Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)
1978-06-30 / 152. szám
Közlemény a KGST XXXII. ülésszakáról Befeleződött a KGST ülésszaka 1978. Június 27—29. között a Román Szocialista Köztársaság fővárosában, Bukarestben megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának soron levő, XXXII. ülésszakát. Az ülésszakon Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője, román kormányfő elnökölt. Az ülésszak megvizsgálta a Vietnami Szocialista Köztársaság kérését, hogy vegyék fel a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagjainak sorába. Az ülésszak résztvevői melegen üdvözölték Le Thanh Nghiúak, a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának, a VSZK kormánya miniszterelnökhelyettesének bejelentését. Az ülésszak egyhangúlag határozott a VSZK-nak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagjainak sorába történő felvételéről. Az ülésszak megvizsgálta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a XXXI. és XXXII. ülésszaka között végzett tevékenységéről, valamint a KGST-tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek 1976—1980. évi egyeztetett tervében szereplő előirányzatok megvalósításának gyakorlati eredményeiről szóló beszámolókat. kát az energetika-, a fűtő- és nyersanyagipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint a gépipar területén. Az ülésszak által jóváhagyott programokat a KGST- tagállamok kommunista és munkáspártjainak határozatai értelmében dolgozták ki. Megvalósításuk újabb lépést jelent az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST- tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplex program végrehajtásában. Az ülésszak hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a hosszú távú célprogramok megvalósításánál messzemenően vegyék figyelembe a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalai fokozatos közelítésének és kiegyenlítődésének feladatait, nyújtsanak támogatást és segítséget a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság gazdasága - fejlesztésének meggyorsításában és hatékonyságának növelésében. Az energia, a fűtő- és nyersanyag területén a hosz. szú távú együttműködési célprogram legfontosabb együtt- piűködési intézkedéseként irányozza elő az atomenergetika gyorsított ütemű fejlesztését, a szilárd fűtőanyagfajták hazai készletei kitermelésének növelését és fel- használásának javítását. A KGST-tagállamok egyesített villamos energia rendszereinek továbbfejlesztését, a kőolaj és a földgáz hatékonyabb feldolgozását, fűtőanyagként való felhasználásuk korlátozását, az érdekelt országok együttes erőfeszítésével új kapacitások létrehozását a kohászati, vegyipari, cellulóz-papíripari és mikrobiológiai termékek előállítása területén. Az európai KGST-tagállamok és a Kubai Köztársaság energetikai problémáinak megoldása érdekében területükön körülbelül 37 millió kilowatt összteljesítményű atomerőműveket építenek. Ezenkívül a Szovjetunióban még két, egyenként 4—4 millió kilovolt teljesítményű atomerőmű létesül. A testvéri országokba történő villa- mosenergia-szállítás céljából. A KGST-tagállamok ezeknek a feladatoknak a megoldására megszervezik az atomerőműberendezések gyártásának nagyarányú, sokoldalú kooperációját. A KGST-tagállamok távlati motorhajtóanyag-szükségleteinek jobb kielégítése érdekében közös intézkedéseket terveznek, a kőolaj hatékonyabb feldolgozására és észszerűbb felhasználására. A program távlati tudományos kutatások • elvégzését irányozza elő az új energia- források hasznosítására. A KGST-tagállamok acél- és vastartalmú alapanyagokkal való ellátásának problémáit az érdekelt országok közös erőfeszítésével oldják meg a Szovjetunióban létesítendő új termelőkapacitások segítségével. Előirányozták a KGST-tagállamok együttműködésének kiegészítését a Kubai Köztársaság nikkeltermelésének továbbfejlesztésére. Tervbe vették a vegyi termékek gyártásának fejlesztését és a KGST-tagállamok közötti kölcsönös szállítások kiszélesítését. Együttműködési intézkedéseket egyeztettek a fűtőanyag- és nyersanyag-erőforrások észszerű és takarékos felhasználáséra, a kitermelés, a feldolgozás, szállítás és a technológiai alkalmazás minden szakaszában. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari hosszú távú együttműködési célprogram olyan együttműködési intézkedések kidolgozását irányozza elő, amelyek elősegítik a gabonaMegállapították, hogy a KGST-tagállamok eredményesen oldják meg a szocializmus és a kommunizmus építésében előttünk álló alkotó feladatokat, fejlesztik gazdasági potenciáljukat. Eredményeikben igen fontos szerepet játszik az egymás közötti együttműködés elmélyüléseA testvérpártok vezetőinek 1977. évi krím-félszigeti találkozóján és más találkozóin elért megállapodások alapján a KGST keretében erősödik a sokoldalú és kétoldalú együttműködés összhangja, s ez elősegíti a hosszú távú együttműködési célprogramokban .szereplő intézkedések megvalósítását. Az ülésszak megállapította, hogy a kommunista és munkáspártok által vezetett munkásosztály, a parasztság és az értelmiség önfeláldozó, alkotó munkájának eredményeként, sikerrel teljesítik az ötéves terv soron levő feladatait, s megalapozták az ötéves népgazdasági tervek egészének teljesítését. A KGST- tagállamok nemzeti jövedelme 1977-ben az 1975. évihez viszonyítva 12 százalékkal nőtt, az ipari termelés pedig 12,4 százalékkal. Az ipari termelés növekedésének mintegy négyötödét a munkatermelékenység növelése útján érték el- A KGST-tagállamok összes külkereskedelmi áruforgalma 1977-ben az 1975. évivel szemben 24 százalékkal nőtt és meghaladta a 158 milliard. rubelt. A KGST-tagállamok gazdaságának magabiztos és dinamikus fejlődése a tőkésvilág világjelenségeinek és éleződő ellentmondásainak ellentéteként meggyőzően szemléltetik a szocialista államok társadalmi és politikai rendszerének előnyeit, kölcsönös együttműködésük hatékonyságát. Az ipari termelés volumene a fejlett tőkésországokban 1977-ben a válság előtti 1973. évihez viszonyítva 7 százalékkal, a KGST- tagállamokban pedig ugyanezen időszak alatt 32 százalékkal nőlPfc A gazdaság, a tudomány és a technika fejlesztésében elért eredmények, a sokoldalú kölcsönös együttműködés bővülése és elmélyülése szilárdítja a KGST-tagállamok közösségének erejét és tekintélyét, fokozza a világban végbemenő események menetére gyakorolt hatását és szerepét- A testvéri szocialista államok közös és egyéni kezdeményezései a nemzetközi enyhülés megszilárdítására és elmélyítésére, a fegyverkezési verseny felszámolására, és a leszerelést célzó konkrét intézkedésekre aktívan hozzájárulnak a tartós béke biztosításához a földön. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok és a tanács közös szervei jelentős .munkát végeztek az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplex program megvalósítása érdekében. Eredményesen teljesítik a kölcsönös áruforgalom, a gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztésére, a tudományos-műszaki együttműködésre, objektumok közös erővel történő felépítésére irányuló konkrét intézkedések közösen kidolgozott terveit. ’ Túlteljesítették a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásokban és az éves árucsere-forgalmi jegyzőkönyvekben előirányzott kölcsönös áruszállítási kötelezettségeiket. A KGST-tagállamok kölcsönös árucsere-forgalma 1977-ben az 1975. évi szinthez viszonyítva 28 százalékkal nőtt és 91 milliárd rubelt tett kiAz ötéves tervidőszak első két évében a sokoldalú integrációs intézkedések 1976— 1980. évi egyeztetett tervében előirányzott objektumokon több mint 3 milliárd rubel összegű beruházást eszközöltek. A folyó év végére befejeződik a „Szövetség” gázvezeték (Orenburg — Szovjetunió nyugati határa) objektumainak felépítése. Ez biztosítja, hogy a Szovjetunióból földgázt szállíthassanak Bulgáriába, Magyarországra, az NDK-ba, Lengyelországba, Romániába és Csehszlovákiába. Ez a nagy építkezés a résztvevő országok több ezres nemzetközi építőkollektívája által végzett hatékony munkát példázza, a KGST- tagállamokat nagy gazdasági jelentőségű tervek együttes megvalósításának értékes tapasztalataival gazdagítja. 1978-ban befejeződik a Vinnyica (Szovjetunió)—Al- bertirsa (Magyarország) 750 kilovolt feszültségű első rendszerközi villamos távvezeték felépítése, ami biztosítja a KGST-tagállamok egyesített energiarendszerei és a Szovjetunió egységes energetikai rendszere párhuzamos munkájának megkezdését, lehetővé teszi a kölcsönös villamos- energia-csere növelését, az egyesített energiarendszerben résztvevő országok villamos- energia-ellátása hatékonyságának és megbízhatóságának fokozását. A Szovjetunióban az érdekelt KGST-tagállamok részvételével épülő vaskohászati vállalatoknál új pelletet (a vasolvasztók nyersanyaga, a szerk.) és ferroötvözeteket előállító kapacitásokat helyeztek üzembe. A kijembajevi azbesztkombinátban, az uszty-ilimszki cellulózüzemben és más közös vállalkozásban épülő objektumokon fokozódik az építési és szerelési munkák üteme. A létrejött egyezményeknek megfelelően a résztvevő országok tervszerűen végrehajtották az építkezések megfelelő anyagi eszközökkel való ellátását. Az új objektumok üzembe helyezése javítja a KGST-tagállamok megfelelő nyersanyagfajtákkal történő ellátásának biztosítását. Megkezdődtek a tervező- és előkészítő munkák egy nikkelüzem közös KGST-vállal- kozásban való felépítésére, Kuba területén, aktívan végzi munkáját a tagállamok közös geológiai expedíciója Mongóliában. A KGST-tagállamok között tovább fejlődik és mélyül a szakosítás és kooperáció az anyagi termelés területén, s az együttműködés a tudomány és a technika terén. A kölcsönös együttműködés keretében a tudósok, mérnökök, technikusok és munkások közös erőfeszítésével a KGST- tagállamokban tudományos kutatásokat és tanulmányokat végeztek, számos új gép és berendezés, készülék mintapéldányát készítették el, új anyagfajtákat és korszerű technológiai folyamatokat fejlesztettek ki. A termelésben való meghonosításuk nagy jelentőségű lesz a népgazdaság hatékonyságának növelése szempontjából. Az ülésszak résztvevői üdvözölték az űrkutatás területén való "sokoldalú együttműködés programjának gyakorlati megvalósítását. Fontos fejleményként értékelik a KGST-tagállamok állampolgáraiból álló nemzetközi személyzet első útját, valamint a Szovjetunió és Lengyelország űrhajósainak első közös űrrepülését. Az ülésszak jóváhagyta az 1990-ig terjedő hosszú távú együttműködési célprogramotermesztésnek, az állattenyésztési termékek és más alapvető mezőgazdasági termékek előállításának intenzív fejlesztését mindegyik KGST-tagál- lamban, továbbá a takarmánybázis megszilárdítását, a takarmányfehérje-termelés fejlesztését. A KGST-tagállamok kedvező természeti viszonyainak eredményesebb felhasználása alapján előirányozzák továbbá számos mezőgazdasági és élelmiszeripari termékfajta termelésének és kölcsönös szállításának a kiszélesítését. Intézkedések megvalósítását tervezik a mezőgazdasági termelés további gépesítésére és kemizálására, az élelmiszer- ipar anyagi-műszaki bázisának megerősítésére. Szélesebb körben használják ki az együttműködés lehetőségeit perspektivikus mezőgazdasági kultúrák és nagy tény észértékű állatfajták ki- tenyésztésére, az élelmiszeriparban korszerű technológiai folyamatok kifejlesztésére. A gépipari hosszú távú együttműködési célprogram arra irányul, hogy biztosítsa a KGST-tagállamokban a korszerű berendezések, gép- és műszerfajták gyártásának gyors ütemű fejlesztését, a fűtőanyag-nyersanyag ágazatok, a mezőgazdaság az élelmiszeripar és maga a gépipar jobb ellátására a legújabb technikai eszközökkel, továbbá biztosítsa a korszerű technológiai folyamatok bevezetését, ebben elsőrendű szerephez jutnak azok az intézkedések, amelyek az atomerő- művi berendezések, a kőolaj feltárására, kitermelésére és hatékony feldolgozására alkalmas berendezések, a szilárd fűtőanyagok és ásványi nyersanyagok kitermelésére és dúsítására használatos berendezések gyártásának és kölcsönös szállításainak a növelésére irányulnak. A legfontosabb berendezésfajták területén olyan intézkedések összessége valósul meg, amelyek magukban foglalják a gyártás, a szakosítás és a kooperáció fejlesztését, új technikai eszközök prototí-_ pusainak létrehozását, a" meglevő kapacitások bővítését és új termelőkapacitások létrehozását Az ülésszak megállapította, hogy a jóváhagyott hosszú távú célprogramok a KGST- tagállamok közötti együttműködés további bővítésének fontos , tervezési-szervezési okmányai. E programok sikeres megvalósítását biztosító alapfeladatként az ülésszak azt ajánlotta az országoknak és a tanács szerveinek, hogy e programok alapján dolgozzanak ki és kössenek meg sokoldalú, és kétoldalú .egyezményeket. A konkrét intézkedésekben való együttműködésükről. A KGST-tagállamok delegációinak vezetői nagy politikai és gazdasági jelentőséget tulajdonítanak a hosszú távú együttműködési célprogramoknak és erről nyilatkozatot írtak alá. A nyilatkozatban kifejezésre juttatják, hogy országaik készek aktívan részt venni a programba felvett intézkedések gyakorlati megvalósítását meghatározó sokoldalú és kétoldalú egyezmények kidolgozásában és ugyancsak készek megfelelő nemzeti erőforrásaik mozgósítására a közös tervek megvalósítása érdekében. Az ülésszak elismerte annak szükségességét, hogy meggyorsítsák a KGST-tagállamok ipari-fogyasztási cikkek iránti ésszerű szükségleteinek kielégítésével és közlekedési kapcsolataik fejlesztésével összefüggő hosszú távú együttműködési célprogramtervezetek, továbbá a megfelelő sokoldalú és kétoldalú egyezménytervezetek előkészítését. Az ülésszak célszerűnek tartotta, hogy a hosszú távú célprogramok megvalósításánál jobban használják ki az együttműködés tartalékait minden egyes testvéri ország társadalmi termelése gazdasági hatékonyságának növelésére. Az ülésszak tudomásul vette, hogy a Jugoszlávia és a KGST-tagállamok közös érdekét képező kérdésekben Lázár György hazaérkezett Bukarestből A KGST új tagja: Vietnam Csütörtökön délután plenáris záróüléssel Bukarestben befejeződött a KGST XXXII. ülésszaka. Az ülésen a tagállamok kormányküldöttségeinek vezetői aláírták az ülésszakról készült jegyzőkönyvet. Valamint azt a nyilatkozatot, amely a hosszú távú célprogramokra vonatkozik. Koszigin szovjet miniszter- elnök üdvözölte a Vietnami Szocialista Köztársaság belépését a KGST-be, s hangsú-. lyozta: a bukaresti ülésszak egyik legkiemelkedőbb eredménye az volt. hogy bővült a szocialista államok integrációja. A vietnami küldöttség nevében Le Thanh Nghi miniszterelnök-helyettes pártja és kormánya nevében köszönte meg a Vietnami Szocialista Köztársaság egyhangúlag történt felvételét. Manea Manescu román miniszterelnök zárszavával fejeződött be a plenáris záróülés. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXII. ülésszakán résztvett magyar küldöttség, Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének vezetésével csütörtökön hazaérkezett Bukarestből. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György miniszterelnök-helyettes. Ot{ volt Victor Bolojan, Románia budapesti nagykövete is. A Hazafias Népfront Nógfád megyei Bizottsága és a Nóg- rád megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság tegnap délelőtt ünnepélyes újoncbevonulást rendezett Salgótarjánban, a Tanácsköztársaság téren. A Himnusz, illetve a honvédelmi miniszter díszparancsának ismertetése után Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei titkára mondott ünnepi köszöntőt, majd egy obsitos édesapa búcsúztatta fiát és a bevonuló fiatalokat. Ezt követően a magyar néphadsereg alakulatainak képviselői átvették a bevonuló fiatalokat. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. (báb—) Jugoszlávia érdekelt szervei részt fognak venni a hosszú távú együttműködési célprogramok intézkedéseinek a kidolgozásában és megvalósításában.-z ülésszak hangsúlyozta, hogy a hosszú távú együttműködési célprogramok megfelelnek a KGST-tagállamok érdekeinek, ugyanakkor összhangban állnak azzal a következetes és változatlan törekvésükkel, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján fejlesszék együttműködésüket minden országban, társadalmi rendszerüktől függetlenül, többet között nagy arányú nemzetközi jelentőségű tervezetek megvalósításában az energetika, az ipar, a közlekedés, a környezetvédelem stb. területén. Az ülésszak kedvezően fogadta azt a tényt, hogy a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság és a szocialista Etiópia érdekelt a sokoldalú és kétoldalú gazdasági, valamint tudományos-műszaki együttműködés bővítésében a KGST-tagállamokkal. Hangsúlyozták a KGST-tagállamok eltökéltségét, hogy bővítsék egyenlő jogokon és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésüket a fejlődő országokkal, így járulva hozzá nemzeti érdekeiknek megfelelő, társadalmi-gazdasági és kulturális fejlesztésükkel, a világgazdaságban betöltött helyzetük megszilárdításával, az imperialista monopóliumok elnyomásától való függet. • lengésükkel és a gyarmatosítás minden formájának felszámolásával kapcsolatos intézkedések megvalósításához. Az ülésszak idején véleménycserét folytattak a KGST és az EGK közötti kapcsolatok. valamint tárgyalások kérdésében. Az ülésszak a KGST-tagállamok küldöttségeinek közös véleményét juttatja kifejezésre akkor, amikor hangsúlyozza, hogy a KGST és az EGK kölcsönös kapcsolatainak alapjairól egymásnak korábban átadott egyezménytervezetek alapján célszerű tovább' folytatni a tárgyalásokat egyrészt a KGST és a KGST-tagállamok, másrészt az EGK és az EGK-tagálla- mok közötti egyezmény kidolgozásáról. A KGST-tagállamok közötti együttműködés méreteinek kiszélesítése és tartalmának elmélyítése szükségessé teszi a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenysége mechanizmusának, formáinak és módszereinek további tökéletesítését. Az ülésszak a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak és kormányainak elvi útmutatásai alapján intézkedések összességét hagyta jóvá a KGST-tagállamok együttműködésének és a tanács szervezetének további tökéletesítésére. A KGST összes szervének munkája arra irányul, hogy elsősorban az anyagi, termelésnek, mindenekelőtt a hosszú távú célprogramok megvalósításával összefüggő együttműködési feladatokat oldják meg, hatékonyabbá operatívabbá és összehangol- tabbá tegyék a KGST ösz- szes szervének és a KGST- tagállamok nemzetközi szervezeteinek tevékenységét. A KGST-tagállamok kormányfői annak a szilárd elhatározásuknak adtak kifejezést, hogy a jövőben is állandóan fejlesszék és mélyítsék a KGST-tagállamok együttműködését a gazdaság, a tudomány és a technika területén, s azt olyan fontos tényezőnek tekintsék amely aktívan járul hozzá a szocialista és kommunista építés terveinek sikeres teljesítéséhez, a szocialista országok népei összeforrottságának és megbonthatatlan barátságának megszilárdításához, a marxizmus—leninizmus és a nemzetközi szolidaritás elvei alapján. A KGST XXXII- ülésszakának munkája a barátság, a teljes kölcsönös egyetértés és elvtársi együttműködés légkörében folyt le. (MTI)
