Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)
1978-05-24 / 120. szám
Minőségés posíció 1 Ha az újságíró a külföldön működő kereskedelmi kirendeltség irodájában találomra kiválaszt néhány aktát a polcról — úgyszólván perceken belül pontos képet kap gazdasági problémáink egy részéről. Levelezések, kimért, és izgatott hangú telexek, följegyzések sorakoznak egymáson: egyetlen aprócska ügy dokumentumai. Mindössze annyit rögzítenek a tények, hogy egy magyar vállalat megígérte, szerződésben elvállalta a nem túl nagy tétel bor szállítását, óm ezt a szerződést nem tudta teljesíteni. Több hetes, hónapos késésbe került, s emiatt üzletfele bizalmát alaposan megrendítette. Ha utánanézünk a dolognak az is kiderül: csupa menthető okét van a késésnek: a külkereskedelmi vállalat hiába kérte. követelte időben a szállítmányt; a termelő nem tudta hamarabb előállítani, mert késett az érés. Az érés azért húzódott el. mert a betakarítás később történt, s a szüret is„ no meg munkaerő-, raktározási, s egyéb problémák adódtak. A napok a végén hetekké kerekedtek. MAGYARÁZATTAL NEM LEHET KERESKEDNI Mint utaltunk rá — egyen- kint megmagyarázhatók az okok. sőt nekünk már-már magától értetődően. Ám bármennyire azok. a külföldi kereskedőt nem érdeklik. Még udvariasságból sem, hiszen ő abból az áruból él. amit vesz és elad. Magyarázattal természetesen nem tud kereskedni, ezért ha nem kap magyar árut, vesz portugált, spanyolt, jugoszlávo* — s számára az ügy lezárult. Az esetek egv részében számunkra is... A jelenlegi nehéz világpiaci helyzetben — amelyet a kereslet gyengesége, nyomott kész- termékárak és heves konkur- renciaharc jellemez — az efféle apró ügyek súlyosan esnek latba: a kis pozícióvesztés azért veszélyes, mert egész termékcsoport piaci helyzetét képes elrontani azzal, hogy teret nyit a konkurrenciának, a versenytársaknak. Példák tucatjait sorolhatnánk a gépipari, vagy a mezőgazdasági cikkek eseteiről, amelyekben a késés megzavarta az üzleti kapcsolatokat, kárt okozott a hazai termelőnek, külkereskedőnek — végső soron a népgazdaságnak. De nem csupán e tárgykörből vehetők elő tanulságos ügyiratok: a szerződésben vállalt minőségi követelmények megszegése, illetve a nem szerződésszerű szállítás egyéb módozatai szintén ide sorolandók. Aligha véletlen, hogy az oly’ sikeresnek ítélt magyar szalámi nemrég kellemetlen szenzációt szolgálatott: Angliában, illetve az NSZK-ban emeltek ellene jogos panaszokat. A következmény: a magyar szalámiexport csökkenése, illetve egyes hazai gyártók kivitelének átmeneti beszüntetése volt. És még valami: a híres magyar márka helyett most mást vesz a külföldi cég — megkísérlik az NSZK-ban is gyártani a szalámit. Illetve a versenytársak, az olasz, jugoszláv szalámikészítmények soroltak előre. CSAK PANASZKODNAK Joggal merül fel a kérdés: mi a baj? Hazai gyártóink talán fegyelmezétlenebbül szállítanak, rosszabb minőségű terméket produkálnak? Néha csakugyan ez a nelyzet, hiába szépítenénk a dolgot. De ez ritkább. Az esetek döntő hányadában az a problémák forrása, hogy az ugrásszerűen növekvő követelményekkel nem tartanak lépést hazai gyártóink. Hogy folyton panaszolják ugyan — nehéz a világpiaci helyzet! —, de ennek konzekvenciáit nem vonják le kellően a munkájukban: a határidőkkel ugyanúgy bánnak, mint amikor nagy volt a kereslet, s kisebbek a megrendelői igények. A MERT — a Minőségi Ellenőrző Rt — a Külkereskedelmi Minisztérium megbízásából nemrég alaposan megvizsgálta a kivitelre kerülő termékeinket. Megállapításai — enyhén szólva — elgondolkodtatok. Az exportcikkek minőségi színvonala javult ugyan, néhány árué egészen figyelemreméltóan, ám nagy többségüké alig-alig változott. FIGYELEM A KERÍTÉS MÖGÖTTI MUNKÁRA Kétségtelenül elkoptatott, örökzöld téma a minőség, a határidő, s lám most mégis újból előhozakodtunk velük. Igen, szóba hoztuk őket — mert nem lehet kipipálni feladataink közül — elsősorban az intő jelek miatt! Újból és újból figyelmeztetnek rá a jelentések, a vizsgálatok és sajnos, az üzleti sikertelenségek. Ismét és ismét fölhíva a figyelmünket a vállalatok kerítése mögötti munkára, szemléletre — illetve arra is, hogy mennyire nem elég kizárólag követelményeket fogalmazni, feladatokat szabni, szentenciákat mondani ebben az ügyben. Talán arra is szükség lenne — most már mind sürgetőbben —. hogy a vállalati gazdálkodás megítélésében, az érdekeltséget szabályozó követelményekben méltó helyet kapjanak a mennyiségre ösztönzők mellett a jó minőségű munkára késztetők. Röviden fogalmazva: a gyártókat az eddigieknél lényegesen jobban kellene érdekelté tenni termelésük minőségének javításában. Talán még az sem túlzás: olvan közgazdasági szabályozókra van szükség, amely kikényszeríti a minőségi tartalékok gyors és hatásos feltárását. N m. i. Ä pártbizottság megtárgyalta Hátságon Együtt a dolgozókkal a megkezdett úton Népszámlálás r Jövő év januárjában, a szovjethatalom fennállása óta immár hatodszor népszámlálást tartanak a Szovjetunióban. A népszámlálás adatainak fontos szerepük lesz az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésére vonatkozó tervek kidolgozásában, ugyanakkor tükrözik majd a kommunizmus építésében elért sikereket, a szovjet népnek az utóbbi kilenc esztendő alatt elért eredményeit, és a szociális intézkedéseknek azt a gazdag programját is, amely ebben az időszakban valósult meg. A népszámlálási információkat széles körben hasznosítják majd a demográfiai, a népesedéspolitikai feladatok megoldásában is. Eseménydöfliping Mátranovákon A Ganz-MAVAG mátranováki gyáregysége kezelésében levő művelődési otthon a közelmúltban több, nagy sikerű eseménynek adott színteret, a gyári dolgozók és a lakóterületen élők részére. A járási KISZ-bizottság és a nagyvállalati szervezet munkatársai részvételével bonyolították le a gyári KISZ-szervezetek küldöttgyűlését. Néhány nappal ezelőtt két szocialista brigád és a mátranováki iskola két osztálya között került sor baráti találkozóra, amely tovább mélyítette a vasasok és az iskola közötti eddig is igen gyümölcsöző kapcsolatot. A minap nyílt meg az új ifjúsági klubban a II. Rákóczi Ferenc életéről készült reprodukcióiból, valamint Nógrád megye képzőművészei grafikáiból összeállított kiállítás, ami a hónap végéig tekinthető meg. A művelődési otthon adott helyet a véradásnak, s az ezt követő napon vetítették le — a főszereplő jelenlétében — az Árvácska című filmet. Jó kereskedők lesznek A minap Kecskeméten rendezték meg a kilenc vállalatot magában foglaló Középmagyarországi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalatok Egyesülésének szakmunkástanuló-versenyét. A jövő kereskedői hat munkaterületen — közöttük eladásban, csomagolásban, bolti adminisztrációban, áruismeretben — mérték össze tudásukat. A versengésben részt vevő nógrádiak — Majlik Katalin, Görömnöly Mária, Fenes Erzsébet, Tre- pinszki Judit és Mészáros Ilona — a harmadik helyet szerezték meg. Jövőre egyébként a rendező a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat lesz. A rendkívüli járási pártbizottsági ülés a rétsági járás kiemelkedő eseménye volt, mert a testület mérlegre tette, hogy a XI. kongresszus óta eltelt idő alatt hogyan végezték el feladataikat. A tárgyalás kapcsolódott a Központi Bizottság április 19— 20-i ülésének határozataihoz, és a járás egész lakossága nagy érdeklődéssel kísérte. Dr. Dósa Ferenc, a pártbizottság első titkára hangsúlyozta előadói beszédében: „A pártbizottságt ülésnek kettős feladatot kell ellátnia. Értékelni a végzett munkát és meghatározni a további tennivalókat..Az egész járás munkasikere, gondja sűrűsödött a tárgyalóterembe és ez magában is fokozta a felelősségérzetet a bizottsági tagokban, akik ennek megfelelően vonták meg a mérleget. A pártbizottsági ülésen részt vevő dr. Gordos János, me- gyei pártbizottsági titkár felszólalásában kiemelte, hogy a pártbizottság elé terjesztett jelentés, a tagoknak a felszólalása bizonyította, hogy jó gazdához méltón, nagy felelősséggel tekintették át a járás társadalompolitikai, gazdasági és kulturális életét. Ez biztosíték arra, hogy az elkövetkező időben a követelményeknek megfelelően végzi fontos munkáját a testület, a dolgozó emberek javára. Nagy változások A rétsági járásban nagy változások mentek végbe az elmúlt években. Kialakult az ipar, korszerűsödött a mező- gazdaság, magas szintre emelkedett a kulturális tevékenység. A kongresszus óta eltelt időben az eredményeket tovább fokozták. Az iparban, a mezőgazdaságban és a társadalom különböző területein dolgozó kollektívák eredményesen tevékenykednek a kongresszus és a járási pártértekezlet határozatainak megvalósításáért figyelem, re méltó eredményeket értek el a szocialista brigádok, amelyek élen járnak a munkában, példát mutatva a járás valamennyi dolgozójának. Külön említésre méltó, hogy a járásban a dolgozók jelentős része nemzetiségi, akik munkájukkal bizonyítják a magyar lakossággal való együ- vétartozásukat. A járásban érvényesül a párt nemzetiségi politikája. Figyelmet fordítanak a nemzetiségi lakosság élet- és munkakörülményeire, a szociális és kulturális igények kielégítésére, a nyelv és népművészeti hagyományaik ápolására. A nemzetiségi lakosság a magyarokkal a teljes egyenjogúság alapján él, alkot a járásban. .A kiegyensúlyozott politikai munka eredménye a nyugodt légkör, amelynek hatása minden területen fellelhető. Az iparban például a korábban végrehajtott fejlesztések, rekonstrukciók és különböző intézkedések nyomán az elmúlt két, év alatt 18 százalékkal emelkedett a termelés, amelyet változatlan létszámmal, a termelékenység emelkedésével értek el a dolgozók. Ez a folyamat idén is folytatódik, mert 1978 első negyedévében a termelés már 20 százalékkal meghaladta a tervezettet. Javult a termékszerkezet, a termékek minősége. A tőkésexport két év alatt 137 százalékra emelkedett. A szocialista exportterv is a terveknek megfelelően alakult. Figyelem a mezőgazdaságra A pártbizottsági ülés körültekintéssel, megkülönböztetett figyelemmel foglalkozott a járás mezőgazdálkodásával. Miként a jelentésben elhangzott: „ Megállapítottuk, hogy járásunk mezőgazdasága, eltérően az országos és megyei tendenciáktól, az első két évre kitűzött termelési feladatait csak részben tudta teljesí. teni....” A pártbizottság nagyon őszintén, 3 realitás talajáról vizsgálva a helyzetet feltárta, hogy a mezőgazdaságban ellentmondásos a fejlődés. Mert jelentős eredmények születtek az állattenyésztésben, növekedett a szarvasmarha- és juhállomány, a tervezettet meghaladóan javultak a hozamok, de a növénytermesztésben elmaradtak a lehetőségektől. Megállapította a pártbizottság, hogy a lemaradás okát nem a nagyüzemi mezőgazdálkodásban kell keresni, hanem annak oka, kizárólag egyes embereken múlott. Hiányos szakmai felkészültségből következően nem volt szervezett a gazdálkodás, amihez hozzájárult egyes üzemekben a kedvezőtlen adottság is. A kivezető út Meghatározták a kivezető utat a pártbizottsági ülésen. Négy tsz-ben az első számú vezetők cseréjére került sor. Az új elnökök képzettsége jó, nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Velük szemben magas követelményeket állítottak. Ezt a minőségi cserét tovább kell folytatni, nogy javuljon a közgazdasági tevékenység is a termelőszövetkezetekben. Megvizsgálták az ebben az esztendőben elért eredményeket a mezőgazdaságban. Az eddig végzett tavaszi munkák minősége lényegesen jobb, mint Volt az előző években, és ez biztató a várható terméseredmények alakulása szempontjából. Az állattenyésztésben tovább erősödtek a kedvező tendenciák. A tehénlétszám hét százalékkal, a tejtermelés 19 százalékkal emelkedett. Javult a háztáji gazdálkodás is, ahol még igen sok a tartalék. . A járás gazdasági és életszínvonal-politikai feladatának megvalósítása érdekében úgy határozott a járási párt- bizottság, hogy fokozzák a gazdasági munka tervszerűségét, a hatékonyság és minőség javítását. Az iparban a termelés dinamikus növelését tűzték célul. A mezőgazdaságban az adottságoknak megfelelő szerkezet kialakítását és a tsz-ek pénzügyi és gazdasági stabilitásának megteremtését. A rétsági járásban megtartott rendkívüli pártbizottsági ülés a kötelességének megfelelően reálisan mérlegelte a kongresszus óta megtett utat, nem hallgatva el. az eredmények mellett a fogyatékosságokat sem. Ez a biztosítéka annak, hogy az elkövetkező években tovább fokozzák az elért eredményt és kijavítják a hibákat. Magabiztosan indulhatnak a munkára, mert maguk mögött tudhatják a járás lakosságát, a fizikai dolgozókat éppen úgy, mint az értelmiségieket. Bobál Gyula Többet és jobbat ad az új technika Korszerűsödik Tizenhárom szovjet külkereskedelmi egyesülés mutatja be újdonságait a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az érdeklődők 2500 négyzetméter fedett és szabad területen tekinthetik meg a kiállított be- ümdezéseket, így az elektronikus számítógépeket, mikro- áramköröket, utas- és teherszállító repülőgép- és helikop- termodelleket, ipari hűtőgépeket, s láthatók a legújabb műszaki könyvek is. A szovjet kiállítást a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulója jegyében rendezik meg. Különféle dokumentumok mutatják be azt a Magyarországon épült több mint 100 nagyüzemet, amely szovjet nagyvállalatok műszaki segítségével kezdte meg munkáját, valamint azokat a terveket, amelyek további 30 gyár rekonstrukciós munkáiba adnak bepillantást. Képünkön: a szovjet bemutató egy része, ahol bányászati berendezéseket állítottak ki. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben évek óta alaposan átgondolt, tudatos munkával folyik a termékszerkezet korszerűsítése. Az a törekvés, hogy a népgazdasági, és a világpiaci igényekhez igazodva minél termelékenyebb technológiával és műszaki megoldással nagyobb árbevételt és nyereséget biztosítsanak, miközben a termékek minőségi színvonala is javul. Ilyen meggondolások alapján hozták létre az új sülíyesztékes kovácsüzemet, amelynek termelésnövelése éppen most van napirenden. Igaz, a próbatermeléstől a mai napig sok nehézséggel kellett megküzdeni, de az új berendezések kihasználtsági foka egyre jobban közelít a 100 százalékhoz. Bartus József, az új süly- lyesztékes kovácsüzem művezetője a régi kovácsüzemben is hoszú éveken keresztül irányította a termelést. Van tehát összehasonlítási alapja. S, amikor párhuzamot von a régi és az új üzem között, szinte az arc- kifejezéséből leolvasható a termékszerkezet korszerűsítésének egyértelmű sikere. Jelenleg kúpkereket és kettősperselyt gyártunk. Az előbbi w terméket a Rába Vagon- és' Gépgyárban a hátsóhidakhoz használják fel. A győri hátsóhidak világhíréről minden szakember tud. Olyan kiváló minőségű, hogy a világ legfejlettebb tőkésországai is annyit vennének belőle, amennyit a gyár elő tudna állítani. A svéd, de főképpen az amerikai cégek kötik le a gyár hátsóhíd-kapacitá- sát. Ebbe a programba bedolgozni felelősséget jelent. Az új sülíyesztékes kovácsüzemben készülő kúpkerekek minősége minden igényt kielégít. Ez már valóban igazi színvonal, hiszen a termékeknek gyönyörű tiszta a felülete. Olyan pontos, hogy rosszindulattal sem lehetne rajta kifogást találni — mondja az üzemvezető. Jó hallgatni a meggyőző szavakat, akárcsak az ösz- szehasonlítás biztató tényeit. Ugyanis a kovácsológyár régi üzemében a 6000 méterkilogrammos ellenütésű kalapácson öt munkás 450 kúpkereket készített műszakonként. Az új sülíyesztékes kovácsüzem 2500-as Maxima gépén műszakonként három dolgozó 1150 darabot állít elő. Az elmúlt három nap alatt az új üzemben 10 ezer kúpkerék került le a gépről. És kiváló minőségben! A minőséget javítja, hogy a régi földgáztüzelé-. ses hevítés helyett az új berendezések indukciós hevítéssel melegítik az anyagot, s nem okoz semmiféle károsodást. A termelékenyebb és jobb minőséget biztosító termékszerkezet korszerűsítése előnyére válik a gyár gazdasági törekvéseinek, és hírnevének. A nagy kiegyenlítő kúpkerekek, napkerekek, kettősperselyek és gömbcsapok a megrendelők körében elismerést aratnak. O. B. NÓGRÁD - 1978. május 24., szerda a
