Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)

1978-05-07 / 106. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD fj' \A.’ "M a .> * n v • XXXIV. ÉVF., 106. SZÁM ARA: 1 FORINT 1978. MÁJUS 7.. VASÁRNAP n Uöröskereszi uilögnapfa írta : Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára M ájus 8-a — a Vöröskereszt világnapja. 150 évvel ez­előtt, ezen a napon született Henry Dunant, a föld­részeket átfogó humanista mozgalom kezdeményező­ije. Ezért emlékeznek meg az idei világnapon Dunantról is világszerte. Henry Dunant személyes tanúja volt az 1859-es solferinoi csata pusztításainak. A helyszíni élmények hatására megírt „Solferinói emlék” című könyvében két nagy jelentőségű ja­vaslatot fogalmazott meg. Az egyik az volt, hogy a háború áldozatainak megsegítésére nemzeti és nemzetközi segély­csapatokat szervezzenek. A másik pedig az, hogy a kormá­nyok képviselői nemzetközi egyezményeket írjanak alá a háborúk áldozatainak védelméről. Mindkét javaslatnak nagy visszhangja volt. A segélycsapatok létrehozását sürgető ja­vaslatára 17 európai ország képviselői 1863-ban megtartották az I. nemzetközi konferenciát. Az immár 115 éves kezdeményezés még mindig hódít. Évről évre nő a Nemzetközi Vöröskereszt tagjainak száma. Jelenleg 127 országban működnek tagszervezetek, és körül­belül további 20 országban folyik új szervezetek létrehozása. A taglétszámról nincsenek pontos adataink. A világszövetség főtitkárának tavalyi jelentése 250 millió tagról tesz említést, ami a földön élő emberek mintegy 6 százalékát jelenti. A 250 millió vöröskeresztes kész segíteni a bajba jutott emberek­nél:. Megvalósult Dunant másik kezdeményezése is. A világ kormányainak többsége — közöttük hazánk is —, saját tör­vényei közé iktatta: a hadra kelt fegyveres erők sebesültjei­nek és betegeinek védelméről; a tengeri haderők sebesült­jeinek, betegeinek és a hajótöröttek védelméről; a hadifog­lyokkal való bánásmódról; és háború idején a polgári lakos­ság védelméről szóló genfi egyezményeket. A Magyar Vöröskereszt része a Nemzetközi Vöröske­resztnek. Nemzetközi munkájában kiemelkedő jelentősége van annak a támogatásnak, amit a háborúval, illetve termé­szeti csapásokkal sújtott népeknek nyújtott a segélyakciók­kal. Általában 20—25 naponként érkezik hozzánk felhívás természeti katasztrófák, illetve fegyveres konfliktusok kap­csán. A Magyar Vöröskereszt szinte minden ilyen felhívás­hoz kapcsolódott. A közelmúltban segélyeket küldtünk An­golába, Indiába, Mozambikba, Etiópiába, Libanonba, Guineá­ba. A Palesztin Vörös Félhold delegációja a napokban járt hazánkban. Tájékoztatójukból megtudtuk, hogy a palesztin nép harcát, a háborús konfliktusok sebesültjeinek ápolásá­val szinte emberfeletti erőfeszítésekkel végzi palesztin test­vérszervezetünk. Kötelességünknek tekintettük, hogy jelen­tős segélyt küldjünk számukra. Csupán az elmúlt fél évben 10 országba, 18 és fél millió forint értékben továbbítottunk segélyeket. A Magyar Vöröskereszt tavaly megtartott V. kongresz- szusa útmutatást adott hazai munkánk további fej­lesztéséhez. A kongresszus határozata kimondja, hogy ~.a Magyar Vöröskereszt sajátos programmal és önálló te­vékenységgel vesz részt a párt politikájának megvalósításá­ban: hozzájárul a társadalom humanista feladatainak meg­oldásához; elősegíti az önzetlenség, a segítőkészség emberi tulajdonságainak minél teljesebb kibontakozását; erősíti tár­sadalmunk erkölcsének szocialista vonásait; szélesíti a köz­életi aktivitás társadalmi bázisát”. A Magyar Vöröskereszt alapvető társadalmi tevékenysége: az egészség- és családvé­delem. Az egészséges életmódra nevelés, az egészségkultúra terjesztése, a betegségek és balesetek megelőzését célzó in­tézkedések támogatása és a környezetvédelem részeként szervezett tisztasági mozgalom sajátos cselekvésre ösztönzi a Vöröskereszt tagjait és aktivistáit. A családvédelmi tevékenység célja, hogy erősödjék a családi élet szocialista vonásai, hatékonyabban érvényesül­jön a család tagjainak egymás iránti felelőssége Kétségtelen, hogy a szocialista társadalom teremtheti meg leginkább a harmonikus családi élet objektív és szub­jektív feltételeit. A szubjektív tényezőkön azonban igen sok múlik. Akarunk-e, tudunk-e közösségben élő, közösségért dolgozó emberek lenni? Ezt alapvetően befolyásolja a család életmódja, a család tagjainak egymáshoz való viszonya, a csa­ládi élet minősége. A kérdéshez hozzátartozik az is, hogy tő­lünk függő körülmények esetén vállalkozunk-e gyermekek fogadására és nevelésére. Azt valljuk, hogy csak gyermekkel teljes a család közössége, amelynek összetartó erejét az em­beri egyenrangúság, az érzelmi kapcsolatok talaján álló együttélés és a gyermekek neveléséért, egészséges fejlődé­séért közösen vállalt szülői felelősség adja. De az öregek társadalmi, szociális problémáinak megoldását is elsősorban családi keretben tartjuk megoldandónak. Nyilvánvaló, hogy az öregek egy része gondozásra szorul. A szinte teljes fog­lalkoztatottság szükségessé teszi, hogy keressük e probléma intézményes megoldását. A Vöröskereszt szép feladatának tekinti, hogy ebben részt vegyen. Humanista feladataink közül talán a legnagyobb jelen­tőségű és a legnépszerűbb: a véradómozgalom. Ennek kere­tében mintegy félmillió véradó önzetlensége biztosítja, hogy minden rászoruló haladéktalanul megkaphassa az életmentő vért, illetve a különböző vérkészítményeket. Az elmúlt év­ben levett vér közel 90 százalékát térítésmentesen adták a véradók. Az V. kongresszus határozatában megállapította, hogy a véradómozgalom eredményei, a véradók áldozatkész­sége lehetővé teszi a teljesen térítésmentes véradásra való áttérést. ! A Magyar Vöröskereszt tevékenységére utaló gondola­tok és példák bizonyítják, hogy a dunanti kezdemé­nyezés Magyarországon egy jelentős tömegszervezet kereteiben érvényesül. Hazánkban több mint egymillió em­ber csatlakozott e humanista szervezethez. A különböző szin­tű vezetőségekben 80 ezer aktivista teljesít közösségi meg­bízatást. önzetlen munkájuk jelmondata: „Emberiességgel a békéért és a szocializmusért”. Mai számunkban: firezsnp televíziós beszéde VIT-hüldötteinb Tengernyi tó Anyám, édesanyám. Hétfőiéi Béke­és barátsági . hónap Az Országos Béketanács ün­nepi ülést tart hétfőn a Parla­mentben — ezzel kezdetét ve­szi a béke- és barátsági hónap gazdag eseménysorozata. Im­már hagyományosan a fasisz­ta Németország fölött aratott győzelem napjától, május 9- től egy hónapon át köszönti az ország a békét, ünnepelve a győzelem 33. évfordulóját, a függetlenséget és a szabadsá­got, soha nem múló hálával emlékezik a második világhá­borúban elesett szovjet hősök­re. Az Országos Béketanács, a Hazafias Népfront budapesti és V. kerületi bizottságának kép­viselői május 8-án megkoszo­rúzzák Budapesten a Szabad­ság téri szovjet hősi emlék­művet. Az OBT karöltve a társadalmi és tömegszerveze­tekkel, mozgalmakkal, szö­vetkezetekkel, rétegszerveze­tekkel Budapesten és a me­gyékben nagygyűléseket szer­vez. Ugyanezen a napon az or­szág valamennyi általános és középiskolájában megemlé­keznek az úttörő- és a KISZ- szervezetek a fasizmus fölött aratott győzelem évfordulójá­ról. Brigádgyűlésekre, cso­portos beszélgetésekre, vita­fórumokra, konferenciákra, klubestekre, baráti találkozók­ra is sor kerül. (MTI) Köszöntelek, édesanyám! — Kulcsár 'József felv. Sok hozzászólás, fiatalos vitaszellem KISZ-küldöttgyűlések Szerte az országban most tartják a KlSZ-küldöttgyűlé- seket, amelyeken a KISZ-bi- zottságok adnak számot az elmúlt mozgalmi év munkájá­ról, eredményeiről, valamint ez alkalommal választják meg az új bizottságokat is. Szom­baton Salgótarjánban nyolc üzemben, gyárban, intézmény­ben rendeztek küldöttgyűlé­seket, közülük négy helyszín­re látogattunk el. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek KISZ-esei közül kö­zel százan gyűltek össze a vál­lalat művelődési házában, hogy az előre kiadott írásbeli elő­terjesztést megvitassák. Laka­tos József, a nagyüzemi KISZ- bizottság titkárának szóbeli ki­egészítéséhez 22-en fűztek vé­leményt. Ponyiné Oszvald Ka­talin, a városi KISZ-bizottság munkatársa elismerően szóit az üzemi KISZ-szervezet mun­kájáról, melynek eredményét méltóképpen jelzi a KISZ kb- tól adományozott Vörös ván­dorzászló is. Szilágyi Dezső, a pártbizottság titkára a gazda­sági munkában nyújtott segít­ség hasznosságáról szólt, míg Kovács Nándor, alapszerveze­ti titkár az ifjúság nevelésé­ben történő társadalmimunka­megosztás fontosságát hang­súlyozta. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat étkezdéjé­ben nem sokkal’ nyolc óra után kezdődött meg a küldött- gyűlés. Juhász Nándor, bizott­sági titkár beszámolójában el­mondta, hogy mozgalmi mun­kájukat döntően meghatároz­za a vállalat gazdasági tevé­kenysége, amely az elmúlt év­ben érezhetően javult, s eb­be nem kis része van a KISZ- es fiataloknak. Kommunista műszakokkal, társadalmi mun­kaakciókkal veszik ki részü­ket. A beszámoló részletesen foglalkozott az eredmények mellett a gondokkal, a meg­oldásra váró feladatokkal Ezt egészítették ki a hozzászólások, Vérből Imre az ifjúsági brigá­dok tevékenységéről, az újon­nan belépő fiatalok beillesz­kedési nehézségeiről szólt. Viczián Gyula az ifjúság meg­ítélésének néhány kérdését, valamint a pártirányítás meg­valósulását taglalta. Dr. Szitt- ner András vállalati igazgató pedig a megnövekedett gaz­Kiállítás az MNK-ban A bányászai a képzőművészeiben Sok érdeklődőt csalogatott a salgótarjáni Bányász Fúvósze­nekar muzsikája szombat dél­előtt a salgótarjáni főtérre, ahol a József Attila megyei Művelődési Központ üvegcsar­nokában kiállítás nyílt meg. A Magyar Nemzeti Galéria, a Központi Bányászati Múzeum, a Nógrádi Szénbányák Válla­lat és a megyei művelődési központ rendezésében. A bá­nyászat a képzőművészetben című tárlatot nyitották meg a salgótarjáni közönség előtt. A megnyitó ünnepség a bá­nyász férfikórus rövid műso­rával és egy, a témával har­monizáló szavalattal kezdő­dött. Ezt követően Zsuffa Mik­lós, a Nógrádi Szénbányák Vállalat igazgatója köszöntöt­te a szép számban megjelent érdeklődőket, köztük a párt- és állami vezetőket, a tárlaton látható művek több Nógrád megyei alkotóját. Ezután dr. Kaponyi László nehézipari mi­niszterhelyettes mondott meg­nyitó beszédet. Méltatta a két évvel ezelőtt elindított kezde­ményezést, hogy összegyűjtöt­ték a bányászélettel kapcsola­tos alkotásokat, vállalva be­mutatásukat is. A téma törté­nete a művészetben 100 évre nyúlik vissza és nern mentes a feszültségektől, hibáktól sem. A bányászsors ábrázolá­sában. a tematika vállalásában — például az ötvenes évek se­matikus álheroikus felfogása — a hatvanas években, a bányá­szat kritikus időszakában a téma mellőzése is jellemző volt. De közben születtek időt­álló alkotások, a bányászati centrumokban élő művészek továbbvitték, továbbfejlesztet­ték a témát. Különösen érté­kes művek kerültek ki azok keze alól — és ilyen alkotók megyénkben is szép számmal voltak és vannak —, akik ma­guk is kötődtek családjuk, ro­konaik, .szülőhelyük révén a bányászok életéhez. Az ő ér­demük, hogy a képek, szobrok, grafikák fejlődésében is bemu­tatják e sok áldozattal, nehéz­séggel járó munkát — meg­örökítve a ma már túlhala­dott csákányozást és a gépek, emberek viszonyát egyaránt. Ez a kiállítás, amely része a közművelődés, a munkásmű­velődés gazdagodó folyamatá­nak, nemcsak a bányászathoz, hanem a művészethez is köze­lebb hozhatja a látogatókat. A kulturális élmény mellett a további munkához is erőt ad­hat ez a tárlat, a művészek­nek pedig kedvet ahhoz, hogy értő, elemző módon jelenít­sék meg a bányászéletet — ez­zel a kívánsággal fejezte be megnyitóját a nehézipari mi­niszterhelyettes.- Végül a részt­vevők megtekintették a sok­színű anyagot. dasági követelményeknek va­ló megfelelésről, illetve a fia­talok ez irányú teendőiről szólt. A BRG salgótarjáni gyár­egysége KISZ-esei a zagyva- pálfalvi ifjúsági házban tar­tották küldöttgyűlésüket, me­lyen Kovács László titkár mondta el az elmúlt évi tevé­kenység tapasztalatait. Meg­állapította, hogy a KtSZ-tagok döntő többsége eredményesen dolgozott, alapvető feladatá­nak tekintette a gazdasági'épí­tőmunkában való részvétel.. A gyáregység nagyfokú ter­melésnövekedése azonban né­ha szervezetlenséget, hiány os­ságokat is szült, amelyek nem hagyták érintetlenül az ifjúsági szervezetet sem. Például az elmúlt évben 270 új dolgozó került a gyáregységhez, míg 206-an távoztak. Mindezek mellett eredményes munkát végzett a BRG KlSZ-bizottsá- ga. Így vélekedett Tersztyánsz- ki Rudolf, a KISZ Nógrád me­gyei bizottságának titkára is, aki hozzászólásában a mozgal­mi munka hatékonyságának, a tagépítő munka jelentőségének kérdéseiről is szólt. Bata Ist­ván, a helyi pártvezetöség tit­kára, a párttagépítés és az ideológiai nevelés helyzetéről beszélt. A salgótarjáni síküveggyári ban Dobrádi László tartotta a beszámolót, amelyben elmond­ta, hogy a KISZ-bizottság a legutóbbi mozgalmi évben is kiemelt feladatként végezte a gazdasági teendőket. S mint ' ahogy Juhász András, a városi KISZ-bizottság munkatársa is értékelésében megállapítot­ta a síküveggyáriak a város KISZ-szervezetei közül az egyik legeredményesebb mun­kát végezték. Bizonyítéka en­nek, hogy színvonalasabbá vált az ifjúsági versenymozgalom valamennyi formája, kiemel­kedően dolgozott az FMKT- csoport, és a KISZ-esek véd- nökségvállalással segítik a fi­atal szakemberek felkészíté­sét az új technológiák befoga­dására. Ezután hozzászólásaik­kal többen kiegészítették a be­számolót, illetve véleményeik-' kel minősítették azt. A beszámoló megvitatása után — mind a négy helyszí­nen — tizenöt fős KISZ-bi- zottságot választottak, illetve: a titkárokat tisztükben meg­erősítették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom