Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)
1978-05-31 / 126. szám
Balassagyarmaton, a Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat üzemében az egyik legeredményesebben dolgozó szocialista brigád az ezüstkoszorú viselésére jogosult Németh Ferenc vezette kollektíva. A hús feldolgozását, a csontozást szalagszerű munkában végzik. Teljesítményük, az általuk készített húsáru minősége egyenletes, kifogástalan. Közöttük többen Kiváló dolgozó címet is elértek, így Mester Henrik szakmunkás, aki évtizedes tapasztalatait, szakértelmét kamatoztatja a brigádban. — ki HÁTTÉR A magyar mezőgazdaság mai felpezsdült állapotában, átlagban számítva naponta háromszázmillió forintnyi értéket bocsát ki. Ám ehhez ugyancsak naponta 180 millió forint értékű ipari terméket igényel. Ennek a bizonyos 180 millió forintnyi értéknek előállítási helyét nevezzük ipari háttérnek. A fogalom mindig létezett, de igazi jelentősége a korszerű nagyüzemi mező- gazdaságban bontakozik ki. Mert a mai mezőgazdaság igénye nem olyan, hogy ha van, jó ha nincs, akkor is lesz va. lahogy. Mert ebből a 180 millióból néhány ezer forint értékű ipari termék hiánya is pótolhatatlan veszteségeket okoz. hat. A népgazdaság egészének körforgásán, vagy politikai fogalmazásában a munkás-paraszt szövetségen belül tehát meghatározóvá nőtt a mezőgazdaság iparcikkekkel való ellátásának szerepe. Éppen a korszerűséget mutatja az is, hogy az ilyen cikkek előállítása ma már nem a „mezőgazdaság meg. segítése”, hanem az ipar egyik jó hasznot hozó tevékenysége. Az ipari háttér fogalma ismert, azonban elsősorban a gépiparra szoktuk alkalmazni. Nem mindig dicsérően. A mezőgazdasági eszközellátásban — az alkatrészekről nem is beszélve — millió forintos nagygép ugyanúgy szerepel a hiánylistán, mint a kiskertekbe szükséges harminc forintos szerszám. Az ellátás zökkenőit panaszolva könnyen megfeledkezünk a mezőgazdaság másik háttériparáról, a vegyiparról. Pedig ennek tevékenységéről szólva módunkban áll, hogy egyértelműen dicsérjük. Ha vegyipari hiánycikkekről beszélünk, akkor a panasz mögött többnyire a kereskedelmi hálózat fogyatékosságai húzódnak meg. Van, csak nem tartják, vagy a jövő héten már az üzletben is lesz. A magyar vegyipar kétszeresen is példát mutatott a mezőgazdasági termelés korszerűsítésében. Amikor a ma már kiteljesedett, hatalmas fejlődés kezdődött, akkor az országos vezetés a műtrágyagyártást helyezte a rangsor élére, még annak árán is, hogy ily módon a műanyagipar kicsit háttérbe szorult. A legnagyobb PVC-gyártó kapacitások még csak mostanában lépnek be, vegyipari üzemeink pedig évtizede, sőt régebben milliónyi tonnás tételekben zúdítják a műtrágyát a földekre. Mégpedig mind igényesebb kivitelben és csomagolásban. Tíz év alatt tízszeresére növekedett hazánkban a műtrágya-fölhasználás. Itt az ipari háttér érdemét nem kisebbíti az a tény sem, hogy közben megnövekedett az import aránya. Ez ugyanis azt mutatja, hogy a vegyipari külkereskedelem is elsőrendű célkitűzésnek tartja a mezőgazdaság kiszolgálását. És a műanyagipar fejlődése is szolgál mezőgazdasági célt, hiszen éppen mostanában helyeztek üzembe egy méregdrága gépsort, amely még alkalmasabb fóliát gyárt, amit a primőrtermelők használnak. Említettük, hogy van másik vonal is. Ez pedig a finom- vegyipar. Hazai gyógyszergyáraink különösebb állami ösztönzés nélkül, elsősorban a jó üzletet és a nagy felvevőképességű piacot látva kezdték el a mezőgazdasági rendeltetésű cikkek gyártását. Ezek: növényvédő szerek, állatgyógyászati cikkek és a korszerű takarmányozáshoz szükséges finomvegyipari termékek, úgynevezett premixek. Van már olyan gyógyszergyárunk, amelynek termékeiben közel ötvenszázalékos arányt képviselnek a mezőgazdasági cikkek. Mégpedig úgy, hogy a gyár milliókat (dollárban) áldoz licencek vásárlására és kutatói kapacitását is jórészt ennek a profilnak fejlesztésére állítja. Így jutottunk el odáig, hogy ma a nagyüzem agronómusa bizonyos lehet abban, hogy a szükséges műtrágyát meg tudják vásárolni, sőt variációkat is dolgozhat ki, hogy ilyen vagy olyan készítményeket alkalmazzon-e. A kiskerttulajdonos pedig, ha bemegy mondjuk a salgótarjáni szaküzletbe és elmondja mi veszélyezteti növényeit, akkor az apróbb-nagyobb zacskók, flakonok és dobozkák légiójából választják ki számára a megfelelő, kistételű, használati utasítással ellátott gyártmányt. Feltétlen dicséret illeti ezért a hazai vegyipart, és nagyon jó lenne, ha belátható időn belül ugyanilyen elismerően írhatnánk a magyar gépiparról, vagy a mezőgazdaság igényeit kielégítő gépipari importőrökről is. f. b. , 80 éves a BTA Nyolcvan évvel ezelőtt adta ki első, kézzel írott bulletin- iát a bolgár hírügynökség, a BTA. Ez volt a világ második állami hírügynöksége. Működésének első éveiben főként a cári család életéről tudósított. Az első világháború alatt azonban már politikai híreket is nagy számban tett közzé. Ez az ügynökség hozta elsőnek az Októberi Forradalom hírét Bulgáriában, ami az akkori igazgatónak, a neves bolgár publicistának, Joszif Herbstnek volt köszönhetőA második világháború idején a szigorú cenzúra ellenére valósághűen igyekeztek az ügynökség munkatársai képet adni az eseményekről. Ma a BTA kapcsolatot tart a világ legjelentősebb hír- ügynökségeivel: a TASZSZ- szal, az AFP-vel, az AP-vel, a UPI-val, a ReuterTal, valamint több mint 60 nemzeti ügynökséggel. A külföldre irányuló tájékoztatás több nyelven történik. Elsősorban oroszul, de ezenkívül öt adása van a BTA-nak spanyol, angol és francia nyelven. Heti bulletint adnak ki oroszul, spanyolul, angolul, franciául és németül- A híranyagokat a BTA fotóosztálya gazdag képanyaggal illusztrálja. 1962 óta a BTA vezérigazgatója Loszan Sztrelkov, a neves újságíró és író, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja. Tervszerűen halad a munkásosztály helyzetére hozott párthatározat végrehajtása Tapasztalatok a Volán 2. számú Vállalatnál A párt Központi Bizottsága által a munkásosztály helyzetének javítására hozott határozat sikeres végrehajtására számos intézkedés történt a Volán 2. sz. Vállalatánál. A vállalati pártbizottság, a gazdasági vezetés, a KISZ- és a nőbizottság külön is rögzített munkatervben határozta meg feladatait, s annak végrehajtására rendszeresen visszatér. Ez történt a vállalat pártbizottságának legutóbbi ülésén is, ahol a határozat eddigi megvalósításáról, a további feladatokról László István igazgatóhelyettes, mint a párt- bizottság gazdaságpolitikai munkabizottságának vezetője adott számot. Munkatársunk a pártbizottság megállapításairól beszélgetett László Istvánnal. — . vállalati pártbizottság intézkedési tervére épülően a gazdaságvezetés, a KISZ- és nőbizottság külön is rögzítette a vállalatnál dolgozó munkások helyzetének, társadalmi szerepének fejlesztését szolgáló feladatokat. Hogy mi indokolta a Központi Bizottság határozatának ilyen körültekintéssel történő feldolgozását, helyi értelmeztetését? Vállalatunk dolgozóinak tevékenysége közvetve befolyásoló tényező más üzemek, vállalatok, intézmények munkájára. Például a munkásszállító autóbuszok vezetőinek pontossága, magatartása hangulati tényezők forrása lehet. Megyei szinten a kiemelt nagyüzemek közé tartozunk, éppen a megyében elfoglalt helyünk, szerepünk, gazdasági és társadalompolitikai súlyunk alapján. Ma már elmondhatjuk, hogy 1974-től, a határozat megjelenésétől, vállalatunk jelentős fejlődésen ment át. — Mi jellemzi a fejlődést? — A munkásosztály helyzetére hozott határozat - után 1970-hez képest a munkások átlagbére 7 év alatt 43,7 százalékkal emelkedett. Elértük, hogy a forgalmi utazó dolgozók körében a törvényes munkaidő az iparban foglalkoztatottakhoz hasonlóan alakult. Ez azt jelenti, hogy amíg 1970-ben átlagosan havi 260 órás volt a foglalkoztatási idő, jelenlegi az idei év első negyedévét figyelembe véve 195 órára csökkent. Megvalósult az a bérpolitikai célkitűzés, hogy a munkás kategóriába tartozó állomány közül kiemelt volt a karbantartó munkások bérfejlesztése. Ez 7 év átlagában 57,7 százalék, évente átlagosan 8 százalék feletti. Természetesest szólhatnék arról, hogy megvalósult az év végi differenciált részesedés, rendszeressé vált a jó munka magasabb szintű díjazása, fokozott figyelmet fordítottunk a szocialista munkaverseny elismerésére. A béren kívüli juttatások közül emelkedett a vállalati szociálpolitikai támogatás mértéke. Kedvezően fogadták vállalatunk dolgozói a központi munkáslakás-építési akciók támogatását. Vállalatunknál saját erőből évenként 6—800 ezer forint kamatmentes kölcsönt biztosítunk dolgozóinknak. Ezen túlmenően igen jelentős a családiház-építés- hez biztosított fuvardíjkedvezmény. Ennek évenkénti összege csaknem négyszáz- ezer forint. Megemlíthetném a jóléti, szociális és kulturális juttatásokat, azok közül is kiemelten a vállalati üzemeltetésű üdülők kialakítását, például Hevesen, vagy Hajdúszoboszlón, sőt ez évtől Berekfürdőn áll saját és bérelt üdülőnk a munkáscsaládok rendelkezésére. — Hogyan értékelte a párt- bizottság a kádermunka jelenlegi helyzetét? — A vállalati intézkedési tervben megjelölt alapvető célok megvalósulása eredményeként a munkások között végzett pártépítő és kádermunka helyzete kedvezően alakult a határozat óta. Az elmúlt négy évben növekedett a munkások részaránya az új párttagok között. Néhány számot mondanék erről. Amíg a legutóbbi választások előtt a pártbizottságban 16 volt a munkások száma, addig most 23. Az alapszervezeti vezetőségekben 15-ről 24-re növekedett a munkások száma. Növekedett az arányuk a nagyüzemi párt-végrehajtóbizottságban. Ugyanezt mondhatom el a gazdasági területről is. Ennek bizonyítására, a vezetői tisztség betöltésének segítésére megemlítem, hogy szervezett tanfolyamokra vállalatunk 34 munkást iskolázott be. Elmondhatom, hogy mivel erősödött a munkások részvétele a vezetésben, ez segítette az üzemi demokrácia továbbfejlesztését az egész vállalatnál. Például az igazgatói tanácsunkban öt munkásképviselő vesz részt. Azt is hozzá kell tennem, hogy vállalatunk több mint ezernyolcszáz munkásának döntő többsége becsületes, szakmáját szerető, felkészült dolgozó. Csak áldozatos munkájukkal érhettük el, hogy az évi közel ötvenmillió utast, illetve a több mint 4,5 millió tonna árut zavartalanul elszállíthattuk. — Miben határozta meg a pártbizottság a vállalat előtt álló további feladatokat? — A munkásosztály helyzetével foglalkozó párthatározat —, amely nem egy a sok közül — minden vezetőre komoly kötelezettségeket ró. Itt emelem ki, amint pártbizottságunk is tette, Központi Bizottságunk 1978. április 19— 20-i ülésének határozatát, amely a végrehajtásban, a szubjektív feltételek biztosításában, a határozatok következetes megvalósításáért érzett felelősséget helyezi előtérbe. Ez számunkra is meghatározó az elkövetkezendő időkben. Ezért a fő célkitűzéseinket röviden így foglalnám össze. A kulturáltabb, gyorsabb és a még biztonságosabb utazási és szállítási fe’tételek megteremtése. A vállalati munka tervszerűbbé tétele, a vezetési színvonal további növelése, a belső mechanizmus korszerűsítése, a döntések végrehajtásának következetes számonkérése, az ellenőrzés hatékonyságának növelése. Ezért a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat érdekében tovább kell fokozni az általános politikaiszakmai képzés és továbbképzés rendszerességét, terv- szerűségét. Ezzel megalapozottá válik párthatározatunk sikeres megvalósítása vállalatunknál is — fejezte be a beszélgetést László István. Somogyvári László 4 közkedvelt villamos A Német Demokratikus Köztársaságban a legfontosabb városi közlekedési eszköz továbbra is a közkedvelt villamos. Jelenleg a villamosok naponta három és fél millió utast szállítanak. A 27 város és község sínhálózata 1600 kilométer hosszú és a 147 villamosvonalon 4400 motorkocsi és pótkocsi közlekedik. A korszerű csehszlovák Tatra-villamosok beváltak a közlekedésben: még ebben az évben a 2000. kocsit is leszállítják Csehszlovákiából, Az ország közúti közlekedésében foglalkoztatottak 61 százaléka, 28 000 dolgozó, a villamosvasútnál dolgozik. A menetjegyárak minden nyilvános közlekedési eszközön évek óta változatlanok maradtak. A jegy ára egy vonalon 20 pfennig. Vasúti kocsik — autóknak Minden gépkocsigyártó vállalat megválasztja termékei szállításának módját. Egyes cégek különleges közúti járműveken szállítják termékeiket, a Kamaz és a Lada gépkocsikat például speciális hajókon szállítják. Á legtöbb gyártó azonban a hagyományos formát, a vasúti szállítást alkalmazza- A csehszlovák Ceská Lipa-i vagongyár is megkezdte a személyautók szállítására alkalmas különleges vasúti teherkocsik gyártását. Lengyel üzletfelek megrendelésére a gyár dolgozói az idén 400 ilyen vagont gyártanak, amelyeken a Fiat 125p és 126p személyautókat szállítják. Az új típusú vagon a Fiat 126p szállítására a legalkalmasabb. Ezeket a gépkocsikat ugyanis keresztben is el lehet helyezni a vagonban, s ily módon még- egyszer annyi személyautó szállítható rajta, mintamenynyi Fiat 125p személygépkocsi. Pásztóiak a zöldségellátásért Napjainkban az életszínvonal emelkedése, valamint a korszerű táplálkozás igénye megkívánja a primőrök fogyasztási idényének meghosz- szabbítását, illetve mennyiségének növelését. Így e fontos népgazdasági igénynek tesznek eleget a pásztói Béke Termelőszövetkezet kertészetében. A nagyközség határában, a Zagyva folyó partján sorakoznak a hatalmas fóliasátrak. A kertészet két hektár, ebből négyezer négyzetméter fűlött terület, s a többi hideghajtatá- sú. — Árbevételi tervünk 2,3 millió forint — mondja Macz- kó Jenőné, kertészeti ágazatvezető. — Az elmúlt évhez képest sokat javult a műszaki ellátottságunk. Kaptunk táp- kockakészítőt, kerti traktort, s egy új léghevítő berendezést. Az idén már 20—25 ezer darab tápkockás korai paradicsom- és paprikapalántát adtak el kistermelőknek, szakcsoportoknak fólia alá. Negyedmillió darab kelkáposztapalánta szállítására szól szerződésük, amit a nagybátonyi tsz-szel kötöttek. A hidegtűrő, első hasznosítású saláta szedése április lóén kezdődött, s 20-ra befejeződött. A helyén már jól fejlett, zöldellő uborka virul. A katonásan sorakozó fejeská- poszta-tövek lenyűgöző látványt nyújtanak a szemlélő- dőknek. — Május 13-án kezdődött a zöldpaprika szedése — mondja az ágazatvezető, miközben sétálunk a leboruló paprika- bokrok között. Az áttetsző fólián keresztül a nap sugarai serkentik a paradicsom virágát, termését, amit június közepétől kezdenek árusítani. A hideghajtatású paprikán, paradicsomon, uborkán kívül helyet kapott a sárga- és görögdinnye is. Mindezek után. utóhasznosításként konzervuborkát termelnek, amit a ZÖLDÉRT-nél értékesítenek. Szabadföldi termesztésre 25 hektár áll rendelkezésre. Ebből három hektáron zellert, két hektáron káposztát, tíz hektáron sütőtököt, és ugyancsak 10 hektáron diny- nyét termesztenek. A kertészetben primői termesztő szocialista brigád dolgozik, mintegy huszonötén. Az idén elnyerték a szocialista címet, s a vele járó háromezer forint pénzjutalmat. Vállalásuk között szerepel: húsz óra társadalmi munka, a telep szebbé tétele, valamint a növényvédelem fokozása. K. I. Vízlervek a szénbányáktól A Nógrádi Szénbányák tervezői a szakmaági feladatok megoldása mellett egyéb tevékenységet is folytatnak. Mind a vállalat, mind a különböző szervek számára előnyös tervezői tevékenység már hosszú időre visszamenőleg gyümölcsöző; számos megyei beruházás kivitelezésének megvalósulása tulajdonítható nekik is. E munkájuk eredménye, hogy a lakosságot érintő karancsaljai törpe vízmű tervét már az első negyedév végén átadták a megrendelőknek, s a második negyedévben sor kerül a ka- rancslapujtői és a karancs- berényi hasonló jellegű létesítmények tervdokumentációinak szállítására is. NŐGoÁ&—-1278. május 31., szerda a \
