Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-26 / 174. szám

Egy a íelszónk. a béke... (7) pp ... a hajnalcsillag altatott cl bennünket A VII. Világifjúsági és Di­áktalálkozó helyszínéül a ren­dező szervek Bécset választot­ták, így tehát első alkalommal tartották meg a fesztivált nem szocialista országban. Érthető­en nagy volt az izgalom: si- kerül-e az óriási méreteket öltött ellenséges propagandá­val szemben a feladat meg­valósítása. Ma már tudjuk: sikerült. Mégis elevenítsük fel a tör­ténteket egy szemtanú. Csin- csik Artúr megyei küldöttünk szavaival: . . . Már az elindu­lásnál felhívták a delegáció tagjainak figyelmét, hogy kü­lönféle provokációkra lehet számítani. Az ellenpropaganda központja, mozgató rugója München volt. Egyetlenegy rendezvény sem múlt el úgy. hogy a szocialista országok küldötteit ne provokálták vol­na. A schönbrunni kastély lá­togatásakor alacsonyan húzó repülőgépek hangzatos jelsza­vakat vontattak, valamint szo­cialista országok ellen szóló plakátokat, propagandaanya­gokat szórtak el. Felbérelt szélsőséges fiatalok elégették a DÍVSZ által kiadott pros­pektusokat, újságok'at, s he­lyettük ingyen osztogatták a müncheni rágalmazó kiadvá­nyokat. Nem hátráltak visz- sza még attól sem, hogy a fia­talok tábora ellen támadáso­kat indítsanak!” Mindezek ellenére a feszti­vál megnyitóünnepségére 112 ország 18 ezer küldöttje ment el, s a világ ifjúsága látvá­nyos demonstrációja 1959. jú­lius 26-án a bécsi Olimpia Stadionban egyértelműen bi­zonyította. semmi és senki nem hátráltathatja a demok­ratikus nemzetközi összefogást, az ifjúság békevágyát. A politi­kai jelmondat is erre utalt: ..Előre a békéért, a békés együttműködésért!” Megyénkben nem tétlenked­tek az itthon maradottak sem. Mint ahogyan a Nógrádi Nép­újság korabeli száma tudósít: .,... VIT-karneválokat, bálo­kat, kultúrműsorokat, VIT-' tábortüzeket gyújtanak és if­júsági találkozókat rendeznek a megnyitás napján . . . Dej- táron és Nógrádkövesden kör­zeti ifjúsági találkozót ren­deznek ...” A bányászfiata­lok is kivették a részüket: nyolc KISZ-brigád a VIT- versenyidőszak alatt 400 ton­na szenet küldött terven felül a külszínre. A fesztivál ideje alatt na­ponta közel 30 találkozóra ke­rült sor. ötvenkét ország 3112 küldötte vett részt az azonos szakmájú fiatalok találkozóján. Hatvannégy tánccsoport, 19 jazz-zenekar, _J2 népi zenekar, 7 színházi együttes, 8 cirkusz­együttes szórakoztatta a részt­vevőket és a bécsieket. A sportrendezvényeken 32 ország 1200 versenyzője mu­tatkozott be. Magyarországot 64 tagú sportdelegáció képvi­selte, s a 400 hivatalos küldött mellett 600 turista is ott volt a VIT eseményein. A fesztivál résztvevőinek el­küldte üdvözletét, többek kö­zött Albert Schweitzer, Char­lie Chaplin; a kulturális ver­senyek zsűrijében jelen volt Tito Schipa, Paul Robeson, Georges Sadoul. E találkozón is megrendezték a béke és barátság, valamint a gyarma­ti ifjúság napját. Eseményekben tehát nem szűkölködött ez a találkozó sem, még ha a nyugati provo­kációk egy percre sem szüne­teltek. — Az utolsó nap leg­főbb eseménye egy békeme­net és a városháza előtti nagygyűlés volt — emlékezett vissza egyik küldöttünk. — Hogy minél több fiatalt csá­bítsanak el a békenagygyűlés­ről, Louis Armstrongot és zene­karát hívták meg az Egyesült Államokból. A terv szerint a békemenet élén az Osztrák Kommunista Párt ifjúsági szervezetének tagjai mentek volna. Számítva a lehetséges provokációra, nem engedték őket az élre. A magyar kül­döttség előtt indították el cso­portjukat. „Ekkor, váratlanul négy motoros suhanc rohant be . . . szerencsére halálos eset nem volt, de többen meg­sérültek. A magyaroknak si­került két motorost elfogniuk, de a másik kettő elmene­kült . . S, hogy mégis eredményesek voltak a kint töltött napok, ar­ra „ékes bizonyíték” Kobela András VIT-küldött válasza: arra a kérdésre, milyen hosz- szú volt egy VIT-nap? — így felelt: „A nappal együtt kel­tünk, és a hajnalcsillag alta­tott el bennünket”. T. L. A kettő határán A közelmúltban megjelent a szakmunkásképzés keretében oktatott szakmák új jegyzéke. Ebből kiderül, o hosszabb ide­je tartó reformok következményeként a korábban tanulható 285 szakma helyett most 128-ra csökkent o választási lehető­ség. A mérséklődés pusztán mennyiségi és látszólagos. Va­lójában az történt, hogy az ismeretek elsajátításának kere­teit hozzáigazították az élet diktálta követelményekhez. A ta­nítás tágabb határokat fog át, nem annyira részletező, mint inkább alapokat teremtő. Ezek az alapok o későbbiekben mó­dot kínálnak a zavartalan, folyamatos ismeret gyarapítására, a szervezett, s az egyéni képzésre. Az oktatott szakmák új jegyzékének tanulmányozása megerősíti azt a korábbi ta­pasztalatot, hocjy az ipar mind több területén közeledik egy­máshoz a kétféle, a fizikai és a szellemi tevékenység. Olykor már ma sem egyszerű meghúzni a határvonalat, vajon -, s csak például - fizikai vagy szellemi munka-e az, amit a kő­olajfinomító táblakezelője, a konzervgyári feldolgozóvonal irányítója, a lemezhengersor vezérlője, az elektronikus számí­tógép karbantartója csinál?! A valóságnak ugyanis színesebb a vászna, mintsem azt különböző — szükséges, de egy idő után merevvé váló - előírások, szabályozások mutatják. Addig nincs különösebb gondja sem az érintettnek, sem alkalmazóinak, amíg a konzervipari technikus pusztán a dol­gát teszi az automatizált borsófeldolgozó-berendezés mel­lett, ám bérének, állományi hovatartozásának igazságos meg­állapítása már korántsem mentes a fejtörést kívánó mérle­gelésektől. S azt sem könnyű egy nevezőre hozni, hogy az illető végzettsége ugyan technikus, de beosztása gépkezelő, jogosult-e a munkáslakásépítési-okció kedvezményeire? Példákat említettünk, vállalva az utalásnyi hivatkozá­sokban rejlő felületességet, de talán ennyiből is kiderül: a technikai, technológiai fejlődés egybegyúr korábban külön­álló területeket, tevékenységeket, s teszi ezt úgy, hogy nincs sok idő a töprengésre, mert még újabb változatok keletkez­nek, s ezeknél is dönteni kell. Szó sincs persze arról, hogy utunk a gazdasági fejlő­désben már ma vagy holnap mindenféle szellemi és fizikai munka határát összemossa, de arra mind az üzemi közgon­dolkodásban, mind az adminisztratív keretek rugalmasságá­nak fokozásában ügyelni szükséges, hogy a közeledés — egyre több munkaterületen - folyamatos. Először csak néhány tucat embernek kellett szembenéznie a kellemes-kellemetlen igazsággal, megnövekedett feladataihoz korábbi ismeretei nem elegendőek. Őket százak, majd ezrek követték, s szinte észrevétlenül jutottak el a kétféle munka határához, hol ide, hol oda lépve át. Ne tagadjuk: az ilyesfajta változás megter­helés az egyénnek, hiszen a megszokott helyett a szokatlan­nal kell ismétlődően birkóznia, s mire úgy megtanul valamit, hogy álmából ébredve is tudja, kezdheti elölről. Napjainkban az automata szövőgépekkel berendezett műhelyben, a pneumatikus szerszámokkal dolgozó szereidé­ben a hagyományos értelemben vett művezető,, beállító isme­retlen valaki. Helyébe olyanok léptek, akik akkor sem jön­nek zavarba, ha egy fogaskereket kell cserélniük, s akkor szintén nem, amikor a vezérlő elektronikát javítják. Felada­taik azért változnak, mert a környezetükben meggyorsultak a haladás léptei, s ha nem akarnak kiállni a sorból, akkor igyekezniük illik, nem okvetlen papírok, hanem ismeretek meg­szerzésével. Különféle vizsgálódások egyértelműen azt bizonyították, a munkahelyek egy részén mind nagyobb gond megfelelő képzettségű embert találni az új, gyakran működési elveiben is a korábbiaktól alapvetően eltérőt hozó berendezések mel­lé. Az éles különbségek elmosódását jelzi ez, ahogy arra is figyelmeztet, a képzésben még nem érvényesülnek kellő súly- lyal a gyorsan változó követelmények. Vannak tehát átfogó, országos feladatok, s ezekkel összehangoltan alakítandók ki a helyi cselekedetek. A türelmetlenkedés árthat, a tétlenke­dés kárral járhat. A kettő között a fokozatos, a tervszerű ha­ladás helyezkedik el, s ennek fontos részeleme az oktatott szakmák új jegyzéke. Hangsúlyozzuk azonban, bár fontos, mégiscsak részelem, azaz továbbiaknak kell mellé sorakoz­nia. L. G. ÍJj gyomirtó Űj propaklór üzem építé­sét kezdték meg a fűzfői Nit- rokémiánál a vállalat és a Nehézvegyipari Kutató In­tézet technológiája alapján. Az évi 1200 tonna kapacitású gyár várhatóan októbertől ter­mel majd és termékéből, az értékes hatóanyagból,- - kiváló hatású gyomirtó szert készí­tenek. A kísérleti terméket egyéb­ként már jó eredménnyel vizsgáztatták a kukoricater­mesztő rendszerek. A szakmai vélemények szerint nagy ha­tékonysággal irtja azokat a gyomokat is, amelyek az utóbbi években nagyüzemi táblákon elterjedtek, mert a közismert szerek hatástala­noknak bizonyultak. Velük szemben mentesíti a kukori­catáblákat többek között az amarantus (disznóparéj)-tól is. Arcok közelről Láthatatlan tálak Az évek gyorsan szaladnak. A fiatalasszony most mégis úgy érzi, mérföldkövet ha­gyott a háta mögött. ★ Tizenegy esztendeje kopog­tatott a kézműipari vállalat pásztói üzemének irodájában Bangó Zsigmondné. Munkát keresett, megélhetést, rend­szeres elfoglaltságot- Szük­ség volt a keresetére. Ké­nyelmes, szép házat álmodott maguknak, emberi életformát. Tizenegy esztendeje, Marika mosolyog. — Az első évben bizony nem gondoltam, hogy ennyit töltök itt. Tudja, hogyan van? Megjelent egy cigányasszony, együtt akar dolgozni a többi­ekkel. Igaz, fölvettek. Alapító tagnak számít, akire mindig, s mindenkor támasz­kodni lehet. De érezte a ki­mondatlan szavak mögött is a bizalmatlanságot. — ősszeszorítottam a foga­mat, ha sértés ért- Arra gon­doltam, azért is megmutatom, vagyok olyan, mint ti... Átvészelte az első esztendőt. Csöppnyi öngúnnyal emlegeti, azóta „íveltem” fölfelé. Meg­tanult gépen varrni. Köténye­ket, blúzokat, kartonruhákat. Nem fizettek túl sokat, de örült, hogy egyáltalán munkát kapott. Az idén pedig május elsején az üzemi ünnepségen vette át a tízéves törzsgárdajelvényt. Mellé a jutalmat és a szép szavakat. A pásztói Bangó Zsigmond­né, azt tartja, azok közé a szerencsés emberek közé tar­tozik, akikkel mindig történik valami. Ez nagyon jó dolog, mert a másokkal való törődés, a nyüzsgés, az emberekért va­ló munka tartja meg a moz­gékonyságot, az életkedvet... — Soha nem titkoltam, hogy cigány vagyok- Termé­szetesnek vettem. Meg azt is, hogy a mi fajtánknak jobban kell igyekeznie, többet .dol­goznia az elismerésért. Mond­tam én mindig az itteni asz- szonyoknak, a Dankó-telepi- eknek meg ezerszer is, tanul­ni keli, iskolába járni-, Mert az hozzásegít, hogy nyitottabb szemmel nézzük az életet. De nem lehet vizet prédikálni, az­tán bort inni. Magyarul, ha én másokat biztatok a tanu­lásra, nekem is példát , kell mutatni. Így történt, hogy Bangó Zsigmondné beiratkozott a dolgozók gimnáziumába. Be­csületesen végigcsinálta a négy évet, megkapta a bizonyít­ványt. Csak az érettséginek nem mert nekimenni. Gyűj­tögeti magában a bátorságot. Ahogy ezt a törékeny, ám an­Bangó Zsigmondné bizakodó. nál erősebb fiatalasszonyt is­merem, bizonyára leérettségi­zik. — A tanulást egy pillanatra sem hagytam abba- Most sze­reztem meg a szakmunkások­levelet. Méghozzá női szabó szakmában, az üzemben, ösz- szel megkezdem a marxista— leninista esti középiskolát. Tanácstag, népfrontbizott­ságba választották, szakszerve­zeti bizalmi, pártcsoportveze­tő. Nagy álma, hogy a pász­tói cigánygyerekek elvégezzék időben és lehetőleg jó bizo­nyítvánnyal a nyolcadik osz­tályt. — Nagy utat bejártunk már idáig is. Végre nincsen olyan Marika most megy harmadik­ba. (Kiss György felvételei) Dankó-telepi gyerek, aki ne lenne óvodás, aztán onnan az iskolába kerülnek. Csak még a lemorzsolódás. Azzal sok a gondunk- Nem győzöm hang­súlyozni, mennyire fontos az otthoni tisztaság, az óvoda, az iskola. A rendszeres meleg ebéd, vacsora. Amikor a Bangó házaspár — a férj is a kézműipari vál­lalat munkása — kislánya, Marika megkapta a nyolcadik osztályban a bizonyítványát, el kellett dönteni, hogyan to­vább? A kislány gyerekkorától dédelgetett álma, hogy óvónő lesz. Nagyon akart továbbta­nulni. Ismét jöttek a suttogá­sok. „Hogy gondolják, cigány­lányból óvónő?..Megpróbál­ták finoman eltanácsolni, olyan sok a jelentkező, s oly keveset vesznek fel- .. — Engem annak idején je­les bizonyítvánnyal valóban nem vettek fel a kereskedel­mibe. — emlékezik Bangóné. — Ügy éreztem, megint itt a láthatatlan fal. Mondtam, meg­próbáljuk kislányom, utána még mindig gondolkodhatsz más szakmán. Bangó Marikát felvették a balassagyarmati Szántó Ko­vács János Szakközépiskola óvónői tagozatára. Most megy harmadik osztályba. A gya­korlatát az egyik pásztói óvo­dában végezte. Megállja a he­lyét, a tanárai, kollégiumi társai szeretik, becsülik. Bi­zonyára jó óvónő lesz belőle­Olyan ember, aki a saját példáján tanulta: néha nehéz áttörni a láthatatlan falat. A mérföldkő lezárt egy sza­kaszt a Bangó család életében. Az édesanya joggal bizakodó, ,.a lányomat szeretném utó­domnak. ..” Csatai Erzsébet Fegyelmit kap a táppénzcsaló Intézkedések a táppénzes fegyelem ezősitésére A Salgótarjáni Kohászati egy új technika, vagy techno- üzemek egészségügyi szem Üzemekben a Minisztertanács lógia bevezetése sarán az pontból történő rendszeres el- határozatának szellemében in- üzemorvos bevonásával vizs- a táp- gálatot végeznek a balesetet, vagy a megbetegedéseket elő- vállalatnál naponta átlagosan idéző okok kiszűrésére. A ren* gondozásával- Ezen túlmenő 200—250 között mozog a napi delkezésre álló statisztikai ada- en felvilágosító, egészségügyi valamivel tok alapján folyamatosan vég- nevelő tevékenység, az egész­átlagnál. zik az összehasonlító ellenőr- séges életmód és a sokmozgá­tézkedéseket tesznek pénzfegyelem erősítésére. beteglétszám- Ez rosszabb a megyei lenőrzésével, az idült betegség­ben szenvedők és hosszas be­tegállományból visszatérők Arra hívja fel a vállalat ve- zést, különös tekintettel az 1— sós, tömegeket mozgósító sport zetőinek figyelmét, hogy több- 3 napos munkaidő-kiesésekre. oldalú intézkedéseket fogana­A vállalat igazgatósága úgy népszerűsítésére is az üzemor­vosok segítségét és a Vörös­5SÄ JÄ5SS rendelkezett, hogy amennyi- « ^zremükodéeét kérik. szigorítsák az óvó rendszabá lyok és előírások betartását. ben a megbetegedések és a Mindezen túl olyan munka­SSenT^'ekTvMd^W .»“SWtSÍ SLS“-^ sek biztosítására és használa­zött valamiféle amely egyértel­Hrfl keressék a orvakon mee feltételezhető, úgy azonnal in- műén elítéli a táppénzzel való Se^TmegefőSek fe- VÍS^éléSt Ennek szellemé' hetőségeit, s ugyanakkor fo­ben fokozzák a többoldalú el­kozzák a táppénzesek ellenőr- ^vizsgálatára. Ezen túlmenő- lenőrzést. A munkahelyi veze­zés tis en persze az uzemegeszsegugyi tok ehhez a társadalmi szervek Elhatórnriók az úi munka- szolgálattal még egy sor terű- támogatását is igénybe veszik. {„i------ létén fokozzák az együttmű- A táppénzfegyelem megsértői h elyek kialakításakor fokozott . ..V: , u ,, ru. figyelmet fordítanak arra, kobesk hogy vedjek a dolgo- ellen v.szont a táppénz meg­nehéz fizikai munkát z°k es testi épségét, hogy igénylő és egészségtelen mun­katerületek ne létesüljenek, a meglevők pedig különböző in­tézkedések folytán mielőbb megszűnjenek. Az egész válla- szolgálat együttműködése a lat területén gondoskodni kell munkaalkalmassági vizsgála­a munka- és egészségügyi fel tételek javításáról, a baleseti veszélyforrások kiküszöbölésé- időszakos orvosi vonásán túl fegyelmi, vagy ugyanakkor kedvezőbben ala- társadalmi bírósági eljárást kítják a jelenlegi táppénzhely- indítanak, miután ez nem fér össze a tisztességes társadalmi közérzettel, sőt az ilyenfajta magatartás nemcsak erkölcsi­leg, de anyagiakban is káro­sítja a társadalmat, a szoro­zetet. A gyár és az egészségügyi tok kiterjesztésénél kezdődik „ . , _... „ . ,.......... . é s folytatódik a rendszeres sabban vett gyan közösseget. vizsgálatok­éi. B. ről. valamint az egészségügyi kai, a fiatalkorúak ellenőrzésé- ártalmak, a por-, a zaj- és a vei, a csökkent munkaképessé- hőárlalom csökkentéséről. Egy- gűek rehabilitációjával, az Két megye vendéglátóiparénak helyzete Győr megyében nincs olyan fogyasztási szövetkezet, ahól termelőszövetkezeti tagokat nem étkeztetnének; egyedül a győri ÁFÉSZ 6990 adag ételt szolgál ki naponta ebben az étkeztetési formában. Az ide­genforgalom növekedésével párhuzamosan évente 15—24 százalékkal nő az étlap sze­rinti ételforgalom is — álla­pították meg a SZÖVOSZ el­nökségének keddi ülésén. Szabolcs-Szatmár megye szövetkezeti vendéglátóipa­rának forgalma két évtized alatt csaknem hatszorosára, ezen belül az ételárusítás ti- zennégyszeresére növekedett. Fellendült az alkoholmentes italok forgalma, az alkoholfo­gyasztás pedig mérséklődött. A szövetkezeti vendéglátóknál 11 000-en étkeznek rendszere­sen, s újabban a gyermek- és diákélelmezést segítve iskola­tejet és péksüteményt is for­galmaznak. NŰCRAD - 1978. július 26., szerda 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom