Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)

1978-06-01 / 127. szám

I (Folytatás a 2 ofilatrát.) * ideje lenne kimozdítani a holtpontról a közép-európai fegyveres erők és fegyverze­tek csökkentésével foglalkozó tárgyalásokat. Itt dől el az a kérdés, hogyan enyhítsük a katonai feszültséget abban a térségben, ahol az különösen nagy, ahol a két katonai-poli­tikai szövetség hadseregeinek szembenállása rendkívül veszélyes. E tárgyalások sikerének jelentős mérték­ben hozzá kell járulnia a nemzetközi légkör egészének javulásához, példaként kell szol­gálnia Európa, valamint a világ más körzetei számára, a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésével kapcsolatos gyakorlati lé. pésekre. A közép-európai fegyveres erők és fegy­verzetek csökkentésével kapcsolatos tárgya­lások évek óta tartó stagnálásának oka a nyugati tárgyalófelek megalapozatlan kö. vetelése a fegyveres erők és fegyverzetek úgynevezett aszimmetrikus, azaz a szocialis­ta országok biztonságának megsértésével tör­ténő csökkentésére. S bár a nyugati országok által április közepén előterjesztett, némileg megújított javaslatokra nagymértékben jel­lemző ugyanez az egyoldalúság, a Szovjetunió a maga részéről kész mindent megtenni azért, hogy a bécsi tárgyalásokon mindkét fél szá. mára elfogadható döntések szülessenek. A NATO-országoktól eltérően a Szovjetunió t*.ar régóta nem növeli Közép-Európában ál­lomásozó fegyveres erőit, s továbbra sincs szándékában sem egyetlen katonával, sem egyetlen harckocsival növelni fegyveres erőit. Az európai földrész katonai enyhülése meg­követeli más, az utóbbi időben a szocialista államok által javasolt lépések megvalósítását is — mindenekelőtt azt, hogy az európai biz­tonsági értekezlet résztvevői kötelezettséget vállaljanak arra, hogy nem alkalmaznak el­sőként atomfegyvert. A javaslatot előterjesz­tettük elegendő idő volt előzetes ta­nulmányozására, ideje lenne egy megfelelő nemzetközi fórumon hozzákezdeni közös meg­vizsgálásához. A következő hónapokban befejeződhetnek az Indiai-óceán térségében folytatott katonai tevékenység korlátozásával és azt követő csökkentésével kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalások. A tárgyalásokon elért haladás — amelyről a felek az Indiai-óceán kérdéseivel foglalkozó különbizottságon keresztül rendszeresen tá­jékoztatták az ENSZ-t —, megerősíti a teljes megállapodás kidolgozásának megvalósítha­tóságát. Ezek érdekében intenzívebbé kell tenni a tárgyalásokat, meg kell akadályoz­ni az indokolatlanul hosszú szüneteket, ame­lyek csak elodázzák a befejezést. Meg kell valósítani az Indiai-óceán béke­övezetté változtatásának eszméjét, amelyet számos állam támogat — elsősorban a part- menti országok. Lehetőség van az előrehaladásra a hagyo­mányos fegyverek nemzetközi kereskedelmé­nek és szállításainak korlátozásával kapcso­latban nemrég megkezdett szovjet—amerikai konzultációkon is. Ez időszerű probléma és megoldást követel. A megoldás a nemzetközi feszültség enyhítésével, a nemzetközi béke megszilárdításával, a meglevő háborús tűz­fészkek felszámolásával és az újabb tűzfész­kek keletkezésének megakadályozásával ösz- szefüggésben valósítható meg. Nyilvánvaló, hogy a hagyományos fegy­verek nemzetközi kereskedelmének és szál­lításainak korlátozásával kapcsolatos kérdé­sek megoldásában a jövőben a Szovjetunió és az Egyesült Államok mellett más fegyver­szállító államoknak is részt kell venniük. HafnHcmr a fegyverkezési hajsza IldiUUotUI. korlátozását célzó, már ér­vényben levő megállapodásokat és egyezmé­nyeket meg kell erősíteni, biztosítani kell ál­talános jellegüket, kivétel nélkül valamennyi állam csatlakozását. Figyelembe véve, hogy az ENSZ-nek 149 tagállama van, nem tekinthetjük normálisnak azt a helyzetet, hogy az atomfegyver-kísérle­teket három közegben betiltó megállapodás­hoz mindössze 106 állam, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló megállapodáshoz 102 állam, a baktériumfegy­verek betiltásáról szóló konvencióhoz 102 ál­lam, a baktériumfegyverek betiltásáról szó­ló konvencióhoz 73 állam, a tömegpusztító fegyvereknek a tengerek és óceánok mélyén történő elhelyezését betiltó megállapodáshoz 63 állam csatlakozott, s a többi megállapo­dás és egyezmény esetében is hasonló a kép. Az ENSZ-közgyűlés már több ízben fel­szólította a világszervezet tagállamait, hogy csatlakozzanak a fegyverkezési hajsza kor­látozását célzó, már érvényben levő meg­állapodásokhoz és egyezményekhez. A jelen­legi helyzet megköveteli, hogy ezeket a felhí­vásokat végre általánosan kedvező válasz kövesse, amely kifejezné a világ valamennyi államának egységét a fegyverkezési hajsza megállítására irányuló törekvésben. HplPflC7PT" szemmel láthatóan széles llCICUdíCI. körű egyetértés áll fenn az­zal kapcsolatban, hogy korunk gazdasági fejlődése megbonthatatlan kapcsolatban áll a fegyverkezési hajsza megszüntetéssnek és a leszerelésnek a megoldásával. Az ilyen célú gyakorlati akciók eredményeként felszabadu­ló pusztuló eszközök hatalmas lehetőséget biztosítanak az országok és népek jólétének fokozására, fontos tartalékot jelentenek a fejlesztési célokra nyújtott segítség bővítésé­hez. Minél radikálisabbak lesznek a megfe­lelő intézkedések, minél mélyebbre és távo­labbra hatolnak, annál több pótlólagas anya­gi eszközt fordíthatunk e célokra. Van azonban egy olyan út is, amely lehe­tővé teszi, hogy a legközvetlenebb módon és még a leszerelésre vonatkozó nagyszabású intézkedések megvalósítása előtt összekap­csoljuk e két dolgot: a fegyverkezési hajsza anyagi természetű korlátozásával fel lehet szabadítani bizonyos összegeket békés célok­ra. Ez a katonai költségvetések csökkentése. Az ENSZ-közgyűlés több ízben síkraszállt e lépés megvalósításáért, és a megtakarított eszközök egy részének a fejlődő országok megsegítésére történő felhasználásáért. Ezt a határozatot azonban mindeddig nem lehetett végrehajtani, mivel egyes államok, köztük a Biztonsági Tanács néhány állandó tagállama — egyebek között a katonai költségvetések összehasonlíthatatlanságára hivatkozva — nem hajlandó gyakorlati megállapodásra jut­ni. A Szovjetunió a kérdés megoldásának meg­könnyítése céljából azt javasolja, hogy a nagy gazdasági és katonai potenciállal ren­delkező államok — köztük a Biztonsági Ta­nács valamennyi állandó tagállama — álla­podjanak meg katonai költségvetésük konkrét összeggel, nem pedig bizonyos százalékkal történő csökkentésében. Ez a megállapodás a következő pénzügyi év költségvetésével kez­dődően kiterjedhetne például egy három­éves periódusra. Ezzel egyidejűleg meg lehetne állapodni azoknak a konkrét összegeknek a mértékéről is, amelyeket a katonai költségvetésüket csökkentő államok a fejlődő országoknak nyújtott segítség liövelésére fordítanának. A Szovjetunió, amikor az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka elé terjeszti a fegyver­kezési hajsza megakadályozásához vezető gyakorlati utakra vonatkozó elképzeléseit, ab­ból indul ki, hogy a javasolt lépések csak mi­nimálisak. E lépések megvalósítása nélkül a fegyverkezési hajszát nem lehet megállítani. Ugyanakkor azonban e lépések — lényeg- bevágóak. Megvalósításuk ténylegesen for­dulópontot jelentene a nemzetközi fejlődés egészére nézve: a fegyverkezési hajszáról és a katonai feszültségről — a katonai enyhülés­re, a háborús veszély radikális csökkentésére való áttérést jelentené. Ezek a lépések mind megvalósíthatóak. Többségükkel kapcsolatban már tárgyalá­sok folynak, s ezek számos esetben a befeje­zéshez közelednek. Más kérdésekben a közel­jövőben megkezdődhetnek a tárgyalások. A fegyverkezési hajsza megszüntetéséhez a cél elérésére irányuló határozott készségre, politikai akaratra van szükség. Minden állam­ra akkora felelősség hárul a népek jelenéért és jövőjéért, hogy az az állam, amely e tör­ténelmi feladat megoldásában nem lenne haj. landó az együttműködésre, bűntettet követne el az emberiség ellen. Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaká­nak megvan a szükséges joga és meghatalma­zása ahhoz, hogy ténylegesen elősegítse a fegyverkezési hajsza megszüntetése felé törté, nő haladást. Ez kötelessége, s ezt meg is kell tennie. Ezzel az ENSZ-közgyűlés előkészítené a leszerelési világkonferencia összehívásának és sikerének feltételeit. A fegyverkezési haj­sza megszüntetését célzó hatékony lépések megtételével az államok áttérhetnének a le­szerelés problémájának gyökeres megoldásá­ra — az általános és teljes leszerelésre. Kádár János és Samora Moises Machel a Ferihegy-' repülőtéren. Folytatódik az ENSZ leszerelési ülésszaka Beszédet mondott Púja Frigyes Pirityi Sándor, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Az ENSZ-közgyűlés New Yorkban folyó rendkívüli le­szerelési ülésszakán, szerdán este mondott beszédet az ál­talános vita keretében Púja Frigyes külügyminiszter, a magyar küldöttség vezetője. Mint ismeretes Magyaror­szág tagja volt az ENSZ szék­helyén május 23-án kezdett és június 28-ig tartó 10., rend­kívüli ülésszak 54 tagú elő­készítő bizottságának. Ha­zánk 1969 óta vesz részt a le­szerelési bizottság genfi ér­tekezletének munkájában, 1973 óta pedig Bécsben a kö­zép-európai haderők és fegy­verzet kölcsönös csökkentésé­ről folyó tárgyalásokon. A Magyar Népköztársaság, mind az ENSZ-ben, mind a különböző nemzetközi leszere­lési tárgyalószervekben aktí­van kivette és kiveszi részét a leszerelési erőfeszítések ­ből : számos kezdeményezése, kollektív javaslatokban vál­lalt tevékeny társszerzői sze­repe, leszerelési tárgyú ENSZ-tanulmányokban való részvétele méltán váltott ki elismerést. Hazánk részese va­lamennyi sokoldalú fegyver­kezéskorlátozási, illetve lesze­relési megállapodásnak, ame­lyet az utolsó másfél évtized­ben bocsátottak nemzetközi aláírásra. Egyik aláírója volt, 1975-ben Helsinkiben, az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányának. Hétfőn New Yorkban érte­kezletet tartottak a rendkívü­li leszerelési ülésszakon részt­vevő el nem kötelezett álla­mok külügyminiszterei és a megfigyelői státusú államok, illetve szervezetek képviselői. Sri Lanka ENSZ-missziója kö­zölte, hogy a zárt ülésen jó­váhagyták az el nem kötele­zett országok koordinációs iro­dája Havannában május 15. és 20. között tartott ülésének záróközleményét. Az okmány, amely külön fejezetben fog­lalkozik a nemzetközi bizton­ság és az enyhülés összefüggé­seivel, a külföldi katonai tá­maszpontok felszámolásával, az atomenergia békés felhasz­nálásával, Izrael és Dél-Afri- ka fegyverkezési programjai­val, kitér az el nem kötele­zett országok feladataira, az ENSZ leszerelési ülésszaká­val kapcsolatban. Hangsúlyozza az záróközle­mény az enyhülés, a leszerelés és a fejlődés közvetlen kap­csolatát, az ENSZ különleges szerepét a leszerelésben. A rendkívüli ülésszak kedd esti ülésén túlsúlyban voltak a felszólalói listán a latin­amerikai és az afrikai orszá­gok. A jelentősebb katonai potenciállal rendelkező álla­mok közül csak Japán képvi­selője szólalt fel. Szonoda Szunao külügymi­niszter emlékeztetett a vilá­gon az első atombombázások, csaknem 300 ezer japán áldo­zatára és állást foglalt az atomfegyverek teljes megsem­misítése, a nukleáris lesze­relés abszolút elsőbbsége mel­lett. Sürgette Kína és Francia- ország csatlakozását a lesze­relési megállapodásokhoz és tárgyalásokhoz. • • Ünnepi (Folytatás az 1. oldalról.) Leonyid Brezsnyev, szerdán a prágai várban magas szovjet kitüntetést nyújtott át Gustáv Husáknak és Vasil Bilaknak, a CSKP KB Elnöksége tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának. A két csehszlovák vezetőt a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége a közelmúltban tüntette ki, a két nép barátsága és együtt­működés elmélyítésében szer­zett érdemeikért, a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalomban, a Csehszlovák Kommunista Pártban végzett tevékenységükért, a béke és a szocializmus megszilárdítá­sához nyújtott hozzájárulásu­kért. Gustáv Husákot 65. szü­letésnapja alkalmából az Ok­tóberi Forradalom Érdem­renddel, Vasil Bilakot 60. szü­letésnapja alkalmából Lenin- renddel tüntették ki. A szovjet párt- és kormány- küldöttség tagjai városnéző sé­tát tettek Prágában, majd Po­zsonyba utaztak. kan Koezigin találkozása japán lapkiadókkal Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán a Kremlben fogadta a japán lapkiadók szö­vetségének küldöttségét. A delegáció Hirooka Tomoo-nak, az Aszahi Simbun igazgatóta­nácsa elnökének vezetésével, a szovjet újságíró szövetség meg­hívására tesz látogatást a Szov­jetunióban. A baráti légkörű találkozón számos nemzetközi, illetve bi­laterális kérdésekről cserél­tek vél-ményt. Koszigin hangsúlyozta, hogy kereskedelmi-gazdasági, tu­dományos-műszaki és kulturá­lis téren lehetőségek vannak a kölcsönösen kedvező szovjet —japán együttműködés bőví­tésére s ezeket mind a két fél­nek a jószomszédi kapcsolatok fejlesztésére irányuló jóakara­ta és őszinte törekvése esetén ki lehet aknázni. (MTI) MTESZ műszaki aktívaértekezlet Salgótarjánban Prágában nagygyűlést tartottak a szovjet párt- és kormányküldöttség tiszteletére. Képünkön: Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák. (Folytatás az 1. oldalról.) és -átalakítás feladatait vette sorra. Előadásában országos átte­kintést adott a témakör rész­letkérdéseiről, kiemelve a technika, a technikai fejlesz­tés, a kutatómunka fontos szerepét. Vitaindítójának lé­nyegét ebben lehetne összefog­lalni : népgazdaságunk csak úgy felelhet meg a magasabb követelményeknek, ha meg­gyorsítjuk a gazdaság inten­zív fejlesztését, a termelési szerkezetet a belső és a külső követelményeknek megfelelő­en átalakítjuk. Mivel a ter­mékszerkezet átalakítása, fel­adatainak túlnyomó része a vállalatok hatáskörébe tarto­zik, az irányítás növekvő fe­lelősségének érvényesítése mellett lényeges á vállalati önállóság és a szocialista vál­lalkozói szellem erősítése. A vitaindítóhoz három korreferátum hangzott el. El­sőként dr. Barton József, az ötvözetgyár gazdasági igazga­tóhelyettese beszélt a gyárt- mányszerkezet-javítás inten­zív módszeréről, amellyel már három éve tudatosan foglal­koznak. Szólt a nehéz felada­tokkal járó hatékony gyárt­mányszerkezet kialakításának intenzív útjáról, és adatokkal bizonyította tudatos törekvé­sünk eddigi eredményeit. Gressai Sándor, a VEGYÉP- SZER igazgatója a salgótarjá­ni gyár termékszerkezetének kialakítására, és az exportké­pesség fokozására tett intézke­désekről adott tájékoztatót. A gyárban "öt esztendővel ezelőtt kezdődött meg a termelőmun­ka, de már egy év elteltével, az eredetileg tervezett gyárt­mányok helyett más termékek gyártásáról kellett gondoskod­ni. Több próbálkozás után az olajiparban használatos mé­rők és mérési rendszerek gyár­tását kezdték meg. Két-há- rom év alatt olyan hazai és külföldi sikereket értek el, hogy a gyár termelése már meghaladja a beruházási alap­okmányban meghatározott 320 millió forintos szintet. Podos Gyula, a Lampart ZIM salgótarjáni gyára gvárt- mányszerkesztési osztályveze­tője részben áttekintést adott a gyárban folyó gyártmány- fejlesztési munkáról, majd a jelenlegi legnagyobb gyárt­mányukról, az EG—750-es tűz­hely fejlesztéséről szólt. Ezzel az új tűzhelytípussal el akar­ják érni, hogy mindhárom pi­acon konvertálható áruala­pot adjon. NÓGRÁD — *1978. június 1., csütörtök * I

Next

/
Oldalképek
Tartalom