Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)

1978-06-16 / 140. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek] NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 XXXIV. ÉVF., 140. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978. JÚNIUS 16., PÉNTEK A legfőbb h nerce a feladatok eredményes légre hajlítsa Aktira a káder- és személyzeti munkáról A megyei pártbizottság az elmúlt években több alka­lommal is megvizsgálta a Központi Bizottság 1973-as hatá­rozata, a káder- és személyzeti munka helyi tapasztalatait. Legutóbb az elmúlt év decemberében hozott döntést a tes­tület a további tennivalókról. B folyamat részeként, tegnap Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székhazában az ál­lami, a gazdasági, a szövetkezeti, a kulturális y és egészség- ügyi szervek vezetői, párttitkárai együtt vitattak meg a ká­der- és személyzeti munkáról szóló párhatározat végrehajtá­a soron következő tennivaló­sának eddigi tapasztalatait és kát A megyei pártbizottság 1977. december4 14-i állásfog­lalásáról, a káder- és személy­zeti munka eddigi tapasztala­tairól és további feladatairól Skoda Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára adott szá­mot. Utalt arra, hogy a po­litika megvalósításában, a határozatok következetesebb végrehajtásában egyre na­gyobb szerepük van az em­bereknek, a felkészült káde­reknek. Ezért különösen fon­tos, hogy az állami, a gazda­sági, társadalmi szervek ve­zetői, a pártszervek és az alapszervezetek az eddiginél nagyobb figyelmet fordítsa­nak a kádermunkára, a káde­rek tervszerű képzésére és továbbképzésére, az utánpót­lás nevelésére. A megye vezetőinek nagy többsége megfelel a velük szemben támasztott maga­sabb követelményeknek. Szak­mailag, politikailag és em­berileg is felkészültek a munkára. Értik és egyre kö­vetkezetesebben valósítják meg a párt politikáját. Dön­téseikben, a döntések végre­hajtásának szervezése során képviselik, érvényre juttat­(Folytatás a 2. oldalon) Benczúrfalvából a Várba Id. Szabó István művei a Magyar Nemzeti Galériában Képünkön a művész a megnyitó közönsége körében. —kulcsár-fotó— Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta. nács csütörtökön ülést tartott. Marjai József miniszterel­nök-helyettes jelentést tett a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság XXI. ülésszakáról. A kormány jóváhagyólag tudo­másul vette a jelentést és megbízta a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok bizottságát, hogy határozza meg az ülés­szak tárgyalásaiból adódó fel­adatokat. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese be­számolt a Jugoszláviában tett hivatalos, baráti látogatásá­ról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést és megbízta az érdekelt állami szerveket a Szerb Szocialista Köztársaságban és a Horvát Szocialista Köztársaságban folytatott tárgyalásokból adó­dó feladatok végrehajtásával. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta az egész­ségügyi miniszter, a munka­ügyi miniszter és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa el­nökségének értékelő jelenté­sét a táppénzrendszer módo­sításáról és a táppénzfegyelem erősítéséről hozott határozat végrehajtásának tapasztala­tairól. A kormány tudomásul vette a közlekedési és postaügyi miniszter, az Országos Terv­hivatal elnöke, a pénzügymi­niszter és a Magyar Nemze­ti Bank elnöke előterjesztését a tehergépjármű-állomány műszaki állapotának szin- tentartásával és folyamatos felújításával kapcsolatos fel­adatok végrehajtásáról, s ha­tározatot hozott a további fel­adatokra. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a munka­ügyi miniszter előterjesztését az egészségügyi dolgozók bér­rendezéséről. A belkereskedelmi minisz­ter jelentést tett a lakosság ez évi áruellátásáról. A kormány tudomásul vette a jelentést, valamint a további zavartalan ellátás biztosítása érdekében tervezett intézkedéseket. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vet­te a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének tájé­koztatóját az 1977. évi munka- védelmi helyzetről és a mun­kavédelmi helyzet javítására hozott határozat végrehajtá­sának tapasztalatairól. A nehézipari miniszternek a szénhidrogénipari célcsopor­tos beruházások megvalósí­tási helyzetének értékeléséről szóló előterjesztését a kor­mány megtárgyalta és jóvá­hagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Tanácskozott Ülést tartott tegnap Salgó­tarjánban, az SZMT székházá­ban a pedagógusok szakszer­vezetének Nógrád megyei bi­zottsága. Az ülésen, amelyen többek között, jelen volt és felszólalt dr. Voksán József, a pedagógusok szakszervezeté­nek főtitkára, valamint a Nóg­rád megyei párt- és állami szervek képviselői, a pedagó­gus-szakszervezeti titkárok és bizalmiak most zajló tanfolya­mának hallgatói is részt vet­tek. A megyebizottság beszá­molóját, amely mintegy há­romesztendős tevékenység mérlege volt, Hartly Jánosné megyebizottsági titkár terjesz­tette elő, dr. Szalánczay Györgyné pedig a számvizsgá­ló bizottság munkájáról adott számot. Az elmúlt csaknem három év munkájának fő tartalmát az MSZMP XI. kongresszusa, a Magyar Szakszervezetek XXIII. kongresszusa, a peda­gógus-szakszervezet XI. kong­resszusa, valamint az 1975. évi Háromnapos megbeszélés a TIT-ben A TIT megyei szervezetei­nek titkárai, a TIT-központ osztályvezetői részvételével háromnapos tanácskozás, kez­dődött tegnap délután a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat oktatási központjá­ban, Salgótarjánban. A ta­nácskozáson megjelent Bor. bély László, a Pénzügyminisz­térium osztályvezetője is. Ismeretes, január 1-től a TIT a Kulturális Minisztéri­um felügyelete alá tartozik, mely a tartalmi munka mel­lett a társulat gazdasági hely­zetének revízióját is szük­ségessé tette. Első napirendi pontként a pénzügyi ellenőr­zés tapasztalatait terjesztette elő Radványi Gáspár, a tár­sulat gazdasági osztályvezető­je. Mint elmondta, az elmúlt években a társulat tartalmi és gazdasági munkája dinami­kus összhangban fejlődött. Idén 123 millió forint áll az ismeretterjesztő munka cél­jaira. Ezt követően dr. Nagy János, a TIT Hajdú-Bihar megyei titkára észak-ameri­kai körutazásának tapasztala­tairól tartott izgalmas él­ménybeszámolót. Ma délelőtt a társulat köz­pontjának irányító munkájá­ról Lőrinczy László osztályve­zető tájékoztatója hangzik el, majd a társulat módosított ügyrendje kerül megvitatásra. Délután kerekasztal-beszélge- téssel folytatódik a tanácsko­zás, melyen az ismeretterjesz­tő munkára vonatkozó javas­latokat, észrevételeket mond­ják el a résztvevők. Szombaton — a tanácskozás utolsó napján — „Az 1977-es és 1978. év első félévi munka tapasztalatairól” dr. Kurucz Imre, a TIT főtitkára tart előadást. Az elmúlt év fokozott meg­terhelést rótt a szervezetre, mivel a VII. országos kül­döttgyűlés és az „Életmód — művelődés” nemzetközi kon­ferencia előkészítő és lebo­nyolító munkálata központi szerepet töltött be. Ennek el­lenére a társulat eleget tu­dott tenni feladatainak, meny- nyiségileg és minőségileg is fejlődés mutatkozott. Ezt mu­tatják az 1978-as év első fél évének tapasztalatai is. Egyre több érdeklődőt vonzanak a TIT „szabadegyetemei”, és sikerrel bővült az idegennyelv­oktatás is. A jövőben nagyobb szere­pet kap az ismeretterjesztés komplexebb formája. Min­denekelőtt három fő terület, a szocialista életmód, a ter­mészettudomány és technika, valamint a tudomány—élet —társadalom téma köré cso­portosulnak a programok. Fo­kozott jelentőséget kap az is­meretterjesztő munka ideoló­giai szerepe. A TIT megyei titkárainak tanácskozása után — június 20-tól — a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat gaz­dasági vezetői találkoznak, ugyancsak Salgótarjánban. Megyénk képzőművészeti életének egyik nagy alakjá­hoz, idősebb Szabó István szobrászművész, Kossuth-dí- jas érdemes művészhez fűző­dik az a nagy érdeklődéssel fogadott kulturális esemény, amely tegnap történt a fővá­rosban. A Várban, a Magyar Nemzeti Galéria C épületé­ben nyílt meg a Benczúrfal- ván élő, alkotó, s rövidesen 75. születésnapját ünneplő művész szobraiból rendezett gyűjteményes kiállítás. A rangos eseményre a mű­vész közelében élő benczúr- falvaiak és szécsényiek is el­küldték képviselőiket. A mintegy 110 alkotásból álló, s az egész életművet átfogó ki­állítást eredetileg a Műcsar­nokba tervezték, de mivel le­hetőség nyílt arra, hogy az ország legrangosabb kiállító­helyén, a Galériában nyíljon, végül is ott rendezték meg. A nagyszámú közönséget, s természetesen elsőként id. Sza­bó Istvánt Pogány O. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria fő­igazgatója köszöntötte meleg szavakkal. Üdvözölte a kiál­lítás megnyitásán a Magyar Képzőművészek Szövetségét képviselő Kiss István Kos- suth-dijas szobrászművészt, az MSZMP KB tagját, a szö­vetség elnökét. A megnyitón beszédet mondott dr. Boros Sándor, kulturális miniszter- helyettes, jelen volt Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nóg­rád megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képvise­lő, Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizott­ság osztályvezetője, dr. Gor- dos János, a Nógrád megyei pártbizottság titkára és Illés Miklós, a Nógrád megyei Ta­nács általános elnökhelyet­tese. Ott volt az eseményen és megtekintette a kiállítást, számos megyei kulturális in­tézmény, múzeum és könyv­tár képviselője, az állami és tömegszervezetek sok munka­társa, a hazai képzőművészeti élet jó néhány jeles alkotója. Dr. Boros Sándor a szülő­föld hangján, nagy szeretettel és tisztelettel köszöntötte az idős mestert beszédjének ele­jén. Szólt arról a küzdelmes életútról, amelyet az egykori urasági kerékgyártóból a ma­ga és a nép erejéből itthon és külföldön egyaránt neves al­kotóművésszé vált id. Szabó István bejárt. Örömmel emlí­tette azt a körülményt, hogy a Magyar Nemzeti Galériában minden eddiginél teljesebben mutatkozik meg az á művé­szet, amely id. Szabó Istvánt mindvégig jellemezte. Sze­retettel köszöntötte a nógrádi bányavidék, a bányászélet, a Palócföld művészét, aki olyan műveket alkotott, amelyek bár tárgykörük szerint, dokumen­tá'ris erővel a környezethez kapcsolódnak, mégis egyeteme­sen emberiek, s ugyanakkor nagy erejű alkotóművészt kép­viselnek. Idősebb Szabó István mint­egy félévszázados alkotói pá­lyáját méltatva dr. Boros Sán­dor kiemelte, hogy példája, az alkotói világban elért itthoni és külhoni sikere azt bizonyít­ja, hogy a nép tehetséges tag­jai a művészet útján járva felemelkednek, ugyanakkor kapcsolatuk a néppel mindvé­gig szoros marad. Művészi tisz­taság, egyszerűség, népi derű, elementáris közlési vágy — ezek jellemzik a művész alko­tásainak valamennyi darabját, a fába faragott élet megannyi figuráját, kompozícióját. A ter­mészet és a társadalom együtt- létét, az együvé tartozást je­lenítik meg ezek a szép alko­tások. — Hosszú alkotó éveket, jő egészséget kívánok Pista bá­csinak — mondta befejezésül dr. Boros Sándor. A megnyitót követően id. Szabó Istvánt rendkívül meleg ünneplésben részesítették a megjelentek. A kiállítás kö­zönségének soraiban ott lát. tűk dr. Romány Pált, az MSZMP KB tagját, mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­nisztert is. A kiállítást június 20-ig tekinthetik meg az ér­deklődők. a pedagógusok szakszervezetének Nógrád megyei bizottsága megyei küldöttértekezlet hatá­rozata szabta meg. Az eltelt időszak mind a szervezeti éiet fejlesztésében, mind a szocia­lista demokrácia kiszélesítésé­ért végzett tevékenységben, mind a nevelő munka erősítésé­ben, mind pedig az oktatásügyi dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek javításáért tett tevékenységben igen sokrétű és sokirányú feladatot adott a pedagógus-szakszervezet me­gyei bizottságának. Hartly Jánosné részletesen szólott mindezekről. Elsősorban három fő kérdéskörrel foglal­kozott. Mindenekelőtt az ál­lami oktatás fejlesztéséért foly­tatott tevékenység közül a pe­dagógusok körében végzett ok­tatási és közművelődés-politi­kai határozatok végrehajtásá­ban nyújtott segítséget értékel­te. Így többi között, a tankö­telezettségi törvény végrehaj­tásáért tett intézkedéseket, a nevelési értekezletek mozgalmi eszközökkel történő segítését, a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeiért folytatott mun­kát. Majd a szakszervezeti ne­velő munka kapcsán a jó munkahelyi légkör megterem­tése érdekében tett tisztségvi­selői képzésről, a szakszerve­zeti jogosultságok érvényesülé­séről, az információs és orien­tációs tevékenység alakulásá­ról beszélt. Végezetül beszá­molt az oktatásügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításáért tett legfontosabb megyei intézkedésekről, a bér­rendezésről, bérfejlesztésről, a bérszabályozó és különböző pótlékok megállapításáról szó­ló megyei irányelvekről, s a munkakapcsolatok alakulásá­ról., Külön is kiemelte az új dokumentumok bevezetésével kapcsolatos teendőket. Mint mondotta: Utunk a nevelőis­kola felé témában a nevelő­iskola ismérvein, a hatéko­nyabb nevelési módszereken túl megjelölték, mit tehet a szakszervezeti aktivista a ne­velőiskola érdekében. A beszámolókat élénk vita követte. Dr. Voksán József részletekbe menő hozzászólásá­ból mindenekelőtt azt a négy megjegyzését említjük, ame­lyek a szakszervezeti munka új vonásaival is összefügge­nek, s jellemzik a Nógrád me­gyei bizottság munkáját. Mint mondotta a szakszervezeti munka tervszerűsége Nógrád- ban jól érvényesül. Ezen túl a megyebizottság segíti a köz­ponti vezetés munkáját: meg­felelő arány alakult ki a szak- szervezeti tevékenység terüle­tei között, s a szakszervezeti mozgalmi élet fejlődésében előrelépés történt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom