Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-26 / 174. szám

A televízióból jelentjük... Mi hésziil a tevében? A televízió műtermeiben és külső helyszínein egész sor filmet forgatlak. BÜNÜGY, LÉLEKELEMZÉSSEL 1938-ban írta Tersánszky Józsi Jenő ezt a — közel­múltig ismeretlen — regé­nyét, melyről ő maga így vall: „ ... megpróbálkoztam egy kísérlettel, ahol össze­egyeztettem az olcsónak dek­larált érdekfeszítést és a hepiendes romantikát az elmélyítő analízissel...” A történet főszereplője egy fiatal, becsvágyó detektív, a Horthy-korszak lelkiismere­tes hivatalnoka, aki óriási energiával lát neki egy gya­núsnak tűnő, elhagyott villa, és alkalmi lakói titkainak felderítéséhez, „detektívösz- töne” ugyanis azt súgja, hogy földalatti kommunista szervezkedés nyomába jutott. Élete nagy lehetőségét látja az ügyben, amely meghozhat­ja számára a hivatali rang­létrán való gyors emelkedést, az áhított kartiert... Fősze­replők: Bánsági Ildikó, Lu­kács Sándor, Oszter Sándor. KIÁLTS, VAROS Szabó Magda szinte házi szerző már a tv-ben, most Ki­álts, város című drámájából forgat tv-filmet Hajdufy Mik­lós rendező. A dráma cselekménye 1604- ben játszódik, a török szul­tán, a magyar király zsoldo­sai, s a erdélyi fejedelem által végsőkig kifosztott, pes­tisjárvány tizedelte városban: Debrecenben. Gál Nagy István főbíró há­zában ünnepre készülődnek: a főbíró lánya, Eszter készül — a várost ért csapások mi­att eddig ötször elhalasztott — esküvőjére. Bocskai István és hajdúi ál- mosdi győzelme azonban megváltoztatja nemcsak az ország politikai helyzetét, de Gál Nagy István egész csa­ládja jövőjét is. MÁSODIK OTTHONUNK címmel láthattunk már né­hány 'humoros műsort, a so­rozat újabb epizódja egy régi típusú bérház mozgalmas éle­tét mutatja be. Találkozhatunk a műsorban felvágós hölgyekkel, vesze­kedő házaspárral, csintalan gyerekekkel, nagyhangú ház­mesternővel, akik valameny- nyien jól illenek egy bérház mindennapi életébe. Megtud­ható továbbá a műsorból, hogy miként bosszanthatjuk „egyetemi szinten” szomszé­dainkat, milyen gondokkal küzd egy ószeres, mi az a házibuli, hogyan dolgozik egy vízvezeték-szerelő a HKI-tól. A műsorvezető ezúttal is Antal Imre, aki izgalmas ka­landokba keveredik riport- készítés közben. VAKÁCIÓ A HALOTT UTCÁBAN Igazi nyári film lesz a Csukás István-történet, a Va­káció a halott utcában. A film gyermekhősei új lakóte­lepre költöznek éppen akkor, amikor a nyári szünidő kez­dődik. Szembe találják ma­gukat a környék unalmával, mígnem felfedezik a „ha­lott utcát”, melyben még megmaradtak a régi kis há­zak, üzletek, műhelyek. Mindenkinek jut egy üzlet* helyiség, egy kis műhely, de Kisgergőnek már csak egy volt magánnyomozó irodája jut. 3 mit játsszon ő, ha a többiek szabót, állatkereske­dőt, zöldségest játszanak! Természetesen magánnyomo­zót. S mit tesz a véletlen a „nyomozó” gyanús nyomokra bukkan... A MAMA Szigligeti Ede fél évszáza­don át a legnépszerűbb és legtermékenyebb színpadi szerzőnk volt. Száznál több eredeti színművet írt. Űj mű­fajt teremtett a népszínmű­vel, de írt romantikus drá­mákat és továbbfejlesztette a társadalmi vígjátékot. Utóbbiak közül való A mama is. \ történet arról szól, hogy a harcias vő miként töri meg a „zsarnoki” anyós hatal­mát. A moliérei tételre, miszerint a nő nem árucikk, s joga van a szabadon választott szere­lemre, Szigligeti nem a fér­fit — apát, férjet —, hanem a nőt, a Mamát hozza fel zsarnoki példaként. S az ifjú vő egyszerre harcol az önma­ga és felesége „szabadságá­ért”, no meg ifjú unokahú­gáért is. A kitűnően szerkesz­tett, pergő párbeszédekből ál­ló vígjáték címszerepét Schu­bert Éva alakítja. Néhány kitűnő karakterfigurát mutat be Harsányi Gábor és Csáká­nyi László. A fiatal párt Ur- bán Erika és Jászai László játssza, a másik páros Jani Ildikó és Németh Sándor. FOGSÁGOM NAPLÓJA Kazinczy Ferenc műve a Fogságom naplója „történelmi híradó” a XVIII. század egyik legjelentősebb magyar politi­kai eseményéről: a Martino- vics-féle összeesküvésről. A feldolgozás középpontjá­ban Kazinczy Ferenc áll, aki az osztrák várbörtönben vé­giggondolja saját szerepét az eseményekben; felidézi letar­tóztatásának, perének, halál­ra ítélésének, s „kegyelem­ből” kapott 2387 napos fog­ságának történetét. Rimáéi látogatás Jó a kapcsolat az iskola és a klubkönyvtár között ískolafelújítás Folyik a Magyarnándori Ál­talános Iskola nyári felújítá­sa, mely az idén a fűtési rend­szer átalakításával kibővült. Az eddigi cserépkályhákat a központi fűtés radiátorjai vált­ják fel, így egyVegyes tüzelésű kazánnal oldják meg az in­tézmény téli hőellátását. A korszerűsítésre a közös Köz­ségi tanács 180 ezer forintot fordít. A társközségekben is változást hoz a szeptemberben kezdődő tanév. A cserháthalá­pi alsó tagozatot „bekörzete- sítik” Mohorára. Itt korszerű, egész napos első osztály indul. Hogy a gyerekeknek a hideg­ben se kelljen kényelmetle­nül várniuk az autóra, Cser- háthalápon fűthető autóbusz- várót építenek. Köszöntő születéMiapon Szécsényben már hagyó mánynak számít, hogy a nagy községi népfront elnöksége mellett működő nőbizottság asszonyai esztendőről esztendő­re megkeresik özvegy Telek Já- nosnét. hogy születésnapján köszöntsék. így történt ez a napokban is. Az idős asszony, a munkásmozgalom régi vete­ránja, a minap töltötte be 89. érét. A nőbizottság tagjai la­kásán látogatták meg Telek Jánosáét. Virággal, ajándék kai és meleg szavakkal kö szöntötték születésnapján. Mai tévéi* jatt latunk Hogy milyen lesz a holnap felnőtt társadalmának életvi­tele, igénye a szép és a .jó iránt, hogyan töltik az embe­rek szabad idejüket, az a mai nevelésünk függvénye. Ezt tudják és vallják Rimócon is. Azzal, hogy a közoktatási és a közművelődési intézmény jó munkakapcsolatot alakított ki, hogy a gyermekek rend­szeres látogatói a klubkönyv- támak, aktív, résztvevői a kü­lönböző kluboknak, művésze­ti csoportoknak, az öntevé­kenység, az állandó művelő­dés „palántáit” ápolják, neve­lik. — A kényszerhelyzet kész­tetett arra, hogy felkeressem a klubkönyvtár vezetőjét, segít­sen rajtunk, mert az iskolá­ban a tantermek délelőtt, dél­után foglaltak. Nem tudtuk az úttörő-foglalkozásokat hol tar­tani. A klubkönyvtár vezető­je örömmel segített, s azóta az úttörő-foglalkozások nagy ré­szét náluk tartjuk. A kapcso­latunk rég kinőtte az „albér­letet”. Egyre több tartalom­mal telítődött, olyan tevékeny­ségi formákat keresünk, ame­lyek a gyermekek személyisé­gét fejlesztik. Nyugodtan mondhatom, hogy az iskola, úttörőcsapat nevelését szerve­sen kiegészíti a klubkönyv­tár — magyarázta Pócsik Sándorné úttörőcsapat-vezető. A gyermektánccsoportot Csizmadia Antal vezeti. Ök a felnőttcsoport utánpótlása. A tánc „nyelvén” keresztül is­merik meg a homályba me­rült népszokásokat, nagyapá­ink egykori életét. A nyolca­dik osztályosok klubjában a tizenéveseket érdeklő és fog­lalkoztató problémákról be­szélgetnek. Oláh Erzsébet, a klub vezetője elmondta, hogy egy-egy vitában nemegyszer érvek és ellenérvek csapnak össze. Természetesen a szóra­kozás sem hiányzik a prog­ramból. A pajtásklub Toldi Ibolyának, a klubkönyvtár vezetőjének irányításával mű­ködik. — Népszerű a gyermekek körében a könyvet kedvelők klubja. Célunk az irodalom, a könyv megszerettetése. Az összejöveteleken, amelyeken 25—30-an is részt vesznek, a gyermekek elmondják, hogy mit olvastak, melyik könyv tetszett nekik és miért. Egy- egy könyvet kiértékelünk, el­mondják a tanulók, hogy ben­nük a mű milyen gondolato­kat ébresztett. Sokat vitázunk a szereplők jellemén. Termé­szetesen a vers, a novella sem hiányzik a repertoárokból. Legutóbb a Csillagszemű fil­met néztük meg és hasonlítot­tuk össze a könyvvel — mond­ta Toldi Ibolya. A járási művelődési osztály és könyvtár által szervezett „Felfedezem a könyvtárat” ve­télkedőn a rimóci pajtások a második helyen végeztek. — Szeretnénk a pedagógu­sok munkáját megkönnyíteni, ezért egy-egy tantárgyhoz kapcsolódó szakbibliográfiát állítunk össze. Reméljük, hogy ezzel is növeljük az olvasók táborát. Az úttörő-foglalkozások mel­lett irodalmi órát, szakköri foglalkozást tartottak a rimóci nevelők a könyvtárban. * Az úttörők ott vannak a társadalmi ünnepeken, műso­rukkal hozzájárulnak a nem­zeti, nemzetközi ünnepek színvonalának emeléséhez. Rimócon felismerték a kö­zös feladatot a gyermekek ne­velésében. Egymás munkáját segítve közösen tevékenyked­nek az iskola és a klubkönyv­tár dolgozói azon, hogy a gyermekekben kialakuljon az önművelődés, az öntevékeny­ség iránti igény. Sz. F. Ma este 21.30 órától látható Kalmár Magda műsora. 4 NÖGRÁD — 1978. július 26., szerda Töth Béla: LEGENDA A LÓRÓL 68. Mérges kis öreg úr volt az intéző, egy ilyen hírtől teliki­áltotta a határt. Aki félezer cselédnek, béresnek, gulyás­nak, summásnak, aratónak, napszámosnak tud parancsol­ni, ne tudjon a Násfának? ö a Násfa után akarja csi- kóztatni a Katit és punktum! A Bicskás szóba sem jöhet. Ballag másnap Vendel, ve­zeti kötőfékszáron a Katit, mondja az intéző hatalmas parancsolatát. hogy semmi más lóvőlegény számításba, nem jöhet a Násfán kívül, és csak azt tudja meg, 11 hóna­pon belül kiderül, hogy há­zasságon kívüli csikót lopnak, a lócsaládba, hát körülnézhe­tik magukat a csődörös urak ,is, meg a postás úr is. A fe­ne a girhes cselédjeit! Kivezetem a Násfát, néz rám, meg a Katira, hogy mit akarok már megint, hiszen láthattam tegnap, hogy ami nem megy, az nem megy. No, jól van, hát, akkor mit csináljak? Most mit reszel az ördög ez­zel a piszkos kényeskedéssel? Majdnem hétszáz csikót mondhaszt saját kölködnek. Hát együtt voltunk mindig, Násfa. Tudom, hogy olyan, szakadt horpaszú menyecs­kékre fölnyerítettél, hogy némelyiknek a kutya meg- kölykezhetett volna a horpa- szában és sovány gebéket megméneztél, keheseket, kap- tásokat, csöbörbe lépőket, kosfejűeket s más csúnyákat megszöktettél. Ezt a kerek farú, minden porcikájában formás kis arany vasderest meg se szagulod! Rázogatom a fedeztető pánt­likát a zablakarikákon, sze­resd meg a Katit, szeresd meg egy kicsinyég ezt a gyönyörű szép Katit, te, Násfa, te! Rá se néz. Neki ugyan nem kell! Kati aznap is úgy ment vissza, ahogy jött. Az intéző mérges érdeklődéssel várta Vendelt. Kiszólt a nyitott aj­tón: — Na? — Semmi! — Hogy a fene egyen meg benneteket, piszkos kupcihe- rek! Hát az a csődörös is mi a ménkűnek van ott, ha nem tud a lovának parancsolni. — Már ne is tessék hara­gudni, tekintetes intéző úr, kérem szépen, de egy nóniusz esődör nem cselédember ám, hogy annak akármit meg le­hessen parancsolni! Már meg A salgútariéní nemzetközi művésztelep vendégei Ferdynand Szypula Sziléziában, Rybnik városá- pen Ferdynand Szypula ren- ban született, ahol a vidék dezte, amelyen huszonhárom többnyire sík. sok a fekete- művész több mint hatvan mű­szén, egyéb ásvány. ve szerepelt, köztük az ő és gra­— De több a zöld, mint fikus felesége. Janina Biala- Katowicében, ahol élek — Szypula lapjai. Ez a tárlat mondja Ferdynand Szypula szinte teljes keresztmetszetet lengyel grafikusművész. adott azon formai és tematikai Rybnik 750 éves város, Ka- kísérletekről, eredményekről, towice a sziléziai vajdaság amelyek a mai lengyel grafi- központja. szénbányászati és kát meghatározzák és magas nehézipari vidék szive. Maga színvonalra emelik. Ferdynand a vajdaság az ország legipa- Szypula tehát nem először jár rosodottabb tájainak élén áll. Magyarországon, sűrűn lakott, gazdag vidék, a — Körülbelül egy hónapja Visztula habjai is mossák. Budapesten és Szentendrén Tragikus emlékek is belengik voltam, s szívesen jöttem a Sziléziát, földjére hullt pár salgótarjáni művésztelepre — évtizede a náci krematóriu- jegyzi meg. mok füstje, pernyéje. Ma — Milyen tervekkel? pezsgő élet színhelye. — A televíziónál végzett Kevesebben tudják, hogy munkán, a plakátkészítésen Katowice napjainkban Varsó túl, vUn még egy fontos fog- és Krakkó után a lengyel kép- lalkozásom, kiállításokat ren- zőművészeti élet legnagyobb dezek egy katowicei galéria- központja. Az ország mintegy ban. Nemrég rendezték meg a hatezer képzőművésze közül hetedik krakkói grafikai bien- 750 alkotó otthona, közülük nálét. amelyre 4000 mű érke- 250 grafikus. Ferdynand Szy- zeit be, s közülük nyolcszázat pula lakása és műterme a állítottunk ki. Ebből a valami­város szívében van. vei több mint kétszáz graft­A művészeti akadémiát kából Intergrafia '78 címmel Krakkóban végezte el 1957- Katowicében is nyitottunk egy ben. Lapok, folyóiratok sűrűn kiállítást, amelyen minden közölték ’rajzait, grafikáit, kü- művész egy művel szerepel, lönösen 1959-ig. Azóta vállal ezt a tárlatot magunk között megbízásokat szcentkusként kis krakkói biennálénak hív- a katowicei televíziónál. A juk. Az utóbbi időben tehát lengyel képzőművészek szövet- sok más elfoglaltságom volt, sége grafikai szakosztályának így Salgótarjánban azokat a vezetőségi tagja. Eddig több műveket szeretném megcsinál- egyéni tárlata volt, nemzetközi ni, amelyek már megérlelőd- kiállításokon rendszeresen sze- tek bennem. Elsősorban feste- repelnek művei, l.engyelorszá- ni szeretnék, s linómetszeteket gon kívül például Angliában, akarok_ készíteni. Franciaországban, Jugoszláviá- Festőállványán egy készülő ban, Szovjetunióban és má- mű, címe talán ez lesz: Sal- sutt. Pár éve a katowicei gra- gótarjáni lépcsők. Realista és fikái csoport párizsi kiállítá- szürrealista elemek sajátos öt- sán arany medáliát nyert. , vözetének ígérkezik ez a kép, A Magyar Képzőművészek Rézkarcain — néhányat lá- Szövetsége Eszak-magyaror- tunk Salgótarjánban — színes szági Területi Szervezete, tárgyak, halak, lovak, embe- amelyhez a nógrádi művészek rek tűnnek fel, finom átmene- is tartoznak, Miskolc és Kató- tekkel, gazdag tónusokkal, wice testvérvárosi kapcsolata amint azt Joanna Tarkiewicz révén is ápolja a képzőművé- is kiemelte (Kopernikuszi bal- szek közötti barátságot. E kap- lada, Fiú vadlóval stb). csolat folytán többi között f es- Salgótarjánban megkapóak tészeti, szobrászati, grafikai voltak számára a város szob- kiállítások cseréje valósul meg rai, különösen a főtéren tá- hosszú évek óta. Néhány év- maszkodó Radnóti Miklós, vei ezelőtt a katowicei grafi- Varga Imre műve. kusok miskolci kiállítását ép- Tóth Elemér , ——-------- - . - : 1 ■ ■ tjrft Ű rhaj ős könyve Moszkvában megjelent Vlagyimir Satalov űrhajós '„A kozmosz nehéz útjai” című könyve. A szovjet űrhajósok felkészítését irányító Satalov, a Lenini Komszomolnak aján­lott könyvében elmondja, hogyan ismerkedett meg a repü­léssel, az űrhajózással. Satalov űrhajós —mint ismeretes — két ízben járt az űrben, először 1969-ben, majd 1971-ben. Érdemeit a Szovjetunió Hőse kitüntetéssel jutalmazták. is imádta a csődörös a Násfát, hogy szökje meg, szökje meg a Katit. Nem lehetne a Furi- zóval összeadni? — Megmondtam, hogy csak a Násfa jöhet számításba! De, ha holnap is így jössz vissza, hát veletek ugratom meg, annyi bizonyos! — No, akkor nem lesz nó­niusz csikó! — Ne feleselj! Vendelnek több volt meg­engedve, mint a többi cseléd­nek. A neki szóló kusst nem kellett nagyon zokon vegye, hisz bizalmas ügyekről is tu­dott, kicsi cinkosság jogán hát válaszolhatott a maga esze já­rása szerint. Jön Vendel a Katival, a lo­vászfiú a Módival. A Násfa már a jászolnál megérezte, hogy a nagy csontú sárga be­dobogott a szagoltatóba. Dö­römbölt, rúgta az alomszal­mát. Kivezetem, de már az istállóajtóban ágaskodni kezd, veri melle kosarát a gergővel, de olyan kíméletlenül, mint kamrási trombitások a nagy­dobot. Kati ejtett fejjel nézi a tán­cot. Módi is csöndes, ötödik hónapjában van. De üdvözlés­képpen nyihhant egyet. Násfa csak a Módit látja. Kicsit megvezetgetem zörgő zablaka­rikákon, hogy ércesebb legyen a kedve, viduljon az örömtől. Kati kéznél van, mikor újra fölágaskodik a Násfa, vele ta­lálkozik össze. — Bocsásd meg, Násfa, nem főhettem másképp! Ugye nem -haragszol? Ettől a lómanővertől terem­tődött nékem az intéző előtt olyan respektusom, hogy egye­nesen a méneskari parancs­nokságnak írt föl, örök időkre Dombiratoson ragasztásom ér­dekében. De egymaga nem tudott éngem odakötni, ha­nem egy odavaló szép lány, az rám tette a nyerget. Meghá­zasodtam, le is cövekeltem. Voltunk olyan szegények, az árendában kivett házban egy padkás kemence, egy lábas volt a berendezésünk. Ha mi fölfeküdtünk a padkára,, min­denünk velünk volt. Előttünk is hasonszőrűek laktak itt, ko­rom- és savanyúkáposzta-sza- gok töltötték be a zugokat. Fölneveltünk abban a házban hat akkora darab szép gyere­ket, hogy egyike-másika meg­hajolva tudott csak kilépni a szögezett ácsajtón. ESZES BERCI, MINDEN ELÖDÖK UTÖDA ES LÖPE- DAGÖGUS. Ennyi öregapáim ismeretét, szeretetét örökölve maradtam a lovak körül. Nem versenyző, idomító va­gyok. Versenyeken nem értem el első helyezést egyszer sem. Második, harmadik lehettem itt-ott. Akadályversenyben, militáriban. Talán nem ta­lálkoztam össze még a mivol­tomhoz való lóval. A világ él­lovasa, Winkler a Haliaméval utolérhetetlen eredményeket produkált. Lova kiöregedésé­vel talán jobb képességű nyer­gesekre ülhetett, mindig alatta maradt a saját korábbi ered­ményeinek. A lovassport nem szerencsejáték. Sok tényező­nek össze kell játszania ah­hoz, hogy világverő eredmé­nyek születhessenek. A sok tényező legfontosabbika a mun­ka. A ló megművelése, s a versenyző műveltsége, művé­szete. Itt kezdődik a tudo­mány valahol. Kevés zajjal, sok töredelem- mel a moszkvai olimpiára tré­ningezünk oda szánt lovaink­kal. — VÉGE — /

Next

/
Oldalképek
Tartalom