Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)

1978-06-29 / 151. szám

Múéxexer látogató Eredményes munka az ifjúság- művelődési házban ' Ez év március 20-án nyi­totta meg kapuit a salgótar­jáni ifjúsági-művelődési ház Akik ott voltak, sokáig em­lékeznek a KISZ Központi Művészegyüttes ünnepi mű­sorára. Azóta mintegy ne­gyedév telt el, az indulás örömeivel, gondjaival. Indu­ló intézmény életében izgal­mas, szép, de távolról sem könnyű korszak ez. A végzett munka értékelését, végleges következtetések levonását nem teszi sem lehetségessé, sem pedig indokolttá. Ehelyett in­kább arról beszélgetünk Ba­logh Mihály igazgatóval: mi történt eddig az ifjúsági-mű­velődési házban? Mi volt te­vékenységük jellegzetes vo­nása? — Programjainkat mun­katervünk szellemében szer­veztük, fő célunk a ház meg- kedveltetése, s minél széle­sebb körök vonzása volt — mondja az igazgató. — Ter­vünk főbb vonásai közé tar­tozik egyrészt, az ifjúság művelődésének, szabad ideje célszerű, hasznos eltöltésé­nek segítése a KISZ akció- programja szellemében. Más­részt, a környező üzemek, intézmények (BRG, bánya­gépgyár, síküveggyár, Buda­pesti úti Általános Iskola stb.) kulturális nevelő munká­jának támogatása, a lakóte­rületi feladatok ellátása. Harmadsorban pedig az úgy­nevezett vállalt funkciók tel­jesítése (mozi, színház stb.) — Mi történt eddig? — A nagyrendezvényeken túl —, ide tartoztak például a városi ifjúsági zenei na­pok, a Mikroszkóp Színpad vendégszereplései, az első jó­gabemutató Salgótarjánban, pantomimest, a Mini együttes koncertje, fürdőruha-bemuta­tó, a II. környezetesztétikai konferencia stb. — nagy fi­gyelmet fordítottunk a kis­csoportos formákra. Pillanat­nyilag nyolc kiscsoport mű­ködik a házban, a természet­barátkor, jazzklub, néptánc­csoport, kismamaklub, ezer­mesterkor, irodalmi színpad, discoklub. Legnépesebb kö­zülük s legegyenletesebb tel­jesítményt nyújt a természet­barátkor, most a Magas-Tát- rába készülnek. Kiscsoport­jaink általában az indulás kezdeti nehézségeivel küsz­ködnek, akitivitásuk még vál­tozó. Gazdag a ház egyedi ren­dezvényeinek sora is, példá­ul Szabó László, Alaksza Ta­más, Gonda János, Vallai Pé­ter előadóestjei sikert arat­tak. Kiállítási programjukat pedig Esztétikus környezet címmel bonyolítják, ez új kezdeményezésnek számít a városban. Eddig Aknay János, Szatmári Béla tárlatait ren­dezték meg, s a környezetesz­tétikai konferencia csoportos bemutatója zajlott le. Július­ban G. Mészáros Erzsébet, majd Hidvégi Valéria tárla­taira, valamint a kecskeméti nemzetközi zománcművészeti biennálé, továbbá a hódmező­vásárhelyi kerámiagyár ipar­művészei anyagának bemu­tatására kerül sor. — A nyári időben ritkáb­ban lesznek a programok. Mi­re használják ezt a csendesebb időt? — Ezt az időt arra szeret­nénk felhasználni, hogy to­vább tökéletesítsük a ház technikai felszerelését, egy­szerűbbé, gyorsabbá tegyük a kiscsoportok kiszolgálását. Bizonyos átszervezéseket kell végrehajtanunk a hatéko­nyabb munkavégzés érdeké­ben, s javítanunk szükséges a propagandamunkánkat is. A kudarcba fulladt kiscsoporto­kat újból életre hívjuk, így az ifivezetők klubját, az ál­talános ifjúsági klubot és a magnósklubot. Űj csoporto­kat is indítunk. Június 1-től a ház könyvtára rendelkezésre áll. Eddig mintegy húszezer lá­togatója volt az intézmény­nek! T. E. Munkás kulturális hetek Salgótarjánban Második alkalommal ren­dezik meg idén október 6-tól november 7-ig Salgótarján­ban a munkás kulturális he­teket. Amint a szervezők megfogalmazták : „A kulturá­lis hetek alapvető célkitűzése a munkásművelődés fejlesz­tése. A párt művelődéspoliti­kai irányelveinek megfelelő­en széles körben kell ismer­tetni és elfogadtatni a szocia­lista brigádok kulturális vál­lalásainak új rendszerét, és teljesítéséhez nagy tömegeket mozgósító, vonzó művelődési alkalmakat kell biztosítani. A rendezvénysorozatot a mun­kahelyi művelődés egész terü­letére ki kell terjeszteni. Irá­nyítása a vállalati művelődé­si bizottság feladata, a mun­kahelyi párt-, állami és szak- szervezeti vezetés felügyelete alatt”. Mi az új, a több az idei munkás kulturális hetekben? Erről szólt Kálovits Géza, a heteket előkészítő operatív bizottság titkára. Elöljáróban hangoztatta: a munkásműve­lődés állandó fejleszése ter­mészetesen egész éven át tar­tó közművelődési folyamatot igényel. A négy hét program­ja koncentráltan nyújtja a módszerek sokféleségét, ki­emelkedő rendezvényeivel pe­dig emlékezetes művelődési alkalmat teremt, s nem utol­sósorban, a hetekre való fel­készülés, s az ott szerzett ta­pasztalatok hasznosítása ge­rincét képezheti az egész éves művelődési tevékenységnek. Már az eddig ismeretes ter­vezett program is olyan gaz­dag és sokszínű, hogy még vázlatos ismertetésére sincs mód e keretek között. Kálo­vits Géza az elfogadott prog­ramsorozatot öt fő koncepció köré csoportosította. Első he­lyen kell említeni ezek kö­zül a nagyrendezvényeket, politikai eseményeket. Ki­emelkedik közülük —, hogy csak néhányat említsünk — maga a megnyitóünnepség, továbbá az az újszerű, tömege­ket mozgató vetélkedő, amely során a megye 12 nagyüzeme öt-öt képviselője méri össze tudását a sportcsarnokban, látványos műsorral összefog­va. Külön csoportot képez­hetnek, bár természetesen szervesen illeszkednek a he­tek programjába, a kulturális intézmények rendezvényei, továbbá a vállalati, üzemi rendezvények, a szakmai ta­nácskozások, tapasztalatcse­rék, s végül, de nem utolsó­sorban, a vonzáskörzeti ren­dezvények. Salgótarján hat gyárában bemutatkoznak a járások, városok a hetek so­rán, két-két órás önálló prog­rammal. A rétsági járás a Salgótarjáni Ruhagyárban, a balassagyarmati járás a VE- GYÉPSZER-nél, Balassa­gyarmat város a NAEV-nél, a pásztói járás a 211-es ISZI- %iél, a szécsényi járás a sík­üveggyárban, a salgótarjáni járás az SKÜ-nél. A kiállítá­sok sorában, többi között, megnyílik a KMP megalaku­lása 60. évfordulójára ké­szült tárlat. S mindezzel még csak egy-két eseményről szóltunk. Ügy tűnik, az idei munkás kulturális hetek min­den eddiginél eredményeseb­ben szolgálhatja a munkásmű­velődés ügyét. ' (t) Tanácstagi A tanácstagi beszámolókon melyeket évente egyszer tartanak — általában 2500— 3000 választópolgár jelenik meg Salgótarjánban. Minden ötödik résztvevő, szót is kér. A felszólalók többsége nem mulasztásokat tesz szóvá, ha­nem véleményt nyilvánít, kér­bcszántolók dést tesz fel vagy javaslatot nyújt. A javaslatok egy része a városfejlesztéssel, kapcso­latos, másik része az állam­polgár lakókörzetének kom. munális ellátására vonatko­zik, de elhangzanak javasla­tok a nem tanácsi szervek munkájával kapcsolatban is. Interpellációk — intézkedések A tanácstagok észrevétele az áprilisi tanácsülésen nem maradt pusztába kiáltó szó — erről győződtünk meg, amikor a felvetett interpellá­ciók sorsáról érdeklődtünk a városi tanácson. Holkó Ferenc tanácstag a műszaki osztály által adott választ nem fo­gadta el. Ezek után a tanács utasította a műszaki osztály vezetőjét, hogy azonnal in­tézkedjen a Malinovszkij úti járda helyreállítására. A mélyépítő üzem a munkát el­végezte. Jancsik Lászlóné tanácstag sürgős intézkedést kért, hogy a tanács kötelezze a Volán 2. sz. Vállalatot, mert salakszál­lításkor nem locsolják a sa­lakot és így nagy a porkép­ződés. A műszaki osztály in­tézkedett a Volán 2. számú Vállalatnál, hogy a nyári hó­napokban a salakszállítás so­rán rendszeresen locsoljanak. Boldvai Lászlóné tanácstag három ügyben interpellált. In­tézkedést kért, hogy a Zagy­varakodó felőli temetőfeljárő korlátját csinálják meg, mert balesetveszélyes. A javítást a városgazdálkodási üzemnél megrendelték. A tanácstag kérte továbbá, hogy a Mali­novszkij úton átadott két OTP-lakás mögé játékszere­ket szállítsanak. A gyártóktól megrendelték a játékokat és ha megérkeznek, felszerelik. Felvetette továbbá, hogy a Malinovszkij út 37/a—47. szá­mú épületek pincéjében visz- szatérő gond a szennyvízfel­törés. A Salgótarjáni , Ingat­lankezelő Vállalat megvizs­gálta a helyzetet és megálla­pította, hogy szennyvízfeltö­rés nem tapasztalható, a pincék szárazak. A 47-es szá­mú házban oldalfal-nedvese­dést viszont észleltek, ami­nek oka, hogy a bölcsőde csa­padékvíz-elvezetése nem meg­oldott. E hiba elhárítására az ingatlankezelő vállalat intéz­kedett. Nyár a» iskolákban Tanév után — tanév előtt AZ 1977—78-AS TANÉV feladatainak meg. oldása egyúttal a XI. kongresszus határoza­taiban foglaltak végrehajtását is jelentette Salgótarján oktatási intézményeiben is. A megyeszékhely oktatásügye újabb lépéseket tett a határozatok, dokumentumok végrehaj­tásában. E munka eredményességét, többi között nevelésünk gazdagodása, társadalma- sítási fokának növekedése, az új tantervek és módszerek iránti szakmai érdeklődés foko­zódása, az iskolai munkafegyelem erősödése jelzi. Az elmúlt tanév néhány fontosabb tapasztalatát, illetve az új tanév ugyancsak néhány főbb feladatát a Kugel Tibornéval, Salgótarján város Tanácsa elnökhelyettesé­vel, valamint a városi művelődési osztály munkatársaival napokban történt beszélgeté­sünk alapján foglaljuk össze, a teljesség igé­nye nélkül. Mindenekelőtt szóljunk pár nevelési kér­désről. A tanév valamennyi nevelési felada­tában kiemelt helyet kaptak a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója méltó megünnepléséből fakadó nevelési te­endők. Az egész évet átfogó évforduló első­sorban a hazafias és az internacionalista ne­velésben jelentkezett meghatározóan, amely tetőfokát a színvonalas, az érzelmi nevelést is jól szolgáló ünnepi műsorokban érte el. Az évforduló fényében tettek vállalásokat az őrsök, rajok, KISZ-szervezetek, e hangulat­ban készültek a tanulók, énekkarok, szak­körök az úttörők tudományos és kulturlális seregszemléjére, az Edzett ifjúságért mozga­lom feladatainak teljesítésére, a múzeumi munkára, és így tovább. A tavaszi nevelési értekezletek témája az Utunk a nevelő iskola felé, volt. Valameny- nyi vitaindító jól elhelyezte a témát időben, az oktatási-nevelési feladatok folyamatának sorában. Megfelelően meghatározta a nevelő- testületek előtt álló célt a nevelés minőségi javításában, kiemelte a személyiségformálás fontosságát, és taglalta az ezeket behatóan érintő kérdéseket is: az oktatás színvonalá­nak emelését, a marxista világnézet fejlesz­tését, a munkához, a szocialista hazához és közösséghez való viszony elmélyítését, a tár­sadalom nevelésben kapott feladatának fon­tosságát. Értékelték azon tárgyi és személyi feltételeket, melyek objektív környezetként meghatározó jelleggel bírnak az iskolai mun­kavégzésben, s megállapították, hogy a jelen­legi feltételek alkalmasak a továbblépésre, a minőség javítását az adott keretek között is el lehet érni. Továbbra is a legfőbb szere­pet a nevelőnek, a nevelőközösségnek tulaj­donítják, kiemelve a nevelőközösség követ­kezetességének szükségességét. Külön érdeme a vitaindítóknak, hogy támaszkodtak a ko­rábbi dokumentumokra, tapasztalatokra. S külön szólották az új tantervek követelmé­nyeiről, az osztályozás, értékelés szerepéről stb. Helyesen értelmezték a tantervi mini­mum kérdését is. A feladatmeghatározások hosszabb távra adnak alapot a munkához. Az iskolai munka javulása elsősorban a tevékenység tervszerűségének fokozódásában, a tantervi és iskolai fegyelem szilárdulásá- ban jelentkezett. Ehhez hozzájárultak azon tárgyi és személyi feltételek, melyek mégha­tározták a tevékenységet. Az J977—78-as tanévben 5184 diák tanul a város általános iskoláiban, s 3600 fiatal a középfokú intéz­ményekben. A gyermeklétszám növekedését az általános iskolákban 4,6 százalékos tanuló­csoport-fejlesztéssel próbálták ellensúlyozni, ami nyolc új iskolai és nyolc új napközis csoport belépését jelentette. Ezzel a napkö­zis gyermekek száma 54 százalékra emelke. dett. A tárgyi feltételek javulása sem oldotta meg azonban a városban a zsúfoltságot. Ja­vult az iskolák eszközellátottsági színvonala, a szakosarány-ellátottság 98,6 százalékra nőtt. A személyi feltételek javulásához hoz­zájárult a bérrendezés is. Fontos feladat volt a tankötelezettségi törvény teljesítése. Igen széles körű iskolai és iskolán kívüli feladatok megoldásával a város általános is­kolás korú gyermekeinek 97,3 százaléka végzi el eredménnyel a nyolc osztályt 16 éves ko­rig, ez lényegesen jobb a megyei és orszá. gos átlagnál. Igen nagyarányú és arányos az általános iskolákban végzettek továbbtanulá­sa, mindössze 3,3 százalék, 18 diák nem ta­nul tovább. Az új tanév feladatai közül, egyebeken túl, kiemelhetjük a világnézeti nevelés ha­tékonyságának fokozását, a természet- és társadalomtudományos ismeretek mélyebbé tételét, az ismeretek nézetrendszerekké való alakítását; az emberi haladás útjának ismer­tetését, elfogadtatását, nagy súlyt fektetve a szocialista társadalom, ezen belül a párt szerepének ismertetésére. Ehhez, többi kö­zött, jó alkalmat jelentenek a KMP, a KIMSZ, a Tanácsköztársaság 60. évfordulói, s 1979-nek az ENSZ által nemzetközi gyer­mekévvé való nyilvánítása, az ebből fakadó nevelési lehetőségek kiaknázása minden téren. Az új tantervek bevezetése megkezdődik, illetve folytatódik az új tanévben, a követ­kezők szerint: 1. osztályban valamennyi tan­tárgyból új tanterv és óraterv lép érvénybe, 3. osztályban az osztályfőnöki óra tanterve, 4. osztályban rajz-, testnevelés-, osztályfőnöki órák tanterve, 6. osztályban a fizikaórák tanterve lesz új. 1—8. osztályokra egyaránt érvényes az „Alapelvek az általános iskola nevelő- és oktatómunkájához”, valamint „A tanítási órán és iskolán kívüli nevelés” cí­mű dokumentum. A nevelők felkészülten várják az új dokumentumok bevezetését. A NYÁRON AZ ÓVODÁK és iskolák a tárgyi feltételek javításával is felkészülnek Salgótarján több mint tízezer gyermekének, illetve diákjának fogadására az új tanévben, Nyári szünet idején az óvodák zárvatartása váltakozva történik. A felújításra, tatarozás­ra összesen mintegy 10 millió forintot fordí­tanak. Jelentősebb felújítások? Befejeződik a volt Madách Gimnázium épületének re­konstrukciója, ahol a Táncsics Mihály Köz- gazdasági Szakközépiskola nyer elhelyezést. Utóbbiba pedig ideiglenesen a Bartók Béla úti Általános Iskola költözik. Elkészül a Pénzügyi és Számviteli Főiskola új épülete, így a zeneiskola hatévi várakozás után el. foglalhatja végleges helyét. (tóth) Amolyan gyermekmegőrző Háromszázhúsz gyerek van idén nyáron a salgótarjáni napközis táborban. Miként töltik napjaikat? — erről ér­deklődtünk Hódi Mihály tá­borvezetőtől. Mint megtudtuk, három busz hozza őket reggelente a városból. Fél kilenc tájban „napiparancsot” hirdetnek, ebben ismertetik az aznapi főbb programokat. Napköz­ben huszonkét tanár ügyel a gyerekekre, ugyanennyi a ra­jok száma. A rajokat iskolán­ként állították össze. — Minden áldott napra nem szervezünk valami különle­ges programot — hallottuk a táborvezetőtől. — De igyek­szünk a lehetőségeket megra­gadni arra, hogy érdekessé tegyük a gyerekek időtölté­sét. Látogatásunk napján példá­ul közlekedésrendészeti ki­állítást vártak. Korábban tá­bornyitó műsorra készültek, valamint Somoskői Ödön irá­nyításával rajzversenyt ren­deztek, a kész rajzokat az egyik teremben állították ki. A jövőben is több érdekes programra számítanak. Töb­bek között filmeket vetítenek majd. A nagyobbaknak — kivált alsó tagozatosak van­nak, de akad néhány hatodi­kos, hetedikes is — egy pá­lyaválasztással kapcsolatos filmet mutatnak be, az egész tábornak pedig —, ha a szer­vezés sikerül — matinéelő­adásra kerül sor a November 7. moziban. — Gondunk, hogy terem­ből kevés van. Tegnap eső volt, s bizony eléggé kicsi fe­dett helyen zsúfolódtunk ösz- sze valamennyien. A gyerekek könnyen öltöznek, s ha egy délután hűvösre vált az idő, nem tudunk hová behúzódni... Sportolásra van ugyan le­hetőség — hallottuk a továb­bi információt —, de keve­sebb mint tavaly. A strandra való belépésért fizetni kell, s nem mindegyik gyereknek van rá pénze. A kis futball- pályát pedig —, ami * tavaly még rendelkezésre állt — az MHSZ vette át: repülőmodel­lező pályát alakított ki a he­lyén. De még így is mód nyí­lik számháborúzásra, „tolla­sozásra”. Ez utóbbiból házi­versenyt is lebonyolítottak a napközisek. Milyenek a gyerekek a szünidőben? — faggatjuk a pedagógust. — Nem könnyű velük bán­ni, mert eléggé „válogatott” társaság. A napközit a szülők amolyan gyermekmegőrzőnek használják. Ide legtöbbször olyanok kerülnek, akiket a nagymama nem vállal. így hát napköziben helyezik el, mert keveset kell érte fizet­ni. A legtöbb gyerek napi két forintot fizet, akiért tizenhét­tizennyolc forint járna, alig akad . . . Pedig mindenképp megéri, hiszen szép a kör­nyék, sokat lehet kirándulni, s az étel — a reggeli, az ebéd, a vacsora — nagyon finom és bőséges. Megkérdeztünk két srácot is, hogyan érzik magukat a táborban. — Jól — felelte lakoniku­san Chammer Tivadar máso­dikos salgótarjáni fiú. A mi­értre azt mondta: „Csak”. — De most nyári szünet van — faggattuk tovább —, és mégis tanárok közt kell lenned . . . — Az nem baj. Itt jó ját­szani — azzal futott a „napi­parancs” kihirdetésére. — Örülök, hogy nem kell otthon maradnom — jelentet­te ki Balázs Tivadar Somos­kőújfalui hatodikos fiú. —• Otthon nem tudok mit csinál­ni .. . — Nem sajnálod itt eltölte­ni a vakációt? — Nem. Már tavaly is itt voltam. Odahaza nem tudnék kivel játszani, mert a bá­tyám folyton sakkozna, én meg focizni szeretek . . —mól—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom