Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-12 / 85. szám

Magyar // sirató" a zenei világnapon Maros Rudolf szerzeményeinek külföldi visszhangjáról Harmincnégy szakkör Öbuda, ifjúsági ház „Sirató” énekre és kamara- zenekarra — ez a címe Maros Rudolf professzor zeneszerző, Kodály Zoltán egykori tanít­ványa egyik kompozíciójának. A művel most különleges esel meny történik. A Nemzetközi Modern Zene Társasága — rövidítése IGNM — hivatalo­san bejelentette, hogy a Sira­tni az idei helsinki és stock­holmi zenei világnap műsorá­ba iktatta. A zsűri hat em­berből állt: Brian Ferney- hough, Sten Hanson, Almeida Prado, Witold Szalonek, Char­les Wcrurinen és Einojuhani Rautavara. Erről beszélgettünk a kom­ponistával, aki megmutatta a Siratóval kapcsolatos külföldi esszéket, új lemezeiről szóló bírálatokat, az ' úgynevezett „fonokritikákat”. — A Peer-féle hamburgi zeneműkiadó külön füzetet je­lentetett meg munkásságom­ról. Ulrich Dibelius kritikus (a híres náciellenes német Dibelius püspök fia) írja a Hungaroton-felvételen hallha­tó szerzeményeimről: „művei modernek, de nem minden­áron modernkedők”. Rámutat az egyes kompozíciók játékos témáira, s az örökségre, amit Bartóktól és Kodálytól nyer­tem, hiszen az utóbbinak ta­nítványa voltam. A Sirató műsorra tűzése az 1978-as ze­nei világnapon nagy megtisz­HÜSZ ÉVE, 1958. TAVA­SZÁN kezdte meg működését a salgótarjáni pedagóguskó­rus. Az elmúlt két évtized so­rán a megye egyik legjobb zenei együttesévé nőtte ki ma­gát, de neve a különböző or­szágos kórusfesztiválok, talál­kozók során országosan is el­ismerést vívott ki magának* Ezt dokumentálja a legutóbbi minősítés alkalmával elnyert fesztiváldíj-fokozat is, mely- lyel ugyancsak kevés énekkar dicsekedhet. Az énekkar megyénkben Is gokat tett a zenekultúra, az énekkari kultusz terjesztése érdekében. Gyakran és szíve­sen jártak a zenei vérkerin­gésből kieső falvakban, közsé­gekben, hogy hangversenyeik alkalmával minél szélesebb körben megismertessék és megszerettessék a kórusmuzsi­kát. Renszeresen szerepelnek az Országos Filharmónia hang­versenyem, többször szerepel­tek a rádió Kóruspódium-mű- sorában. de legszívesebben mindig a hazai közönség előtt lépnek pódiumra. Fennállásuk 20. évfordulóját szép hangversennyel ünnepel­ték, mely egyben a Nógrád megyei pedagógiai napok zá­róaktusa volt. A hangverse­nyen a salgótarjáni énekkar két testvérkórusa, a ceglédi és hajdúszoboszlói pedagóguskó­rus is vendégszerepeit, mely együttesekkel több éves baráti kapcsolat alakult ki­A hangverseny előtt Hartly Jánosné, a Pedagógusok Szak- szervezete Nógrád megyei Bi­zottságának titkára köszöntöt­te a jubiláló énekkart* majd kitüntetéseket és okleveleket osztottak ki. A Szocialista kultúráért ki­tüntetést nyújtották át Virág László karnagynak, aki fenn­állásától az énekkar élén áll, Virág Lászlónál két évtizeden keresztül az énekkar állandó zongorakíséröje, a Szakszerve­zeti munkáért kitüntetés ezüst fokozatát kapta. Oklevelet kaptak az énekkar alapító tagjai, így többek között Kiss István, Kiss Istvánná* Lantos Lászlóné, dr. Moyzes József né, Póczos József né és Szakái Sán- dorné. A rövid megemlékezés után került sor a három énekkar Maros Rudolf teltetés számomra — jegyezte meg Maros Rudolf, aki mes­terére hivatkozva felemlített egy, a harmincas évekből származó Kodály-anekdotát. — „Bartók Béla egy-egy koncertje — mondta Kodály tanár úr —- alig néhány száz emberhez szól. Az enyém is, ha legfeljebb ezerhez”. Így volt az annak idején, olykor alig hatvanad magammal ül­műsorára. Elsőnek az ünne­pelt salgótarjáni kórus mutat­ta be programját, rövid ke­resztmetszetet mutatva be re­pertoárjuk legérdekesebb szá­maiból* a madrigáloktól a me­részebb hangvételű mai, mo­dem hangzású művekig- A kórus az ünnepi alkalomhoz méltóan szerepelt. Műsorukból ki kell emelni Gastoldi két madrigáljának, és Szokolay : Miniatűr kantátájának kitűnő előadását — Virág Lászlóné zongorakíséretével. A szép­számú közönség ' hosszasan ünnepelte az énekkart és kar­nagyát, Virág Lászlót. Másodikként a ceglédi énekkar rövid, frappáns mű­sorral állt közönség elé. A szimpatikus együttes Béres Károly karnagy jól összefo­gott irányításával különösen D. Bárdos Üszküdára című művével lopta be magfit a salgótarjáni közönség szivébe A nagy létszámú hajdúszo­boszlói énekkar Kodály-Föl- szállott a páva című művével nyitotta műsorát és ez elég is volt* hogy a legnagyobb el­ismerést vívják ki maguk­nak- Méltó sikert ért el az énekkar Is vezetőjével. Török Zoltán karnaggyal együtt. A MŰSOR TOVÁBBI RÉ­SZÉBE a salgótarjáni városi szimfonikus zenekar is be­kapcsolódott. Először Maros • Ecseri lakodalmasát adták elő a salgótarjáni kórussal közösen. Éz a mű több éve állandó műsorszáma a helyi pedagóguskórusnak, az érett előadás most sem tévesztett célt. Ezután a három ének­kar összkarrá tömörült és az egyébként is színes és színvo­nalas kórushangversenyre három közös produkcióval tették fel a koronát a zene­karral közösen. Fasang* Bé­két a világnak című művét Béres Károly vezényelte. Händel Győzelmi Indulójának előadását színessé tette a Má­tírok úti Általános Iskola zenei tagozatának kamarakó­rusa (karigazgató: Csillák Má­ria), az impozáns művet Tö­rök Zoltán vezényelte- A hangverseny záró számaként Liszt Ferenc* Magyar ünnepi dala hangzott fel a mintegy másfél száz dalos előadásában Virág László vezényletével. I tem valamelyik Bartók-pre- mieren a Zeneakadémián. Azóta óriási különbség van a zeneművek elterjedésével kap­csolatban. Kitágultak a lehe­tőségek, s ez egyben a legif­jabb nemzedék szerencséje is. A Zeneműkiadó Vállalatnak óriási külföldi összeköttetései vannak. A fiatal zeneszerzők, egyben az Idősebbek is mű­veikkel szerte a világon meg­rendezett hangversenyeken szerepelnek. A hanglemezeket tízezerszámra dobják piacra! Külföldön a magyar lemez­nek híre, becsülete van. így kerültem én is „piacra” nyu­gaton, jutottam a rólam szóló gazdag ismertetőhöz különbö­ző nyelveken, a Peer-kiadó révén. — Élőben hql adják szerze­ményeit? — Legújabban a .„Csere­misz népdalokat” a debreceni Kodály kórus viszi külföldi turnéra. Hárfatriómnak Stockholmban, Bukarestben, Kijevben lesz előadása. Jelen­tős eseménye lesz művészi pályafutásomnak, hogy az idén májusban megrendezik berlini szerzői estémet. Egyéb­ként egyik szimfonikus mű­vemet nemrég rögzítette a rá­diózenekar Breitner Tamás vezényletével, ugyanazt, ame­lyet korábban a pécsi szim­fonikusok mutattak be. A rá­dió nemzetközi müsorcseréje szintén felbecsülhetetlen szol­gálatot tesz a magyar szerzők­nek, mert szerte a világba küldik az új kompozíciók egész seregét, hangszalagon. Nemrég kaptam értesítést né­met kiadómtól, hogy öt zene­kari darab című kompozícióm Musica di ballo címmel Por­tugáliában, valamint Üj-Zé- landban balett formában is előadásra kerül. — Legújabb munkája? — Egy Concerto grosso, amelyben a koncentráló hang­szerek — ütők lesznek. A nyugati rádióban elég sűrűn csendülnek fel Maros Rudolf művei. Így Nyúlfark kantátája, a Kaleidoscope, a Messzeségek című acappella vegyes kar és kamarazene opu- szai. De a háromszoros Erkel- díjas zeneszerző most legjob­ban a Sirató műsorra tűzé­sének örvend.., Hű marad a népdalfeldolgozásokhoz Is, hi­szen az 6 nevéhez fűződik az Állami Népi Együttes ma már világhírű műsorszáma, az Ecseri lakodalmas. V arrónők, szakmunkás­T tanulók, gépteremben dolgozó fiatal lányok, egy tmk-s csapat, irodai alkalma­zottak ülik körül az asztalo­kat a Salgótarjáni Ruhagyár­ban. Kis szakmai kiállítás adja a hátteret a minap meg­rendezett szellemi vetélkedő­höz, amelyen —, mint hírül adtuk — tizenegy brigád ver­sengett a legjobb helyért, egyúttal gyarapította tudá­sát. A versengő dolgozók Sal­gótarjánból, Balassagyarmat­ról és Jobbágyiból érkeztek. A rendezvény a vállalati mű­velődési bizottság munkáját dicséri, amint arra Ökrös Lászlóné, a párttitkár is utal a beszélgetéskor. Nem ez az egyetlen jele az utóbbi időben különösen megélénkült köz- művelődési tevékenységnek, hiszen kamaratárlatok, az ol­vasás iránti érdeklődés növe­kedése, a tanulásban elért eredmények ugyancsak lé­nyeges elemei ennek. Mákos Józsefné és Kéri Ká­roly elmondják, ez a vetélke­dő csupán „a jéghegy csúcsa”, legalább annyira lényeges az a munka, melynek során a dolgozók felkészültek a ver­sengésre, hiszen több hóna­pon át kulturális vállalásaik egyik lényeges elemét jelen­tette. Könyvtárakba jártak, olvastak, képzőművészeti tár­latokat néztek meg, színházba, moziba jártak. zeneműveket hallgattak, és így tovább. So­kakban remélhetőleg a vetél­kedő után is erősebben meg­Ga?daq könyvkínálat Ismét a könyvesboltokba került — a költészet napjára — a Magvető Kiadó Szép ver­sek ’77 című antológiája, amely a legújabb magyar lí­rából ad reprezentatív válo­gatást. A kötet a költészet napján féláron kapható. Arany János A nagyidai cigányok című művét, az Akadémia Kiadó gondozásában. hason­más kiadásban jelentetik meg. Ez a költő egyetlen olyan alkotása, amelyet Húsz tollrajzzal, sajátkezűleg il­lusztrált. A Szépirodalmi Kiadónál lá­tott napvilágot Babits Mihály verseinek új kiadása, amely az iró-költőfejedelem életmű­sorozatának. első kötete. A minden eddiginél teljesebb könyv 50 új, ez Idáig kötetben kiadatlan alkotással bővült. Az 1905-től 1967-ig írott költői művek találhatók a Kassák Lajos összes versei című kétkötetes könyvben, amely a Magvető gondozásá­ban került az olvasókhoz. Az élő magyar költészet Is számos kötettel szerepel az ünnepi listán. A Magvető Ki­adónál jelent meg Bede Anna ötödik kötete ötven erdő cím­mel. A Pécsett élő Bertók Lászlónak az 1972-ben meg­jelent Fák felvonulása után Emlékek választása címmel látott napvilágot második ön­álló verseskötete. Feleki László az értelemre kíván hatni Lobogóm Homérosz! cí­mű kötetének soraival. Az ember boldog és szabad lehet a teremtésben, mert megvalósíthatja önmagát — rajzolódik ki az emberi kitel­jesedés és a hasznos cselek­vés reményébe vetett hit Ju­hász Ferenc Szerelmes haza- tántorgás című kötetéből, amely a Szépirodalmi Kiadó­nál jelent meg. Mai iévéaján latunk 21.10: Bemutatjuk a Népszínházát. Buda felszabadulás utáni első és egyetlen színháza a Népszín­ház, amely a Huszonötödik Szín­ház és a Déryné Színház össze­vonásából keletkezett és tevé­kenységében mindkettő szerepét, funkcióját továbbfejleszti. A Nép­színház eddigi, egymást gyorsan követő és párhuzamosan játszott előadásai — hiszen a Népszínház épülete, felépítése olyan, hogy egyszerre több előadás folyhat, — már azért is számot tarthatnak az érdeklődésre, mert a színház útrakél és az ország legkisebb te­lepüléseire Is elviszi ugyanezeket a darabokat. A tv színházi rovata, dr, Váradi György riportjai köz­reműködésével most erről a szer­teágazó tevékenységről nyújt hű képet, bemutatva a többféle elő­adásra alkalmas épületet, meg­szólaltatva a színház művészeit. marad az érdeklődés — ér­deklődési körüknek megfele­lően — a különböző művé­szeti ágak, Nógrád megye kulturális értékei, s nem utol­sósorban a vállalat ügyei iránt. Márpedig ez az igazi haszon. És most a három győztes brigád. Az első helyen a balassa­gyarmati Madách Imre brigád végzett. A brigádból négyen versenyeztek, műszerészek, villanyszerelők, Megyeri Fe­renc, Barna János, Fontányi János, Frecska György. • Női üzemben kevés férfi. — Meg lehet szokni — mondják. Tmk-s brigád, bronzkoszo­rús. Az ezüstkoszorút sze­retnék elérni. — Nálunk nehezebb a mé­rés, gazdasági munkánkat számszerűleg nem lehet mér­ni — jegyzi meg Megyeri Fe­renc. — Akkor dolgozunk ered­ményesen, ha kevesebb az ál­lásidő —, teszi hozzá Fricska György. Aztán a társadalmi munkájukról szól. — A tele­pünkön belül végzünk társa­dalmi munkát, mopt például éppen törökmogyorófa kerül a sétányra. Kapcsolatuk a Rákóczi is­kolával, illetve a patvarcival (ott van az alsó tagozat) rend­kívül szoros. Ez kölcsönösen hászonnal jár, s mindig ad tennivalót, programot Is je­lent. A tanulók az üzem munkájával ismerkednek, t Munkában a rajzszakkör Az egyik teremben ötöd­ször kezdi játszani valaki a Für Elise dallamát, az épü­let másik szárnyából trombi­ta hangja szűrődik, s mind­ezt valahonnan egy gitár hangolása kíséri. A színház­teremben vetélkedőre készül­nek, az előcsarnokban pedig Csányi Árpád díszlettervező kamarakiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. Nyüzsgő és eleven az élet az óbudai yárkonyi György Ifjúsági és Üttörőházban. ahová heten­ként általában ezerötszáz út­törő és KISZ-korosztálybeli fiatal jön el, s e gyerekek idejüket hasznos programmal töltik. Bach-zongoraműsorral szerepel például Schiff And­rás és Kocsis Zoltán, az óbu­dai kamarazenekar barokk muzsikával lép fel. s a Nép­színház Kodály Székelyfonó­ját adja elő, amely szerepel az általános iskolai tananyag­ban is. Hétfőnként itt talál otthonra a József Attila Szín­ház kamaraszínháza, s már többször látogatott az Ifjúsági házba az Állami Bábszínház sétányra...” dolgozók segítenek az iskola körüli tennivalókban. A brigád a felkészülés so­rán irodalmi és filmankéton vett részt, Karinthy Ferenc Budapesti tavasz című köny­véről, illetve az űk ketten cí­mű magyar filmről cseréltek eszmét. Történelmi, politikai, helytörténeti ismereteik szé- lesz körűek, a zenei kérdések­ben járatlanabbak. A salgótarjáni Kun Béla brigád zárt a második helyen. Ezüstkoszorús brigád. A hu­szonegy brigádtagból a négy­tagú csapatba Tóth Gyuláné, Kucsera Piroska. Földesi Zsuzsa és Jeszenszki Erzsébet került. Számukra a népvise­letek felismerése jelentett né­mi gondot. Bár jól ismerik a nógrádi viseleteket, hiszen valamennyien varrónők, s ha nem is közvetlenül, részben tevékenységükhöz is hasznos ez az ismeret. A z ugyancsak salgótarjá­ni brigádban Fodor Zita, Puporka Hilda, Papp Ilona és Molnár Péter ver­senyzett, ők a harmadikok. „Szóvivőjük”, Molnár Péter mondja: — Ifjúsági brigád vagyunk. Tervezzük, hogy felhívással fordulunk a vállalat ifjúsági brigádjaihoz egy ifjúsági ve­télkedő megrendezésére. En­nek döntőjét ősszel szeret­nénk tartani. Egyébként ápri­lis 22-én, VIT-műszakon ve­szünk részt, eredményesen szeretnénk zárni. J. L. együttese is. Az intézmény­nek harmincnégy művészeti, technikai, társadalomtudomá­nyi és sportszakköre van* A művészeti szakkörök kö­zött ott találhatjuk a vorós- és fúvószenészeket, a népi táncosokat, a népi játékoso­kat, a bábosokat, vala­mint az irodalmi színpad és a képzőművészeti csoport tagjait. Népszerű a modelle­ző, a rádiós, a barkács és a csillagászati szakkör is, mely­nek négyszázszoros nagyító­csövén keresztül ismerked­hetnek a fiatalok az égbolt titkaival. Az ifjúsági ház a kerület húsz Iskolájától rendszeresen kap Jelzéseket az ifjúság ér­deklődéséről* ötleteiről és el­képzeléseiről. Nagy érdeklődésre tart szá­mot az Ifjúsági házban mű­ködő Szabó Ervin könyvtár is, amelynek 9000 kötete kö­zött 1070 beiratkozott fiatal olvasó válogathat. A könyv­tár egyik sarkában a kicsik számára mesekuckót rendez­tek be, ahol bábokkal, játé­kokkal eleveníthetik meg a gyerekek saját képzeletük szerint a meséket. Az óbudai ifjúsági és úttö­rőház mozgalmi bázis. Itt ké­pezik a kerület úttörőmozaal- mi tisztségviselőit is, s leg­főbb feladata* hogy az új ok­tatási reformhoz segítséget nyújtva fejlessze a fiatalok ízlését, művészetek - iránti vonzódását, tágítsa a fiata'ok érdeklődési körét, társadalmi kérdések iránti fogékonysá­gát és fejlessze az ifjúság technikai és gyakorlati érzé­két* Ágh Tihamér Veszélyben a dzsunge l és bre k Mindössze két évszázaddal ezelőtt Thaiföld területének több mint felét dzsungelek bo­rították* Jelenleg az őserdők csupán a nemzeti parkoknak nyilvánított körzetekben ma­radtak érintetlenek. A dzsun­gelek területe évente 400 000 hektárral Csökken-_ a fák ki­vágásának üteme 30-szorosan meghaladja az újratelepítését. A szakemberek arra a követ­keztetésre jutottak, hogy 1990- re a thaiföldi őserdők nyom­talanul eltűnhetnek a föld színéről. A „vállalkozó kedvű” ke­reskedők még a védett terüle­teken is kivágják a fákat. A hivatásos bűnözők megtámad­ják az őröket, sőt a legkisebb ellenállás esetén meg is ölik őjcet. Több tucat járőr váll áldozatává ezeknek a gyilko*. Ságoknak. 4 NÓGRÁD - 1978. április 12., szerda Szocialisla kultúráért jelvénnyel tüntették ki a salgótarjáni pedagóguskérust Kristóf Károly Vetélkedő ruhagyáriak „7 örökmogyoró fa kerül a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom