Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)

1978-06-29 / 151. szám

A varon peremén Fellendülőben az idegenforgalom Tanácstag a bányai körzetben Megfiatalították, új köntösbe öltöztették a régi bányai házakat a Bajcsy-Zsllinszky úton Aki a Salgótarjáni városi Tanács igazgatási osztályán az ötös számú ajtón belép, joggal hiheti, hogy nyári munkagyakorlaton levő diák­lánnyal kerül szemközt. Nehe­zen feltételezi, hogy aki mo­solygós arccal fogadja, két gyer­mek, egy immár nyolcadik s egy most első osztályba induló fiú édesanyja, s az igazgatási osztály keretében igen szép és felelősségteljes posztot tölt be: gyámügyi előadó. Sőt „másodállásban” egy szép és felelősségteljes társadalmi tisztség viselője, a volt úgy­nevezett bányai körzet egyik tanácstagja. Saját Bélánét —, akiről itt szó van — most tulajdonkép­pen ez utóbbi funkciójában kértük rövid beszélgetésre, a délutáni viszonylagos hi. vatali nyugalomban. Persze, néhány vázlatos mondatban arról is szót kell ejteni, amik életének eddigi főbb állomá­sai voltak, az előadói posztig, illetve, hogy 1974-ben tanács­taggá választották. A szécsényfelfalui szüle­tésű, szorgalmas kislány a nyolc általános elvégzése után nőiszabó-szakmát tanult, de mert érezte, hogy képessé­geiből többre futja, egyidejű­leg a gimnázium levelező ta­gozatára is beiratkozott. így aztán a szakmunkás-bizonyít­vánnyal egyidejűleg megsze­rezte az érettségi oklevelet is. Mindig szerette a kisebb gyermektársaival való foglal­kozást. Talán ez vezette, hogy immár érettségivel maga mö­gött segédápolónőnek állott a megyei kórház gyermekosz­tályára. S itt sem végzett fél­munkát, mert ápolónői képesí. tést kapott. Az önálló élet kezdeti lépései meglehetősen kanyargósak voltak életében az igazi, a végleges hivatásig, Családi körülményei miatt — hiszen akkor már házas, sőt édesanya is volt, a három mű­szakos szolgálatot az ingatlan- kezelő vállalat állásával cse­rélte fel, majd onnan került 1974-ben a Salgótarjáni váro­si Tanácsra. Közben azonban elvégezte a marxista—leninis­ta esti egyetemet, mert az általános és szakismeretek mellett mindig érdekelte töb­bet tudni a teljes világról, társadalomról is. .— Akkor lettem tanács­tag is — összegezi Saját Bé- láné eddigi élettörténetét, s mosolyogva fűzi hozzá —; ős most fejeztem be a tanács- akadémiát, a napokban szi­gorlatoztam. Bizony, mind­ez együtt a tanácstagi köte­lezettségekkel nem könnyű. De úgy érzem, hogy most már a gyámügyi teendőkben végleges helyemen vagyok. Tulajdonképpen oda kanya­rodott vissza az életutam, ahol kezdtem: a gyermekekkel va­ló foglalkozáshoz. Csak most már társadalmi szinten és más alakban. — És mint tanácstag? — Körzetemben, a Eperjes- telepen, melyhez a bányaka­szinói terület és a Bajcsy út egy része tartozik, mintegy 600—700 ember él. Ma már jobbára fiatalabbak, mert a bányakolónia szanálásával az idősebb területlakók a város más részeibe költöz­tek. A szanálás rengeteg gon­dot, de sok örömet is hozott számunkra. Az új 21-es út megépültével lényegesen ja. vuttak a település viszonyai. Járda készült, korszerű köz- világítást kaptunk. Az útépí­téssel egyidejűleg a régi ko­lóniaépületek, vagy végleg eltűntek, vagy teljesen új arculatot kaptak kívül és be­lül egyaránt. Csak az elmúlt év során 11 lakás felújítása történt meg két és fél millió forint értékben, az ezt meg­előző években 82 lakás kor­szerűsítésére több mint há­rommillió forintot költött a tanács; 19 lakásban végeztek hiánypótlást. Például a Ka­tona József utcában mintegy 6—7 családnál bevezették a villanyt, közművesítettek, bő­vült a vízvezeték-hálózat. — És a lakosság? — örvendetes, hogy a mun­kálatokhoz a körzet lakossága társadalmi szorgalmával is jelentős értékben hozzájárult. Például a családi házas víz­hálózat fejlesztésénél 48 ezer forint értékben, a Fazekas Mihály út járdaépítésénél 30 ezer, egy régi játszótér fel­újításánál mintegy 150 ezer forint összegben. De sorol­hatnám tovább a terület szép társadalmi igyekezetét. S, hogy az eredmények még szebbek lehessenek mint ed­dig, a körzeti pártvezetőség- gel egyetértésben az idén ösz- szefogunk három tanácstagi körzetet, s bekerítjük a fiú- kollégium labdarúgópályáját. A salgótarjáni öblösüveg­gyár újonnan választott KISZ- titkárának, mondhatni első „igazi” bemutatkozása a me­gyei KISZ-küldöttgyűlésen történt meg, ahol is az úgy­nevezett kényes kérdések egyikével, a „cigánykérdéssel” foglalkozott hozzászólásában. Csak egy gondolat erejéig utalnék vissza erre az ese­ményre: nem á helyi sajátos- i Ságok aprólékos elemzésének j tapasztalatait ismertette, ha­nem a lehetőségekről szólt, a megvalósítható és szükséges tsendÖKet taglalta. Biztos va­gyok benne, mások számára is hasznosan. De vajon a moz­galmi élet más területén is ennyire a „jövőbe néz”? — kérdeztem tőle beszélgetésünk kezdetén. — Igen — válaszolt Teplán Károly határozottan —, hiszen egy kicsit üzletember is va­gyok, s köztudott, hogy őket főként az elkövetkező időszak érdekli, a lehetőségek tere. Személyigazolványomba be­jegyzett megfogalmazás sze­rint külkereskedelmi üzletkö­tő vagyok, s úgy érzem — el­méleti értelemben — ennek most is sok hasznát vehetem. — Merész dolog a KISZ-t és a külkereskedelmet egy ka­lap alá venni. De egyáltalán, hogyan lett KISZ-titkár? — Tősgyökeres nógrádi va­gyok, s így elvégezve a főis­kolát itt helyezkedtem el az öblösüveggyárban, a kereske­delmi osztályon. Majd bekap­csolódva az ifjúsági mozga­lomba a bizottság agitációs- propaganda felelőse lettem. És az idén tavasszal, számom­ra is meglepetésként hatott, megválasztottak titkárnak. De a szakmámtól sem szakad­tam el teljes mértékben, tol­mácsként, — az orosz és a német nyelvet beszélem —, még gyakran besegítek. — Minek örülhetnek még a körzet lakói, s mik a megol­dásra váró gondok? — Eperjes-telepen kaptunk egy élelmiszerüzletet, ami lényegesen megkönnyíti a háziasszonyok bevásárlását. Arról se feledkezzünk meg, hogy közelünkben épült fel a vásárcsarnok. S, hogy mik a gondok? Az útépítés után még mindig nem rendeződött a családi házak előtti terüle­tek kérdése. Hogy Eperjes- telep még mindig közműve- sítetlen. Ezek végleges meg­oldására, úgy informálódtam, hogy csak a hatodik ötéves terv­ben kerülhet sor. Panasza a település lakosságának, hogy egyetlen telefonja sincs, az orvosi rendelő is elavult, kor­szerűtlen, A Bartók Béla úti iskola életveszélyes állapot­ba került, ezt a gondot tan­évkezdésig meg kell oldani. — Egy tanácstagnak előny-e vagy hátrány, ha egyben ta­nácsi dolgozó is? — tesszük az utolsó kérdést. Mosolyogva érkezik a vá­lasz: — Azt hiszem, nem előny. Hiszen, ha valamit kérek, mindjárt azt kapom: nekem igazán ismernem kell az anya­gi lehetőségeket. Előnyünk talán annyi, hogy a területfe­lelős Hegedűs Károly vb-tit- kárunk, és, ugye ez sem ép­pen kevés. (—a. —r.) Prófécia helyett — realitások Az elmúlt mozgalmi év né­hány fontosabb rendezvényé­ről, eseményéről is, beszélget­tünk. Gondként említette a szervezettségi arányt. — Egyik legfontosabb fel­adatunk lesz, hogy minél több gyári fiatal számára vonzóvá tegyük a KISZ-t — mondta kicsit álcázott rezignáltsággal, hiszen régi téma ez az öblös- üveggyárban. Sok mindent megtettek már és még sok mindent meg is fognak tenni, hogy a jelenlegi közel há­romszáz fős tábor valame­lyest bővüljön. — Nem egy­szerű munka ez — fűzte hoz­zá a titkár —, számolnunk kell a helyi sajátosságokkal, a bejáró fiatalok életmódjával, a fluktuációkkal, a sok nyolc Izelíiö a m/ári programokról A nyári hónapok nemcsak kellemesebb .időjárást hoznak magukkal, hanem az embe­rek vállalkozókedvét, „ki­rándulásvágyát” is növelik. Sokan kerekednek fel — csa­ládjukkal, vagy egyedül —, hogy hazánk és a külföld szép tájait felkeressék, meg­látogassák, maradandó él­ményt szerezve ezzel önma­guknak. Megyénk is felkészült a vendégek fogadására. Salgó­tarjánban Szert Sándornétól, az idegenforgalmi hivatal ve­zetőjétől kértünk felvilágosí­tást nyári munkájukról. — Hivatalunk elsősorban fogadószerepet tölt be — vá­laszolta. — Mi gondoskodunk a hozzánk látogatók szállásá­ról, étkezéséről, programjá­ról, az idegenvezetésről. Kap­csolataink ennek megfelelően alakulnak, például a vendég­látóiparral, a Volánnal, a szervező irodákkal. Nyolc idegenvezetőnk van, akik bár­mikor az érkező csoportok rendelkezésére állnak. Megtudtuk, hogy megyénk­be az év első öt hónapjában, tulajdonképpen a főszezon előtt 17 500 vendég érkezett, s összesen 28 ezer éjszakát töltöttek itt. Legvonzóbb hely a megyeszékhely: csaknem 14 ezer vendéggel és több mint 30 ezer vendégéjszakával. Szálláshelyük a Salgó Hotel, az eresztvényi és Dornyai-tu- ristaház, valamint a cam­ping. — Nemrégiben egy új szol­gáltatást vezettünk be — mondotta Szert Sándorné. — Az IBUSZ-szal kötött megál­lapodásunk lehetővé teszi, hogy Hollókőn folyamatosan egyhetes üdültetést szervez­zünk. A hivatal vezetője elmon­dotta még, hogy különösen a belföldi és az ifjúsági turiz­mus növekedett nagy arány­ban. Az év egyik kiemelkedő rendezvénye lesz Salgótarján­ban a július 13—16 között megrendezendő országos ifjú­munkás-kempingtalálkozó melynek szervezéséből, tár­sadalmi munkálataiból nagy részt vállalt az idegenforgal­mi hivatal. ★ A Nógrád megyei Vendég­látóipari Vállalat helyettes igazgatójától, Dombi Andrástól megtudtuk, hogy a megye- székhelyre érkező turisták, vendégek az idén is a lehető­ségekhez és adottságokhoz mért maximális ellátásban részesülnek. — Már javában üzemelnek az idényjellegű egységeink — mondotta Dombi András. — Egyik közkedvelt nyári hely a Strand étterem. A hozzánk érkező vendégek közül sokan felkeresik a Salgó és a Kő­vár, valamint a Beszterce éttermeket is. Ez utóbbi he­lyen főleg tájjelegű specialitá­sokat ajánlunk, megyénk ha­gyományainak megfelelően. — Gondolom, minden év­ben megkérdezik önöktől: lesz-e elegendő sör? — Lényegesen kedvezőbb a helyzet, mint a múlt évben. Mind mennyiségben, mind választékban bővültek lehető­ségeink. Ezután a nagyobb progra­mokról, feladatokról kaptunk tájékoztatást. A vendéglátó- ipar gondoskodik a már ko­rábban említett kempingtalál­kozó több mint másfél ezer, valamint az augusztus 22—26 között megrendezésre kerülő országos természetbarát-talál­kozó csaknem 2000 résztvevő­jének ellátásáról, étkeztetésé­ről. S bár még alig kezdődött el a főszezon a vendéglátó- ipar már a jövőre is gondol: a szeptemberi zárás után el­kezdik az eresztvényi részleg felújítását, bővítését. ★ Végezetül a József Attila megyei Művelődési Központ­nál Zengő Árpád rendezvényi csoportvezetőnél érdeklőd­tünk a nyári eseményekről. — Három rendezvényünket emelnék ki — válaszolta —1 július 31-től tekinthetik meg az érdeklődők a nyolcadik szabadtéri szoborkiállítást Ekkor veszi kezdetét a zenés hétfők sorozata is, melyeken a megye kiemelkedő nép- művészeti csoportjai mutat­koznak be. Valamint szintén a nyár folyamán rendezzük meg a Nógrád megyei ipar­művészek kiállítását az üveg­csarnokban. — Az említetteken kívül lesz-e még más szabad­téri program? — Bizonyára sokaknak szerzünk örömet a július kö­zepétől kezdődő szabadtéri vetítésekkel Ismerjük meg a világot! címmel. Termé­szet- és társadalomtudomá­nyi kisfilmeket láthatnak az érdeklődők az audiovizuális ismeretterjesztői program keretében. Itt mondom el, hogy a városunkba érkező csoportok kívánságára — és ez természetes — levetítjük a Salgótarjánról készült filmet is. ★ Az elmondottakból kitűnt, a három megkérdezett intéz­mény lelkiismeretesen felké­szült a nyári idényre, a ven­dégfogadásra. De mi, lakosok, az „utcaemberek” is sokat te­hetünk azért, hogy a hozzánk érkezők kellemes benyomáso­kat, emlékeket vigyenek me­gyénkből. És itt az érdek kö­zös, legyen az a megvalósítás is! t általánossal nem rendelkező­vel, és még néhány egyéb té­nyezővel. Ezeket nem kifogá­sokként említem, hanem a realitás kedvéért. Bízom ben­ne, hogy sokat fog segíteni a nemrég beindult klubélet, és az augusztusi határidővel el­készülő alapszervezeti tag­építési terv. — Milyen „örökséget” ka­pott az előző titkártól, s me­lyek azok a teendők, amelyek az új mozgalmi évben hang­súlyozott szerepet kapnak? — Gordos Pista, a volt tit­kár az egyik leggyakoribb „vendégem”, sokat segít, tá­mogat új munkakörömben. Vele, a gyári vezetőkkel és természetesen a bizottsági ta­gokkal együtt munkálkodunk. Ami a múltat illeti, aktív, lel­kes KISZ-esek vannak nálunk, s az elmúlt mozgalmi évben is — minden híreszteléssel el­lentétben — jól . dolgoztak. Különösen a gazdasági építő­munka és a tömegsport terü­letén. ..' — Elnézést a közbeszólásért, de a tömegsportmozgalom he­lyi tapasztalatait néhol nem így értékelték ... — Kifogásolták, hogy mi nem alakítottuk meg a szer­vező bizottságot. Ügy láttuk helyesnek, hogy a már műkö­dő, ugyanezt a munkát végző bizottságot kell KISZ-esekkel bővíteni, s közösen hangoltuk össze a feladatokat. Ez ná­lunk bevált, s nem az a fon­tos, hogy bizottság legyen, ha­nem tömegsportmozgalom! — Tervek, elképzelések, vá­gyak? — Röviden szólni nagyon nehéz ezekről, hosszan pedig talán próféciának tűnne. Egyezzünk meg abban, majd egy év múlva beszélünk ezek­ről. < Ebben maradtunk. (tanka) Zöldövezetek, utcanevek Döntések közt tallózva Számos közérdekű kérdés­sel foglalkozott legutóbbi ülé­sein a városi tanács végrehaj­tó bizottsága. Ezek között tal­lóztunk a közelmúltban dr. Nyemecz Attila szervezési osz­tályvezető segítségével. A testület áprilisban — töb­bek között — a parkok és zöldövezetek helyzetével, va­lamint a legsürgetőbb tenniva­lókkal foglalkozott. Átfogóan e kérdéskört még soha nem tár­gyalták. A megyeszékhelyen a par­kok területe eléri a 446 600 négyzetmétert. Ebből 148 000 négyzetmétert belterjesen gon­doznak. Salgótarjánban az egy főre eső parkterület megköze­líti az ország városi átlagát. A fenntartási költségek viszont (kétmillió forint évente) mesz- sze elmaradnak a kívánal­maktól. A parkok gazdája a parkfenntartási részleg és a kertészet, ám hiányos techni­kai és személyi feltételekkel rendelkeznek. Néhány kivé­teltől eltekintve Salgótarján­ban a városközponti és lakó­telepi, valamint családi házas területek parkjainak állapota nem megfelelő. Sajnálatos, hogy a kevés víz miatt még a belterjesen gondozott par­kokat sem tudják öntözni. Ezért a kívánatosnál keve­sebb virág pompázik a város­ban. nem mindig megfele­lő gondozás miatt a parkok idő előtt tönkremennek. A lakóházak felújításakor az épí­tők sem sokat törődnek a parkokkal. Ebben az ötéves tervben a Kemerovo-lakótelepen 1979-re befejeződik a parképítés, csakúgy, mint a Gorkij-tele- pen, az A/ll-es jelű ház kör­nyékén. A serény ütemben épülő Beszterce-lakótelepen a központi park 1980-ig készül el. A családi házas területeken mostohák a feltételek. Kevés a pénz, így leginkább a társa­dalmi munkaakciókra építe­nek. Ennek nyomán játszótér létesült a Csizmadia úton, a Hősök útján, a Néphadsereg úton, az Eperjes-telepen és Baglyasalján. Ezek fenntartása és rendszeres gondozása vi­szont nem megoldott. A park- fenntartás színvonalának eme­lése érdekében több pénzre, több kisgépre és nagyobb szervezettségre van szükség. Salgótarjánhoz csatolták So­moskőújfalut és Somoskőt, ennek nyomán utcanévválto­zások váltak szükségessé, mert sok volt az azonos elne­vezésű utca. Az utcanévtáb­lák és házszámtáblák elkészül­te után még az idén sor kerül a tárlatcserékre — határozott májusi ülésén a végrehajtó bizottság. ' Somoskőújfaluban 32 utca neve változik meg. Ízelítő az utcanév-„kereszte- lőből”: az Eötvös Lóránd ut­cát a jövőben Fecskevilla ut­cának hívják. A Katona Jó­zsef utcát, a híres naiv festő­ről — mellesleg Nógrádban dolgozott mint patikus — Csontváry Kosztka Tivadar­ról nevezik el. A Kölcsey ut­ca sajátságos, új neve: Tele­lőszer utca. Somoskőben 13 utca neve változik. A Bányász utcából Kőbánya utca lesz. A Felsza­badulás utat Sátorhegy útra változtatják, míg a Petőfi út a jövőben Vároldal út névre hallgat. A beidegződéseket nem lesz könnyő legyűrni, ám e változ­tatásokra mindenképpen szük­ség van. — ri­llt- és köziiiHíej'esztési fíozzáiáru'ás Rendelet intézkedik az üt­és közműfejlesztési hozzájá­rulás mértékének megállapí­tásáról Salgótarjánban. Esze­rint a hozzájárulás mértékéi a városi tanács létesítményen­ként állapítja meg. A városi tanács 1976-ban elfogadta az V. ötéves terv fejlesztési ter­vét, amelyben konkrétan meghatározta a családi házas övezetek közművesítési teen­dőit. Tavaly elkezdődött a déli szennyvízfőgyűjtő építése, melyből már elkészült a Su­gár út és a Lakatos Péter út csatornája. Ugyancsak elké­szült a Somoskőújfalui Kos­suth Lajos, Baross Gábor és Benczúr út ivóvízvezetéke, valamint a Vasvári Pál út, Új akna út és Vasvári Pál köz gázvezetéke. A szennyvízfő­gyűjtő építése az idén tovább folytatódik a Csokonai úton. A Rózsafa úton négy méter széles, pormentes, a Zagyva- rakodón három méter széles makadámút épül az idén. Az idén tervezik a Rózsafa út, a somoskői Akácos út, Felsza­badulás út, Liget út, Kisfalu­dy Sándor út ivóvízvezeték megépítését. A felsorolt léte­sítmények régi, jogos lakos­sági igényt elégítenek ki. Ez­ért szükséges az út- és köz­műfejlesztési hozzájárulás fi­zetése. Ezen összegek csupán a kivitelezési költségek 15—20 százalékát jelentik. Az elvég­zett társadalmi munka érte­két a tanács egyénileg figye­lembe veszi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom