Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)
1978-05-16 / 113. szám
Az acél karaktere a ferroötuözet A salgótarjáni ötvözetgi/ár a tavaszi BNV-n A gyár irodaháza. A kohászati választékban és minőségben évről évre-fejlődő termékei között az idei vásáron is ott szerepelnek a SALGÓTARJÁNI ÖTVÖZETGYÁR termékei, a ferroötvözetek, a uezoxidató szerek, íedőporok, egyéb kohászán minőségjavító anyagok. íiz utóbbi év eredménye, hogy ezek a termékek már a kívánt méretben, granulálva kaphatók. A BNV-n a 24-es pavilonban láthatók a gyár hagyományos és újabb kikészítésű termékei. Az érdeklődőket a vállalat képviselői szívesen látják ugyanazon pavilonban levő tárgyaló helyiségben. Aki megtekinti a kiállított mintadarabokat, talán nem gondol arra, hogy a magyar acélipar több tízezer tonnát használ fel ezekből a termékekből és várhatóan az igény is a jövőben úgy emelkedik, ahogy a kohászat intenzív fejlődése megvalósul. Miért mondjuk, hogy a fém „karaktere”, „jelleme” az ötvözőanyag? Azért, mert a fém tulajdonságait meghatározza. Az ötvözőanyag-tartalom megválasztása, növelése a különböző ötvözök együttes alkalmazása' az acélnak tetszés szerinti tulajdonságot ad. Ma még messze vagyunk, hogy ennek a lehetőségeit teljes mértékben kihasználtuk volna. Ha megtekintik a vásár kohászpavilonját, esetleg más fémipari termékeket, gondoljanak arra, hogy jó acélkohász, kovácsoló-, öntő- és forgácsolómunka mellett a fémben láthatatlanul jelenlevő ötvözőanyag is egyik fontos feltétele annak, hogy az acél- vagy késztermék kiválóan megfeleljen céljának. Az acél nemességét az határozza meg, hogy milyen fajta és mennyi ötvözőanyagot tartalmaz. AZ ÖTVÖZÉS JELENTŐSÉGE Még a szakmabelieket is meglepi az, hogy az ötvözőanyagoknak milyen értéknövelő képessége van a tulajdonságok fokozásával. Ennek bemutatására idézzünk egy hosszabb távú átlagos világmaci acélarányt, minőségi sort. Acélfajták Árindex SM (rúdacél) 108 Mn.-acél (kopásálló) 400 Gyengén ötvözött szerszámacél 500 Sl-acét (saválló) 700 Krómacél (saválló) 1300 Molibdénacél (hőálló) 1300 Erősen ötvözött szerszámacél 1300 Krómnikkel-molibdénacél hőálló 1800 Gyorsacélok (közepes minőség) 2300 Ez azt jelenti, hogy egy egységnyi vasat lehet 100 Ft értékű acélként is „elfogyasztani”, vagy eladni, de lehet ennek huszonötszörös értéken is. Bármilyen fejlettségi fokon álljon is egy nemzetgazdaság ipara, kohászata és ötvözőanyag-ellátottsága, az biztos, hogy nem termelhet kizárólag krómnikkel vagy molibdén- acélt vagy csak szerszámacélokat. De az is igaz, hogy az importból megszerzett ferrumot minél magasabb értéken célszerű felhasználni. Különösen akkor áll ez, ha — mint népgazdaságunk esetében is — a nyersanyag megszerzése importtal biztosítható, és a megmunkálás után (beleértve a gépipari felhasználást is) számottevő részben exportra kerül. Ezt a nagyfokú értéknövekedést ígéri a magyar kohászat megindult intenzív fejlesztése. A fejlesztésbe fektetett milliárdok annál gyorsabban térülnek meg a Lenin Kohászati Műveknél, Dunaújvárosban és az Ózdi Kohászati Üzemeknél minél magasabb minőségi fokozatú terméket bocsát ki a megújult technológia. Az intenzív fejlesztés célja, hogy az ország acélgyártása minőségi tulajdonságait tekintve jobban fejlődjék, mint a tonnasúlya. Az acél használati érték fejlődésének az ötvözetgyártás felé konzekvenciái vannak. A távlati tervek szerint jelentős mértékben (tonnában), több mint négyszeresére fejlődik a hazai ötvözőanyaggyártás. — a hazai mangánérc magyar feldolgozásával, — a ferroszilícium-gyártás rekonstrukciójával, — a minőségi ötvözök gyártásának fejlesztésével. • A kohászat intenzív fejlesztésének egyik jellemző beruházása (új ferromangángyár létesítése) a jelentős hazai mangánvagyon feldolgozását teszi lehetővé. A most évi 8 millió dolláros, 1990-re pedig évi mintegy 14—15 millió dolláros tőkésimportot lehet megtakarítani a ferromangán hazai gyártásával. A ferromangán-fejlesztés lehetősége, hogy megújítja a magyar ferroötvözetgyártás bázisát, ami a további gazdaságos bővítés feltétele. Ilyen módon megvalósítható az új ferromangángyár mellett — a 10—15 év múlva kiöregedő — jelenlegi hazai ferroszilícium- bázis rekonstrukciója. A jó minőségű ötvözök iránti igény világméretekben növekszik. Még azok az országok is, amelyek igen gazdaságosan értékesítik ferrumvagyonukat, felismerték és egyre jobban használják az acélmegtakari- tásnak e módját. A világ ötvözőanyag-gyártásának rohamos fejlődéséről ad képet az, hogy 1970-ben az acéltermelés 2 %-át tette ki tonnában az ötvözetgyártás, 1980-ra már 5 %-ra prognosztizálják az arányt. A jó minőségű ötvözök hazai fejlesztésének több oldalról is kedvező feltételei alakulnak ki. Elsősorban említeni kell azokat a feltételeket, amelyek a magyar kohászat reformszerű- en új vezetésével függnek ösz- sze. Ennek keretében szorosabbá vált a kapcsolat a nehéziparral. Várható, hogy a magyar ásványbányászat és feldolgozóipara melléktermékeként kinyerhető ötvöző alapanyagok (króm, nikkel, cobalt, vanádium stb) termelése a kölcsönös előnyök alapján fokozható. NÓGRAD, megye ad otthont közel 40 éve a magyar ötvözetgyártásnak. A nógrádi munkások tanulták meg ezt a szép és igazi kohászszakmát, ők gyakorolják ma is egyedül az országban. Az ötvözetgyártás a kohászati ágakat, közöttük is elsősorban a vaskohászatot és könnyűfémkohászatot látja el ötvözőanyagokkal. A gyár részvénytársasági formában 1937-ben alakult, tehát az ipari üzemek — különösen a kohászati üzemek sorában — fiatalnak számít. Az alapítók: a Rimamurányi— Salgótarjáni Vasmű RT, a Salgótarjáni Kőszénbánya RT, a Weiss Manfréd Művek és a Diósgyőri Vasgyár. A magyar Vasötvözetgyár RT első háromfázisú ívkemencéjét 1939. februárjában helyezte üzembe. Az 1944-ben megbénított üzem újjáépítésére 1948-ban került sor. A termelés meny- nyisége 1950-ben haladta meg először a háború előtti csúcsértéket. Az 1950-es évek elején az elsővel azonos teljesítményű három új kemence épült. Ugyancsak az ötvenes évek elején honosodott meg a metallotermikus technológia, mely a ferrovanádium, ferro- wolfram és más nemesötvözők gyártóbázisa lett. Az 1960-as éveket a termelés mennyiségi növekedése jellemezte. A változatlan méretű kemencékben nagyobb villamos teljesítménnyel több termelést biztosított. Az 1960-as évtized második felében a komplex ötFerroszilíciumok Fémszilíciumok Ferrowolfram Ferrovanádium Egyéb nemesötvözök További célja a technoló- gia fejlesztésének a költségek csökkentése. Az egyre dráguló nyersanyag- és főleg energiaárak mellett különös jelentősége van a fajlagos vözőanyagokkal tovább bővült a termékszerkezet. Az utóbbi éveket a kialakított széles gyártmányszerkezet gyárthatóságának biztosítása és a technológia korszerűsítése jellemezte. 1978-BAN a vállalat fejlesztési erőforrásait továbbra is a technológia fejlesztésére koncentrálja. Ennek célja mindenekelőtt az, hogy a kohászat többletigényeit — melyeket egyre inkább tőkésimportból szerzünk be — kielégítsük. A vállalat jelenleg képződő fejlesztési forrásai nem elégségesek arra, hogy lépést tartson az ötvözőigény növekedési ütemével. 1978-ban a termelés közelíti (441 mFt), jövőre várhatóan eléri a félmilliárd forintot. A vállalat ezzel kielégíti a vaskohászati és az alumínium- kohászat ferroszilícium-igé- nyének több mint 55 %-át, a fémszilícium-igény 80 %-át, a speciális és jó minőségű ötvözőigény egy részét előállítja. A vállalat termelésében a szilícium alapú ötvözőanyagok teszik ki a túlnyomó részt. A termékösszetétel az éves eltéréseket figyelembe véve a következő: Készarány az árbevételben 40—30 13—20 13—20 7—10 4—8 ben azt is célozza, hogy attól könnyebb, egészségesebb legyen a kohász nehéz fizikai munkája. Ezt célozza a kemenceadagolás és az anyagfeladás gépesítése. igényei. A kohászat folyamatban levő intenzív fejlesztése lehetőséget ad a ferrumva- gyon legnagyobb használati értéken történő felhasználására. Ebben az értéknövelő folyamatban az ötvözetgyártás fejlesztése gazdasági szükség- szerűség, mtlyet éppen a kohászat és a felhasználó gépipar fejlődése támaszt. A salgótarjáni ötvözetgyár is e szerint alakítja ki stratégiáját: — felkészülni az ötvözetgyártó ) ipar várható fejlesztésére. — fokozatosan fejleszteni a speciális ötvöző- és többalkotós ötvözőgyártmányokat és gyártóbázisukat, a lehető leggazdaságosabb beruházási megoldásokkal. — a felkészülés jegyében egyre korszerűbb vállalati szervezetet kell létrehozni, kialakítani gyors, operatív beruházáselőkészítő apparátust, fokozni a gyártmány- fejlesztést és tovább kell a belső okokból eredő üzemi veszteségforrásokat csökkenteni. Ma már kevés megye rendelkezik olyan kedvező adottságokkal az ipartelepítés, -fejlesztés terén, mint éppen Nógrád. Ennek legfontosabb tényezői: — a kedvező területtartalékok, — a munkaerő a kialakult struktúrában még rejt tartalékot és ez lehetővé teszi, hogy hosszabb távon is lehet számolni vele. — a megyei folyamatban levő ipari beruházásainak szintje több szabad építőipari kapacitást biztosít, mint pl. a fejlesztés szempontjából még szóba jöhető Dunántúl, vagy Borsod környéke. Az újítómozgalom eredménye az adagológép. anyagráfordítás csökkentésének. Az 1978. évben bekövetkező anyagár-emelkedések 10 %-át a vállalat anyagmegtakarítással ellensúlyozza. A vállalat dolgozóinak újítása alapján bevezetett adagolókocsis kemencekezelés és a kemence szekunderhálózat átépítése jelentős anyag- és energiamegtakarítást biztosít. Nem utolsósorban minden technológiakorszerűsítés egyAz irányítóközpont. A dolgozók munka- és szociális körülményeiben lényeges javulást hoz az ez évben augusztus 20-án átadásra kerülő új korszerű öltöző és fürdő, melyben az orvosi rendelő, büfé is helyet kap. Elindult útjára az a pályázat, melytől azt várja a vállalat, hogy még ez évben megkezdheti az új porleválasztó filter beruházását, ami megszabadítja a szép nógrádi tájat a már jellegzetes, de mégsem kívánatos szilíciumfüsttől. A napi feladatok megoldásában nagy erő rejlik a gazdasági vezetés és a politikaitársadalmi vezetés összhangjában. Ez megsokszorozza a lehetőségeket, a vállalati célok mellé állítja a dolgozókat. Bizonyítják ezt a munkaversenyeredmények, a múlt év és az 1978. évi szocialista brigádvál- lalások, azok sikerei. A vállalat vezetése tisztában van azzal, hogy a legtökéletesebben szervezett munka sem lehet végeredményben sikeres, ha a dolgozók nem érzik át feladatuk fontosságát. Fokozatosan fejlesztjük az üzemi demokrácia fórumait, melynek mozgósító ereje a vállalat napi munkájában az eredményesség záloga. A JÖVÖT illetően világos képet rajzolnak az ország ötvözőanyag— nem utolsósorban a közel 40 éves működő gyárban alakult ki ennek az ipar* nak a szakmai bázisa. — a meglevő gyár rekonstrukciója felszabadítja cs biztosítja az új kapacitások szakképzett munkaerőigényét. Sokszor vetődik fel az a kérdés, hogy a modern korban, amikor szinte naponta fedeznek fel újabb tulajdonságú anyagokat, nem szorul-e vissza az acél szerepe. Biztos hogy nem, de az is biztos, hogy az acél és más fémek, műanyagok stb. versenye fokozódik. Ez a verseny nem győzelemmel vagy vereséggel, hanem minden anyag- és gyártóipar számára haszonnal folyhat, ha lépést tart a nemzetközi haladással. Ehhez pedig a kohászat és a gépipar számára a kulcs — a kohászati és feldolgozó technológiák fejlesztése mellett — az ötvözetfelhasználás fokozása. Tekintse meg a Budapesti Nemzetközi Vásáron a SALGÓTARJÁNI * ÖTVÖZETGYÁR termékeit, a 24-es pavilonban és vegye igénybe vásári tájékoztató szolgálatunkat. Címünk: Salgótarjáni Ötvözelgyár, Salgótarján Pf.: 16. Telefon: 20-50. Telex: 229175 (X) . I
