Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)
1978-06-29 / 151. szám
A varon peremén Fellendülőben az idegenforgalom Tanácstag a bányai körzetben Megfiatalították, új köntösbe öltöztették a régi bányai házakat a Bajcsy-Zsllinszky úton Aki a Salgótarjáni városi Tanács igazgatási osztályán az ötös számú ajtón belép, joggal hiheti, hogy nyári munkagyakorlaton levő diáklánnyal kerül szemközt. Nehezen feltételezi, hogy aki mosolygós arccal fogadja, két gyermek, egy immár nyolcadik s egy most első osztályba induló fiú édesanyja, s az igazgatási osztály keretében igen szép és felelősségteljes posztot tölt be: gyámügyi előadó. Sőt „másodállásban” egy szép és felelősségteljes társadalmi tisztség viselője, a volt úgynevezett bányai körzet egyik tanácstagja. Saját Bélánét —, akiről itt szó van — most tulajdonképpen ez utóbbi funkciójában kértük rövid beszélgetésre, a délutáni viszonylagos hi. vatali nyugalomban. Persze, néhány vázlatos mondatban arról is szót kell ejteni, amik életének eddigi főbb állomásai voltak, az előadói posztig, illetve, hogy 1974-ben tanácstaggá választották. A szécsényfelfalui születésű, szorgalmas kislány a nyolc általános elvégzése után nőiszabó-szakmát tanult, de mert érezte, hogy képességeiből többre futja, egyidejűleg a gimnázium levelező tagozatára is beiratkozott. így aztán a szakmunkás-bizonyítvánnyal egyidejűleg megszerezte az érettségi oklevelet is. Mindig szerette a kisebb gyermektársaival való foglalkozást. Talán ez vezette, hogy immár érettségivel maga mögött segédápolónőnek állott a megyei kórház gyermekosztályára. S itt sem végzett félmunkát, mert ápolónői képesí. tést kapott. Az önálló élet kezdeti lépései meglehetősen kanyargósak voltak életében az igazi, a végleges hivatásig, Családi körülményei miatt — hiszen akkor már házas, sőt édesanya is volt, a három műszakos szolgálatot az ingatlan- kezelő vállalat állásával cserélte fel, majd onnan került 1974-ben a Salgótarjáni városi Tanácsra. Közben azonban elvégezte a marxista—leninista esti egyetemet, mert az általános és szakismeretek mellett mindig érdekelte többet tudni a teljes világról, társadalomról is. .— Akkor lettem tanácstag is — összegezi Saját Bé- láné eddigi élettörténetét, s mosolyogva fűzi hozzá —; ős most fejeztem be a tanács- akadémiát, a napokban szigorlatoztam. Bizony, mindez együtt a tanácstagi kötelezettségekkel nem könnyű. De úgy érzem, hogy most már a gyámügyi teendőkben végleges helyemen vagyok. Tulajdonképpen oda kanyarodott vissza az életutam, ahol kezdtem: a gyermekekkel való foglalkozáshoz. Csak most már társadalmi szinten és más alakban. — És mint tanácstag? — Körzetemben, a Eperjes- telepen, melyhez a bányakaszinói terület és a Bajcsy út egy része tartozik, mintegy 600—700 ember él. Ma már jobbára fiatalabbak, mert a bányakolónia szanálásával az idősebb területlakók a város más részeibe költöztek. A szanálás rengeteg gondot, de sok örömet is hozott számunkra. Az új 21-es út megépültével lényegesen ja. vuttak a település viszonyai. Járda készült, korszerű köz- világítást kaptunk. Az útépítéssel egyidejűleg a régi kolóniaépületek, vagy végleg eltűntek, vagy teljesen új arculatot kaptak kívül és belül egyaránt. Csak az elmúlt év során 11 lakás felújítása történt meg két és fél millió forint értékben, az ezt megelőző években 82 lakás korszerűsítésére több mint hárommillió forintot költött a tanács; 19 lakásban végeztek hiánypótlást. Például a Katona József utcában mintegy 6—7 családnál bevezették a villanyt, közművesítettek, bővült a vízvezeték-hálózat. — És a lakosság? — örvendetes, hogy a munkálatokhoz a körzet lakossága társadalmi szorgalmával is jelentős értékben hozzájárult. Például a családi házas vízhálózat fejlesztésénél 48 ezer forint értékben, a Fazekas Mihály út járdaépítésénél 30 ezer, egy régi játszótér felújításánál mintegy 150 ezer forint összegben. De sorolhatnám tovább a terület szép társadalmi igyekezetét. S, hogy az eredmények még szebbek lehessenek mint eddig, a körzeti pártvezetőség- gel egyetértésben az idén ösz- szefogunk három tanácstagi körzetet, s bekerítjük a fiú- kollégium labdarúgópályáját. A salgótarjáni öblösüveggyár újonnan választott KISZ- titkárának, mondhatni első „igazi” bemutatkozása a megyei KISZ-küldöttgyűlésen történt meg, ahol is az úgynevezett kényes kérdések egyikével, a „cigánykérdéssel” foglalkozott hozzászólásában. Csak egy gondolat erejéig utalnék vissza erre az eseményre: nem á helyi sajátos- i Ságok aprólékos elemzésének j tapasztalatait ismertette, hanem a lehetőségekről szólt, a megvalósítható és szükséges tsendÖKet taglalta. Biztos vagyok benne, mások számára is hasznosan. De vajon a mozgalmi élet más területén is ennyire a „jövőbe néz”? — kérdeztem tőle beszélgetésünk kezdetén. — Igen — válaszolt Teplán Károly határozottan —, hiszen egy kicsit üzletember is vagyok, s köztudott, hogy őket főként az elkövetkező időszak érdekli, a lehetőségek tere. Személyigazolványomba bejegyzett megfogalmazás szerint külkereskedelmi üzletkötő vagyok, s úgy érzem — elméleti értelemben — ennek most is sok hasznát vehetem. — Merész dolog a KISZ-t és a külkereskedelmet egy kalap alá venni. De egyáltalán, hogyan lett KISZ-titkár? — Tősgyökeres nógrádi vagyok, s így elvégezve a főiskolát itt helyezkedtem el az öblösüveggyárban, a kereskedelmi osztályon. Majd bekapcsolódva az ifjúsági mozgalomba a bizottság agitációs- propaganda felelőse lettem. És az idén tavasszal, számomra is meglepetésként hatott, megválasztottak titkárnak. De a szakmámtól sem szakadtam el teljes mértékben, tolmácsként, — az orosz és a német nyelvet beszélem —, még gyakran besegítek. — Minek örülhetnek még a körzet lakói, s mik a megoldásra váró gondok? — Eperjes-telepen kaptunk egy élelmiszerüzletet, ami lényegesen megkönnyíti a háziasszonyok bevásárlását. Arról se feledkezzünk meg, hogy közelünkben épült fel a vásárcsarnok. S, hogy mik a gondok? Az útépítés után még mindig nem rendeződött a családi házak előtti területek kérdése. Hogy Eperjes- telep még mindig közműve- sítetlen. Ezek végleges megoldására, úgy informálódtam, hogy csak a hatodik ötéves tervben kerülhet sor. Panasza a település lakosságának, hogy egyetlen telefonja sincs, az orvosi rendelő is elavult, korszerűtlen, A Bartók Béla úti iskola életveszélyes állapotba került, ezt a gondot tanévkezdésig meg kell oldani. — Egy tanácstagnak előny-e vagy hátrány, ha egyben tanácsi dolgozó is? — tesszük az utolsó kérdést. Mosolyogva érkezik a válasz: — Azt hiszem, nem előny. Hiszen, ha valamit kérek, mindjárt azt kapom: nekem igazán ismernem kell az anyagi lehetőségeket. Előnyünk talán annyi, hogy a területfelelős Hegedűs Károly vb-tit- kárunk, és, ugye ez sem éppen kevés. (—a. —r.) Prófécia helyett — realitások Az elmúlt mozgalmi év néhány fontosabb rendezvényéről, eseményéről is, beszélgettünk. Gondként említette a szervezettségi arányt. — Egyik legfontosabb feladatunk lesz, hogy minél több gyári fiatal számára vonzóvá tegyük a KISZ-t — mondta kicsit álcázott rezignáltsággal, hiszen régi téma ez az öblös- üveggyárban. Sok mindent megtettek már és még sok mindent meg is fognak tenni, hogy a jelenlegi közel háromszáz fős tábor valamelyest bővüljön. — Nem egyszerű munka ez — fűzte hozzá a titkár —, számolnunk kell a helyi sajátosságokkal, a bejáró fiatalok életmódjával, a fluktuációkkal, a sok nyolc Izelíiö a m/ári programokról A nyári hónapok nemcsak kellemesebb .időjárást hoznak magukkal, hanem az emberek vállalkozókedvét, „kirándulásvágyát” is növelik. Sokan kerekednek fel — családjukkal, vagy egyedül —, hogy hazánk és a külföld szép tájait felkeressék, meglátogassák, maradandó élményt szerezve ezzel önmaguknak. Megyénk is felkészült a vendégek fogadására. Salgótarjánban Szert Sándornétól, az idegenforgalmi hivatal vezetőjétől kértünk felvilágosítást nyári munkájukról. — Hivatalunk elsősorban fogadószerepet tölt be — válaszolta. — Mi gondoskodunk a hozzánk látogatók szállásáról, étkezéséről, programjáról, az idegenvezetésről. Kapcsolataink ennek megfelelően alakulnak, például a vendéglátóiparral, a Volánnal, a szervező irodákkal. Nyolc idegenvezetőnk van, akik bármikor az érkező csoportok rendelkezésére állnak. Megtudtuk, hogy megyénkbe az év első öt hónapjában, tulajdonképpen a főszezon előtt 17 500 vendég érkezett, s összesen 28 ezer éjszakát töltöttek itt. Legvonzóbb hely a megyeszékhely: csaknem 14 ezer vendéggel és több mint 30 ezer vendégéjszakával. Szálláshelyük a Salgó Hotel, az eresztvényi és Dornyai-tu- ristaház, valamint a camping. — Nemrégiben egy új szolgáltatást vezettünk be — mondotta Szert Sándorné. — Az IBUSZ-szal kötött megállapodásunk lehetővé teszi, hogy Hollókőn folyamatosan egyhetes üdültetést szervezzünk. A hivatal vezetője elmondotta még, hogy különösen a belföldi és az ifjúsági turizmus növekedett nagy arányban. Az év egyik kiemelkedő rendezvénye lesz Salgótarjánban a július 13—16 között megrendezendő országos ifjúmunkás-kempingtalálkozó melynek szervezéséből, társadalmi munkálataiból nagy részt vállalt az idegenforgalmi hivatal. ★ A Nógrád megyei Vendéglátóipari Vállalat helyettes igazgatójától, Dombi Andrástól megtudtuk, hogy a megye- székhelyre érkező turisták, vendégek az idén is a lehetőségekhez és adottságokhoz mért maximális ellátásban részesülnek. — Már javában üzemelnek az idényjellegű egységeink — mondotta Dombi András. — Egyik közkedvelt nyári hely a Strand étterem. A hozzánk érkező vendégek közül sokan felkeresik a Salgó és a Kővár, valamint a Beszterce éttermeket is. Ez utóbbi helyen főleg tájjelegű specialitásokat ajánlunk, megyénk hagyományainak megfelelően. — Gondolom, minden évben megkérdezik önöktől: lesz-e elegendő sör? — Lényegesen kedvezőbb a helyzet, mint a múlt évben. Mind mennyiségben, mind választékban bővültek lehetőségeink. Ezután a nagyobb programokról, feladatokról kaptunk tájékoztatást. A vendéglátó- ipar gondoskodik a már korábban említett kempingtalálkozó több mint másfél ezer, valamint az augusztus 22—26 között megrendezésre kerülő országos természetbarát-találkozó csaknem 2000 résztvevőjének ellátásáról, étkeztetéséről. S bár még alig kezdődött el a főszezon a vendéglátó- ipar már a jövőre is gondol: a szeptemberi zárás után elkezdik az eresztvényi részleg felújítását, bővítését. ★ Végezetül a József Attila megyei Művelődési Központnál Zengő Árpád rendezvényi csoportvezetőnél érdeklődtünk a nyári eseményekről. — Három rendezvényünket emelnék ki — válaszolta —1 július 31-től tekinthetik meg az érdeklődők a nyolcadik szabadtéri szoborkiállítást Ekkor veszi kezdetét a zenés hétfők sorozata is, melyeken a megye kiemelkedő nép- művészeti csoportjai mutatkoznak be. Valamint szintén a nyár folyamán rendezzük meg a Nógrád megyei iparművészek kiállítását az üvegcsarnokban. — Az említetteken kívül lesz-e még más szabadtéri program? — Bizonyára sokaknak szerzünk örömet a július közepétől kezdődő szabadtéri vetítésekkel Ismerjük meg a világot! címmel. Természet- és társadalomtudományi kisfilmeket láthatnak az érdeklődők az audiovizuális ismeretterjesztői program keretében. Itt mondom el, hogy a városunkba érkező csoportok kívánságára — és ez természetes — levetítjük a Salgótarjánról készült filmet is. ★ Az elmondottakból kitűnt, a három megkérdezett intézmény lelkiismeretesen felkészült a nyári idényre, a vendégfogadásra. De mi, lakosok, az „utcaemberek” is sokat tehetünk azért, hogy a hozzánk érkezők kellemes benyomásokat, emlékeket vigyenek megyénkből. És itt az érdek közös, legyen az a megvalósítás is! t általánossal nem rendelkezővel, és még néhány egyéb tényezővel. Ezeket nem kifogásokként említem, hanem a realitás kedvéért. Bízom benne, hogy sokat fog segíteni a nemrég beindult klubélet, és az augusztusi határidővel elkészülő alapszervezeti tagépítési terv. — Milyen „örökséget” kapott az előző titkártól, s melyek azok a teendők, amelyek az új mozgalmi évben hangsúlyozott szerepet kapnak? — Gordos Pista, a volt titkár az egyik leggyakoribb „vendégem”, sokat segít, támogat új munkakörömben. Vele, a gyári vezetőkkel és természetesen a bizottsági tagokkal együtt munkálkodunk. Ami a múltat illeti, aktív, lelkes KISZ-esek vannak nálunk, s az elmúlt mozgalmi évben is — minden híreszteléssel ellentétben — jól . dolgoztak. Különösen a gazdasági építőmunka és a tömegsport területén. ..' — Elnézést a közbeszólásért, de a tömegsportmozgalom helyi tapasztalatait néhol nem így értékelték ... — Kifogásolták, hogy mi nem alakítottuk meg a szervező bizottságot. Ügy láttuk helyesnek, hogy a már működő, ugyanezt a munkát végző bizottságot kell KISZ-esekkel bővíteni, s közösen hangoltuk össze a feladatokat. Ez nálunk bevált, s nem az a fontos, hogy bizottság legyen, hanem tömegsportmozgalom! — Tervek, elképzelések, vágyak? — Röviden szólni nagyon nehéz ezekről, hosszan pedig talán próféciának tűnne. Egyezzünk meg abban, majd egy év múlva beszélünk ezekről. < Ebben maradtunk. (tanka) Zöldövezetek, utcanevek Döntések közt tallózva Számos közérdekű kérdéssel foglalkozott legutóbbi ülésein a városi tanács végrehajtó bizottsága. Ezek között tallóztunk a közelmúltban dr. Nyemecz Attila szervezési osztályvezető segítségével. A testület áprilisban — többek között — a parkok és zöldövezetek helyzetével, valamint a legsürgetőbb tennivalókkal foglalkozott. Átfogóan e kérdéskört még soha nem tárgyalták. A megyeszékhelyen a parkok területe eléri a 446 600 négyzetmétert. Ebből 148 000 négyzetmétert belterjesen gondoznak. Salgótarjánban az egy főre eső parkterület megközelíti az ország városi átlagát. A fenntartási költségek viszont (kétmillió forint évente) mesz- sze elmaradnak a kívánalmaktól. A parkok gazdája a parkfenntartási részleg és a kertészet, ám hiányos technikai és személyi feltételekkel rendelkeznek. Néhány kivételtől eltekintve Salgótarjánban a városközponti és lakótelepi, valamint családi házas területek parkjainak állapota nem megfelelő. Sajnálatos, hogy a kevés víz miatt még a belterjesen gondozott parkokat sem tudják öntözni. Ezért a kívánatosnál kevesebb virág pompázik a városban. nem mindig megfelelő gondozás miatt a parkok idő előtt tönkremennek. A lakóházak felújításakor az építők sem sokat törődnek a parkokkal. Ebben az ötéves tervben a Kemerovo-lakótelepen 1979-re befejeződik a parképítés, csakúgy, mint a Gorkij-tele- pen, az A/ll-es jelű ház környékén. A serény ütemben épülő Beszterce-lakótelepen a központi park 1980-ig készül el. A családi házas területeken mostohák a feltételek. Kevés a pénz, így leginkább a társadalmi munkaakciókra építenek. Ennek nyomán játszótér létesült a Csizmadia úton, a Hősök útján, a Néphadsereg úton, az Eperjes-telepen és Baglyasalján. Ezek fenntartása és rendszeres gondozása viszont nem megoldott. A park- fenntartás színvonalának emelése érdekében több pénzre, több kisgépre és nagyobb szervezettségre van szükség. Salgótarjánhoz csatolták Somoskőújfalut és Somoskőt, ennek nyomán utcanévváltozások váltak szükségessé, mert sok volt az azonos elnevezésű utca. Az utcanévtáblák és házszámtáblák elkészülte után még az idén sor kerül a tárlatcserékre — határozott májusi ülésén a végrehajtó bizottság. ' Somoskőújfaluban 32 utca neve változik meg. Ízelítő az utcanév-„kereszte- lőből”: az Eötvös Lóránd utcát a jövőben Fecskevilla utcának hívják. A Katona József utcát, a híres naiv festőről — mellesleg Nógrádban dolgozott mint patikus — Csontváry Kosztka Tivadarról nevezik el. A Kölcsey utca sajátságos, új neve: Telelőszer utca. Somoskőben 13 utca neve változik. A Bányász utcából Kőbánya utca lesz. A Felszabadulás utat Sátorhegy útra változtatják, míg a Petőfi út a jövőben Vároldal út névre hallgat. A beidegződéseket nem lesz könnyő legyűrni, ám e változtatásokra mindenképpen szükség van. — rillt- és köziiiHíej'esztési fíozzáiáru'ás Rendelet intézkedik az ütés közműfejlesztési hozzájárulás mértékének megállapításáról Salgótarjánban. Eszerint a hozzájárulás mértékéi a városi tanács létesítményenként állapítja meg. A városi tanács 1976-ban elfogadta az V. ötéves terv fejlesztési tervét, amelyben konkrétan meghatározta a családi házas övezetek közművesítési teendőit. Tavaly elkezdődött a déli szennyvízfőgyűjtő építése, melyből már elkészült a Sugár út és a Lakatos Péter út csatornája. Ugyancsak elkészült a Somoskőújfalui Kossuth Lajos, Baross Gábor és Benczúr út ivóvízvezetéke, valamint a Vasvári Pál út, Új akna út és Vasvári Pál köz gázvezetéke. A szennyvízfőgyűjtő építése az idén tovább folytatódik a Csokonai úton. A Rózsafa úton négy méter széles, pormentes, a Zagyva- rakodón három méter széles makadámút épül az idén. Az idén tervezik a Rózsafa út, a somoskői Akácos út, Felszabadulás út, Liget út, Kisfaludy Sándor út ivóvízvezeték megépítését. A felsorolt létesítmények régi, jogos lakossági igényt elégítenek ki. Ezért szükséges az út- és közműfejlesztési hozzájárulás fizetése. Ezen összegek csupán a kivitelezési költségek 15—20 százalékát jelentik. Az elvégzett társadalmi munka értekét a tanács egyénileg figyelembe veszi.
