Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)
1978-07-08 / 159. szám
r ffolytatda ni I. oldalról.) Ság társadalmi munkájával létrehozott óvodák, iskolák, bölcsődék és más létesítmények tanúskodnak erről. Bács- Kiskun megyében a társadalmi munka értéke például az elmúlt két évben meghaladta a 780 millió forintot. Tóth Géza, (Szabolcs-Szat- már m.), a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára nagyra értékelte a kormány területfejlesztési politikáját, a gyengébben fejlett területek megkülönböztetett támogatását. Szabolcs-Szatmár is támogatást kapott iparának fejlesztéséhez, a mezőgazdasági termelés korszerűsítéséhez. Ezt a segítséget jól hasznosították a megyében: a tervidőszak első két esztendejében a megye ipari termelése 29 százalékkal, a mezőgazdaságé pedig 14 százalékkal nőtt. Marjanek József (Fejér m.), a Móri nagyközségi Tanács elnöke a többi között elmondotta, hogy jelentősen korszerűsítették az államigazgatási munkát: 103 önálló községből 75 közös tanácsú községet alakítottak. Az összevonással nem csak az anyagi eszközök felhasználását tették hatékonyabbá, hanem javították az igazgatási munka színvonalát is. Orlovácz György (Tolna m.), a Nagydorogi Általános Iskola tanára hangsúlyozta, hogy fokozottabb támogatásban kellene részesíteni a nagyobb vonzáskörzetű községeket és a nagyobb falvakat. Fontos lenne ez Tolna megye számára is. ahol ma még a lakosság túlnyomó többsége közepes és apró falvakban él. Ez összhangban állna életszínvonalpolitikánkkal — mondotta, — hiszen célunk a városi és falusi életmód közötti különbségek felszámolása. A beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett. Lázár György, a Minisztertanács elnöke a kormány nevében köszönetét mondott a sokoldalú, élénk, a lényeges kérdéseket felölelő vitáért. A hozzászólások jól érzékeltették, hogy a törvényhozó testület tagjai értik és tudják: fejlődésünk jelenlegi szakaszában nehéz feladatokat kell megoldani, s hogy céljaink eléréséhez elengedhetetlen a következetesebb, tudatosabb, szervezettebb munka. A minisztertanácsi határozatokkal nem lehet minden vitás kérdést elintézni. Az ügyek tömegét — a nagyon világos politikai és kormányzati irányelvek alapján — ott és akkor kell elintézni, ahol és amikor azok felmerültek. Ehhez természetesen nincsenek kész sablonok, tehát az alkotó gondolkodásmódé, a felelősségvállalásé a döntő szerep. Ezt követően Lázár György a vitában is nagy. hangsúlyt kapott gazdasági kérdések közül a termelési szerkezet korszerűsítésének feladatairól szólt, majd hangsúlyozta, hogy az előrehaladáshoz tudományosan megalapozott, átgondolt és ellenőrizhető műszaki-gazdasági koncepciókra van szükség. Elő kell segítenünk, hogy anyagi és szellemi erőink valóban azokra a területekre irányuljanak, amelyeken — a népgazdaság általános hatékonyságának növelése és a termelés korszerűsítése érdekében — a legnagyobb eredményeket tudjuk elérni. A vázolt feladatok megoldásában kiemelkedő szerepe van a vezetésnek. Valóban arra van szükség, hogy bátrabban adjunk teret a tehetségek kibontakozásának. Nagyobb rangot kell biztosítani azoknak a vezetőknek, akik humánusak az emberi ügyekben, de következetesek, hajthatatlanok, amikor a munkáról, a rendről, a követelmények teljesítéséről van szó. Az országgyűlés a Miniszter- tanács elnökének a kormány munkájáról tartott beszámolóját, az abban ismertetett további kormányfeladatokat, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Az országgyűlés ezután a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot vitatta meg, amelyet Faluvégi Lajos pénzügyminiszter terjesztett elő. A pénzügy mini szí er expozéja Az államháztartás 1977-es esztendejéről szólva Faluvégi Lajos elmondta, hogy a népgazdaságban keletkezett összes pénz jövedelem tavaly a termelés és a forgalom felgyorsult növekedésével összhangban több mint 9 százalékkal nőtt, bár a világpiaci árváltozások számunkra kedvezőtlenek voltak. Ezzel lényegében azonos arányban emelkedett a lakosság — nagyrészt munkából származó, de jelentős mértékben társadalmi juttatásokkal kiegészülő — nomináfjövedelme. A bevételek 41 milliárddal haladják meg az előző évit. Kiadásunk összesen 364,8 milliárd forint. A hiány a múlt évinél és a tervezettnél is nagyobb. Mindebben megmutatkozik gazdaságunk dinamikus fejlődése, erőfeszítéseink hatása a nemzetközi inflációval szembeni küzdelemben; de gazdaságpolitikánk egyik fő gondja is, az hogy nem valósult meg a költség- vetés , egyensúlyának javítására irányuló' elhatározásunk. Gazdaságunk úgy fejlődött, hogy külső erőforrásokat vonKép az ülésteremből tunk be, hiteleket vettünk fel, ami megfelel ötödik ötéves tervünknek, hiszen korántsem az a szándék fogalmazódott meg, hogy az egyensúlyi folyamatok kibontakozását importkorlátozások révén keressük. A hangsúlyt az export- képesség növelésére helyeztük, mert úgy véltük —, s ma is így gondoljuk —, hogy az exportképes kapacitások bővítése részben a külföldi hitelfelvételekre alapozható. A vállalatok és szövetkezetek — ideértve a mezőgazda- sági termelőszövetkezeteket is — nyereségük 49 százalékát fizették be a költségvetésbe, részesedési alapjuk 9 százalékkal. fejlesztési alapjuk a nyereségből 21 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A vállalatok pénzügyi helyzetét tehát általában nem zavarták meg a népgazdasági egyensúlyhiányból fakadó gondok. Ezt a vállalatok számára kedvező helyzetet különösen két tényező idézte elő: a jelentős pénzügyi támogatás, és a nem elég szigorú követelményeket támasztó szabályozás. A vállalatoknak adott támogatásokról szólva elmondta, hogy azok az adott árviszonyok között, a gazdálkodó szervezetek szempontjából — ideiglenesen — jórészt indokolhatók- De nem ez az igazi közgazdasági kérdés, hanem az, hogy a problémák egyedi megoldása helyett hogyan tudjuk a vállalatokat szélesebb körben, jobban mozgósítani a hatékonyabb tevékenységre, a piaci követelményekhez való alkalmazkodásra. Bérszabályozási rendszerünk sem állította nehéz feladat elé a gazdálkodókat, akik átlagosan nyolcszázalékos béremelést tudtak megvalósítani. A beruházásokra a tervezettnél és lehetőségeinknél is többet költünk. Már az ötödik ötéves tervidőszak kezdetén, megismerve a vállalatok fejlesztési elképzeléseit, felfigyeltünk arra, hogy általában több beruházást terveznek, mint amennyi a népgazdaság lehetőségeiből kiindulva inProgress*—2 Teherűrhajó a világűrben Pék. Miklós, az MTI tudósítója jelenti: Lélegzetvételnyi szünet sincs a szovjet űrkutatásban. Az Interkozmosz-program keretében végrehajtott második nemzetközi, szovjet—lengyel űrkísérlet sikeres befejezését követő második napon, pénteken, moszkvai idő szerint 14 óra 26 perckor, a Szovjetunióban felbocsátották a Prog- ressz—2 jelzésű automatikus vezérlésű teherűrhajót. Mint emlékezetes, a Prog- ressz—1 február 20-án indult az űrhajózás történetében új fejezetet nyitó útjára. A Progressz—-2 teherűrhajót hasonló céllal küldték Föld körüli pályára pénteken. A teherűrhajó, amely fedélzetén ismét üzemanyagot, tudományos berendezéseket, műszereket, a tartós űrtartózkodáshoz szükséges „közszükségleti” cikkeket, élelmiszert és friss ivóvizet szállít, előreláthatólag vasárnap csatlakozik a Szaljut—6 Szojuz—29 űrkomplexumhoz. A teherűrhajó viszi az űrpostát is Kovaljonoknak és Ivancsen- kovnak, köztük a legközelebbi hozzátartozóktól küldött válaszleveleket is. A Progressz—2 fedélzeti berendezései a telemetrikus adatok tanúsága szerint kifogástalanul működnek. dokolt lenne. A vállalatok nagyobb része —, ha lehetne — még többet is szívesen elköl- tene beruházásokra. A pénzügyminiszter emlékeztetett a csütörtöki vitában is elhangzott komoly figyelmeztetésre, hogy kevéssé keressük a beruházás nélküli utakat gazdálkodásunk javítására. Ez abból ered, hogy még mindig nagyobb lehetőséget adunk a mennyiségi fejlődésnek, és nem fordítunk elég gondot a minőségi változásokra. Arra törekszünk, hogy a vállalatokat ebben érdekeltebbé tegyük. Ezért az ár- és pénzügyi rendszerünket továbbfejlesztjük a hatodik ötéves tervvel összhangban. Elhatározott szándékunk, hogy a jobb, a növekvő jövedelmezőségű vállalatoknak gyorsabb fejlődési és személyi jövedelememelési lehetőséget biztosítunk, ellenben a gazdaságtalan vállalatok, illetve tevékenységek továbbfejlődését, sőt változatlan fenntartását sem fogjuk központi eszközökkel segíteni. Ügy véljük, hogy a pénzügyi politika szigorítása és a hatékonysági követelmények fokozása elvezethet az indokolatlan támogatások és kedvezmények leépítéséhez, a pénzügyi egyensúly megszilárdításához, A pénzügyminiszter ezután a társadalmi közkiadásokkal és a költségvetési szervezetek tevékenységével foglalkozott. A lakosság életkörülményeit egyre inkább befolyásoló társadalmi közkiadásokra 138 milliárd forintot költöttünk 1977- ben. A tanácsok 90 milliárddal, az előző évit 11 milliárd forinttal meghaladó összeggel gazdálkodtak. Ebből az intézmények fenntartására 48, fejlesztési célokra pedig 42 milliárd forintot adtak ki. Közvetlenül a lakosságnak 50 mil- liárdot — az előző évinél 5 milliárddal többet — fizettünk ki nyugdíj, családi pótlék, gyermekgondozási segély, táppénz és egyéb pénzbeli juttatás formájában. Mintegy 40 milliárd forintot — négymil- liárddal többet, mint az előző évben — természetbeni juttatásként fordítottunk egészségügyi, szociális, oktatási, közművelődési és kommunális szolgáltatásokra. A pénzügyminiszter expozéjában hangsúlyozta: a nehézségek ellenére —, amelyek között dolgozunk és dolgozni fogunk — mégis arra számítunk, hogy ésszerű és takarékos gazdálkodással a társadalmi ellátás minden fontos területén megvalósulnak az ötödik ötéves tervben elhatározott célok. Ezt a bizakodásunkat az eddigi szép eredményeken kívül az a szándékunk is erősíti, hogy az átmeneti pénzügyi gondokkal küzdő tanácsok költségvetésük teljesítéséhez méltányos biztosítékot és támogatást kapnak úgy, ahogy ezt a központi költség- vetésből 1977-ben is megadtuk. Pethő Ferenc a törvényjavaslat bizottsági előadója az országgyűlési bizottságok ülésein elhangzott indítványokat, javaslatokat összegezte. Az országgyűlés a költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután az interpellációk következtek. Interpellációk Az Országház folyosóján Fegyelmezettebb, szervezettebb munkára van szükség A MINISZTERTANÁCS beszámolóját követő szünetben kisebb csoportokat alkottak a képviselők. Az Országház kupolája alatt, a folyosókon másról sem esett szó, mint a kormány beszámolójáról, a megválasztása óta végzett munkáról- Ez pedig figyelembe vette fejlődésünk tényeit és szükségleteit, a kormányzati munkában szerzett tapasztalatokat. A Miniszter- tanács alkotmányos kötelességének tett eleget ezzel a beszámolóval. Az egyik csoportban a társadalmi-gazdasági fejlődésünk jellemzőivel foglalkoztak a kéoviselők. Mások a kormányzati munka fő vonásaira tett megállapításokat értékelték. Legtöbben a népgazdaság helyzetéről, az ötéves terv végrehajtásának további feladatairól elhangzottakat magyarázták, s vonták le máris a tanulságokat, illetve határozták meg szűkebb hazájuk, megvéjük, üzemük tennivalóit. De nem maradt ki a beszélgetésből az életkörülmé- nvek és az életszínvonal alakulásáról tett megállapítás elemzése sem. A Nógrád megyei képviselők is kisebb csoportot alakítottak. Akadtak akik más megyebeliekkel folytattak eszmecserét. Magam a nógrádiak közé csatlakoztam. Hotter Csaba képviselő, a szécsé- nvi termelőszövetkezet termelési főosztályvezetője azonnal a témára tért. — Számomra, mint mezőgazdász számára igen jó volt hallani Lázár elvtárs megállapítását, hogy a mezőgazdasági termelés elérte az ötéves tervben előirányzott szintet. Ha most ezt a saját üzemünkre, Szécsényre kellene vetíteni, örömmel számolhatnék be a kormánynak, hogy néhány helyen az országos átlagnál is jobb helyen állunk. Az ötödik ötéves terv időarányosan szinte minden területen teljesített. Mi több, termelési értékben már elértük az 1980- ra tervezett évi 110 millió bruttó termelési értéket. A tejhozamban 3500 litert terveztünk tehenenként. Ezt túlteljesítve már 3800 liternél tartunk. A növénytermesztésben is reálisak a célkitűzéseink. Hozamban az időarányos teljesítésnél tartunk, de 1980-ra elérjük tervezett célkitűzéseinket. Ügy gondolom, hogy számos más intézkedés mellett itt a szocialista- brigádmozgalom segített bennünket a legjobban. — Természetesen látjuk feladatainkat is. Ebben Lázár elvtárs beszámolója még inkább megerősített, s hazatérve, ezt el is mondom. Ma már meggyőződésem, hogy elsődleges a munkaidőalappal való jobb gazdálkodás. Szükséges a még szervezettebb munka, a hatékonyabb anyagés eszközgazdálkodás. De tökéletesíteni szükséges a vezetést is. Gondolok arra, hogy decentralizáljuk a döntési jogköröket. A döntést ott hozzák, ahol legjobban ismerik a munkát, a gondokat. Tovább szükséges növelni az üzemi demokráciát, szóval mindazt, ami most is elhangzott a kormányprogramban. Terveink csak is így valósíthatók meg... Amíg Hütter Csabával beszélgetünk, Szomszéd Gy. István képviselő, a nagybátonyi gépüzem igazgatója sokat jegyzetel. Szinte kérdés nélkül mondja: — őszintén örülök, hogy a kormány beszámolója reális, kritikus volt, amivel csak egyet lehet érteni, s erősíteni kell. Ami pedig nagyban igaz, az igaz kicsinyben is. A kormány elnöke mélységében elemezte a döntések elhúzódásának problémáját, a bizottságok felesleges elszaporodását. Munkám során magam is találkozom ilyennel az életben- A választópolgároknak valóságos kálváriát kell megjárni, amíg egy-egy ügyet érdemben elintéznek a hatóságok. Ebből (fakad, hogy nem a bürokráciát, az aktatologatást, hanem a munka hatékonyságát kell e téren is növelni... Mint igazgatónak az is megragadta a figyelmemet, hogy eredményeink mellett sok a tennivaló. A sok közül néhányat. A belső tartalékok feltárása, a munkafegyelem megszilárdítása, a hatékonyság növelése, a minőség javítása, az élőmunkával való helyes gazdálkodás és még sorolhatnám tovább mindazt, ami benne van a kormány programjában. Másszóval ez előírja, hogy minden szinten olyat kell tenni, ami a munka eredményességét javítja! Hozzánk csatlakozik Sipos József képviselő, a GanzMAVAG mátranováki gyáregységének szakszervezeti titkára. Maga is helyesli, amit képviselőtársai már elmondottak. sőt megerősíti azokat. Megtoldja a beruházások időbeni megvalósításának fontosságával. — Nagyok az igények a választókörzetemben is, szinte a megye teljes költségvetését felemésztené. Üt, iskola, óvoda kellene, hogy a legfontosabbakat mondjam... Mint szak- szervezeti funkcionárius különösen odafigyeltem, amikor az életszínvonalról esett szó. Teljesen igaz, hogy minél jobban közelítsék egymást a termelői és a fogyasztói árak! És megint, mint szakszerve- zetes mondom: a tervek reálisak, a meghatározott feladatok teljesíthetők, azokat végre kell hajtani. Amihez viszont a munkaidő hatékonyabb kihasználása, fegyelmezettebb, szervezettebb munka szükséges! Megszólal az elnöki csengő. Hosszan berreg. Szétoszlanak a csoportok- A képviselők munkához látnak. Somogyvári László Födi L ászióné (Csongrád m.) a szegedi konzervgyár csoportvezetője a közlekedés- és postaügyi minisztertől azt kérdezte, hogy a minisztérium a jövőben a vasúti menetrendek összeállításánál törekszik-e arra, hogy a reggeli expresszvonatok — így például a szeged—budapesti expressz — még a különböző értekezletek megkezdése előtt érkezzenek Budapestre? Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter válaszában elmondta, hogy a menetrendek összeállításánál számos fontos szempontot vesznek figyelembe. Ilyenek természetesen a takarékossági intézkedések is, ezek azonban akkor érvényesülnek igazán, ha az értekezletek szervezői is alkalmazkodnak hozzájuk, és nem a vasút menetrendje igazodik az értekezletekhez. Ami a szeged—budapesti expresszi illeti — bár menetrendjét éppen a lakosság kérésére változtatták meg — a miniszter arra kérte az interpelláló képviselőt és az országgyűlést, hogy egyelőre ne zárják le a témát. Ígéretet tett arra, hogy ősszel — a következő menetrendi értekezleten — még körültekintőbben megvitatják a problémát. A képviselő és az ország- gyűlés a miniszter válaszát elfogadta. Karkus Sándort,Komárom m.) a nyugdíjasok utazási kedvezményének módosítása tárgyában interpellált a közlekedés- és postaügyi miniszterhez. Azt javasolta, hogy a négy, félárú utazásra jogosító szelvényből kettőt maga a nyugdíjas, kettőt pedig — amennyiben azt igényli — a házastársa vehetne igénybe. Pullai Árpád, miniszter válaszában elmondta: ezt a kérdést az illetékesekkel már megvitatták és úgy határoztak, hogy javasolják a kormánynak: 1979. január 1-vel a nyugdíjasok nyugdíjjal nem rendelkező házastársai, illetve élettársai is használhassák a kedvezményes vasúti jegyeket. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Gulyás Emilné dr., a HNF Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának titkára, Nagyhódos, Kishódos és Garbolc lakóinak képviseletében interpellált az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez, valamint az OVH elnökéhez, hogy kezdeményezzék a Minisztertanácsnál a kormány 1973-as határozatának felülvizsgálatát, amely az árvízsújtotta községekben építési tilalmat rendelt el. Ábrahám Kálmán miniszter — az OVH elnökének nevében is — válaszában elmondta, hogy a Szamos mentén a védőgátrendszer megépítésével az árvízveszély ugyan csökkent, de nem szűnt meg. Emiatt az építési tilalmat fenn kell tartani. Javasolják viszont a kormánynak: tegye lehetővé a más községekbe- költözők áttelepülésé- hez nyújtható kedvezmények meghosszabbítását további négy évvel. A választ a képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Az országgyűlés nyári ülésszakát ^.pró Antal zárta be. (MTI) 2 NÓGRÁD - 1978. július 8., szombat
