Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)
1978-06-01 / 127. szám
Si@¥|d Javaslat a fegyverkezési hajsza megfékezéséről Az alábbiakban ismertetj Ü8c a fegyverkezési hajsza megszüntetésének gyakorlati útjairól szóló, az ENSZ-közgy űlés rendkívüli, a leszerelés kérdéseivel foglalkozó ülésszakán előterjesztett, Moszkvában kedden nyilvánosságra hozott szovjet javaslatot; A világban zajló események jelenleg a nemzetközi politika központi kérdésévé teszik a fegyverkezési hajsza megszüntetését. Az új fegyverfajták és fegyverrendszerek kidolgozásának, gyártásának és rendszerbe állításának gyorsuló és széleredő folyamata egyre veszélyesebb formákat ölt. Az országok birtokában levő megsemmisítő erő rohamosan nő, bár már ma is elegendő ahhoz, hogy ha működésbe jön, kérdésessé tegye az emberi élet fennmaradását a földön. Ha a fegyverkezési hajsza nem ér véget, vége szakadhat a sok állam és nép hatalmas erőfeszítései árán elért politikai enyhülésnek. Ha újból növekedni kezd a katonai összeütközés veszélye, akkor a nemzetközi bizalomnak még a mai szintjét is aligha lehet megőrizni. E bizalom nélkül pedig elképzelhetetlenek az országok közötti normális kapcsolatok. Az emberiség anyagi és szellemi erőforrásainak egyre nagyobb részét felemésztő fegyverkezési hajsza zsákutcába vezetheti a gazdasági fejlődés egyébként is rendkívül bonyolult problémáinak megoldását. A fegyverkezési hajsza folytatódása esetén nehéz lesz megoldást találni olyan átfogó, az emberiség egészét érintő és az utóbbi évtizedekben rendkívül időszerűvé vált problémákra, mint a megfelelő mennyiségű élelmiszer biztosítása, az alapvetően új energiaforrások fejlesztése, az óceánok és a világűr meghódítása, a betegségek kiküszöbölése, a terríiészeti környezet megóvása. Tagadhatatlan, hogy a fegyverkezési hajsza korlátozásáról a hatvanas és a hetvenes években kötött két- és többoldalú megállapodások bizonyos mértékben fékezték, és ma is fékezik ezt a hajszát, azonban nem állították meg, mivel a megállapodások korlátozott jellegűek, és nem minden ország, ezen belül nem minden nukleáris hatalom írta alá őket. A fegyverkezési hajsza korlátozásáról szóló megállapodások létrejöttének üteme ugyanakkor elmarad magának a fegyverkezési hajszának az ütemétől. Ráadásul néhány — s igen veszélyes — irányban a dolgok eljuthatnak addig a pontig, amelyen túl már lehetetlenné válik a fegyverkezési hajsza korlátozásáról szóló, a kölcsönös ellenőrzésen alapuló megállapodások megkötése. Már folyik azoknak a fegyverrendszereknek a kidolgozása és hamarosan gyártásuk is megkezdődik, amelyeknek számát és minőségi jellemzőit az eddigi módszerekkel egyáltalán nem lehet ellenőrizni. A történelem választás elé állította az államokat és a népeket. „A nemzetközi kapcsolatok — mondotta nemrég Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke — olyan válaszút előtt állnak, amelynek egyik ága a bizalom növekedése és az együttműködés fokozódása felé, a másik pedig a kölcsönös félelem és bizalmatlanság fokozódása, a fegyverek felhalmozódása felé vezet. Ezek az utak végső soron vagy a szilárd békéhez, vagy pedig legjobb esetben is a háború sza- kadékának szélén való egyensúlyozáshoz vezetnek.” Csak egyetlen választás lehetséges: határozott fordulatot kell elérni a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért vívott harcban. Nem szabad több időt elvesztegetni, mivel ez rendkívül súlyos következményekkel járna. A fegyverkezési hajsza megszüntetése minden ország, minden kormány és minden nép közös feladata. Megoldani is közösen kell. Ezzel összefüggésben a Szovjetunió, amely változatlanul a béke és a békés együttműködés lenini irányvonalát követi, azzal a felhívással és javaslattal fordul az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden tagállamához, hogy a lehető legrövidebb időn belül tcgyeK meg a fegyverkezési hajsza megállítását lehetővé tevő lépéseket. A Szovjetunió a maga részéről kész minden lehetséges módon elősegíteni ezeknek az intézkedéseknek a meghozatalát, s ha szükséges, kész közvetlenül részt venni megvalósításukban. A Szovjetunió tehát javasolja annak megvitatását, hogy miként lehetne meghatározott időn belül végrehajtani a következő intézkedéseket: — a nukleáris fegyverek valamennyi fajtája gyártásának megszüntetése; — minden más tömegpusztító fegyverfajta gyártásának megszüntetése és e fegyverek ' betiltása; í — a nagy romboló erejű új konvencionális fegyverfajták létrehozásának megszüntetése; | — az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak és a hozzájuk katonai megállapodásokkal kötődő országoknak a lemondása hadseregeik és hagyományos fegyverzetük növeléséről. Természetesen nem egyszerű dolog megállapodásra jutni ezekről a kérdésekről. E feladatok megoldását ezért a nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetésével kellene kezdeni. A Szovjetunió a maga részéről teljes határozottsággal kijelenti: ellenzi a nukleáris fegyver alkalmazását; csupán rendkívüli körülmények, az ellene, vagy szövetségesei ellen egy másik nukleáris hatalom által végrehajtott agresszió kényszerítheti e végső önvédelmi eszköz igénybevételére. FlfÍC7fÍr * mivel a nukleáris fegyverkeLlUatUl . zés fokozódása jelenti a fő veszélyforrást, az államok erőfeszítéseiben központi helyet kell elfoglalniuk azoknak az intézkedéseknek, amelyeknek célja, hogy ezen a területen minél előbb megállítsák, majd visszaszorítsák a fegyverkezési hajszát. Nem kétséges, hogy ezt a problémát sokkal könnyebb lett volna megoldani abban az időszakban, amikor a nukleáris fegyver még éppencsak megjelent. A Szovjetunió akkor pontosan azt javasolta, hogy egyszer s mindenkorra tiltsák be a nukleáris fegyvert. Javaslatát abban az időben nem fogadták el. Nagy hiba lenne azonban azt hinni, hogy végleg lehetetlenné vált a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos események fejlődésének visszafordítása. Az államok és a népek nem kevésbé nehéz feladatokba ütköztek, politikai és társadalmi téren is, s megtalálták ezek megoldását. A Szovjetunió határozottan fellép a feladat megoldásának mielőbbi elkezdéséért. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke ismertette a nukleáris fegyverek valamennyi fajtája gyártásának megszüntetéséről, az e fegyverekből felhalmozódott készletek fokozatos, a készletek teljes felszámolásához vezető csökkentéséről szóló javaslatokat. Most javasoljuk a megfelelő tárgyalások gyakorlati elkezdésére vonatkozó kérdés megvitatását. Véleményünk szerint a tárgyalásokon részt kell vennie valamennyi nukleáris hatalomnak — ha valamelyikük visszautasítaná a tárgyalásokon való részvételt, akkor ez a lépés súlyos teherként nehezedne politikájára. A megbeszélésekbe célszerű lenne bekapcsolni néhány nukleáris fegyverrel nem rendelkező államot is. Senki sem ringathatja magát illúziókban — nagy és rendkívül bonyolult kérdéskomplexumról van szó. A nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetését és a felhalmozott készletek fokozatos megsemmisítését célzó intézkedések kidolgozásával és megvalósításával párhuzamosan és azzal Szoros összefüggésben erősíteni kell az államok biztonságának politikai és nemzetközi jogi biztosítékait. Jelentős előrelépés lenne ezen a területen, ha a világ valamennyi állama szerződésben kötelezné magát arra, hogy lemond az erőszaknak a nemzetközi kapcsolatokban történő alkalmazásáról. A Szovjetunió erre vonatkozó javaslatai jól ismertek. Az ENSZ- közgyűlés is hozott már határozatot az erőszak nemzetközi kapcsolatokban történő alkalmazásáról való lemondásról és a nukleáris fegyver alkalmazásának örök időkre való megtiltásáról. E célok elérése érdekében a Szovjetunió javasolja, hogy az ENSZ-közgyűlés jelenlegi rendkívüli ülésszaka elvi határozatban nyilvánítsa szükségesnek a nukleáris leszereléssel és az erő alkalmazásáról való lemondással kapcsolatos tárgyalások megkezdését, határozza meg e tárgyalások előkészítésének rendjét és megkezdésük konkrét időpontját. Eulópnilcinr • a fegyverkezési hajsza UlQt>l/«lo£Ul • beszüntetésével kapcsolatban az egyik legfontosabb feladat a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása. Az utóbbi évtizedben, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés megkötése óta e feladat megoldásában sikerült jelentősen előbbre lépni. Nem tettek meg azonban minden szükséges lépést és most újabb erőfeszítésekre van szükség. Nyilvánvaló, hogy a nukleáris fegyver különösen nagy veszélyt jelentene azoknak az államoknak a kezében, amelyek konfliktusokkal és feszültséggel terhes térségekben vannak. Az említett térségek bármelyikében kirobbanó nukleáris konfliktus egy általános nukleáris összecsapás elindítójává válhatna. Ezért váltanak ki mély nyugtalanságot a nukleáris fegyver Dél-afrikai Köztársaságban és Izraelben történő előállítására vonatkozó, ismertté vált tervek. E tervek megvalósítását nem szabad megengedni. Ezen kívül biztosítani kell, hogy az államok szélesebb köre, köztük nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok is részt vegyenek a nukleáris fegyverek elterjedését megtiltó szerződés rendelkezései végrehajtásának biztosításában. Ezért figyelmesen meg kell vizsgálni azokat a kívánságokat, amelyeket e kérdéssel kapcsolatban az említett államok terjesztenek elő. Sok nukleáris fegyverrel nem rendelkező állam kinyilvánította azt az igényét, hogy a nukleáris hatalmak tegyenek még egy lépést — vállaljanak kötelezettséget arra nézve, hogy nem alkalmaznak velük szemben nukleáris fegyvert. A Szovjetunió kijelenti, hogy sohasem alkalmaz nukleáris fegyvert azon államokkal szemben, amelyek lemondanak a nukleáris fegyver gyártásáról és beszerzéséről, és saját területükön nem rendelkeznek nukleáris fegyverrel. Bármely nukleáris fegyverrel nem rendelkező állammal készek vagyunk külön- megállapodást kötni erről. Felszólítjuk az összes többi nukleáris hatalmat, hogy kövessék példánkat és vállaljanak hasonló kötelezettségeket. Az atomfegyvermentes övezeteknek a világ különböző térségeiben való létrehozása elősegítheti a nukleáris háború veszélyének csökkentését, az atomsorompó-szerződés hatékonyabbá tételét. A Szovjetunió a különböző államok azon törekvését támogató elvi álláspontjából kiindulva, hogy nem engedik meg a nukleáris fegyver megjelenését területükön, elhatározta, hogy aláírja a nukleáris fegyver Latin-Amerikában történő betiltásáról szóló II. szerződés (Tlatelolcói szerződés) kiegészítő jegyzőkönyvét, s ezzel együtt vállalja, hogy tiszteletben tartja az atomfegyvermentes terület státuszát ezen a kontinensen. Kötelezettségvállalásunk természetesen csak abban az esetben érvényes, ha más nukleáris hatalmak is tiszteletben tartják e terület státuszát és a szerződést aláíró felek biztosítják, hogy a terület valóban atomfegyvermentes legyen. A nukleáris energia békés felhasználásának fejlesztése tagadhatatlanul egyik ígéretes útja az energetikai problémák megoldásának és a Szovjetunió síkraszáll az e területen folytatott nemzetközi együttműködés szélesítéséért. Ugyanakkor teljes bizonyossággal ki lehet jelenti, hogy a nukleáris energia, bármilyen jelentőséggel bírjon is, nem egyetlen módja az energetikai problémák megoldásának. Már kezdenek kirajzolódni e problémák megoldásának azok az alternatív lehetőségei, amelyek nem járnak együtt a nukleáris veszély növekedésével. Ezek közé tartozik a termonukleáris szintézis, a nap- és a geoter- mális energia, valamint más, nagy jövővel rendelkező energetikai források felhasználása. Az említett energiaforrások felhasználásának fejlesztésével a nukleárisnál olcsóbb energiához lehet jutni. A Szovjetunió kész konstruktív módon együttműködni más államokkal az új energiaforrások és energiafajták kutatásában. ■ a nukleáris fegyverek el■ terjedésének megakadályozásáról szóló szerződés rendelkezéseinek hatékonyabbá tételéhez közvetlenül kapcsolódik egy másik, nem kevésbé időszerű kérdés — a nukleáris fegyver olyan államok területén történő elhelyezésének megakadályozása, amelyek jelenleg nem rendelkeznek ilyen fegyverrel. Ezt a kérdést szintén meg kell oldani. Gyakorlatilag arról van szó, hogy azoknak az államoknak a területén, ahol jelenleg nincs nukleáris fegyver, a jövőben se legyen ilyen fegyver, sem katonai célú nukleáris fegyverrendszerek formájában, sem nukleáris robbanófejek, bombák, töltetek, aknák készleteinek formájában. Ha erről sikerülne megállapodni, akkor véget érne egy veszélyes következményekkel, Így a fennálló stratégiai helyzet bizonytalanná válásával fenyegető folyamat. Jelentős, pozitív lépés lenne a nukleáris hatalmak részéről, ha vállalnák azt az egyértelmű és egyszerű kötelezettséget, hogy nem helyeznek el nukleáris fegyvert azon országok területén, amelyekben jelenleg nincs ilyen fegyver. A Szovjetunió kijelenti, hogy kész ilyen kötelezettséget vállalni és felszólít ennek megtételére minden más nukleáris hatalmat. Ha a nukleáris hatalmaknak sikerül elvi megállapodásra jutniuk ezen a téren, akkor lehetségessé válik véleménycseréjük arról, hogy milyen formában nyilvánuljon meg ez a kötelezettségvállalás. Uoni>Q(lc70r ■ a nemzetközi kérdések kö- ntiyytiUoLul • zött jelentős helyet foglal el a tömegpusztító fegyverek új fajtái és rendszerei létrehozásának megtiltása. A Szovjetunió véleménye szerint ezt a kérdést már néhány évvel ezelőtt meg lehetett volna oldani, akkor, amikor először felvetődött. Néhány állam álláspontja sajnos a kérdés megoldásának elhalasztásához vezetett. Annál nagyobb szükség van azonban arra, hogy most, amikor a legkülönbözőbb területen folyó tudományos kutatások fejlődése érezhetően megnöveli a tömegpusztító fegyverek új fajtái és rendszerei megjelenésének veszélyét, e területre összpontosuljanak az erőfeszítések. Rövid időn belül olyan nemzetközi intézkedésekre van szükség, amelyek véglegesen megakadályozzák a neutronfegyver megjelenését és kifejlesztését. A neutronfegyver betiltásáról az utóbbi hónapokban szó volt különböző államközi szinteken, beleértve a legmagasabb szintet is, a nemzetközi közvélemény körében és korunk legnagyobb tudósai között. A vita eredményei lehetővé teszik a következők egyértelmű kijelentését: — a neutronfegyver az emberek tömeges megsemmisítésének különösen embertelen eszköze; — a neutronfegyver csökkenti a nukleáris küszöböt, s következésképpen valószínűbbé teszi az atomháború kitörését; — ha az államok egy csoportja rendszerbe állítja a neutronfegyvert,'az elkerülhetetlenül maga után vonja, hogy az államok más csoportja is ugyanezt teszi, s ez újabb szakaszt nyitna a nukleáris fegyverkezési hajszában — hasonlóan althoz —, ahogyan a 40-es években az atomfegyverrel, az 50-es években pedig a termonukleáris fegyverrel történt; — egy bizonyos fajtájú neutronfegyver megjelenése csak a kezdete lenne ennek a hajszának: az első után elkerülhetetlenül újabb, még nagyobb Utőképességű, még szélesebb körű feladatok végrehajtására képes fegyverfajták jelennének meg, mint ahogy most el tudjuk képzelni, s köztük olyanok is, amelyek túlnőnek egy-egy földrész határain. Ezekből a vitathatatlan tényekből Indultak ki azok az államok, köztük a Szovjetunió is, amelyek a leszerelési bizottság elé terjesztették a neutronfegyver gyártásának, felhalmozásának, fejlesztésének és alkalmazásának betiltásáról szóló nemzetközi konvenció tervezetét. Annak kapcsán, hogy az Egyesült Államok kormánya elhalasztotta a neutronfegyver gyártásának megkezdésére vonatkozó végső döntés időpontját, a Szovjetunió sem kezdi meg e fegyver gyártását, ha az Egyesült Államok sem teszi ezt. A Szovjetunió azonban továbbra is a neutronfegyver teljes betiltásának híve maradj Még nem késtünk el. A neutronhalál fenyegetése előtt még elzárhatjuk az utat, még megakadályozhatjuk, hogy anyagi formát öltsön. De gyorsan kell cselekednünk. A Szovjetunió ismételten erre szólít fel minden államot. ntÜHC7Íír ■ a fegyverkezési hajsza meg- UlUliöcUI • szüntetésének feladata megköveteli a már folyamatban levő, kétoldalú, regionális és nemzetközi szintű tárgyalások mielőbbi sikeres befejezését. Ez mindenekelőtt a stratégiai támadó fegyverzetek korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalásokra vonatkozik, amelyek arra hivatottak, hogy határt szabjanak a legveszélyesebb, legpusztítóbb fegyverek ki- fejlesztésének — azon fegyverek kifejlesztésének, amelyek bevetése a nukleáris világháború kitörését jelentené. Ismeretes, hogy a stratégiai támadó fegyverzetek korlátozásával kapcsolatos tárgyalásokon nem egyszer komoly nehézségek merültek fel. Ezek közül már sokat leküzdöttünk, s jó lehetőségei vannak a függőben ma. radt kérdések megoldásának is, a megállapodás a legközelebbi jövőben létrejöhet, s létre is kell jönnie. A stratégiai támadó fegyverzetek korlátozására vonatkozó megállapodás létrejötte után a legkisebb késlekedés nélkül folytatni kell ez irányú erőfeszítéseinket. Ezeknek az erőfeszítéseknek a stratégiai támadó fegyverzetek szintjének lényeges csökkentéséhez, minőségi tökéletesítésük további korlátozásához kell vezetniük — nyilvánvaló, hogy a felek egyenlő biztonsága és az ezzel kapcsolatos valamennyi tényező figyelembevétele alapján. A Szovjetunió kész komoly, tárgyszerű tárgyalásokat folytatni ezekről a kérdések- rőL Reális lehetőségünk van arra, hogy gyorsan eljussunk a sikeres befejezéshez az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltásával foglalkozó tárgyalásokon. A népek másfél évtizede várnak erre a lehetőségre, a légköri, kozmikus és víz alatti atomfegyver-kísérletek betiltásáról szóló szerződés megkötése óta. Az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltására vonatkozó konstruktív megállapodáshoz vezető út megtisztítása érdekében a Szovjetunió, mint ismeretes, az utóbbi időben számos lépést tett azokon a területeken, amelyeken a legtöbb nehézség mutatkozott. Beleegyeztünk az önkéntes alapon történő ellenőrzésbe, a békés célú atomrobbantások moratóriumába, s abba is, hogy a megállapodás abban az esetben is érvénybe lépjen, ha kezdetben nem csatlakozik hozzá mind az öt atomhatalom, hanem csak három — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia. Támogatjuk e megállapodás kidolgozásának mielőbbi befejezését és a dokumentum aláírását. Ténylegesen tárgyalások folynak a vegyi fegyverek fejlesztésének, előállításának és felhalmozásának betiltásáról és megsemmisítésükről szóló szerződéstervezettel kapcsolatban is. Bár a vegyi fegyverek betiltásával foglalkozó tárgyalásokon és konzultációkon felmerültek bizonyos nehézségek — elsősorban az ellenőrzés problémájával kapcsolat, ban —, ezek nem leküzdhetetlenek. A Szovjetunió a maga részéről továbbra is erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a vegyi fegyverek betiltásával foglalkozó tárgyalások sikeresen befejeződjenek. De ugyanilyen erőfeszítésekre van szükség a tárgyalások többi résztvevőjének részéről is. Előrehaladott szakaszban van a tömeg- pusztító fegyverek egy további fajtája: a sugárfegyverek betiltásáról szóló megállapodás előkészítése is. Ezek a fegyverek a radioaktív anyagok bomlása során keletkező radioaktív sugárzással hatnak az élő szervezetekre. A tárgyalások résztvevői már részlegesen egyeztették a sugárfegyverek kidolgozását, gyártását és alkalmazását betiltó konvenció- tervezetet. A Szovjetunió úgy véli, hogy minden felesleges huzavona nélkül be kell fejezni ezt az ügyet. Lehetőség van arra, hogy gyakorlati jelleget adjunk a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzetek csökkentésével kapcsolatos kérdések megoldásának. A Szovjetunió következetesen és állandóan síkraszáll az erre vonatkozó hatékony intézkedések megvalósí. tásáért. Ezekről az intézkedésekről különböző időpontokban már folytak véleménycserék. Ideje az általános vitákról áttérni a lényegi re. (Folytatás a 3. oldalon.)
