Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)
1978-05-16 / 113. szám
9 VIT-küldötteink (II.) Kovács József ban lesz az esküvő. Már Kuba után. A zsúfolásig megtöltött teremben hosszú vastapsot kapott, amikor bejelentették: a megyei küldöttség tagja lesz a nógrádi KlSZ-alapszerve- zet titkára is, mint a vörös vándorzászlóval járó juta- lomút választott képviselője. Ismerősök, rokonok, barátok, gyűrűjéből, a gratulációk özönéből szakítom ki rövid beszélgetésre. Mondom, szóljon magáról. — Kovács Józsefnek hívnak <• ' kezdi —, itt születtem Nógrád községben és ma is itt dolgozom a helyi termelőszövetkezetben lakatosként. Gépipari szakközép- iskolát végeztem Vácott, majd egy évig ott volt a munkahelyem, s utána kerültem haza. — A falusi fiatalok nagy része eljár dolgozni. Te miéi: döntöttél Nógrád mellett? — Alig vagyunk, akik a faluban találtunk munkalehetőséget. Hatvannégy KISZ- tag közül hatvanam, bejárók. Ami engem itthon tartott? Itt érzem jól magam. Göndör haja alól egy grimaszt vág hozzá, mintegy ezzel is megerősítve az előbbi állítását, majd folytatja: — Aztán 1975. októberében titkárnak választottak, s egy ilyen munka, feladat sok-sok idővel jár. S, ezt nem lehet félvállról venni. így, bizonyéra nem — gondolom magamban. Hiszen vezetésével a lakóterületi fiatalok az utóbbi két évben elnyerték a KlSZ-szerveze- teknek adható legmagasabb elismerést. Mindezt az idén még tetézte a Kiváló ifjúsági klub kitüntetés. A megyében párját ritkítja ez a teljesítmény. — A fiatalok tudatában van, vhogy mindannyiunknak használ, ha szabad időnket, „fiatalos lendületünket” értelmes dolgokkal kötjük le. Sokat dolgoznak és szívesen vállalnak mindenféle pluszt. A társadalmi munkálatoktól a kulturális rendezvényekig. — Ne hagyjuk ki a vezetőség munkáját sem... — Nyilván, hogy sok függ attól, milyen programokat állítunk össze és hogyan szervezünk. Megemlíteném itt Surányi János, a művelődési ház igazgatójának tevékenységét, aki az igazgatói szobájába is befogadott, ott van a „KISZ-asztalom”. Együtt, közösen vitatunk meg minden teendőt. Beszélgetésünket a menyasszonya szakítja félbe — egy csók erejéig. Ha minden igaz, akkor augusztus— Nehéz a spanyol nyelv — állapítja meg. — Próbálkoztam vele, de úgy érzem nem fog menni. Majd szótá- rozok. Sokat szeretnék filmezni, hogy itthon ne csak szóban, hanem képben is mesélhessek élményeimről. Huszonegy éves. „Tulajdonosa” a KISZ kb dicsérő oklevelének és az aranykoszorús KISZ-jelvénynek. Hathetes KISZ-iskolát végzett. Jelenleg technikusminősítőre jár. Terveiről, vagyairól, álmairól kérdem. VIT, házasság — mondja, majd: — Törölve az egész! A legelső helyre azt írd, hogy harmadjára is szeretnénk elnyerni a KISZ kb dicsérő oklevelét. Akkor már végleg nálunk maradna. Ügy legyen. T. L. Javulás várható Gazdát cserélt a tóstrand ' A salgótarjáni tőstrand az utóbbi években egyre kevésbé tudta kielégíteni a lakosság igényeit, szolgáltatása, színvonala évről évre sekélye- sedett, akárcsak a tóban a víz, a felgyülemlő iszap miatt. A rohamos romlás lehetett az egyik ok, mely intézkedést szült. Ennek értelmében az eddig kezelő városgazdálkodási üzem helyett az Észak-magyarországi Regionális Vízmű salgótarjáni üzem- igazgatósága veszi gondjaiba. Melyek az új „gazda” szándékai — kérdeztük Molnár József igazgatótól. — Nehéz örökséget vállaltunk. A strand eredeti terveinek — melyekben szakemberek egy része már a megvalósítás idején is talált módosí- tanivalót — csak egy lépcsője valósult meg. Nem készültek el (többek között) a víz szűrését, tisztítását, cirkulációját biztosító egységek sem, s ezek hiánya évről évre jobban érződött. Részben ez az oka a jelenleg kialakult áldatlan állapotnak, amit kiegészít a tómeder elhanyagoltsága, a néhány helyen több méteres vastagságban lerakodott iszap. — Megnyitják az idén a strandfürdőt? — Természetesen. Május elsejével megkezdtük a legszükségesebb karbantartási, javítási munkákat, hogy júniusban nyithassunk. Az idényben a szolgáltatásban változás nem lesz. A már kialakult gyakorlat szerint üzemeltetünk. Ez alatt az idő alatt elkészül a legfontosabb javítandók, átalakítandók részletes terve, melynek alapján az idén szeretnénk hozzálátni a strandfürdő rendbe hozásához. — Mik lesznek ennek a főbb lépései? — Mivel Salgótarján nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy állandóan ivóvízzel töltse fel a város strandját — ráadásul ez nem is oldja meg kielégítően a helyzetet — egyértelmű, hogy a medencék vizét az amúgy is erre a célra tervezett mesterséges tó készletéből kell fe- Sewi. Ennek előfeltétele a tó medrének tisztítása, kotrása, amit az idény után ősszel kívánunk megkezdeni. Az előbb említett gyorsprogram tervei alapján 1978—79-ben a következőket szándékozzuk megvalósítani: a két alsó fürdő- medence leválasztását a tó vízrendszeréről, hogy itt is tisztított vízben fürödhesse- nek a vendégek. Ezzel párhuzamosan egy kombinált működésű tisztítórendszer üzembe helyezését, mely egyrészt alkalmas lesz arra, hogy e tóból vizet vegyen fel, melyet megtisztítva a medencékbe juttat, másfelől viszont képes a medencék vizét folyamatosan kiemelni, majd szűrés után visszajuttatni. így a tóból való szakaszos vízkivétel mellett közel folyamatos tiszta vízszolgáltatás érhető el. Tervezzük továbbá egy gyermekmedence kialakítását, ha ennek meglesznek a feltételei, továbbá a tavat tápláló patakon hordalékfogók építését és egyéb átalakító munkákat, — Kecsegtető a távlat, hogy két esztendő alatt megoldódik az oly’ régen vajúdó gond, tisztább víz kerül a salgótarjáni strand medencéibe. Vannak-e távlati fejlesztési tervek? — Természetesen. A későbbiekben szeretnénk megteremteni a víz melegítésének lehetőségét, s a szükségmegoldásként üzembe helyezendő összetett cirkuláltató-szűrő berendezést egy véglegesre cserélni. Szóba került, hogy ezen a környéken épül esetleg a fedett uszoda is. Ezért a kiszolgáló egységek tervezésénél, kialakításánál ezek igényeit is figyelembe kell vennünk. De ez még későbbi évek feladata. A vizet, vízi sportokat kedvelő salgótarjániak nevében kívánjuk, hogy az igazgatóság sikerrel végrehajthassa a maga elé tűzött nagy feladatot. Reménykedünk benne, hogy a megyeszékhely egyetlen strandja jó kezekbe került, s nemcsak a „tűzoltómunka”, de a folyamatos fejlődés szakaszairól is tájékoztathatjuk olvasóinkat. —s — Növekvő oktatási együttműködés Ebben az ötéves tervben (1976—1980) a KGST-csereak- ciő keretében több mint 16 400 aspiráns és egyetemi hallgató részesül tudományos továbbképzésben. Az akció folyamán 1971- től 1975-ig 2900 aspiráns és 9000 hallgató képzését irányították speciális munkacsoportok. A tudományos-technikai együttműködés a KGST 1972- es határozata alapján jött létre. Az NDK—szovjet kapcsolatok során 60 felsőfokú és középiskola kötött baráti szerződést. Több mint 100 szovjet egyetemen és főiskolán jelenleg 4200 NDK-beli fiatal képzése folyik. Rolf Pester: Irk A talált tárgyak kezelőségé- re beállít egy sovány férfi, kis ideig habozik, majd egy gombot tesz le a pultra. A mögötte ülő ember feltekint a könyvből, egy pillantást vet a gombra: — Hát.ez mi? — Hogyhogy mi? — kérdezi a sovány férfi halkan. — Ez ... gomb. — Azt látóm, hogy gomb — feleli szigorúan a tisztviselő —, de minek hozta ide? Talán gúnyt űz belőlem? — N-nem — suttogja még halkabban a sovány. — Én ... én... azt gondoltam..., ha ez a talált tárgyak kezelősége... — Hát egy gyufaszálat nem hozott, amit valaki elveszített? — firtatja maró gúny- nyal a tisztviselő. — Cyufaszálat? Azt nem — von vállat a sovány —, gyufát nem hoztam... — Még szerencse. Vigye a gombját, köszönöm a tréfát, bár, őszintén megvallva, nem valami mulatságos. — Bocsásson meg — o sovány férfi idegesen megdörzsöli a kezét —, de nekem eszem ágában sem volt, hogy megnevettessem. Én egy gombot hoztam önnek. A talált Békehonap Űjra és újra felbukkan a kérdés: mit tehet az egyes ember, mit tehetnek a tömegek a nemzetközi helyzet javításáért, hiszen vezető politikusok döntenek a fontos kérdésekben, csúcstalálkozók eredményességét, vagy kudarcát figyeli lélegzetvisszafojtva a világ, kormányok közötti megállapodásokon múlik, derűs, vagy borús lesz a politikai égbolt? Erre a kérdésre felel a béke és barátság hónapja — ad évek óta ismétlődő, de változatlanul égetően időszerű választ. A tömegek támogatása, a társadalmi mozgalmak aktivitása, az egyén odaadása nélkül nem lehet szilárddá tenni a békét. Igaz, nem a tömegek kötnek nemzetközi megállapodásokat, nyilvánvaló, a politikusoknak kell aláírniuk az okmányokat — de nem, vagy legalábbis nem lehet tartós olyan nemzetközi szerződés, amely mögött nem áll az érdekelt közvélemény. Mondjunk erre egy — nagyon is aktuális — példát Bizonyos, nyugati köröknek időnként sikerül közvéleményük egy része előtt hamis színben feltüntetni a szocialista országokat, olyan szándékokat tulajdonítani a mi fegyveres erőinknek, ami távol áll az igazságtól — és erre építik fegyverkezési terveiket, hamis propagandájukat. Vajon nem elsőrendű feladata-e a földrészt átfogó békemozgalmaknak, hogy megmutassák a valóságot, látóvá tegyenek milliókat és százmilliókat, s így, együttesen küzdjenek a fegyverkezési verseny megállításáért, korunk e létkérdésének megoldásáért. A közvélemény ereje óriási, az az ügy, amelyet támogat, győzni fog, amelytől rokonszenvét megtagadja, annak előbb-utóbb buknia kell. Európa két fele természetesen nem egyforma, mindenütt más-más a társadalmi mozgalmak küzdelmének módja. A szocialista országokban támogatják a kormány nemzetközi tevékenységét, mert ez a tömegek kormánya. Nyugaton bonyolultabb a helyzet, nehezebb a társadalmi mozgalmak dolga, a jó irányzatokat segíteni, a rosszakat támadni, leleplezni kell, állandó küzdelemben, vitában, a hamis prófétákkal vagy a félreve- zetettekkel. De ha nálunk egyértelműbb is a kép, felJ adatainkat nagyon komolyan vesszük. Ele-* mezzük a nemzetközi helyzetet, éberen figyeljük az új jelenségeket, a veszélyeket és a lehetőségeket. A szocialista ember béke- harcának első parancsa a munka, a szocialista rendszer erősítése. Így gazdagodik hazánk tekintélye, így lesz hitele a békét és az együttműködést hirdető szavunknak, így az idei békehónap jelszavának: „Haladó világban tartós enyhülést”. Ha a béke és a barátság hónapjában különösen sokat, részletekbe menően és szenvedélyesen szólunk a nemzetközi kérdésekről, akkor ennek az a- célja, hogy megmutassuk az összefüggést itthoni dolgaink és á nemzetközi feladatok között. A békéért, a küzdelem nemcsak egy hónapon át folyik, de ami most tudatosodik bennünk, annak hatása a következő hónapokban is érződik. Állami gazdaságok Long Anban Ho Si Minh-várostól délre, Long An megyében két állami gazdaság munkájához teremtik meg a feltételeket. A gazdaságok több mint 17 000 hektárnyi terület fölött rendelkeznek. Létrehozásukhoz önkéntes munkások több mint 670 hektár szűzföldet törtek fel, az itt folyó építkezésekhez pedig ugyancsak társadalmi munkával járultak hozzá a Hai Hung megye fiatal önkéntes építői. Eddig 27 000 négyzetméternyi lakást építettek és 300 000 köbméter földet mozdítottak el a tervezett öntözőmű építéséhez. A gazdaságok főleg rizst és jutát fognak termelni. Egyelőre 620 hektárt helyeztek víz alá a rizstermeléshez és 300 kilogrammnyi jutamagot vetettek el. Az idén újabb 3000 hektár megművelésére készülnek, és újabb lakásokat építenek az ország többi részéből munkára ide érkező 10—15 ezer mezőgazdasági dolgozó számára. tárgyak kezelőségére. Ezt a gombot én találtam. Mi ebben a nevetséges? — És el akarja hitetni velem, hogy komolyan csak ezt az árva gombot hozta a talált tárgyak kezelőségére? — Hát persze. Talán azt akarja, hogy egész vagon gombot szállítsak ide? — Uramisten, hiszen ez egy közönséges műanyag gombi Ha aranyból, vagy platinából volna — az egészen más... — Sajnos — feleli búsan a sovány — nekem sem aranyból, sem platinából, sem más nemesfémből való gombom nincsen. Higgye el, ha ilyet találtam volna... — Jó, jó, ha már annyira erőszakoskodik — sóhajt fel a tisztviselő —, rendben van, jegyzőkönyvet veszünk fel, bár fogalmam sincs, ki jönne el hozzánk egy ilyen vacakért. — Rosszul ismeri a feleségemet — diinnyögi a sovány szemlesütve. — De mi köze ehhez a feleségének?! — kiált a tisztviselő. — A dolog úgy áll, hogy ezt a gombot a feleségem veszítette el. Várják az észrevételeket Vizsgálat a vállalati belső tartalékokról A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 11 gazdálkodó egységre kiterjedő utóvizsgálatot végez salgótarjáni, balassagyarmati és pásztói területi bizottságai bevonásával a gazdálkodás belső tartalékainak feltárását, hasznosítását célzó vállalati tevékenység tervszerűségének, színvonalának és eredményességének felmérésére. A vizsgálati téma kiemelt fontosságát és időszerűségét hangsúlyozzák a legutóbb megjelent párt- és állami határozatok, valamint a felügyeleti szervek erre irányuló rendelkezései. A vizsgálat során a népi ellenőrök elsősorban arra keresnek választ, hogy a vállalati intézkedési tervekben tükröződnek-e az említett határozatokban, tárcautasításokban rögzített előírások. Kiemelt ellenőrzési szempontként szerepel a termelés hatékonyságára, a termékek minőségének fokozására tett és tervezett vállalati intézkedések, a termékstruktúra korszerűsítésére irányuló erőfeszítések. Korábbi ellenőrzési tapasztalatok igazolják, hogy megyénk vállalatainál, szövetkezeteinél az intenzív jellegű gazdálkodás számos belső tartaléka, forrása még feltáratlan, vagy hasznosításukra — A felesége?! De ha így van, akkor miért nem adta vissza neki ezt a szerencsétlen gombot?! Hiszen ez valóságos téboly! — Tudja — suttogja a sovány —, válófélben vagyunk. Már két napja... csupán kezdeti lépések történtek. A fajlagos anyag- és energiaráfordítások csökkentésére irányuló céltudatosabb, exportorientált gyártmány- és technológiai fejlesztésben, a munkaidő és gépi kapacitás kihasználásában, a vállalati kollektívák alkotó, gazdálkodási erőforrást jelentő javaslatainak kibontakozásában a tartalékok nagyobb része nem került felszínre. A tapasztalatok alapján az a következtetés szűrhető le, hogy a belső tartalékok feltárására, hasznosítására irányuló vállalati irányító és szervező munkában, a fejlődés ütemének gyorsításában, főbb területeinek reális meghatározásában sürgető tennivalók vannak. Az erre irányuló vállalati tevékenységnek is elsődleges követelménye az idén és a tervciklus hátralevő időszakára előírt népgazdasági célok megvalósításához való legteljesebb hozzájárulás. A vállalati és népgazdasági érdek e területeken az átlagosnál szorosab-, ban kapcsolódik. A megyei NEB kezdeményezésére induló vizsgálat az alábbi termelő-gazdálkodó • egységekre terjed ki: a salgótarjáni ötvözetgyár, az OBV salgótarjáni bányagépgyára, ZIM salgótarjáni gyára, VEGYÉPSZER salgótarjáni gyáregysége, FŰTÖBER nagy- bátonyi gyáregysége, Ganz- MÁVAG mátranováki gyáregysége, az Ipoly Bútorgyár, a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregysége, az ÜM. Pásztói Szerszám- és Készülékgyára, az Írószer Szövetkezet salgótarjáni telepe. Kérjük, hogy akinek a közölt ellenőrzési témákra vonatkozóan hasznos észrevétele, javaslata van, személyesen, vagy levélben keresse meg megyei bizottságunkat (Salgótarján, megyei tanács épület, Pf: 110.). Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság — Igen, de hát... akkor hogyan tudja meg a kedves neje azt, hogy ön megtalálta a gombját? — En ugyebár, kérem... levélben közöltem vele. A tisztviselő mélyet sóhajt. — Az utolsó kérdés, szíves engedelmével: talán azt gondolja, hogy a kedves felesége iderohan majd egy ilyen hitvány gomb miatt, amelyet akármelyik üzletben meg lehet venni? / — Igen, ebben biztos vagyok — suttogja a sovány férfi— De miért, bocsásson meg a kíváncsi kérdésemért, miért? — Mert már odakint áll az ajtó előtt! (Fordította: Gellért György) Beszélgetés a zenei életről A napokban zenei életünk egyik szakértőjével, Strém Kálmánnal, az Országos Filharmónia osztályvezetőjével találkozhattak a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Állami Zeneiskola tanárai. A zeneoktatás és a magyar zenei élet aktuális kérdéseiről adott tájékoztatást és válaszolt a jövőbeli tennivalókkal, a zenei eseményekkel kapcsolatos kérdésekre is, kitekintést nyújtva a hangversenyek szervezésének, a koncertélet gazdagításának feladataira. NÓGRÁD — 1978. május 16., kedd 5
