Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-27 / 175. szám

Szerkesztői üzenetek A. M. (Kishartyán): Az ipar jogosítvány kiadására irá­nyuló kérelemben föl kell tüntetni a kérelmező nevét, foglalkozását, születési helyét és idejét, lakóhelyét, azt az ipari tevékenységet, amelyre az ipar jogosítványt kéri, azt a telephelyet, ahol kisiparos­ként kívánja folytatni a te­vékenységet, s azt is föl kell tüntetni, hogy a kérelmező iparigazolvány vagy kisipari működési engedély alapján kíván-e dolgozni. Ha a kérel­mező munkaviszonyban levő személy vagy szövetkezeti tag, a kérelemben föl kell tün­tetnie munkáltatójának vagy szövetkezetének a nevét és címét. É. S. (Kisterenye) r A tanul­mányi szabadság tanévismét- lés esetén nem jár. Ha azon­ban a dolgozó az előző tanév­re járó teljes tanulmányi sza­badságát nem vette igénybe, a fennmaradó rész őt ebben az esetben is megilleti. Ha a dolgozó huzamosabb betegség, katonai szolgálat vagy más hasonló fontos ok miatt is­métel tanévet, a vállalat az ismételt tanévre is biztosít­hat tanulmányi szabadságot. Munkahelyváltozás esetén a dolgozó a korábbi vállalatá­nál ki nem vett tanulmányi szabadságát új munkahelyén is igénybe veheti. T. Z-né (Somoskőújfalu): Annak az özvegynek, akinek az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultsága újabb házasság- kötés folytán szűnik meg. egy­évi özvegyi nyugdíjával egyenlő összegű végkielégítés jár, ha igényét a házasságkö­téstől szányitott egy éven be­lül előterjeszti. A Toldi I. brigád Jóí kezdi vagonok A Volán 2. sz. Vállalat balassagyarmati üzemegysé­ge szállítmányozási kiren­deltségén teljesít szolgálatot a vasúti fuvarozásban a Tol­di I. brigád. A brigád tagjai Gáspár József brigádvezető vezetésével 1970-től dolgoz­nak együtt. Évi munkájuk alapján 1975-ben elnyerték a Szocialista brigád cím ezüst fokozatát. Az 1978 első negyedévi eredményüket, (mellyel a TEFU komplex brigádok versenyében az I. helyezést érték el) a kima­gaslóan jó gazdasági jellem­zők tükrözik. Munkájuk színvonalát jól érzékelteti, hogy az előző időszakhoz képest 700 va­gonnal többet kezeltek úgy, hogy közben harmadára csökkentették a késetten ke­zelt vagonok számát. Igen jelentős az az eredmény, hogy a gépkocsik állásidejét lényegesen csökkentették, s ezzel az eszközkihaszná­lást intenzíven segítették. Népgazdasági érdekből is lé­nyeges, hogy a munkaszü­neti napokon duplájára emelték a kezelt vagonok számát, s így a vagonfor­galmat is javították. Az üzemegység és a vállalat gaz­dálkodását azzal segítették, hogy a 33 000 forint vagon- álláspénzt 5000 forintra csökkentették. Naszályi Aladár Levelezőink jelenük Útfelújítás Alig volt olyan összejövetel, melyeken a lakos­ság ne kérte volna a telsőpetényi bányától kez­dődő bekötő útszakasz mely egészen az ős­agárdi elágazásig tartott, majd tovább Nőtincs községen át a főútvonalig — javítását, felújítá­sát. Ugyanis ez az útszakasz még 1977. év folyamán annyira megrongálódott a nagy sze­mély-, illetve teherforgalom következtében, hogy egyes helyeken a gödrök szinte veszélyeztették a biztonságos közlekedést. Nem egy esetben a MÁVAUT váci főnöksége személyesen, de le­vélben is felkereste a Nőtincs községi közös Ta­nács vezetését, hogy az említett útszakasz fel­újításáról gondoskodjon. Ellenkező esetben az autóbusz-közlekedést beszüntetik, illetve szüne­teltetik mindaddig, amíg az útszakasz felújítást, kijavítást nyer. Mivél az út közigazgatási területünkön van, de a KPM Nógrád megyei Igazgatóságának ke­Jól dolgoznak zelésében, még a múlt évben tanácsi testületi ülésünkre meghívtuk az igazgatóság vezetőit. Timmer főmérnök ígéretet tett arra, hogy 1978- ban, lehetőséghez mérten rendezik, felújítják az útszakaszt. Június-július folyamán, az összekötő szakaszt felújították, némileg szélesítették, az ős­agárdi elágazástól a főútig vezető részt kor­szerűsítették, s jó állapotba hozták. Nem egy helyen átereszeket létesítettek, mely a tsz által müveit területről lelolyó csapadékvizet jobban elvezeti. KRESZ-jelzőtáblák elhelyezésére is, ta­nácsi javaslat alapján, sor került. Köszönjük a vezetőknek, mint irányítóknak a tett ígéret teljesítését, köszönet az építőknek, munkásoknak, akik figyelmes munkájukkal pár­huzamosan biztosították minden járműnek a közlekedését. V. A. Csak a víz hiányzik. •• Kisterenyérek kétszázötven fős moziterme van. Neve: Pe­tőfi Filmszínház, melynek a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat a gazdája. A mozi üzemeltetése hetenként négy­napos, délutáni és esti előadá­sokkal. Gépi berendezése kor­szerű, a gépház tűzoltó­készülékkel előírásszerűén el­látott. Ám az épületben tűz- rerdészetileg nincs meg az a fontos kellék, amivel tűz ese­tén gyors beavatkozással a tüzet lokalizálhatják. Mert ahhoz víz kell! Mégpedig ve­zetékes víz csapra szerelhető sugárcsöves nyomótömlővel. A másik: a higiénia kérdése, mely az egészségvédelmet szolgálná. Itt a WC használa­ta utáni kézmosás lehetőségét hiányoljuk! A vezetékes víz igénybevétele nem ütközik nagy nehézségbe, hiszen a fő­vezetéki víz a moziudvar ka­pujának közvetlen közelségé­ben van, a moziba való be­vezetése tehát innen megold­ható lenne. K. K. Kisterenye Romos kápolna Naponta utazom át Parassa- pusztán és szomorúan gondo­lok arra, miért nem veszik észre az illetékesek az ott le­vő romos kápolnát. Szeret­ném, ha Írásom megjelenne a következők miatt. Itt a nyár, gyönyörű orszá­gunkba — határainkon — ezer és ezer turista lép be na­ponta. Milyen a Magyaror­szág területére belépéskor a turista első látványa, be­nyomása? Ez fontos számunk­ra. igyekszünk is ennek min­denütt eleget tenni. Azonban előfordulnak olyan esetek is mind Parassán. Darroga fők A buszmegállóban gyanútla­nul várakozva, már több al­kalommal kétségbe ejtett ben­nünket az elrohanó ZIL- teher­gépkocsi, mely közelünkbe ér­ve szinte időzítve akkorát robbant, hogy azt hittük hir­telen, itt a világ vége. Mire felocsúdtunk a riada­lomból, a fülkéből kihajoló A parassapusztal vámot átlépve az út bal oldalán a turista első látványa a kápol­na. Jelenleg ütött-kopott, a turista elé szinte kirablást idéző kép tárul; a benyomás azt hiszem, nem marad el. Turizmusunk, idegenforgal­munk érdekében annyit dol­gozunk, megemlíteném a mű­emlékvédelmet is. Munkájuk eredménye szép színfoltjai országunknak, de az ilyen és ehhez hasonló fekete foltok­kal tenni kéne valamit. Le­bontani, vagy rendbe hozni, döntsenek az illetékesek! Pálinkás Ottó 2639 Bernecebaráti Jól dolgoznak a szakszerve­zeti bizalmiak a kisterenyei és a salgótarjáni vasútállomá­son. A szervezettség és tagdíj- fizetés évek óta 100 százalé­kos, ami elsősorban —, mint Jászai Nagy József és Hámo­ri Károly szb-titkárok elmon­dották — a bizalmiak jó munkáját dicséri. Vaspál Pál raktárnok Kis­terenye állomáson több mint 20 éve végez bizalmimunkát, ugyancsak hosszú idő óta Ta­kács Imréné is, hogy csak ket­tőjüket említsem meg a sok közül. De a salgótarjáni nyug­díjascsoportnál is a bizalmi­ak jó munkája teszi lehetővé, hogy a tagdíjfizetés itt is 100 százalékos. A rendezvények látogatottságát tekintve is ko­moly előrehaladás mutatkozik, Ritnőcról Gyulára legutóbb például a tagság több mint 50 százaléka jelent meg a taggyűlésen. Az elmúlt évben a tagdíj- bevétel 8 837 forint volt. Se­gélyekre, beleértve a temeté­si segélyeket is, 9 500 forintot használtak fel. Mint Fazekas József főbizalmi közölte, ed­dig az idén 7150 forintot fi­zettek be nyugdíjasaink tagsá­gi díj címén az elmúlt évi 8 837 forinttal szemben. A jól dolgozó bizalmiak munkáját igyekeznek elismerni, de a felsőbb szervekre is ez jel­lemző. Legutóbb például Há­mori Károly, a salgótarjáni vasútállomás szb-titkára is a „Szakszervezeti munkáért” kitüntetés arany fokozatában részesült, több évtizedes szak- szervezeti munkája jutalmául. —-sz— Tisztelt Szerkesztőség! Kenyér és méreg Július 11-én Salgótarjánban járva ellátogattam a piacra. Bevásárló utam közben gon­doltam jó lenne, ha kenyeret is vennék, nem kell Balassa­gyarmaton ismét üzletbe mennem e célból. Bementem hát a piacon levő kenyérbolt­ba, ahol a kirakatablakon öles betűk hirdetik a „Minden­nap friss kenyér, friss zsöm­le, kifli” szöveget. Az üzlet üres volt. Annyi­ra, hogy rajtam kívül a pénz­tárosnőn és a „nagyon ked­ves” kiszolgálón kívül egy hölgy vásárolt csupán. Egy­kilós kenyeret kértem, szépet és világosat. A huszonéves ki­szolgálólány közölte velem, van 3 darab 1 kg-os kenyér és elém tett egy lapos kelet­ien kenyeret. Köszönöm, mondtam, ezt nem kérem, in­kább egy „bucit” viszek, ha itt ilyen a kenyér. Megfogta a kenyeret és a kiszolgálópult­tól 2 méterre levő kenyér- polcra vágta, olyan erővel, hogy szinte megrettentem. Ez igen! Ebből a fiatal lányból lesz kereskedő! Kedves és szolgálatkész! Tud bánni a vevőkkel. Mi lehet itt na­gyobb forgalom idején, ha egy kiló kenyér vásárlása is az idegeire hat? Teljesen ellentéte a fent leírt esetnek a szécsényi ön- kiszolgáló bolt, ahol a leg­messzebbmenőkig udvarias a kiszolgálás és ahol szintén egy kis fiatal lány szolgált ki és ahonnan végül sikerült egy kiló szép kenyeret mé­regmentesen megvásárolni. K. J-né Balassagyarmat Kirándulás bosszúsággal.. Szemetet lerakni tilos! gépkocsivezető vlgyorgő képét láttuk, amint konstatálta a várakozók arcán mestermun­kájának hatását. Főként nőkre specializálják magukat ezek az „ijesztgetők”. Azért beszélek többes számban, mert számuk egyre szaporodik. Balázs Gábor S.-tarján Vasárnap reggel van. Az ál­talános Iskola előtt gyülekez­nek az ötödik osztályos tanu­lók, akiket ezúttal szüleik is elkísértek az iskoláig. Pócsik Sándor osztályfőnök kétnapos kirándulást szervezett az ötö­dikes tanulóknak Gyulára. A gyerekek nagy örömmel tekin­tettek az előttük még ismeret­len alföldi táj felé. A kelle­mes úthoz azonban társult egy kis kellemetlenség is. Ugyanis kiderült, hogy a szál­lás nem volt megfelelően biz­tosítva az IBUSZ hibájából, mert 40 személy helyett csak 14 személyes csoportot vár­tak Gyulán. Végül is félnapi huzavona után a szálloda ve­zetőjének rugalmas intézke­dése folytán sikerült a szállást megoldani valahogy. Ez fél­nap! programot vett el a gye­rekektől, mely időt haszno­sabban is el lehetett volna tölteni. Azért megnézték a gyulai Várszínházát, strand- fürdőztek és ajándékokat vá­sároltak. Megnézték közvetlen közelről a kiskörei vízlépcsőt és pompás tájakban gyönyör­ködhettek. A kétnapos kirán­dulás a szállásgondtól elte­kintve vidám hangulatban és fegyelmezetten zajlott le. Hasznossága, hogy a gyerme­keknek életre szóló élményt nyújtott, s mi több beleillett az eddig elsajátított tananyag­ba. Az ilyen kirándulásokat csak üdvözölni lehet. Remél­jük, hogy a jövőben is sok kirándulásra kerül sor. Kiss Béla A salgótarjáni Felszabadulás út, hozzávéve a Béke-sé­tányt, a közeli kis utcákkal és a Dimitrov úttól nyugatra elterülő igen szép erdőövezettel, valóban festői szépségű hely. Nem hiába mondják a lakók, de a messze földről érkezők is: ez a hely szépségben, remek levegőben felér egy „kis Svájccal” is. Számos igen fontos középülete közül is kiemelkedik a megyei sportcsarnok. A közelmúltban is kül­földi vendégeket fogadtunk a sportcsarnokban, így a tapasz­talható hibák, rendellenességek felvetése közérdekű köve­telmény. A teljesség igénye nélkül, hadd soroljak fel né­hányat a feladatok közül: Már évek óta mozgósítjuk a lakosságot, de az üzemeket is a társadalmi munkára. Ebben az évben is számos emlék­lapot nyújtottunk át azoknak a háztulajdonosoknak, lakók­nak, akik kitűntek a „Harmincötezer munkanapot Salgótar­jánért” mozgalom feladatainál. A Felszabadulás út és Mártírok út találkozásánál né­hány nap óta „Szemetet lerakni tilos!” tábla áll! Több előzménye közül a legutóbbi: egy lakótárs néhány éves szalmát ürített ki a szalmazsákból, ami enyhén szólva igen megrontotta a környezetet, a megérkezett szél hordta a po­ros anyagot, bűzt árasztva magából. Hiába figyelmeztettük azt, aki valósággal bebújt a szalmazsákba, hogy ezt ne csi­nálja, a kukák nekik is rendelkezésre állnak, mégis végre­hajtotta rendbontó tevékenységét. A Felszabadulás út 72. sz. ház lakói éppen olyan békés, dolgozó emberek, mint min­denki más. De a ház eleje. A második világháború vége jut eszünkbe, ha ezt megnézzük, már pedig itt sokan járnak, hisz’ innen közelíthető meg a sportcsarnok is. Oda kell hat­ni, hogy a ház elejét tegyék elfogadhatóvá, csak néhány mázsa mész, cement és festék —,' no meg dolgos kéz — kell hozzá. A Kulacs vendéglőben hangulatos cigányzene szól min­den este, ennek szívből örülünk. A zenekar azonban ott van elhelyezve, ahol egyes vendégeknek a legtöbb dolga lenne. Különösen hétfőn reggel kétséges a járda tisztasága, amelyet az itt lakók szomorúan állapítanak meg. Van, aki kutyával érkezik a Kulacshoz. Kutyáját kiköti a patakpart korlátjá­hoz, a kutya ugat, nyüszít, míg gazdája szórakozik. Szépen fejlődünk azon terv felé, hogy a Felszabadulás út „csak” sétány lesz, megszűnik a közúti forgalom ebben az utcában a járásbíróságtól kezdve. Az első jel meg is érke­zett: táblák jelzik, hogy a szűk utcában kocsival tartósan megállni nem szabad. Igaz, csak néhány nap óta, de ennek kedvező eredménye máris mutatkozik. Az utcabizottság ne­vében az a kérésünk, hogy az illetékesek érezzenek velünk és szűnjön meg a rendellenes helyzet, ami igazán hasznára válik szép városunknak, a megyeszékhelynek. Dr. Kecskés Géza, az utcabizottság elnöke A Bánki tó és környéke közkedvelt üdülőhely Nógrád megyében. A nyár beköszöntével a megye, sőt az ország hatá- * rain túlról is igen sok turista keresi fel. (báb—) , NÓGRÁD - 1978. július 27., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom