Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-09 / 160. szám

A hét 3 kérdése Ä héten összeült a szovjet parlament, a Legfelsőbb Ta­nács. Törvényhozói tevékeny­ségének mostani egyik ered­ménye a nemzetközi szerző­dések megkötésének, végre­hajtásának és felmondásának rendjéről szóló új törvény. A vitában felszólalt Andrej Gro- miko is, beszéde nagy nem­zetközi visszhangot váltott ki. Érdemes elemezni: mit emel­tek, ki a kommentátorok a szovjet külügyminiszter meg­nyilatkozásából? A közel-keleti problémakör Ismét a világ érdeklődésének homlokterébe kerül egyrészt az egyiptomi tervezet nyilvá­nosságra hozatala révén, más­részt a libanoni válság újabb fordulatai nyomán. Mik a kö­zel-keleti pillanatnyi hely­zet új, vagy viszonylag új elemei? A nyugat-eruópai állam- és kormányfők az úgynevezett Európai Tanácsban — azaz a közös piaci országok vezetői­nek értekezletén — találkoztak Brémában, Űj, közös, pénz­ügyi politikát kívántak lét­rehozni. Sikerült-e igazi meg­egyezésre jutniok? Mit emeltek ki a kom­mentátorok a szovjet kül­ügyminiszter megnyilatko­zásából? Akkor, amikor napirenden van új, minden eddiginél fon­tosabb szovjet—amerikai megállapodás megkötése a legpusztítóbb fegyverek kor­látozásáról, különös jelentő­ségre tett szert a Legfelsőbb Tanács által meghozott új törvény, amely éppen a nem­zetközi szerződések megkö­tésének, végrehajtásának és felmondásának rendjét szabá­lyozza- Ezért is figyelt oda a világsajtó Gromiko külügy­miniszternek a vitában el­hangzott felszólalására. A törvényjavaslatot előterjesztő külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy bár a „pacta sunt servanda”, „a szerződéseket meg kell tartani” jogi elv régtől fogva ismert, a törté­nelemben számtalan példa van az ellenkezőjére. A Szov­jetunió történelme viszont arra szolgáltat példát, hogy a szovjet állam mindig teljesí­tette a nemzetközi szerződé­sekben vállalt kötelezettsége­it. A SALT-tárgyalások köze­pette Washingtonban és a nyugati világ más fővárosai­ban számos politikus és pub­licista, úgy értékelte Gromiko kijelentését, mint Moszkvából jövő megnyugtatást. A szov­jet külügyminiszternek azt a mondatát is számosán meg­jegyezték, hogy a Szovjetunió az enyhülési politikát meg­bízható nemzetközi jogi ala­pokra kívánja helyezni. A Szovjetunió által aláírt nem­zetközi dokumentumok kö­zött megkülönböztetett he­lyet foglal el az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmánya, a szov­jet politika arra irányul, hogy a helsinki dokumentumban foglaltakat mindenki tartsa tiszteletben, hiánytalanul hajtsa végre és senki se pró­bálja meghamisítani a záró­okmány valódi tartalmát, vagy csökkenteni annak tényleges súlyát. hetnek, de máris szóba jön a genfi közel-keleti békekon­ferencia felújítása! Carter el­nök éppúgy említést tett erről, mint Waldheim, az ENSZ főtitkára. Tudnivaló, hogy a genfi konferencia csak a két társelnök: a Szovjetunió és az Egyesült Államok együt­tes kezdeményezése alapján ülhet össze ismét A Genfbe való visszatérés azt jelentené, hogy a Szovjetunió újból köz­vetlenül hallathatja hangját a közel-keleti vitában... Az USA éppúgy, mint maga Szadat, éppen ezt akarta el­kerülni. A washingtoni és a kairói számításokat az izra­eli miniszterelnök, Begin hajthatatlansága húzta ke­resztül: a Tel Aviv-i jobbol­dal hangadójaként elzárkózik minden lényeges engedmény megadása elől- Márpedig e- nélkül Szadat (és mögötte a washingtoni „arab lobby”) helyzete kockázatossá válik. Mi sem jellemzőbb, mint hogy a szudáni vezető, Nimeri tábornok is elmarasztalóan szólt a héten a szadati politi­káról, s ő is a genfi béke- konferencia felújításában lát­ta a kivezető utat a válságból. A magyarázat: Nimeri most az Afrikai Egységszervezet soros elnöke, nem ak^r szem­bekerülni a szervezet többsé­gével. Szadat a hét végén osztrák földön Peresszel, az ellenzék­ben levő munkapárt vezetőjé­vel tárgyalt, akitől több en­gedményt várhat abban az esetben, ha a munkapárt új­ból többségbe kerül a Knesz- szetben. A találkozót a Szoci­alista Internacionálé vezetői (a nyugatnémet Brandt és az osztrák Kreisky) ütötték nyél­be, hogy ezzel is segítsék iz­raeli elvbarátaik nemzetközi és hazai tekintélygyarapodá­sát­Szadat hétfőn Mondale ame­rikai alelnöknek részletes rendezési tervet nyújtott át, amelyben ötéves átmeneti idő­szakot jelölt meg az izraeli kivonulásra. Utána lehetne, kellene a palesztin kérdésre megoldást találni. Látható az időhúzási szándék, ami tulajdonképpen Izrael javára szolgálna — Begin mégis el­utasító álláspontra helyezke­dett Kérdés, hogy ez csak takti­kai merevség-e, s a július 18- ra, Londonba tervezett ame­rikai—egyiptomi—izraeli kül­ügyminiszteri találkozón nem mutat-e több rugalmasságot Dajan? A libanoni belső ellensé­geskedések nyilvánvalóan összefüggenek a közel-keleti helyzettel: elterelhetnék a figyelmet a tárgyalásokról, fontossági elsőséget a liba­noni helyzetnek teremthetné­nek. .. Sikerült-e a közös piaci csúcstalálkozón megegyez­ni közös pénzügyi politiká­ban? Az úgynevezett Európai Ta­nács (ez a neve a Közös Piac kilenc országa állam- és kor­mányfői értekezletének, amely évente két alkalommal ül össze, mindig másutt) most azért ülésezett Brémában, az NSZK egyik északi kikötővá­rosában, mert a soros elnök ebben a fél évben Helmut Schmidt kancellár. Július 16- án aztán Bonnban az egész nyugati világ leggazdagabb országai vezetőinek csúcsta­lálkozójára kerül sor. Mielőtt Carter amerikai elnökkel le­ülnének a tárgyalóasztalhoz, a nyugat-európai országok ál­lam- és kormányfői egymás közt akarták tisztázni a leg­fontosabb vitás kérdéseket: az infláció és a munkanélkü­liség elleni küzdelmük lehe­tőségeit, vagy közös pénzügyi, valutáris politikájuk alapel­veit — szemben az ingadozó dollárral. A brémai csúcsról távozó­ban a résztvevők többsége de­rűlátó nyilatkozatot tett: leg­alább abban sikerült meg­egyezniük, hogy igenis megte­remtik közös pénzügyi alap­elvek alapján az új valutáris rendszerüket. Megbízást adott a kilenc állam- és kormányfő pénzügyminisztereinek, hogy a legközelebb decemberben esedékes újabb csúcsértekez­letre terjesszék elő a végle­ges elgondolásokat. Magyarul: határoztak arról, hogy hatá­rozni fognak... A döntés el­húzódása nyilván összefügg azzal, hogy előbb Bonnban Carter elnök véleményét is meg akarják ismerni, s ha­csak lehet, el akarják kerül­ni a dollárral, vagyis az ame­rikai nagytőkével való szem­bekerülést. Pálfy József Olaszország új elnöke : Alessandro Pertini Életrajz, nyilatkozatok Olaszország új köztársasági elnöke Alessandro Pertini szo­cialista párti politikus. A í}2 éves államférfit szombat dél­előtt, az elnökválasztás 16. fordulójában választották meg széles nemzeti összefogással: a szocialisták, a kommunis­ták, a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták, a köz- társasági pártiak, a független baloldaliak és a liberálisok tá­mogatásával. Megválasztását az olasz demokratikus erők nagy sikernek minősítik Ró­mában. Olaszország hét évre meg­választott új köztársasági el­nöke 1896. szeptember 25-én született az észak-olaszorszá­gi Stellában, Savona közelé­ben. Doktorált jogból, vala­mint politikai és társadalom- tudományokból. Újságíró. 1918. óta tagja a Olasz Szocialista Pártnak és főként szervezési feladatokat látott el. Kimel- kedő szerepet játszott az anti­fasiszta ellenállási mozga­lomban. Tevékenysége mi­att először 1925-ben tartóz­tatták le, majd egy évre rá tíz hónapra ítélték el, mert Franciaországba szöktette Fi­lippo Turatit, a szocialisták szellemi vezérét. Később ő maga is Franciaországban ke­resett munkát, de illegális an­tifasiszta munkásságáért ott is üldözték. 1927-ben vissza­tért Olaszországba, de lebu­kott és a fasiszta különleges törvényszék 11 évre ítélte. Eb­ből hetet letöltött, további nyolc évre száműzték. Kisza­badulása után, 1943-tól Piet­ro Nennivel újjászervezte az OSZP-t és főtitkárhelyettesé­vé nevezték ki. Megszervezte az első szocialista katonai osz­tagokat és élükön részt vett a római Szent Pál kapunál vég­hezvitt náciellenes fegyveres harcban. A SS elfogta, de megszökött a római Regina Coeli börtönből. Milánóban, majd Firenzében folytatja az ellenállási harcot. 1944-ben az angol parancsnokság segítsé­gével újból északon szervez­te az ellenállási mozgalmat. Olaszország felszabadítása után megválasztják az alkot- mányozó nemzetgyűlés kép­viselőjévé. A 40-es évek végén, az 50-es évek elején az Avan­ti, az OSZP központi orgánu­mának főszerkesztője. 1953- ban katonai érdemrenddel tün­tették ki az ellenállásban szer­zett érdemeiért. 1963-ban meg­választják a képviselőház al- elnökévé, s a hadügyi bizott­ság tagjává, 1968-tól 1976-ig a képviselőház elnöke. 1976- ban hetedszer választották meg képviselővé. Köztársasági Mik a közel-keleti pilla­natnyi helyzet új, vagy viszonylag új elemei? A tárgyalásos rendezési kí­sérletek formája és tartalma egyaránt változni látszik: míg az utóbbi időkben — Szadat emlékezetes jeruzsálemi sze­replését követően — közvet­len egyiptomi—izraeli alku­dozások folytak,- most ezek elakadtak, s legfeljebb hár­mas, amerikai—egyiptomi— izraeli tárgyalások következ­Sxovjet vélemény Brzezinski ábrándokat kerget Zbygniew Brzezinski ame­rikai politkus személye azért érdekel bennünket, mert Brzezinski részt vesz az Egye­sült Államok külpolitikájának alakításában — jelentette ki az APN hírügynökségnek Mark Mityin szovjet akadémi­kus, a Szovjet Tudományos Akadémia tanácsának elnöke. — Brzezinski — mondot­ta a szovjet tudós — bármeny­nyire rugalmasnak látszik is, mint elemző, valójában kon­zervatív és a társadalmi-poli­tikai mozgalmakkal kapcsolat­ban teljesen önkényesen al­kalmazza a „törvényesség”, vagy a „törvénytelenség” is­mérveit. „Két század között” című könyvében arra a gon­dolatra jut, hogy a háborúk a fejlődő országokban megen- gedhetőeknek látszanak, mint­hogy méretük olyan színvona­lon marad, amely nem fenye­geti a környező hatalmakat. Ez a gyarmati korszak régi formulája. És, ha az ameri­kai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója ezt tartja a sze­me előtt, akkor elképzelhető, hogy az emberiség távlatilag még jó néhány Zaire-ra szá­míthat — állapította meg Mark Mityin. 2 NÖGRÄD -1978. július 9., vasárnap ■&<& | Dr. Brzezinski az amerikai kormányzatnak a Szovjetunió­hoz fűződő kapcsolatokra vo­natkozó formulájáról — „együttműködés és versen­gés” —. is konzervatív véle­ményt vall. Dr. Brzezinski, mint a hidegháború idején volt szokás, ennek a második részét emeli ki. A Szovjet­unióval kapcsolatos állás­pontja a „háború peremén való egyensúlyozás” elkopta­tott dullesi politikájára emlé­keztet. Ha tekintetbe vesszük a „korlátozott atomháború” amerikai doktrínáját, amely­nek jegyében a neutronbom­bát megalkották és amely, ha gyártani fogják, veszedelme­sen lejjebb süllyeszti az atom­küszöböt — még a járatlan ember számára is érthetővé válik, hogy a nemzetbiztonsá­gi tanács elnökének egyolda­lú felfogása a szovjet—ameri­kai kapcsolatokról végzetes a béke és a népek, köztük az amerikai nép biztonságának ügyére. Napjainkban a szovjet tu­dós szerint nincs fontosabb feladat, mint az atomháború megelőzése, a hadászati fegy­verzetek szintjének csökkenté­se, a valóságos leszereléshez történő áttérés. A szovjet dip­lomácia, éppen a politikai eny­hülés leszerelési intézkedések-; kei való megerősítésének ma­gasztos elveiből kiindulva ter­jesztett elő az ENSZ-közgyű- lés rendkívüli ülésszakának részletes tervet e létfontossá­gú problémák konkrét meg­oldására. És, amikor elgondol­kodom dr. Brzezinski ál­láspontján, aki a maga szempontján kívül semmilyen mást nem fogad el — mondta Mark Mityin —akkor azt a kérdést teszem fel, hogy va­jon ez az ember meg tudja-e érteni Amerika nemzeti érde­keit? Mennyire képes felfogni szubjektivizmusa és konzer- vatizmusa folytán az ameri­kai nép nagy történelmét, igazi értékeit? Nem próbálja ez az ember a maga életének ábrándját megvalósítani oly módon, hogy az amerikai „lapra” tesz ? Egyes nyugati újságok az utóbbi időben propaganda- erőfeszítéseket tesznek arra, hogy Brzezinskit „bűnbaknak” tüntessék fel. A helyzet leegy­szerűsítését azonban tájéko­zatlanoknak szánják, valójá­ban egy másik kérdést lehet­ne jogosan feltenni: mennyire erősen él a múlt Brzezinski- ben? Az amerikai szellem igazi lényegét fejezi-e ki ez az ember, amikor a nemzetközi eseményeket a maga elvont formuláihoz igazítja? ___ e lnökké történt megválasz­tásáig az alkotmányjogi kér­désekkel foglalkozó bizottság tagja volt. Olaszország új köztársasá­gi elnöke a jelenlevő és szava­zó 995 nagyválasztó közül 832-nek, azaz 83,6 százalékuk­nak a szavazatát kapta meg. Az Olasz Köztársaság törté­netében eddig nem akadt el­nök, akit ilyen nagy többség­gel választottak volna meg. A szenátorok, a képviselők és a tartományi küldöttek a szavazatok összeszámlálása közben felpattantak helyükről és tapsolni kezdtek, amikor Pertini elérte a megválasztá­sához szükséges 506 szavaza­tot. Csupán az újfasiszták nem csatlakoztak az ünneplők seregéhez. Pietro Ingrao, a képviselő­ház kommunista elnöke, aki június 29. óta irányította az elnökválasztást, a döntő sza­vazás után Pertinihez sietett és tájékoztatta a parlament döntéséről. A két baloldali személyiség baráti öleléssel juttatta kifejezésre örömét az olasz és a külföldi tv-állo- mások és a fotóriporterek előtt. Olaszország megválasztott köztársasági elnöke ma dél­előtt 10,30 órakor teszi le az alkotmányos esküt a parla­ment előtt. Alessandro Pertini megvá­lasztásával kapcsolatban el­hangzottak az első nyilatkoza­tok. Bettino Craxi, a szocia­lista párt főtitkára a nemze­ti egység győzelmét üdvözölte Pertini megválasztásában. La Maifa köztársasági pártvezér baráti szavakkal méltatta a szocialista politikus antifa­siszta érdemeit és a köztársa-; ságért végzett munkásságát. Enrico Berlinguer kijelen­tette: az Olasz Kommunista Párt a legnagyobb megelége­déssel fogadja Pertini elnök­ké választását. A főtitkár kö­vetkezetes antifasisztának, az ellenállás példás harcosának és vezetőjének nevezte. „Ifjú kora óta harcolt a dolgozók ügyéért és emancipációjáért" — mondta. Berlinguer hang­súlyozta, hogy Pertini szemé-' lyében először lépi át a Quirinale palota küszöbét az olasz munkásmozgalomnak egy jeles szocialista egyénisége. „Tisztelettel és mély szeretet­tel köszöntjük őt valamennyi kommunista nevében” — mon­dotta Berlinguer. 4% NSZK parlamenti küldöttségének látogatása Veszprém megyében A Német Szövetségi Köz­társaság szövetségi parla­mentjének hazánkban tar­tózkodó küldöttsége — Kari Carstens professzornak, a szö­vetségi parlament elnökének vezetésével — szombaton Veszprém megyébe látogatott el. A küldöttséget elkísérte Apró Antal, az országgyűlés elnöke és dr. Johannes Balser, a Német Szövetségi Köztár­saság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete. A küldöttséget délelőtt Ti­hanyban Pap János, az MSZMP Veszprém megyei Bi­zottságának első titkára, or­szággyűlési képviselő és Ist­ván János, a megyei tanács elnökhelyettese fogadta- A vendégek megtekintették a tihanyi apátsági templomot, a szomszédságában levő mú­zeumot és Veszprém idegen- forgalmi látványosságát, a vár műemlékegyüttesét. A küldöttség délután elláto­gatott a Bakonyba, ahol meg­szemlélte a sportlovakat te-j nyésztő kerteskői méntelepet. vietnami külügyminisztérium közleménye A Vietnami Szocialista Köz­társaság külügyminisztériu­ma szombaton közleményben jelentette be, hogy a Viet­namban élő kínai származású lakosoknak a Kínai Népköz- társaságba történő kiutazásá­ról megtartott 11. vietnami— kínai találkozó eredményte­lenül ért véget, mivel a kínai fél a kérdés lebonyolításával kapcsolatos tárgyalásokat zsákutcába akarja juttatni. Kína vietnami nagykövet­sége önkényesen kísérleteket tesz arra, hogy kiutazási do­kumentumokat állítson ki a Vietnamban élő kínai nemze­tiségű személyek számára. Ez a jogellenes eljárás — mutat rá a vietnami külügyminisz­térium nyilatkozata — ne­gatív hatással van a közrend­re és a biztonságra Vietnam több tartományában. A vietnami külügyminiszté-; rium megállapítja, hogy a kí­nai fél szemmel láthatólag nem törekszik a tárgyalások sikeres befejezésére. Az a lé­pés, hogy hajókat küldött Vi­etnamba a hazatérő kínaiak elszállítására, nem egyéb ,1 mint félrevezető propaganda- trükk, amelynek az a célja,' hogy félrevezesse mind a kí­nai, mind a külföldi közvéle­ményt, és így lehetőséget te­remtsen Vietnam-ellenes po­litikája folytatására. Makavi szervezkedik A dél-jemeni rendszer meg­döntésére ellenforradalmi szervezet alakult Kairóban — közölték a szombati libano­ni lapok. A szervezet a „Dél- Jemeni Nemzeti Front” nevet viseli. A vezetője Abdel Kavi Makavi, aki a brit mandátum idején miniszterelnöki tiszt­séget töltött be Adenben. Makavi a héten Szaúd-Arábiá- ban járt és tárgyalt az or­szág vezetőivel. Kijelentette, szervezete harcolni fog a „szovjet befolyás visszaszo­rítása, a kommunizmus előre­törésének megállítása, az olajé kutak biztosítása érdekében”. A hírek szerint Makavi a kiszemelt parancsnoka azok­nak az ellenforradalmi egysé­geknek, amelyeket most Sza- úd-Arábia és Észak-Jemen to­boroz a menekültekből. A libanoni lapok szerint pénteken Észak-Jemenben egy rádióadó kezdte meg a működését, amely ellenséges, uszító adásokat sugároz Dél- Jemenbe. Török csapatkivonás Ciprusró! A török külügyminisztérium szombaton Ankarában hivata­losan bejelentette, hogy hét­főn visszavonják Ciprusból a szigetország egy részét meg­szállva tartó török csapatok. két egységét, összesen 1250 ka­tonát. Mint ismeretes, Törökőr^ szág 1974-ben szállta meg Cip­rus egy részét. A hétfői csa­patkivonás után az eredeti 40 ezer főnyi inváziós hadsereg­ből még mindig 25 ezer főnyi katonai erő marad a törökök által megszállva tartott terüld teken. A 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom