sikerült megfelelően ki- — Bar a termelőszövetkeze- gondok nélkül. Köztudott, használni. tek az őszi mélyszántást mahogy a fejlesztési lehetőségek — És az állattenyésztésben? radéktalanul elvégezték, a szerények — még az 1975-ös — Folytatódik az elmúlt évi vetőmag időben és jó minőszintet sem érik el — néhány fejlődés. A féléves adatok ségben került a földbe, a ga- nagyüzemünk minimális ered- alapján a megyében a tehén- bonák vegyszeres gyomirtá- ményességgel, tartalékok nél- állomány 1,6, a termelőszövet- sát 27 ezer> a gyepek műtrá- ‘kül gazdálkodik, s a termé- kezetekben 4,9 százalékkal g.yózását 21 hektáron teljesí- kek minőségével szemben is haladja meg az egy évvel ko- tették, mégsem lehetünk elé- akadnak kifogások. rábbi létszámot. Sajnos, a gedettek. Sajnos, az időjárás A feladatok nagyobbak, a háztájiban a számítottnál az idén sem volt kedvező- A feltételek kedvezőtlenebbek, gyorsabban, mintegy 10 szá- kora tavaszig fagyok, a csapa- Csak egy példa: az idén 25 zalékkal csökken a tehenek dék kedvezőtlen eloszlása, a százalékkal kevesebb mun- száma. Növekedés várható vi- viharos időjárás okozta kö- kaerővel, 5 százalékkal kisebb szont a tejtermelésben és a szántóterületen kell 80 száza- tejértékesítésben. Eddig a lékkai többet termelni az tavalyihoz képest 13—14 szá- 1970. évinél. zalékos a’ fejlődés. A nagy— Milyenek az első fél ér üzemekben a fajlagos tejtertapasztalatai? melés 100 literrel haladja meg — összességében kedvező- az elmúlt félévit, az anyajuhek. Az V. ötéves terv időará- állomány 18 százalékkal gya- megtakarmányt nyos részét teljesítjük. A bio- rapodott. üzemeknek fel kell készülni, lógiai alapot az idén jobban — Milyen a termelőszövet- hogy a takarmánynövények sikerül biztosítani, különösen kezetek pénzügyi helyzete? második kaszálása még a vetőmagból. Javult az anyagi, — Jelenleg az üzemvitellel, húza aratása előtt befejeződ- műszaki bázis. Műtrágyából termeléssel összefüggő lé- jók. 20 százalékkal többet hasz- nyegesebb pénzügyi gond, . — Közeleg az aratás. Mi náltak fel az üzemek, mint probléma nincs. A mezőgaz- jellemezte a termelőszövetke- egy évvel korábban. Az anya- dasági üzemek a hitelképes- zetek, állami gazdaságok nyá- juhok száma, a gyapjúhozam ség követelményének megfe- r> kampánymunkára való fel- már az 1980-as szintet is el- lelnek. készülését? érte, a tejtermeléssel is egy — A mezőgazdasági üze- — A mezőgazdasági üze- évvel „előbbre” tartunk, mek egyik fontos feladata a mek nehéz aratás előtt áll- örvendetes, hogy a nagyüze- kistermelők támogatása- E nak. A becslések szerint na- mek a fél év alatt több mint tevékenységüket mi jellemzi? gyobb termés várható, de 100 millió forintot költöttek — A háztáji és kisegítő gaz- megdőlt, kuszáit a gabona. A gépekre, a tavalyinál 14,1 daságokban a különböző tá- betakarítandó gabonaterület százalékkal többet. Építésre mogatások hatására tovább több mint 36 ezer hektár. Eb- viszont 22 millió forint ju- nőtt a termelési kedv. Ebben bői a búza területe meghatott. Kevesebb, mint koráb- szerepet játszottak azok a ladja a 27 ezer hektárt. Várban, aminek a szűkös fejlesz- törekvések, amelyek az érté- hatóan 13 ezer vagon termést tési források mellett a szem- kesítés biztonságának meg- kell a lehető legkisebb vesz- léletben jelentkező probléma teremtésére irányultak. Így teséggel a magtárakba szállíts oka. Az építési beruhá- a kistermelőktől származó tani. Ezen felül betakarításra zások késlekedése veszélyez- vágómarha és vágósertés vár még 130 hektár magbor- teti a jövő termésfejlesztésé- mennyisége egy év alatt 60— só és 4700 hektár olajos nö- hez kellő alapok megteremtő- 70 százalékkal emelkedik. A vény is. A felkészülés idősét. kisgazdaságokkal az ÁFÉSZ- ben megkezdődött, sor ke— Mit mutat az első hat ek több mint 800 vagon rült a gépszemlékre, a komhónap gyorsmérlege? burgonya, zöldség és gyű- bájnok előkészítve várnak a — A tavalyinál nem kisebb mölcsféle felvásárlására kö- rajtra. Az egy kombájnra ju- feladatok megoldását jó po- tötöttek szerződést. A szak- tó gabonaterület az elmúlt litikai légkörben kezdték, csoportok fólia alatti felüle- évi 96-ról 94 hektárra mér- Kedvezett, hogy az üzemek- te 10 ezerről 28 ezer négy- séklődött. A napi teljesítmény ben a tervezéshez a korábbi- zetméterre növekedett. Eddig összesen 850—900 vagon. nál hamarabb láttak hozzá kétszer annyi árut adtak át, A műszaki felkészültség és az éves tervet már a zár- mint tavaly. A több termés kedvezőbb az elmúlt évinél. _______________________ A tehergépkocsik száma 6, a p ótkocsiké 1,5 százalékkal, teherbírásuk két és fél százalékkal nőtt. A szalmabetakarítást segíti 110 darab járva- bálázó gép. E nagyobb kapacitás mellett is nehéz feladatot jelent az aratás, szükség van az átvétel zavartalan megszervezésére. A több gép mellett az üzemek nem lehetnek nyugodtak, a legnehezebb körülményekre kell felkészülniük. Ha eddig fontos feladatként tartották számon a betakarítás szervezését, most erre kétszeresen szükség van. Közös a tennivaló, mindenkinek adott a sajátos feladata és felelőssége. Az irányító szervek munkája javult, de további erőfeszítések szükségesek a feltételek megteremtésére. Meggyőződésünk —, mint eddig is sokszor —, hogy a nehézségeken sikerült úrrá lenni, jól szervezett munkával a mezőgazdaságban dolgozók sokszor megcsodált példamutató helytállásával, a kedvezőnek ígérkező termést jó minőségben takarítják be a mezőgazdasági üzemek — fejezte be a beszélgetést Herencsényi József. Sz. Gy. KORONGOSOK az a válasz ment, hogy „egyelőre nem”, hallottuk a műveMiért? — Mert nincsen meg mindenkinek a nyolcosztályos végzettsége. De az az igazság, NÓGRÁD — 1978. július 9., vasárnap
