Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-01 / 153. szám

Korszerű, automata forgácsológépek készítik a különböző autóvillamossági berendezések egyes alkatrészeit a VILLTESZ Ipari Szövetkezet diósjenői telephelyén. Az automata for­gácsolórészlegben dolgozóknak csak az ellátás és ellenőrzés a fő feladata, hiszen a gép emberi kéz érintése nélkül készíti el a kész alkatrészeket, évente több mint tízmillió da­rabot. A képen Bőgér János csoportvezető-technikus, a Bánki Donát bronzkoszorús szocia­lista brigád tagja és Kis Andrásné gépkezelő az automata forgácsológépről lekerülő al­katrészeket ellenőrzik. kép: — bábéi Minden ötödik nógrádi fiatal... OTP az ifjúságért Könnyítik, de nem oldják meg Végleges kiút: a teljes technológiai rekonstrukció Már nyolc éve annak, hogy az MSZMP Központi Bizott­ságának ifjúságpolitikai ha­tározatát követően az Orszá­gos Takarékpénztár létrehoz­ta az ifjúsági takarékbetét­konstrukciót. Ebből követke­zően a takarékpénztárnál a kezdetek óta ifjúságpolitikai feladatnak tekintették e be­tétforma népszerűsítését, ami különösen az első időszakban nem volt könnyű munka. Elenyészően kevés azoknak a fiataloknak a száma, akik a tömegtájékoztatási eszközök­ben megjelent hirdetések, is­mertetők hatására maguk ke­resik fel a megyei OTP-fió- kokat, hogy betétszámlát nyis­sanak- Akkoriban a hatásos szervezés egyetlen módja a takarékpénztári dolgozók fel- világosító munkája volt. Is­kolákba, üzemekbe látogatva, gyakran a munkapadok mel­lett igyekeztek meggyőzni az érdekelteket, több-kevesebb sikerrel. A szerződők közül, sokan a későbbiek folyamán a befizetéseket elmulasztot­ták mégis az első év végé­re a megyében kezelt ifjúsá­gi betétek száma meghaladta a kétezret. A kezdeti nehézségek elle­nére a takarékpénztári dol­gozók — javarészt a szocia­lista brigádvállalások közé iktatva — tovább folytatták a szervező munkát. Társadal­mi aktívahálózatot építettek ki a feladat végrehajtására. Sok fiatalt nyertek meg például a postahivatal-vezetők, postai kézbesítők. A KlSZ-bizottsá- gok is minden támogatást megadtak és megadnak az akciókhoz, bár alapszervezeti szinten ez kevésbé érvénye­sül­A konstrukció új formá­ját szülte a szülői gondosko­dásnak. Miután erre lehetőség nyílt, egyre több szülő nyit ifjúsági betétet 14. életévét betöltött gyermeke számára, hogy ebben a formában tá­mogassa gyermeke későbbi életkezdését. Eleinte az édesapa, vagy édesanya fize­ti a szerződésben megállapí­tott havi betétet, később, ha már a gyermek is keres, ő folytathatja a takarékosko­dást. A takarékpénztári dol­gozók a személyazonossági igazolványok ünnepélyes át­adása előtt keresik fel a szü­lőket, hogy felajánlják ezt a lehetőséget, mellyel egyre töb­ben élnek. Néhány vállalat arra hasz­nálja fel ezt a betétformát, hogy segítségével gyarapítsa, íejiessze a törzsgárdaállo­mányt. Jól dolgozó fiatal munkások nevére szerződést köt, melynek befizetéseit a részesedési alapból fedezi- Az ötéves törlesztési határidő után a dolgozó megkapja az összeget és jogosult az ösz- szes kedvezményre is. Me­gyénkben ért a lehetőséget csak igen kevéssé aknázzák ki az üzemék. Milyen feltételekkel, elő­nyökkel jár ez a betétakció? A 14—30 éves fiatalok köthet­nek szerződést, melyben vál­lalják, hogy öt éven keresz­tül havonta meghatározott összeget — ez 100-tól 800 fo­rintig terjedhet — befizetnek számlájukra. A határidő le­teltével 5 százalék kamattal és egy százalék prémium­mal kiegészített összeget kap­nak kézhez. Ez azt jelenti, hogy 100 forintos havi befi­zetés esetén 7000, 800 forintos havi betétnél 56 ezer forint­tal rendelkezhet a fiatal be­téttulajdonos. További ked­vezmény, hogy lakásvásárlás, vagy -építés esetén a megta­karított összeggel azonos hi­tel illetheti az ügyfelet- A fen­tiekből következik, ha két olyan fiatal köt házasságot, akik korábban az elótakaré- kosságnak ezt a formáját vá­lasztották, akkor minimum 28 ezer, de esetleg 200 ezer fo­rint feletti összeg birtokában kezdhetnek hozzá a fészekra­káshoz. Ez a ids számvetés magáért beszél. Akik már rendelkeznek la­kással, azok is igénybe ve­hetik bizonyos árucikkek vá­sárlására ezt a különköl- csönt, amely ez esetben a megtakarított összeg nagysá­gától függően 10—40 ezer fo­rint lehet. Előfordulhat, hogy a betét­tulajdonos kénytelen elállni eredeti szándékáról, és az öt év lejárta előtt megszünteti betétjét. Ez esetben az ölszá- lék kamattal megnövelt ed­digi betétjét kapja meg, de elesik a -j- 1 százaléknyi pré­miumtól, illetve a különköl- csön kedvezményétől­Ennek ellenkezője sem rit­ka, amikor az ötéves szerző­dési időszak végén a fiatal nem kívánja elkölteni a pén­zét- Ekkor az összeg a szám­lán hagyható, vagy a befize­tés folytatható az összes ked­vezmény mellett. További előny lakásvásár­lóknak, hogy az OTP saját beruházásban épülő lakásai­nak 10 százalékát ifjúsági be­téteseknek tartják fenn. Eze­ket a lakásokat a helyi KISZ-bizottságok jelölése alapján osztják szét. Van olyan lehetőség is — bár megyénkben az országos átlaghoz mérve alig kihasz- náltan —, hogy amennyiben a betétes meghatalmazást ad, munkahelye pedig vállalja az ezzel járó teendőket, akkor a havi befizetési összeget az illető fizetéséből automatiku­san levonják­Mindent összevetve: a taka­rékpénztár megyei dolgozói­nak, társadalmi aktívaháló­zatának jó munkáját dicséri, hogy a Nógrádban kezelt if­júsági betétek száma — an­nak ellenére, hogy sokan az „első fecskék” közül már fel­használták betétjüket — több mint 11 ezer. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik fiatal ilyen módon takarékoskodik. A betétek összértéke megha­ladja a 82 millió forintot. Legelterjedtebb a salgótarjáni és balassagyarmati járásban ez a forma, innen kerül ki a betétesek kétharmad része. Ezzel az eredménnyel orszá­gosan sem kell szégyenkez­nünk­Ismeretes, hogy a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek kis- terenyei gyáregységében mintegy 240—250 millió forint értékű beruházással csőgyár­tó és görgőspályagyártó üzem épül. Tervek szerint az új üzemeket az év végére épí­tik meg. A beruházással egy- időben ..lár készülnek az új üzemek beindításához a sze­mélyi feltételek megteremté­sére, s az ehhez szükséges ter­melői létszám kialakítására, az irányítók, karbantartók kiképzésére. A gondos tervezés eredmé­nyeként a kisterenyei gyár­egység két szakembere a be­ruházás kezdeti szakaszától a munkálatokat irányító beru­házási osztályon dolgozik, hogy a feladatok megoldásá­nak részeseként alapos isme­rői legyenek az új üzemek­nek. Jól halad az a tanfolyam is, amelyen- mindazok a kis­terenyei gyáregységi dolgo­zók vesznek részt, akik vala­milyen formában érdekeltek ...ADDIG AZONBAN TEN­NI, cselekedni kell, nem is keveset, mert a mostani szű­kös anyagi lehetőségek, ki tudja, mikor teszik lehetővé, vagy egyáltalán lesz-e rá mód. A megrendelők, no meg a meglevő lehetőségek is arra kényszeríti a ZIM salgótarjá­ni gyárának vezetőségét, hogy a jelenlegi nehéz körülmé­nyek között is tovább lépje­nek a fejlődés útján. — Exportképességünk foko­zása és a minőség javítása el­választhatatlan egymástól. Annak ellenére, hogy gyárt­mányfejlesztő munkánkat nem kísérte megfelelő műsza­ki, technológiai fejlesztés, a beszűkült külföldi piaci érté­kesítési lehetőségek ellenére. 1972 óta az exportra szállí­tott termékeink mennyisége a termelés évenkénti üteménél nagyobb mértékben emelke­dett. Pedig, ahogy mondani szoktuk, kemény piacra, a Német Szövetségi Köztársa­ságba szállítottuk azokat —, érzékelteti az eddigi fejlődést a beszélgetés elején Etesi Jó­zsef, a gyár főmérnöke. Ez részben a nyugat­német Boecker céggel kötött kooperációnak is köszönhető. — Igen, de nem változtat azon az ellentmondásos hely- zeten, sőt kiélezte azt, ami az erősödő piaci követelmények, a verseny, a korszerűtlen gyártási technológia, a lét­számösszetétel kedvezőtlen változása, a nagyarányú fluk­tuáció, az ebből adódó begya- korlatianság növekedése kö­zött fennáll. Az előbbiek ked­vezőtlen hatása esetenként je­lentkezett a termékek minő­ségének átmeneti romlásában. Nagyobb visszaesés azért nem következett be, mert a törzs- gárda jelentős erőfeszítése­ket tett, ilyen körülmények között is szorgalmasan és be­csületesen dolgozott: megbir­kózott a nehézségekkel. — Az elmondottakból mi­lyen tanulságot vont le a gyár vezetése? — Űj alapokra kell helyez­ni fejlesztési elképzeléseinket. — Mit jelentett, illetve mit jelent ez a gyakorlatban? — Olyan új termékcsaládot hoztunk létre — a 750-eset —, amely lehetővé teszi, hogy azonos alkatrészekből a Né­met Szövetségi Köztársaság­ba és a belső piacokra 24 féle villany-, gáztűzhelyet ad­junk a korábbi 50—60-nal szemben. Június 19-én öt tí­pusú elektromos tűzhely ter­melését kezdtük meg az új gyártmánycsaládból. Ezeket a Német Szövetségi Köztársa­ságba szállítjuk. — Mennyiben tartott lépési a gyártmányfejlesztéssel a gyártásfejlesztés ? — Az anyagi lehetőségek csupán néhány részterületen a a beruházás kivitelezésében, illetve az új üzemek beindítá­sában és működtetésében. Azoknak a dolgozóknak pe­dig, akik az új üzemek be­rendezéseit kezelik, bel- és külföldi tanulmányutat, szak­mai gyakorlatot szerveznek. A leendő csőgyár üzemelteté­sében érdekelt dolgozók egy csoportja már járt is a Cse­pel Művekben, ahol hasonló csőgyártó berendezés műkö­dik, mint Kisterenyén lesz. Kilenc dolgozó, két hétig ta­nulmányozta a csepeli cső­gyártást. Csepelen nemcsak gyakorlati tapasztalokat sze­reztek, hanem megismerked­tek a csőgyártás elméleti kér­déseivel is. A dolgozók másik csoportja most van a Dunai Vasműben hasonló céllal, mint Csepelen. Mivel a csőgyártást hazánk­ban tanulmányozni lehet, de a gyártóberendezéseket nyu­gati országokból szerzi be a vállalat, így külföldi tanul­mányútra is utaznak dolgo­korszerűsítést tették lehető­vé, célgépesítéssel. Ez bizony nem sok! — Milyen további elképze­lések szolgálják a gyártásfej­lesztői munkát? — EGY SÜTÖKAMRA- GYÁRTÓ SORT állítunk be az év végéig, illetve a jövő év elejéig. Segítségével a ko­rábbi négy alkatrész helyett egyből formáljuk ki a sü­tők köpenyét. A gép beállítá­sával két műszakban biztosít­juk a folyamatos termeléshez szükséges mennyiséget. Emel­lett az új berendezés kiküszö­böli az emberi figyelmetlen­ségből, a technológia megsérté­séből adódó pontatlanságokat, ugyanakkor ugrásszerűen ja­vítja a minőséget. Kezelésé­hez négy ember szükséges. Húszmillió forintba kerül. — Van más irányú elkép­zelésük is? — Zárt ciklusú termelést valósítunk meg a rácsgyártás­ban. Az ehhez szükséges szál­daraboló már kész, a hajlító pedig most készül. Ugyan­ilyen megoldással végezzük majd a sütőégő gyártását is. Mindkét megoldástól terme­lékenységnövekedést, jobb minőséget és létszámmegta­karítást várunk — mondja a főmérnök. Ezzel azonban nem zárult le az előbb említett tevé­kenység. Korszerűsítik a szerelőszalagokat: megnöve­lik azok hosszát, behordó­szalagokkal egészítik ki. Nagy előrelépést jelent majd a készáru kihordása. Ezt kon- vejorral oldják meg. Az Álta­lános Géptervező Iroda dol­gozóinak elképzelése alapján pedig bevezetik a 3 M-es munkamódszert. — A szerelőszalagokat az év végéig elkészítjük, a konve- jor szállítópálya beszerelésé­re pedig a jövő év első felé­ben kerül sor — zárja az előbbi gondolatot Etesi József. A technikai fejlesztés ön­magában keveset old meg, ha a dolgozók anyagi ösztönzése nem olyan, azaz nem segíti elő annak okos kihasználását. — Június 1-től a gyártáskö­zi ellenőröknél bevezettük a minőségi bérezést. Akik jól dolgoznak, azok alapkeresetük 8—15 százalékát kaphatják Szécsény nagyközségben évek óta gondot jelent az is­kolák zsúfoltsága, illetőleg el­avultsága. Mindezeken bizo­nyára segít az a tizenkét tan­termes általános iskola, amelynek építése megkezdő­dött a nagyközségben. A kivi­telezés munkáját a szécsényi ÉPSZÖV vállalta. Jelenleg az zók. A kohászati üzemek már eleve úgy kötötte meg a be­ruházáshoz megrendelt be­rendezések szállítási szerző­dését, hogy azok tartalmaz­zák a tanulmányút lehetősé­gét is. Ennek megfelelően, a cső­gyártó berendezést szállító francia DMS-céghez négyen, a csőhorganyzó berendezést szállító finn UPO-céghez, va­lamint a gyártáshoz szüksé­ges szennyvízkezelő berende­zést szállító osztrák ARWAG- céghez hárman-hárman utaz­nak a berendezéseket tanul­mányozni. A görgőspálya- gyártás licencét az amerikai RAPISTAN-cégtől vásárolta, meg a kohászati üzemek, így két dolgozó amerikai tanul­mányútra utazik. A külföldi tanuljnányutak- ra kizárólag azokat a dolgo­zókat küldi ki a kohászati meg havonta prémiumként. Ugyanezt a módszert kíván­juk alkalmazni a szalagban dolgozóknál is. — A jelenlegi ösztönzési módszer mennyiben serkent a minőségi munkára? — Mivel nemrég vezettük be, így hát kevés a ta­pasztalatunk, nehéz egyértel­műen és reálisan nyilatkozni. Ennek ellenére úgy látjuk, hogy csak kis mértékben. Sajnos még mindig a meny- nyiség a mértékadó. — Meddig? — Amíg a teljes technoló­giai rekonstrukció megvaló­sul. Csak ez hoz végleges megoldást — állítja határo­zottan Etesi József. — Mibe kerülne? — Ma még csak 400 millió forintba. — Mit hozna a vállalatnak, a népgazdaságnak? — Nálunk most egy tűzhely előállítása nyolc óra. Az előbb említett gyártásfejlesztési el­képzeléseink megvalósítása után 15—20 perccel csökken. A nemrég itt járt olasz cég képviselői olyan filmet mu­tattak be, amely azt bizonyí­totta, hogy az általuk ajánlott technika, technológia segítsé­gével másfél óra alatt lehet egy-egy tűzhelyet előállítani — válaszolja a főmérnök. No, de ehhez az általuk ki­alakított munka- és üzemszer­vezést kell pontosan megkö­vetelni. Ha figyelembe vesz- szük, a nálunk meghonosodott munkamorált, a munkások egy részének alacsony szakmai képzettségét, a szerződéses fe­gyelem, a kooperáció megbíz­hatatlanságát, a munka- és üzemszervezés alacsonyabb színvonalát, a vezetői bátor­talanságot, a kezdeményezés hiányát és egyéb különböző fonákságokat, még, ha négy óra alatt állítanánk is elő egy-egy tűzhelyet az olaszok által kínált technológiával, ak­kor is 100 százalékos termelés- növekedést tudnánk elérni. AMÍG ERRE SOR KERÜL­HET —, egyáltalán sor kerül-e —, addig azzal kell jobban gazdálkodniuk, ami van; a belső tartalékokkal, a piac által kényszerített részmeg­oldásokkal. alapozásnál tartanak. Az épít­kezést borsodi vázpanel-szer- kezeti elemek felhasználásá­val végzik. A kivitelező vál­lalat úgy nyilatkozott, hogy a panelek szállítási időpontjá­tól függően kezdik az össze­szerelést, hogy szerződésbeli kötelezettségeiknek eleget te­gyenek. üzemek, akik az új üzemek közvetlen irányításában, az új berendezések kezelésében ér­dekeltek. Ezek a tanulmány­utak jó lehetőséget nyújtanak a kiutazó dolgozóknak, hogy elsajátítsák azokat a szakmai ismereteket, amelyek csak a berendezéseket szállító cégek­nél szerezhetők meg, ugyan­akkor megtanulják e berende­zések kezelését, üzemeltetését is. A kohászati üzemekben mind a gazdasági, mind a pártvezetés nagy figyelmet fordít a kisterenyei beruhá­zás eredményes és határidőre történő befejezésére, az új üzemek termelésének megin­dítására, s a termelés körül­ményeinek zavartalan bizto­sítására. Ezt a célt szolgálják a belföldi és külföldi tapasz­talatszerző tanulmányutak is. A. P. NÚCRÁD - 1978, július 1., szombat 3 — idesz. Bel- és külföldi tanulmányutak Megteremtik az új üzemek személyi feltételeit V. K. Iskola panelekből

Next

/
Oldalképek
Tartalom