Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)
1978-06-21 / 144. szám
Ä Tefevf*'6bó1 felettijük Honismeret Nógrádban A szocialista hazafiság formálásának hatékony eszközei közé tartozik a honismereti mozgalom. A szűkebb hazához való értelmi és érzelmi viszonyulás lehetőségének megteremtésével, gyakorlati tevékenységben, magatartásban nyilvánul meg. Többi között az egész mozgalom erős ágának számít a hagyományápolás. Ezzel kapcsolatban helyesen jegyzi meg a mozgalom megyei helyzetét elemző valamennyi anyag a korábbi években is: arra kell megkülönböztetett figyelmet fordítani, hogy a hagyomány fogalmát megfelelően értelmezzük Mit jelent ez? Idézek: „Nyilvánvaló, hogy az korántsem csak a szűkebb értelemben vett történelmet jelenti: kultúránk, irodalmunk alkotásai, a történeti múlt építészeti, művészeti emlékei, a régi paraszti élet rekvizítu- mai, a nép dalainak, költészetének, zenéjének öröksége, a munkásmozgalom tradíciói — mind megannyi sajátos, értékes nemzeti hagyományunk. Ezeken kívül a haza egy-egy tájának, városának, falujának különös szeretete, történelmi emlékei, lakóinak -otthonérzete» — mindez színezi, tartalmasabbá teszi a termelési eszközök birtoklásából fakadó új típusú kollektív érzületet, elősegíti, hogy az egyén azonosuljon a ‘ közösséggel.” Mindezen túl, a honismereti mozgalom természetesen nagy jelentőségű a közművelődésben is, nem utolsósorban a tudat formálásával, aktivizálható ismeretszerzéssel és ismeret nyújtással az egyén számára. A mozgalom gazdája megyénkben is a Hazafias Népfront, illetve a mellette működő honismereti bizottság. A Hazafias Népfront Nógrád megyei elnöksége honismereti munkabizottságának vezetője A cári Oroszországban minden négy ember közül három írástudatlan volt. Ma nincsenek analfabéták, és évente majdnem 700 könyv jut 100 emberre. ★ A bolygónkon megjelenő könyvek és brosúrák egyha- toda a Szovjetunióban lát napvilágot. ★ Óriási példányszámot ért el a Szovjetunióban a politikai, a művészeti és a népszerű tudr. Schneider Miklós. Vele beszélgettünk a bizottság munkájáról, az időszerű teendőkről. — Nyilvánvaló, a honismereti mozgalom rendkívül szerteágazó tevékenységet jelöl, fog össze. Hogyan segíti a munkabizottság a mozgalom céljainak megvalósulását. — Nem kívánok részletesen szólni a bizottsági munkáról, hiszen inkább az a tevékenység az érdekes, amely a mozgalmon belül szerte a megyében folyik. Csak annyit jegyeznék meg, hogy bizottságunk munkáját az időszerű feladatok végrehajtására való mozgósítás jellemzi, s természetesen a mozgalom belső információs tevékenységének a végzése, amely egyúttal orientálást is jelent a tagok számára. A mozgalom nincs egyedül, tartalmi munkájának irányításába az országos és helyi intézmények is bekapcsolódnak, valamint más társadalmi és tömegszervezetek. — Milyen eredményekre tekinthet vissza megyénkben a honismereti mozgalom? — Csak néhányat említek, a teljesség igénye nélkül. Mindenekelőtt eredményeink közé tartozik a nagy történelmi évfordulók kapcsán kibontakozó honismereti (és helytörténeti) tevékenység, amely figyelmet keltő kiadványok, egyéb publikációk megjelenését eredményezte már eddig is. Jó kezdeményezésnek számít az ifjúsági honismereti tábor megrendezése megyénkben, vagy az irodalmi hagyományok ápolásában elkönyvelhető sikerek. Napjainkban egyik legfontosabb törekvésünk a mozgalom közösségi jellegének kidomborítása, ezért elsősorban a különböző csoportok, szakkörök stb munkájának tartalmi színvonalát kívánjuk dományos irodalom. Csak 1977-ben a kiadott könyvek és brosúrák példányszáma elérte az 1,8 milliárdot. Több mint 12 500-szor adták ki eddig Lenin műveit a Szovjetunióban — az ország és földgolyónk 102 nyelvén. A művek példányszáma megközelítette a félmilliárdot. Marx és Engels művei több mint 300 kiadást értek meg a Szovjetunió valamennyi népének a nyelvén. A két nagy emelni, nem megfeledkezve azért az egyéni kutatókról, gyűjtőkről sem. Mozgalmunk megyei sajátosságai közé tartozik, hogy a nemzetiségi hagyományápolásban is értünk el • eredményeket. Például nemzetiségi néprajzi pályázat meghirdetésével és más módon. Igaz viszont, hogy a krónikaíró-mozgalomban vannak tennivalóink, hogy csak egyet említsek számos gondunk közül. — Szóljunk röviden napjaink legfontosabb teendőiről is! — A Népművelési Intézet minden évben megrendezi az országos honismereti akadémiát, amelyen megyénk is képviselteti magát. Idén Szegeden lesz. A következő évre pedig Nógrád megye kapta az akadémia megrendezésének megtisztelő házigazdái tisztét. Erre már most meg kell kezdenünk a felkészülést, hogy 1979-ben olyan megyei programot nyújthassunk vendégeinknek, amely tartalmilag gazdag és emlékezetes legyen. Idei első bizottsági ülésünkön sok szó esett erről. A krónikaírással kapcsolatos gondot már említettem. A következőkben erre nagyobb gondot kell fordítanunk. Országos jellegű adósságaink közé tartozik a földraj- zinév-gyűjtésben való tetemes lemaradásunk behozása. Ez a munka országosan nagy lendülettel folyik. Megyénkben viszont igen lassú a tempó. Továbbra is előkelő helyen szerepel céljaink között a mozgalom tagjainak, kollektíváinak képzése, továbbképzése. Ennek megvannak a feltételei és formái. Célunk, hogy ez továbbra is folyjon, hiszen a tartalmi színvonal emelésének egyik alapvető előfeltétele. Pályázataink, más szervekkel közösen, eredményesek, reméljük, a továbbiakban a színvonal is emelkedik. T. E. ideológus műveinek összesített példányszáma meghaladja a 112 milliót. A „Kommunista kiáltvány” 482 alkalommal jelent meg a Szovjetunióban — 46 nyelven — több mint 29 millió példányban. ★ 1917 és 1977 között a világ 136 országának irodalmát képviselő szerzők 73 294 könyvét adták ki a Szovjetunióban több mint kétmilliárd példányban. Mai lévéaján latunk KUCKÓ. (Június 21. Szerda. 16.35 óra) 21.45: A tv zenei klubja. Az olimpiai csarnokból közvetített nyilvános adás témája Richard Strauss: Rózsa- loVag című operája, amelyet Mihály András mutat be. „Életműve hídként ível a német romantika világából az új európai zenéhez, a XIX. századból a XX.-ba” — tartja Richard Strauss művészetéről a zenetörténet. Ez az opera azonban az életművön belül külön helyet foglal el. Viszonylagos megtorpanás ez, visszalépés saját előző stíluselemeihez, 1911-ben, amikor pedig már jelentős újdonságokat mondhatna magáénak. Ez az opera —, s még néhány — a zeneszerző szavai szerint a „játék, kedély és emberség” jegyében születtek. Az operában olasz áriák és menüettek keverednek a bécsi keringővei. Sudlik Mária, Pászthy Júlia és Kalmár Magda szólaltatnak meg részleteket az operából. Közreműködik a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara. A műsorvezető: Antal Imre. Az APN-ről Jelentős tájékoztató munkát folytat az APN. A No- vosztyi sajtóügynökség 110 ország nemzeti hírszolgálati irodájával, kiadójával és rádiótársaságaival tart fenn hivatalos kapcsolatokat. Az APN 51 folyóiratot, 10 újságot, és 190 bulletint jelentet meg 56 nyelven. Könyvkiadás — a szántok fökrében L E GM N DÄ K A LÓMÓL 38. A kedve is emelkedik. Nő- táznak. Kiöniott a Tisza vize, Barna kislány fürdik benne, Én is megfüredtem benne, Rám is ragadt a szerelme. Mert, hogy Este virágzik a repce, lány vagy-e te, vagy menyecske. Nem vagyok én lány, menyecske, rózsa vagyok a kiskertben, de ha te rózsa vagy a kertben, én meg harmat az egekben, este ajkaidra szállók, hajnalig rajta tanyázok. Ment egyik nóta a másik után, ahogy a pohár borok köszöngéltek befelé a gyomo- ri pörnyésgödrökbe. Már a Göncölszekér is rúdjával for- dulgatott a földnek, ki-kinéz- tek az ég alá kicsit. Már éjféledéit az idő, de nem voltak részegösök, csak odaterelgeti a szót a baromorvos Bimbó elébe, hogy hát tetszik-e néki az ő felesége. Váltott az esze a csikósnak. Mondja, hát egy ilyen virágszálas szép asszonyi személy ugyan kinek ne tetszenék ebben a búrjával fölvert kerek világban? No, erre inni kellett megint, mert úgy volt az igaz, ahogy Bimbó mondta. — Aztán szeretnéd-e, Bimbó, ezt az asszonyt? Hát mit mondhat erre a puskaporlobbantó csikós. — Hát szeretnék én számadó is lenni, meg miegyéb is, hát egy ilyen asszonyt, de hogy is kérdezhet ilyeneket az orvos úr a saját felesége után? — Most olyant játszunk, hogy én kérdezek, te válaszolsz! Szeretnéd? — Hát eladó? — Ha te magyarul beszélsz, én is. Eladó! Kevés időre! Nézek az asszonyra, mit szól az ilyen szamár beszédre. De az majdnem bekap a szemével. Olyan tágasra kerekíti, mint az éjszakai uhu madár. Pedig az nem ivott egy titeket se. — Hogy értődik ez a kevés idő, baromorvos úr, már meg ne bántsam, tudatlan ember létemre. — Ha úgy szereted, hogy meg is szöktetnéd, hát arra a kevés időre! Bimbóval hármat fordult egyszeriben a világ. Vagy vBa- barci a bolond, vagy az asz- szony, vagy ő maga, született Bimbó András battonyai csikósbojtár. Mert akinél otthon lakik az ész a padláson, hát az ilyet nem mond, nem is gondol! De ha tréfálni kell, annak embere vagyok. Fonjuk tovább a mókát. — Akkor az enyém, már mehetünk is! — De nem addig van ám az, Bandi fiam. Annak itt kell játszani a szemem láttára. De mielőtt bármit válaszolnál, igyunk egyet rája. Módjával aztán, hogy hüljön a szájszalonna ilyen tüzes szavak után. — Gondolkodik Bimbó, hát hallott ő már effélét, valami magtalan félurakról hírlelve, hogy egy kiválasztott, jó cseléddel vetették be a termőföldjüket. Aztán nem is ismerők az illetőt. Ha odagondol az ember, ugyan valóst melyik magvetőnek csókol kezet az úr, bár ő eszi a puha papást utána. De ez azért n\ás! Figurát nem hagyok magamból csinálni, ha mégolyán cimborás is az orvos úr! Hát elhasadna alattam a föld is, hát mit is gondol, hogy játsszak itten, 6 meg nézni, hát nem monyas ló az ember, akinek mindegy hány ágra süti ágyékát a nap?! Közben olyan tüzesre változott a szoba, hogy szájon kapkodták a levegőt. De kiterveltek ezek mindent. Az asz- szony, csak levágta magáról, kínaselyem viganóját, feje fölött suhogott az alja, akár új csapójú karikás ustor, ha rittyentőre kiereszti a csikós, de semmi ám alatta, csak maga az alabástromosan fölragyogó teste. Egy villámlásnyi káprázat, az orvosnak összeverődött a foga is. Bimbón égett a csikós- lajbi, lángolt a két füle tányérja. Hát egy gyáva nyuszi tán ő, mit számít az, hogy ez a komor monyú orvos itten. Az meg taszigálja Bimbót az alabástrom fehérségű asz- szonyhoz, az meg kap utána, mint éhes a falatnak. Bimbó Bandi csak azt hallotta, hogy vacogó fogai közül biztatta az orvos: — Virulj ki, Bimbó, tárulj ki, Zsóka, virágba Zsóka sziromra Bimbó! És sírt. Még akkor is, hogy a csikósszűrét magára kapva nyeregbe ugrott. A tájékon sokáig nem látták Bimbót. Vagyis hát, vagy tíz esztendőkkel később. A fogarasi hegyek pásztorállásaiból ereszkedett alá a battonyai síkoknak. Alig ismerték hogy, hogy utódja után érdeklődött. Mert lett. Mondta is Bimbó, ő megérezte. hogy annak lennie kell. Egy szép, szőke, sudaras kisleányka csöpörödött az orvosék hóna alatt belőle, de olyan világraszóló, amilyenről estelente mesélnek az öregek. ★ Misa barátul fogad, felesége, Fürtön Etel szeretőül. Jussak Bimbó Bandi sorsára velük? (Folytatjuk) 4 NÓGRÁD - 1978. június 21., szerda Képernyőn „0 teleinn” Ott, ahol eddig rendszerint prózai, sőt drámai töltésű műfajok támadtak életre a kamerák előtt, most a Magyar Operaház zenekara foglal helyet az alkalmilag beteJenített székeken. A hangzavar bábeli. A zongorafutamok mellett az öblöshangú trombita és a többi fúvóshangszer magánszólói rezegtetik a dobhártyákat. A próbáló zenészek mellett az operatőrök beállnak a kombinált kép felvételére. A háttér: egy amerikai nagyváros sötét felhőkarcolói. Elöl nyilvános telefonfülke. Néhány lépéssel arrébb egy nagyvonalúan elrendezett, fehér műszőrmével leborított heverő, amelyen a szőke operaénekesnő, Pászthy Júlia fekszik, csíkos zokniban, zöld nadrágruhában, és kezében a szupermodern, világoskék telefonkészülék. Póka Balázs a férfi főszereplő megjelenése sem kevésbé látványos a telefonfülke előtt. A monitorra tekintve, Mikó András az Operaház főrendezője elégedetten szemlélheti az egymás mellé úsztatott képek színeinek harmóniáját. Még néhány keménynek ígérkező perc (és többszöri nekifutás), majd elkészül az utolsó jelenete is Gian Carlo Me- notti bravúros operájának: A telefonnak tévéfelvétele. — Próba, figyelem! — kiáltja az asszisztens. — Kiütöm a háromnegyed taktust — mondja még utoljára zenekarának az alkalmi dobogón állva Sándor János karmester. A jelzés után a karmester intésére a zenekar kezd. A két fiatal énekes humoros telefonduettje következik: szerelmi vallomás telefonon. — Hello — éneklik mind a ketten. — Még vissza nem jössz, el ne felejtsd — figyelmezteti a fiút a lány. — Mit? — kérdi a fiú, —J a szemed, az arcod, a szád? — Nem — hangzik minden szó után a válasz. — A számom! A már nálunk is ismert, több alkalommal játszott Me- notti-opera kiváló karikatúra az élet egy kicsiny jelenségéről, egy-egy emberi karakterről. Műfajparódiának is tekinthető. — Az opera eredeti címe: Szerelem hármasban — mondja Pászthy Júlia.'— A harmadik szereplő a telefonkészülék. Két évvel ezelőtt is együtt játszottuk a darabot Póka Balázzsal Győrben, és nagy siker volt. — Annyi humorral telített az opera — mondja Póka Balázs. — Hiába megyek fel a lányhoz, hogy feleségül kérjem, mire odáig eljutnék, hogy kimondjam, amit akarok, mindig megszólal a telefon. Végül eszembe i-.t a megoldás: telefonon kell megkérnem a kezét. — A játék műfaja? — Vígopera de operakarikatúrának is tekinthetjük. — Nagyon élveztük a felvételeket, a játékot, csak az a kár, hogy rendkívül gyorsán, mindössze két nap alatt, a tervezettnél jóval hamarabb elkészültünk az opera felvételével. — Életem első operaszerepe, és egyúttal az első főszerepen) is — mondja Póka Balázs— Képernyőre énekelni Ä telefont, nehezebb, mint a színpadon? — De még mennyire — állítja Pászthy Júlia. — Nemcsak fekve, de olykor fejtetőn állva, vagy éppen testedzés közben kellett úgy énekelnünk, hogy ne tűnjék fel az éneklés. S ez technikailag nem könnyű feladat. De mindenképpen rendkívül izgalmas munka volt és mi nagy kedvvel csináltuk. n. b. Minden gyerek megtalálja a maga kedvére való olvas, mányi a kisterenyei nevelőotthon modern, 2500 kötetes könyvtárban. A könyvállományban vannak ifjúsági re. gények, mesekönyvek, ismeretterjesztő kiadványok, vala. mint szótárak és lexikonok. A könyvek mellett újságok, folyóiratok, hanglemezek állnak a gyerekek rendelkezésére. A könyvtár heti 8—10 órán keresztül tart nyitva, de terve, zik, hogy naponta a szabad foglalkozás ideje alatt is nyitva lesz. A képen Bali Anna, Sági Magdolna és Horváth Mária a könyvtár új könyveivel, illetve folyóirataival is. merkedik. — b—
