Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)
1978-04-12 / 85. szám
Betonkeverők Bércéiről A legdinamikusabban fejlődő üzemeink közé tartozik az Ipari Műszergyár berceli gyáregysége. Amíg üzemcsarnokaiban 1975-ben mindössze 47 ^ millió forint értékű árut készítettek, az idén már 120 millió forint értékű termék gyártását tervezik. A betonkeverők szerelésében a Nógrádi Sándor Szocialista Brigád tagjai vesznek részt, Jele László irányítása mellett Hellenbach Mihály, Csontos Sándor, Molnár Imre az idén 3000 darab berendezést készít el. kulcsár Szabad áron, de nem korlátlanul Mielőtt a részletekbe bocsátkoznánk előbb az aktuális intézkedés: 1978. áprilisától a gyártók — a cipők és a maximált áras gyermekholmiktól eltekintve — maguk határozzák meg, hogy termékeiket milyen áron hozzák forgalomba. Másként fogalmazva — a ruházati termékek nagy része szabadáras lett. A szakemberek szerint ezzel az árképzés általános formája a tényleges és indokolt vállalati költségeken alapuló kalkuláció lesz — a költségek-tényezők változását azonban előre kell bejelenteni. A szabadárak alkalmazása azonban nem jelent gáttalan árképzési lehetőséget: az ármozgást az évi tervezett árszínvonal meghatározza. Ennek megfelelően, 1978-ban a fogyasztói árszínvonal nem haladhatja meg a 4 százalékot, s ebben már a szabadár-változ tatás hatása is beleértendő, mintegy két százalék „erejéig”. Még mindig az intézkedésnél maradva: mi tette szükségessé a szabadárak kiterjesztését? Elsősorban a fogyasztói igények jobb, gyorsabb kielégítése. Az elmúlt években ugyanis bebizonyosodott, hogy a ruházati szakmában sok gond adódott az úgynevezett sémakalkuiációs rendszerből. A maximált áras kategória nehézzé és merevvé tette az árképzés gyakorlatát, a vállalati törekvéseket — például a divat követésében — fékezte. Emiatt a termelők jobbik esetben is késve alkalmazkodtak a fogyasztók igényeihez. Nyilvánvaló, hogy a szabad árforma, amelyben törvényes keretek között, de szigorú állami ellenőrzés mellett alakulhat ki az ár —, kézenfekvő megoldás arra, hogy a vállalat is megtalálja számítását és a vevő is azt az árucikket, amit keres. A szabadárak alkalmazása lehetővé teszi az árrendszer tökéletesebb működését, a termelők érdekeltségének helyes és méltányos fokozását. Szabadáras kalkulációs formával a vállalatoknak érdemesebb lesz termelni, a divatos cikkeket is gyorsan piacra hozni, jobb minőségű termékekkel megjelenni. De mit jelent a fogyasztóknak ez az árforma? Vajon nem azt-e, hogy a termelők annyit kérnek egyes árucikkeikért, amennyit nem szégyelnek? A szabályok szerint önmagában a szabadárak alkalmazása nem jelenthet többlet nyereséget. Önmagában attól nem drágulhat meg valamely termék, hogy április 1-től más mód érvényesül a kalkulációban. Azaz: a többlethasznot csak indokolt többletértékkel — minőségi javulással, divatossággal, különleges igényességgel stb. — lehet elérni. Olyan tulajdonságokkal, amelyeket a vevő hajlandó megfizetni — szabad mérlegelése alapján. Megbízható garanciája is van annak, hogy az árak — a szabad kategóriában — sem nőnek az égig. Ezt a garanciát hivatott megteremteni a tisztességtelen haszonról szóló kormányhatározat, valamint a szabadárak kalkulációs rendje. Az előbbiről: az árakat előre be kell jelenteni az árhatóságnak. Az új kalkulációs rend sem tartalmaz kevésbé szigorú szabályokat. A vállalatnak a szabadáras termékekről is árvetést kell készíteni. Ebbe csak a tényleges és indokolt költségeket lehet beállítani. S mint arról szó esett — a végleges árvetést a vállalat köteles az új ár alkalmazása előtt az árhatóságnak bemutatni. Ám a hatóságok —, részint a szakmai felettes szervek, részint az árhivatal — rendszeresen — kérés nélkül is — ellenőrzi az árvetéseket, a szabadárak alkalmazását. Maikő István ttáziruhák külföldre A napokban nyolcezer darab női háziruhát szállítottak Svédországba a Salgótarjáni Ruhagyárból. A szállítmány értéke: 30 ezer dollár. A skandináv megrendelőnek — mirt legjelentősebb tőkéspartnerének — az első fél évben körülbelül 50 ezer pamutruhát kíván szállítani a tar- jáni üzem, ebből idáig majdnem harmincezret teljesítettek. Mint megtudtuk, a közeljövőben műszálas anyagból készült ruhákkal is bővítik a svéd földre szállítandó termékek skáláját. Több csapat Szaporodtak a brigádok a BRG salgótarjáni gyáregységében. A tavalyi 26-tal szemben idén 32 kollektíva csatlakozott az országos versenyfelhíváshoz, közülük 13 szocialista brigád. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámának több mint 40 százaléka tagja valamelyik munkacsapatnak. Kétszeres gúzs A KÉTSZERES GÚZS nehezebben szakad — mondja a népi bölcsesség, plasztikusan bizonygatva, hogy az emberek összetartásában rejlik az erő. így van-e ez az SKÜ Asztalos János hengerész szocialista brigádjánál is? — ez érdekelt bennünket, mikor munka közepette meglátogattuk a kollektíva három — köztük a legidősebb és a legfiatalabb — tagját. Nem véletlenül ezt a kollektívát. A legutóbbi értékeléskor A Vállalat Kiváló Brigádja címet adományozták nekik, s most is ezt a fokozatot tűzték maguk elé célul. Van is alapja a bizakodásuknak, mert — mint megtudtuk — idén is sikerrel veszik a munkában fölmerülő akadályokat. A kollektíva vezetője Ull- man József, 1962-ben került a brigád élére. — Az utóbbi években igen jól állunk — mondta. — Főleg a tavalyi jubileumi munkaverseny adott nagy lendületet a brigádunknak. Elhatároztuk, hogy a hármas jelszó minden követelményének eleget teszünk valamennyien, így is lett. Időben jött az anyag, megvolt a kellő munkakedv, s megkaptuk a kellő támogatást is. Ha ezek mind „bejönnek”, úgy vélem: nem maradhat el a siker. Kevesen tudhatják nálánál jobban, hiszen 1932 óta dolgozik a kohászati üzemekben. Ez persze nem jelenti, hogy öreg. Mert valóban nem nézni ki belőle, hogy a hatvan felé közeledik. Talán azért nem, mert fiatalok közt van: az utána legidősebb tag 45 éves, a többiek jóval fiatalabbak. — Azelőtt két „öreggel” volt egy csoportban egy fiatal. Most —, hogy egy páran nyugdíjba mentek, s ifjabbak kerültek a helyükbe — megfordult az arány. De a munka továbbra is jó; nagyon megbízhatóan, gondosan-pon- tosan dolgoznak a fiúk. Nem csupán a munkában jeleskedik a 11 tagú kollektíva. A közösségi életben is jó példával járnak elöl. Kirándulásokon, együttes mozilátogatásokon, szórakozáson túl másban is megnyilvánul a kollektívajelleg. — Minden hónapban megmeglátogatunk egy családot. Nem mindnyájan: hármannégyen megyünk el csak. Ez nagyon jó, és igen fontos. mert sokkal jobban megismerjük a társunkat, ha tudjuk, hol él, milyen a családja. A közösségi élet talán a legnagyobb erőssége a brigádnak. — És mi a gyöngéje? —firtattuk. A brigádvezető elgondolkodott egy darabig. — Talán az, hogy kevés a párttag. Hárman vagyunk mindössze; ketten pedig jelöltek a tagságra. — Ez miért baj? — Mert a szocialista embernek azt is kell tudnia, mivégre dolgozik! És ezt tovább is tudia adni! Érezni kell, hogy magunknak csináljuk, mintha egy család volnánk — vallotta a brigádvezető. Gyurics József másodhengerész még csak 27 éves, de már két kisfiú édesapjának mondhatja magát. — Pesti vagyok különben — tudtuk meg tőle. — Ide nősültem Tarjánba, úgy kerültem a kohászati üzemekhez. 1973 óta vagyok az Asztalos János brigád tagja. Az erős alkatú fiatal férfi a vezérlőpultnál ülve elegyedett beszélgetésbe. Közben nem hanyagolta el a munkáját sem, élénken fürkészte, miként vándorol a lemez a munkahengerek szorításában. — ön szerint minek köszönhető, hogy legutóbb sikert ért el a brigád a versenymozgalomban ? — Mert nagyon jó a kollektív szellem — mondta rövid gondolkodás után. Érzik a tagok, hogy egymásra vannak utalva a napi munkában is, meg azon túl is. És ez meg is látszik mindenben. Itt, a munkahelyen segítőkészek vagyunk. Ha valamelyikünk el akar menni egy pár percre, a másik ellátja az ő munkáját is, nincsen emiatt vita, zsörtölődés. De a gyárkapun kívül is érezzük, hogy együvé valók vagyunk. Évente többször is elmegyünk kirándulni vagy szórakozni; ilyenkor természetesen a családot is hozzuk. így nemcsak egymást, hanem egymás hozzátartozóit is jól ismerjük... — Egy-egy tag góndját-bú- ját vagy örömét átérzik-e a többiek is? — Erre jó példa volt legutóbb. mikor Mózes Tamásnak, a brigád „benjáminjá- nak” kislánya született. Elmentünk, szernügyre vettük a kisgyereket, és együtt örülHálódiagram késsül A ménkesi bányában zajló szállítási rekonstrukció eredeti határideje különböző okok miatt csúszik. Gátolja a munkát a rendkívüli kőzetkeménység, a kedvezőtlen üzemi adottság, a rneddős csillék kiszállítási, ürítési gondja, a közreműködő vállalatok késése. A munkavégzés gyorsítása érdekében fontos intézkedéseket tettek a Nógrádi Szénbányáknál. Újból elvégezték a feladatok műszaki és pénzügyi felmérését, ezeket a kivitelezésben és irányításban résztvevők véleményezték, rangsorolták. Űj háiódiagram készül: az időpontok és a felelősök megjelölésével. Ha a külső vállalatok — elsősorban a villamos berendezések szállítói — is tartják az ütemet, az új határidőre — 1979. június 30-ra — elkészül a beruházás. Magyar kábeldobok Nigériáoak A balassagyarmati kábelgyár a Magyar Kábel Művek tőkésexportjának csaknem 90 százalékát biztosítja, s az elmúlt évi .exporttervét, amely elérte a 10 millió dollárt, túlteljesítette. A vállalat, a felsőbb állami és párthatározatokkal összhangban. az idei évben is az export további fokozására és a devizabevételek növelésére törekszik. 1977-ben 183 millió forint értékű áru szállítására kötött szerződést az olasz SADEL- MI céggel. Legutóbb ezzel a céggel fennálló szerződésen belül a gyár 1400 kilométer hosszúságban BISON acélalumínium sodratot szállított több mint 70 millió forint értékben. Ez a szállítmány jelentős része annak a tételnek, melyet az olasz cég vásárolt a Magyar Kábel Művektől, Nigériában való felhasználásra. A Balassagyarmaton előállított kábeleket a Jebba és Kano nigériai városok közt kiépítendő 330 kV-os távvezeték létrehozásához használják fel. Amint erről megállapodás született az 560 darab, egyenként 4,5 tonna súlyú kábeldobot a Hungarocamion Nemzetközi Szállítási Vállalat gépkocsijai szállítják a hamburgi kikötőig, ahonnan tengeri úton jut el Afrika egyik legjelentősebb országába. Március 11—20. között naponta 15 kamion, összesen 140 szállította a gyár termékeit. A 2200 milliméter átmérőjű kábeldobok összsúlya 2107 tonna, s ez indokolja a ka- mionos szállítást, amely egyébként az áruszállítás egyik legmegbízhatóbb és leggyorsabb módja — tájékoztatott Hegedűs János a balassagyarmati kábelgyár értékesítési és szállítási osztályának vezetője. tünk Tamással. Ez nagyon jó érzés, magamon is tapasztaltam annak idején. VAJON EZ AZ ÉRTELME a brigádtagságnak, vagy akad egyéb előnye is, amiből „jó érzés” sarjadzik? Arról faggattuk Gyuris Józsefet, szerinte hasznos-e, hogy tagja a kollektívának. — Amikor idekerültem, természetesen nem lettem egyből brigádtag. Azt mondhatom, sokkal jobban érzem magam, amióta benne érzem magam a kollektívában. Jobban megbecsülik így az embert is, meg a munkáját is. Tapasztaljuk, hogy figyelnek ránk, észreveszik az eredményt is, nemcsak a döcce- nőket. — Munka közben van-e valami ráadáskedv, ami abból fakad, hogy brigádtag? — Igen. Egyrészt azért, mert ha. mondjuk, célfeladatot kapunk, azért pluszpénz is jár. De a vállalásaink is nagyok. Rá kell hajtanunk, ha teljesíteni akarjuk... Mózes Tamás huszonegy esztendős, katona se volt még. 1976 elején vették fel a brigádba „hivatalosan”; de már előtte is teljes jogú tagnak tekintették, mert szorgalmas, becsületes fiatalembernek ismerték meg. Pasztán lakik feleségével és nemrég született kislányával. Onnét jár be naponta. — Nem érzi magát túl fiatalnak ebben a brigádban — kérdeztük tőle. Rögtön megcsóválta a fejét.' Nem. Mert jól megértjük egymást fiatalok meg idősebbek. Szeretek velük dolgozni. — Mért jó ez? — Mert szeretem a közösségi életet; jó az, ha tartozik valahová az ember. Jobban dolgozik azóta, mióta brigádtag? — Nem. Azelőtt is ugyanígy dolgoztam. Ezek szerint mindegy a munka szempontjából, hogy van-e brigád vagy se... — Nem mindegy. A közös célért való munkálkodás más tartalmat ad a napi munkának. Könnyebben, jobb kedvvel telik a műszak. — A munka után érezhető-e, hogy közösségbe tartozik? — Hogyne! Meglátogattak a többiek, mikor megszületett a kislányom. Nemrég Gyuris Jóskával együtt kerestünk albérletet nekem, mert be akarunk költözni a városba, a .ayár közelébe. Munka után velem tartott, nem sajnálta az időt. A TINÉDZSERKORBÓL alighogy kinőtt Mózes Tamás Miskolcon végzett, a kohó- és öntőipari szakközépiskolában. — Ilyennek képzelte-e a munkáját annak idején az iskolapadok között? — A kohóiparhoz hozzátartozik a hengerlés is. Ilyenre számítottam. Jelentkeztem ugyan Dunaújvárosba, a főiskolára, de nem vettek föl. így itt is maradok, csak a technikusképzőt akarom elvégezni. i Nem hiányzik a régebbi, iskolai közösség? — Néha talán. De jó a mostani is. Ez komolyabb. Mert itt komolyabb a cél is amiért dolgozunk... Molnár Pál Kezdetnek 11 darab Nemrégiben tizenegy mér állomást szállítottak ki szovjet olajmezőkre a VÉG" ÉPSZER salgótarjáni gyár ból. A szállítmány nagyság ra jellemző, hogy 22 dar: csaknem húszméteres vago ra fért el, értéke nem kev sebb mint 31 millió forii Hasonló mérőállomások*) még harminckilencet készít salgótarjáni gyár — államk zi szerződés alapján a Szó’ jetuniónak. | NÖGRAD - 1978. április 12, szerda 3
