Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)

1978-06-21 / 144. szám

Készül a műszakbeosztás a szorospataki bányaüzemnél. Bognár Ferenc aknász a ké­rések meghallgatásával osztja be a bányászokat, közöttük Susán Istvánt, Iíj. Nagy Ká­rolyt — képünkön — s munkatársait a különböző időpontokban kezdődő műszakokba. — kj — lolmácai változások (II.) Cselekvési egységben AZ EGYSÉGET MEGBON- részben a KPM-nél. Akkor egy elért színvonal után meg­lő jelenség arra késztette a rendelik vissza, amikor nem rekedjen. Tovább kell lépni! tsz vezetőségét, hogy megbe- tudják nélkülözni. Ezt a továbblépést kell szélje a dolgokat a szakem- . „.vncvvim most megtenniük a tolmácsi berekkel, egyeztesse a gordo- hoTnapot tsz-tagoknak és vezetőknek, latokat. Elvégezték és meg- f.SIji^Tervezik how KéPesek erre? Határozott találták a közös érdekeket. ^ ' ’ - ■ '»“"»i woiacruviatiinir a Tizenhét szakember lett tsz- tag az idén. Az egyetértés jó a szakembereknek is, jó a SÄ4 Ä termelőszövetkezet nak, a tagságnak. A dolgok tisztázása óta szerkezetváltozást is feltéte- rendszeres a szakemberekkel lez. Mindezen feladatok meg — ■ „ . _igennel válaszolhatunk. S ttegolS? EZ fel*ételek biztosítottak az nagy munkával jár. A terű- ^^Lba^ ^út JóíSgon­Ä“ a tsz vezetősége, , _ ...___. amikor a pártaLapszervezet b izonvos^mértékű ^tenrelési tagságának segítségére alapoz, bizonyos merteKu termeiesi V l-b támvai :rr.n?uitái o Velük tárgyal, konzultál a feladatokról és döntenek a való szakmai, politikai meg- oldása megfontoltságot, nagy A beszélés az eredményesebb hozzáértést és türelmet igé- bn8admozSalom felkeltésen gazdálkodás érdekében. Rend- nyel, hogy közben a gazdál- szeressé vált az ágazatveze- kodás ne törjék meg. tők, brigádvezetők napi meg- a másik fontos teendő az , , beszélése, a munkában való állattenyésztés fokozatos ja- Katiit a brSdokélk Jutái' eligazodás érdekében. Nem vitása. Ehhez a takarmány “ maradhat el a tagokkal való minőségén is javítani kell, makat tuztek kl a celok tanácskozás sem. Az elnök- miközben szó került a lucer- nek külön érdeme, hogy szí- natermő terület csökkentésé­fáradozik. Elhanyagolták e területet. Többet adtak a látszatra, mint a valóságra. va­lóra váltásáért. TOLMÁCSON tehát törté­vesen találkozik a tagsággal. ről. ide tartozik a lucerna- nik valami. igaz, kemény Véleményüket kéri, miközben liszt-készítő üzem korszerűsí- murkát követel minden ié- mint közismerten jó szakem- tése is. A megyében elsőkért megtétele de enélkül bér, tanácsaival is ellátja a kezdte meg üzemelését, de fem meTa dolog Maga az dolgozo embereket, akik vég- lassan elavult, felújításra vár. elnök, a munkatársai, a szak- rehajtoi a vezetők elgondola- Ezek a lépések feltétlen a emberek, a vezetőség tagjai sai"ak; x tejtermelés emelését szol- és a tsz-tagság így vélekedik: A termelőszövetkezet tag- gáiják. Ezen a terű- „Becsülettel szeretnénk helyt- saga a Tolmácson bekoye.- leten is sok a tartalék, állni, mert ezt tartjuk leg­yezett változásokat egjre job- Nagyon szép a tenénállo- főbb kötelességünknek...’” ban- támogatja. Veiemenyt ai-, mány, jó a tartási mód, de kot a munkáról. Drajkó Fal, bővítésre szorul a telep, el- a tehenészet dolgozója fel- sosorban egy borjúnevelő fel-y hívta a figyelmét a szakem- építésével. A tejtermelést a bereknek egy brigádértekez- jelenlegi tehenenként^ Bobál Gyula Csak gyártásfeflesztés A szabott /ehetőségek tükrében — A gyártmányfejlesztés a központban történik. Ott is­merik legjobban az anyagbe­szerzési lehetőségeket és a di­vatigényeket. Egyébként sem kérnek tőlünk ilyen jellegű tevékenységet. De még javas­latot sem. Feladatunk, hogy az új gyártmányokat a lehe­tő legtökéletesebben állítsuk elő. Vagyis tevékenységünk csaknem kizárólag a gyár­tásfejlesztésre, illetve a tech­nológia korszerűsítésére irá­nyul. Vagyis arra törekszünk, hogy egy-egy terméket' mi­nél kisebb munkaráfordítás­sal, bérrel és munkaidővel gyártsunk — kezdi a beszél­getést a címben említett té­mával kapcsolatban Béres Jó­zsef, a Budapesti Finomkö­töttárugyár balassagyarmati gyárának műszaki vezetője. — Mondana néhány szót a módszereikről? — Nehéz örökérvényű, hosz- szabb távot is jól érzékeltető dolgokat közölni, mivel ne­gyedévenként hetven-nyolcvan cikket gyártunk, s ebből ál­talában ötven az új. Ezek összetétele fazonban és szín­ben is igen változó. Így hát az első negyedévben elért 132 ezer forint megtakarítás szám­talan cikkből tevődik össze. Ami pedig a módszert illett- olyan munkaszervezést alkal­mazunk, amely a technológiai előírások betartása, illetve módosítása mellett egy-egy termék gyártási idejét, a meg­levő gépi kapacitás jobb ki­használásával, a minőségi kö­vetelmények betartása mellett rövidíti. Vagyis azt vizsgál­juk, hogy a különböző mun­kaműveleteket milyen gépe­ken, vagy géptípusokon elő­nyösebb elvégezni. — Mikor tudják meg pon­tosan, hogy gyártásfejlesztői munkájuk milyen eredménye, sen segítette a gazdaságos tér. melést? — Az előző év lezárása után. — Erre mikor kerül sor? — A napokban kapjuk meg a központtól az ezzel kap­csolatos kimutatást. — Ez elég késő ahhoz, hogy időben megtegyék a szükséges intézkedéseket — vetem köz­be. — A központban az utókal­kuláció jóval hamarabb elké­szül, mint ahogy hozzánk el- jut. Sőt, a nem végleges ada­tok birtokában, a hosszabb távon gyártásra kerülő cik- kéknél a központ a gazdasá­gos termelés megvalósítása ér­dekében intézkedik. Ennek megfelelően, a lehetőségeink ismeretében, mi is megtettük a magunkét. Ezt példázza az előzőkben ismertetett első negyedéves eredmény. De vannak olyan kérdések, mini az alapanyagok ára, ahol a termelés gazdaságosságát, gyártásszervezéssel, vagy gyártásfejlesztéssel nem lehet megoldani. — Az elmondottakat figye. lembe véve mire irányul a helyi gyártásfejlesztői tévé. kénység? i- Az egyik az anyagtaka­rékosság. Idomozva és szab­va kapjuk az anyagot, ne­künk a feladatunk ennek ki­fogástalan konfekcionálása. Mielőbb feldolgozzuk, vizs­gáljuk, hogy méretben és színben megfelelnek-e az elő­írásoknak. Ennek ismeretében az exporttermékeknél, de csak itt, úgy igyekszünk doiT gozni, hogy minél kisebb le­gyen a megadott biztonsági tartalék. A belföldi termékek­nél ilyen nincs. A múlt év­ben a biztonsági tartalék 7,1 százalék volt, 1978 eddig eltelt időszakában pedig 3,9 száza­lék. Ez azt jelenti, hogy a megadott alapanyagból több exportképes árut gyártot­tunk, mint korábban. Ily módon nemcsak anyagot, hanem munkaidőt is megta­karítottunk, ugyanakkor nö­veltük a termelési értéktervet. — És a másik lehetőség? — A kellékanyagok fel- használásának csökkentése. Mivel sok apró anyaggal dol­gozunk, nehéz mérni az itt jelentkező megtakarítást. Ennek ismeretében a jövőben, a meglevő lehetőségeket job­ban kihasználjuk. Megtehet­jük, mert ehhez megteremtőd­nek a feltételek is. Július 1- től a központ utasítására be­vezetjük az anyagkönyvelést. Ezután a bizonylatokat nem kell felküldeni Budapestre, hanem itt dolgozzuk föl. Ez­által gyorsabban jutunk olyan tények, adatok birtokába, amelyek tanulmányozása, elemzése után hatékonyab­ban tudunk intézkedni a gyártásfejlesztéssel kapcso. latban — állítja Béres József. A gyártásfejlesztői munka a szűkre szabott gyári önálló adatfeldolgozás, s egyéb le­hetőségek miatt nem mutat látványos eredményeket, nem teszi lehetővé, hogy a teljes valóságban érzékeljük: le- het-e és hol kell többet ten­ni, hogy az előbb említett te­vékenység még jobban szol­gálja a gazdaságos termelést, vagyis olyan intézkedést kényszerítsen ki a vezetőktől, amelynek hatására tovább nő azoknak a termékeknek szá­ma, melyeket jó nyereséggel lehet eladni a különböző pia­cokon. Egy biztos: a május 31-ig elért 105 százalékos terme, lésiértékterv-teljesítés, az export (tőkés és szocialista) a szezonális belföldi cikkek határidőre és jó minőségben történő szállítása a gyártás- fejlesztői munkát is dicséri. V. K. Nagy gondot jelentett eddig az Elzett Művek Zár- és Lakatgyár szécsényi gyáregységében, hogy a szerszámkészí­tők nem pontosan megmunkált anyagokat kaptak kézhez. Ezt a problémát segít megoldani a képen látható nagy pon­tosságú esztergagép, melyet Strchó János kezel _______ _____2900 l eten, hogy a lucerna betaka- literről 3000 fölé kell emel- rításával egyidőben a gyeia- niük. terület betakarítására is gen- Nehéz, sok-sok intézkedést dóinak, mert kiváló a széna- követelő feladatok, amelyek- termés. Bánszki Ferenc is hez rátermett emberekre van szólt többek között. A gépek szüksége a termelőszövetke- zavartalan munkája érdeké- zetnek. Ennek megterem­het a gondos kiszolgálást tését segítik a politikai fel­kért a traktoros a szenázs adatok. A termelőszövetkeze: készítéséhez. gazdasági és politikai vezetői Tolmácson az élet tehát új azzal nyugodtan számolnak, színekkel, munkamódszerek- hogy a szövetkezeti tagok ki­kel gazdagodva megy tovább, váló mezőgazdasági dolgozók. A vezetőség felülvizsgálva a A valaha maroknyi kis tsz- korábbi terveket, új intézke- bői a megye egyik legnagyobb dési tervet készített. Ez iga- mezőgazdasági üzemévé let- zodik a gazdasági adottságok- tek. A tagság hozzáértő, a hoz, hogy ne túlozzanak el tsz-hez ragaszkodó magatar- semmit, de a lehetőségek kr- tását bizonyítja. Nem rajtuk használásával gazdagodjon, múlott, hogy nem tudták a gyarapodjon az üzem. Lehe- lehetőségeket teljesen kiak- tőségeik legjobb kihasználó- názni. Most szerencsés a ve- sához igazítják erejüket. Em- zetés és tagság összetétele, litettük a túlméretezeti gép- Képes túllépni az eddigi ered- parkot. Megoldották, hogy ne ményeken, amelyek nem le- álljanak kihasználatlanul, becsülendők ugyan, de ma Részben Óbudán dolgoznak, már nem megengedhető, hogy Geológiai kutatások A hároméves geológiai ku- A geológusok jó munkájá­tatási program végéhez kö- nak eredményeinek köszön- zeledík. Ez evben készültek el a Góbi-sivatag déli részén hető, hogy 1980-ig fluor-, talált réz- és molibdén-elő- wolfram- és más bányaüze- fordulások kiaknázásának a tervével. A bányák egyike mar termel is. mek is megkezdhetik ezen a vidéken a termelést. Takarékosság = ésszerűség Nemrég több üzemben jártam, s arra a kérdésre keres­tem választ, hogy gazdálkodásukban hogyan támaszkodnak az anyag- és energiatakarékosság adta tartalékokra. Öröm­mel tapasztaltam, hogy a meglátogatott üzemek és intézmé­nyek vezetői és dolgozói jól ismerik a párt, a kormány anyag- és energiatakarékosságra vonatkozó határozatait, a legtöbb helyen intézkedési terveket dolgoztak ki ezek vég­rehajtására. Ezekben az intézkedési tervekben tallózva nem mindegyikben láttam visszaigazolva a határozatok lényegét: az ésszerű, a valódi takarékosságra való törekvést. Elég gyakran formális, látszatmegoldásokkal, célkitűzésekkel ta­lálkoztam. Egyik vállalatnál a számolószalagot megforditják és újrarolnizzák. Kétségtelen ez takarékosság: egy szalagra kétszer annyit lehet írni. Igen ám, de annak a dolgozónak a munkabére, aki rolniz az adott időszakra több, mint egy új szalag ára. Nem beszélve arról, hogy az így nyert szalaggal sok a bosszúság, mert a gyári rolnizást nem tudja pótolni a kézi erő, a szalag megszalad stb. Másik helyen pedig az illemhelyek világításának csökkentését irányozták elő. Nem célom az ilyen jellegű, néha nevetséges és bosszantó takarékossági akciók felsorolása. Ugyancsak nem akarom kipellengérezni a külön-külön szerény megtakarítást ered­ményező, de összességükben fontos nagy értéket megóvó akciókat. Például a csepegő vízcsapok megjavítása, az olaj- és egyéb anyagelcsurgások megakadályozása, a rosszul be­állított porlasztók beszabályozása, stb. De úgy vélem, hogy a figyelmet mégis arra a takarékosságra kell összpontosíta­ni, amely a gyártási technológiák értelmes felülvizsgálatával, az új, a kevésbé anyag- és energiaigényes termékszerkezet kialakításával érhető el. Vállalati vezetőkkel való beszélgetésekben szinte egy­ségesen kiderült, hogy a tömegszerű gyártásnál nem eléggé érzékenyek a seleitre, mert a nagy volumen mellett a nye­reséget ez alanvetően nem befolyásosa, a seleitveszteséget eleve bekalkuláják. Igen ám, de a selejtben rejlő anyag és energia népgazdasági szinten pazarlás még akkor is, ha ezt az ösztönzés, az érdekeltség rendszere a vállalattal nem ér­zékelteti. Ezen a téren a takarékosságra nagy lehetőségek nyílnak. A takarékossági intézkedési tervekben elég gyakran „beruházási tervekkel” találkozunk, azaz, hogy X időpontban a termelés anyag- és energiaigényességét csökkentsük ennyi és ennyi pénzre van szükségünk, illetve innen, vagy onnan kell valamit importálni. Valóban ez sok esetben így van, a régi gyártóberendezéseken már jelenlegi haladó technológi­ákkal szemben pazarló termelés folyik, de itt nem szabad az üzem kapuinál megállni, hanem a vállalatok és üzemek között: összehasonlítás eszközével élve, esetleg szakosítással és a kooperációs kapcsolat kiépítésével ugyanolyan eredmény érhető el, mint a költséges beruházással. A takarékossági programokban gyakran találkozunk az importmegtakárítást célzó beruházások tervével. Ebben a vállalat bizonyos berendezés, gép beszerzését követően kö­telezettséget tesz arra, hogy importot saját termelésével he­lyettesít. Ezek a javaslatok azonban alapos gazdaságossági mérlegelést indokolnak, mert e téren a vállalati kalkulációk és a népgazdasági számítások gyakran eltérő eredményt mu­tatnak. A vállalatoknál valamely importtermék gyártása úgy tűnik, mintha az teljes importhelyettesítés lenne, hol­ott ez gyakran — az alapanyagipar kivételével — csupán vertikumhelvettesítést jelent. így népgazdasági szinten az anyagnemesítés házai hatékonyságát kell összevetni az átla­gos exportgazdaságossággal, mert csak ígv lehet közelítően felmérni, hogy az importhelyettesítés valóban a népgazda­ság számára megtakarítást jelentett-e? A takarékosság fogalma a termelési folyamatban össze­fonódik az ésszerűséggel, tehát tudatos értékelemző, vállalat- és üzemösszehasonlító tevékenységet igényel. Sürgeti a ter­mékszerkezet korszerűsítését, a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrások jobb kihasználását. w. I. "*? j NÓGRAD - 1978. június 21., szerda __ ^ 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom