Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)

1978-05-24 / 120. szám

Megnyílt az ENSZ- közgyíílés 10 ülésszaka A külügyi bizottság ülése Az országgyűlés külügyi bi­zottsága Gyenes András el­nökletével kedden, a Parla­mentben ülést tartott és meg­tárgyalta az európai biztonság és együttműködés helyzetét. A bizottság meghallgatta és meg­vitatta Nagy János külügymi­niszter-helyettes tájékoztató­ját. Brxesinski Tokióban Flesch István, az MTI tudó- litója jelenti: Zbigniew Brzezinski, az amerikai -elnök nemzetbizton­sági (kínai látogatása után) főtanácsadója kedden délután ismertette Fukuda Takeo ja­pán kormányfővel pekingi lá­togatásának tapasztalatait. A találkozóról a japán külügyminisztérium adott tá­jékoztatást. Eszerint az elnöki főtanácsadó az Egye­sült Államok és a Kínai Nép- köztársaság kölcsönös kapcso­latainak problémakörén kívül a kínai vezetőkkel áttekintette a nemzetközi kérdések széles skáláját. Ezek sorában minde­nekelőtt az amerikai—szovjet viszony alakulását vitatta meg velük. Kitértek továbbá Kína és a Szovjetunió kapcsolatai­ra, valamint a közel-keleti, az afrikai és a Koreai-félszigeten előállt helyzetre. Ugyancsak szóba került Kína és Japán kapcsolatainak jövője. Ez utób­biról szólva Brzezinski elmon­dotta Fukudának, hogy a pekingi vezetők erőteljesen szorgalmazták a függőben le­vő béke- és barátsági szerző­dés megkötését. A megvitatott nemzetközi kérdések közül sokban amerikai—kínai nézet- azonosságot állapítottak meg, de a vélemények jelentős mértékben eltértek a koreai kérdés megítélését illetően. „Vörös Brigádok'* Űjabb rejtekhely r 'Az olasz nyomozó szervek a „Vörös Brigádok” újabb rejtekhelyét fedezték fel hét­főn éjjel Róma tengerparti üdülőhelyén, egy ostiai villá­ban. Sikerült rábukkanni egy olyan búvóhelyre, amelyet a „Vörös Brigádok” tagjain kí­vül egy másik terrorszervezet, a nápolyi székhellyel műkö­dő „NAP” (Fegyveres Prole- I tár Osztagok) terroristái ha­dianyag-utánpótlási központ­nak használtak. A házkutatás­kor nagymennyiségű hadi­anyagot, két géppuskát és egy golyószórót, valamint „Vörös Brigádok” és „NAP” aláírás­sal propagandaanyagokat ta­láltak. A hétfő éjszakai akcióban — ellentétben a rendőrség múlt csütörtöki rajtaütés- szerű támadásával —, ami­kor több személyt sikerült le­tartóztatniuk —, a hatóságok­nak ezúttal nem sikerült to­vábbi terroristákat vagy ve­lük kapcsolatban álló polgári személyeket kézre keríteni­ük. (MTI) New Yorkban kedden- este megnyílt az ENSZ-közgyűlés 10. rendkívüli ülésszaka, amely — a világszervezet tör­ténetében először — teljes egészében a leszerelés prob­lémájának szenteli munkáját. Carlos Ortiz de Rozas nagy­követ, az 54 tagú előkészítő bizottság elnöke jelentése ke­retében, mintegy 70 oldalas tervezetei nyújtott be, amely — elfogadása esetén — a lesze­relési ülésszak záródokumen­tuma lesz. Ez az okmány, amelyet — a beterjesztett ja­vaslatokkal — két kötetbe foglalt kétezer oldalas mel­léklet egészít ki, a követke­ző hetekben megszabja az általános vita, majd a szöve­gező munka szerkezeti-tartal­mi medrét. A megnyitó ülésen Kurt Waldheim, az ENSZ főtitká­ra mondott beszédet. Felhív­ta a figyelmet az emberiség „önpusztító kapacitásában” rejlő veszélyekre és arra, hogy az emberi és anyagi erőforrások ilyen arányú fegyverkezési felhasználása késlelteti és akadályozza a nyomor, az éhínség és a gaz­dasági egyenlőtlenség felszá­molását. Ali Ahmed Nasszer Anter, a Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaság Nemzeti Frontja Egyesített Politikai Szervezete Központi Bizottsá­gának tagja, a JNDK honvé­delmi minisztere, Czinege La­jos vezérezredes, honvédelmi miniszter meghívására ked­den, katonai küldöttség élén hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Czinege Lajos, Anvar Szadat egyiptomi ál­lamfő kedden Kairó melletti rezidenciáján. sajtóértekezle­tet tartott a helyi és a kül­földi sajtó képviselőinek a vasárnapi népszavazás meg­rendezésének okairól, mint­egy kétórás beszámolója azonban nem tartalmazott új elemet a referendumot meg­előző kampányhoz képest. Az elnök gyakorlatilag csak megismételte az ellenzék, fő­ként a baloldal ellen felho­zott vádakat, amelyek alap­ján megfogalmazták a refe­rendumra bocsátott elveket a „nemzeti egység és a társa­dalmi béke védelméről” Szadat a népszavazást az „egyiptomi demokrácia útjá­nak fordulópontjaként” érté­kelte. Az ENSZ főtitkára áttekin­tést adott a fegyverkezés­korlátozási megállapodások­ról és a ma is folyó tárgyalá­sokról, de az elért eredmé­nyeket szerénynek minősítet­te és rámutatott, hogy a foko­zódó fegyverkezési verseny egyre növeli a bizalmatlansá­got és a feszültséget. „Ennek az ülésszaknak mindenekelőtt közös megértésre kell jutnia az előttünk álló alternatívák tekintetében és meg kell kí­sérelnie egy olyan akció- program kidolgozását, amely a legszélesebb nemzetközi el­fogadásra számíthat” — mon­dotta a főtitkár. A csaknem hathetesre ter­vezett rendkívüli ülésszak el­nökévé a jpgoszláv Lazar Mojszovot választották meg. A mandátumvizsgáló bizott­ság megválasztása után szer­vezeti és ügyrendi kérdéseket tisztáztak, majd elfogadták a rendkívüli leszerelési ülés­szak napirendjét. Az első munkaülés szerdán délután lesz. Ekkor hangzik el Vésze­im Gyuranovics jugoszláv kormányfő, majd Walter Mondale amerikai alelnök beszéde. (MTI) valamint a Honvédelmi Mi­nisztérium katonai tanácsá­nak tagjai, a néphadsereg több tábornoka, tisztje kö­szöntötte. Jelen voltak a Bu­dapesten akkreditált katonai és légügyi attassék is. Czinege Lajos délután hi­vatalában fogadta Ali Antert, és megkezdődtek a magyar néphadsereg vezetői, s a je­meni katonai küldöttség kö­zötti hivatalos tárgyalások. (MTI) A baloldal „bűnlajstromát” felsorolva, hosszan beszélt az 1977. januári véres esemé­nyekről. Kijelentve, hogy „a baloldal vezetői ettől a dá­tumtól kezdve, saját sorsu­kat írták meg”. Élesen tá­madta, „az egyiptomi népben mélyen gyökerező hit tagadá­sát terjesztő marxistákat” és azzal vádolta őket, hogy „osztálykonfliktust szítanak” a nép körében. A főként belső használatra szánt — arabul elhangzó — sajtóértekezleten, amelyen a sajtó képviselőin kívül szá­mos neves egyiptomi közéleti személyiség és író is részt vett, a kairói lapok előzetes közlésével ellentétben az el­nök nem tért ki külpolitikai témákra. (MTI) Hazánkba érkezett a JNDK honvédelmi minisztere Ssadat sajtóértehedété Vádak a baloldal ellen Parisai csúcsértékedet Afrikaközi intervenciós erőt kívánnak létrehozni A francia ejtőernyősök fel­váltására létrehozandó afrika­közi intervenciós erő kérdése állt azoknak a megbeszélések­nek a középpontjában, ame­lyeket Giscard d’Estaing fran­cia köztársasági elnök folyta­tott hétfőn délután és kedden délelőtt a francia—afrikai csúcsértekezlet alkalmából Párizsba érkezett állam- és kormányfőkkel, külön-külön fogadva őket. Gnassingbe Eyadéma togói elnök a Giscard d’Estaingnel folytatott megbeszélés után ki­jelentette, hogy a záróülésen Mobutu zairei államfő jelen­létében vitathatják meg ezt a kérdést. Eyadéma szerint az intervenciós erőben részt vevő afrikai országok mindegyike lehetőségeihez képest járulna hozzá a terv megvalósításá­hoz, s természetesen szükség lenne a francia hadsereg tech­nikájára. A Moussa Traore mali el­nökkel, Felix Malloummal, a Csád legfelsőbb katonai taná­csa elnökével és Albert Rene­vel, a Seychelles-szigetek ál­lamfőjével folytatott megbeszé­léseken általánosságban volt szó a „biztonság” kérdéséről. Giscard d’Estaing kedden reggel fogadta Seewosagur Ramgoolam mauritiusi és Edouard Nzambimana burun­di miniszterelnököt is. (MTI) 2 NOGRAD - 1978. május 24., szerda Havanna a VIT városa Egymillió új munkahely Egymillió vietnami lakos Ju­tott munkahelyhez 1977-ben. A foglalkoztatottak száma a mező- gazdaságban, erdészetben és ha­lászatban 12,4 millióra, az ipar­ban és az építőiparban 3,5 mil­lióra nőtt. 1975-ben, a háború be­fejezése után körülbelül ötmillió munkanélküli volt az országban. A helyzetet súlyosbítja a nagy népszaporulat, amely eléri az évi 3 százalékot. A társadalmi-politi­kai intézkedések eredményekép­pen az átlagéletkor növekszik és csökken a gyermekhalandóság. Az országban évente mintegy 850 000 fiatal keres munkát. A Vietnami Kommunista Párt IV. kongresszusa hosszú távú tervet dolgozott ki a munkanélküliség leküzdésére. A terv a munkaerő átirányításán és új gazdasági köz­pontokba való áttelepítésén ala­pul. Kétezerig az ország 75 mii-, lió lakosa közül az új területe­ken legalább 10 millió ember ta­lál majd új otthonra és biztos megélhetésre. Az ilyen politika lehetővé teszi az ország termé­szetes adottságainak jobb kihasz­nálását. Pillanatnyilag Vietnam 13 millió hektár megművelhető területéből mindössze 5,5 millió hektárt művelnek. Szabadtéri szoborkiállítás A természet csodálatos kinccsel, fehér üledékes mész­kővel ajándékozta meg a román Kárpátok keleti lejtő­inél fekvő tájat. A lakosság körében nemzedékről nemze­dékre öröklődött a kőfaragás mestersége; a hajdani névte­len művészek számos alkotá­sa látható ma a fintinrecei parasztszobor-múzeumban. 1970-ben Buzau város kör­nyékén, a fenyvesekben meg­alakult a román szobrászok szabadtéri művésztelepe. Az első csoport egy hónapig dol­gozott a szabad ég alatt. A munkájuk eredményeképpen létrejött tucatnyi kőszobor képezte a későbbi sajátos stu- diókiállítás, a magurai „sza­badtéri szoborkert” alapját. Az itt készült több mint száz alkotás nem egy darabja ér­tékes állami dijat kapott. Az egyik alapító tag, Ghe- orghe Coman így beszél a mű­vésztelepről: Minden szüksé­ges felszerelést megkapunk, még az emelődarut is. A hely­beliek segítenek a bányából ideszállítani a követ, sőt hasznos tanácsokkal is ellát­nak, hisz végső soron ők az ősi kőfaragó mesterség örökö­sei. • A magurai kiállítás a kor­társ román szobrászat legszé­lesebb körű seregszemléje. Az itteni műalkotások különös sajátossága, hogy csodálatos egységet alkotnak, harmoni­zálnak a festői környezettel. Coman egy hatalmas fehér kőtömböt mutat. Következő szobrának anyagát a hét kilo­méternyire fekvő bányából szállították ide, ahol valami-' kor a Szarmata-tenger aljza­ta volt . . , Lengyel mezőgazdaság Legyen mindig elegendő alkatrész! A mezőgazdasági gépek al­katrészellátása nemcsak len­gyel probléma, küzd ezzel sok más szocialista ország is. De, mert Lengyelországban az időjárás különösen szeszélyes, és még egy-egy országrészen belül is rendkívül változatos a talaj minősége, a traktorok és más mezőgazdasági gépek gyakrabban hibásodnak meg, az alkatrészek hamarabb mennek tönkre. Általános je­lenség, hogy az amúgy Is fe­szes tervet teljesítő gépgyárak nem szállítják időre az alkat­részeket. A lengyel mezőgaz­daságban körülbelül 430 ezer traktor, 20 ezer gabonakom­bájn, 340 ezer traktorpótko­csi dolgozik, a kisebb gépeket nem is számítva. És a gépek száma évről évre egyre több lesz. A meghibásodott traktorok és gépek javításával a mező- gazdasági műszaki szolgálat műhelyei és az állami gépál­lomások foglalkoznak: össze­sen mintegy 400 a számuk, ahol 50 ezer szakmunkás dol­gozik. A meghibásodott alkat­részek javítására az utóbbi években széles körű, ipari jel­legű regenerációs technológiát alakítottak ki. Jelenleg már az a gyakorlat, hogy az el­romlott egységet jóra cserélik, a kiszerelt hibás alkatrészeket pedig egy külön erre a célra kijelölt műhelyben javítják meg. A tapasztalatok szerint a felújított alkatrész élettar­tama nem rövidebb, mint az újé. Az elmúlt évben a me­zőgazdasági gépek komplex regenerációs költsége 1,4 mil­liárd zloty volt, ha újonnan vették volna meg az alkatré­szeket, legalább 3 milliárd zlotyba kerültek volna. Pil­lanatnyilag több mint 500-fé- le alkatrész javítására készül­tek fel a műhelyek, de az igé­nyek együtt nőnek a mező- gazdaság gépesítésével. A ter­vek szerint 1990-ben a lengyel mezőgazdaságban 850 ezer traktor, 260 ezer teherautó és 60 ezer kombájn dolgozik majd. A szakemberek számí­tása szerint addigra a műsza­ki szolgálatnak 12,5 milliárd zloty értékű alkatrész javítá­sára kell felkészülnie. A mongol „zurháj ’9 Á mongol nép nagyban hozzájárult a közép-ázsiai ci­vilizáció fejlődéséhez. A X. században már ismerték az aritmetikát, és szoros kapcso­latban álltak más ázsiai or­szágok tudósaival. A matema­tika és a csillagászat fejlődé­sében nagy szerepet játszott a „mongol zurháj”, a négy év­szak szabályszerű ismétlődé­sén alapuló matematikai al­goritmus. A zurhájt, amely minden tárgyat és jelenséget számok­kal fejez ki, ősidők óta hasz­nálták naptárak készítésénél, a csillagok és bolygók moz­gásának meghatározásánál, a nappalok és éjszakák hosszá­nak mérésénél és mindenféle, a köznapi élettel kapcsolatos számításoknál. Az égitestek mozgásának és kölcsönös helyzetének megfigyelése újabb ismeretekkel gyarapí­totta a csillagászatot. A matematikai számításo­kat a teknőspáncél alakú zur- hájtáblán végezték, melyen 12 — állatfigurákkal díszített — hatalmas pikkely jelképezte a 12 éves ciklust. A zurhájtábla segítségével már a XIII. szá­zadban elvégezték a négy számtani alapműveletet, más — algebrával, geometriával, trigonometriával és csillagá­szattal kapcsolatos — számí­tások mellett. A matematika és csillagá­szat történetében fontos sze­repet játszik a zurhájnaptár. A zurhájmódszer szerint ki­számították hét bolygó, vala­mint a nap, a Hold, és 28 csillag helyzetét és mozgását. Ezzel egyidőben a bolygók és a csillagok egymáshoz viszo­nyuló helyzetét is vizsgálták. A matematika egykori mű­velői egész sor olyan felad­ványt és találós kérdést öt- löttek ki, melynek megoldása gyors észjárást és nagy találé­konyságot igényel. Sok közü­lük nagyon hasonlít az orosz, kínai, indiai, tibeti és görög feladványokra. Az egykori mongolok geo­metriai ismereteiről tanúsko­dó' adatok több különböző forrásban szerepelnek. A zur- hájmódszerrel ki tudták szá­mítani a különféle geometriai idomok területét és péhány mértani test térfogatát. A matematika történetének tanulmányozása ugyan még gyerekcipőben jár Mongóliá­ban, de a további kutatások minden bizonnyal sok érdekes adatot szolgáltatnak majd a világ matematikatudományár nak fejlődéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom