Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-08 / 82. szám

etiópjai közös közlemény Mengisztu Haile Mariam alezredes, az etiópiai ideigle­nes katonai kormányzótanács elnöke, miniszterelnök 1978. április 3—5. között munkalá­togatást tett a Szovjetunió­ban. Leonyid Brezsnyev, azSZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke, aki Moszkván kí­vül tartózkodik, április 5-én telefonon meleg, baráti beszél­getést folytatott Mengisztu Haile Mariammal. Leonyid Brezsnyev elismeré­sét fejezte ki Mengisztu Haile Mariamnak és személyében az egész etióp népnek azokért a jelentős eredményekért, ame­lyeket az ország forradalmi vívmányainak és szuverenitá­sának a nemzetközi reakció mesterkedéseivel szembeni vé­delme során értek el és to­vábbi sikereket kívánt az új elet építéséhez. Mengisztu Haile Mariam kö­szönetét mondott Leonyid Brezsnyevnek azért a lanka­datlan figyelemért, amelyet az etióp nép harcának szen­telt, és azért az internaciona­lista segítségért és támogatás­ért, amelyet a Szovjetunió nyújtott az etiópiai forrada­lomnak. Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke és Men­gisztu Haile Mariam alezre­des, az etiópiai ideiglenes ka­tonai kormányzótanács elnö­ke, miniszterelnök megbeszé­léseket folytatott egymással. A tárgyalások szívélyes légkör­ben, a kölcsönös megértés szel­lemében zajlottak le. A meg­beszéléseken részt vettek: Szovjet részről — R. A. Ul- janovszkij, az SZKP KB osz­tályvezető helyettese, G. M. Kornyijenko, a Szovjetunió külügyminiszterének első he­lyettese, N. V. Ogarkov mar­sall, a Szovjetunió fegyveres erőinek vezérkari főnöke, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének első helyettese, Sz. A. Sékacskov, a külgazdasági kapcsolatok állami bizottsága elnöke, L. ö. Iljicsov külügy­miniszter-helyettes, I. I. Cser- nisev, a külgazdasági kapcso­latok állami bizottsága elnöké­nek első helyettese, A. P. Ratanov, a Szovjetunió etiópiai nagykövete, J. V. Firszov, a minisztertanács elnökének ta­nácsadója, V. A. Usztyinov, a Szovjetunió Külügyminiszté­riumának osztályvezetője; Etióp részről — Legessze Ászfau hadnagy, az ideiglenes katonai kormányzótanács ál­landó bizottságának a hadse­regben folyó politikai munká­ért felelős tagja, GesszeszVol- de Kidan hadnagy, az ideigle­nes katonai kormányzótanács állandó bizottságának gazda­sági kérdésekért felelős tagja, Adbisz Tedla őrnagy, az ide­iglenes katonai kormányzó- tanács állandó bizottságának védelmi kérdésekért felelős tagja, Mengisztu Gemecsu hadnagy, az ideiglenes katonai kormányzótanács tagja, a ta­nács elnökének személyes ta­nácsadója, Dauit Volde Giog- gisz őrnagy, a külügyminiszté­rium állandó titkára, Cegaje Mesesa ezredes, Etiópia moszkvai nagykövete. A felek áttekintették a két ország közötti baráti kapcsola­tok helyzetét és megszilárdítá­suk lehetőségeit Elégedetten állapították meg, hogy ezek a kapcsolatok minden területen gyümölcsözően fejlődnek. Mindkét fél síkraszállt a Szovjetunió és Etiópia közötti barátság és sokoldalú együtt­működés, mindkét ország né­peinek, Afrika és az egész vi­lág békéjének érdekében tör­ténő erősítéséért. Az etiópiai fél beszámolt az etiópiai forradalom eredmé­nyeiről és jelenlegi feladatai­ról, az etiópiai népnek az imperializmus, a belső és a külső reakció mesterkedései ellen, hazája forradalmi vív­mányainak és területi egysé­gének védelmében vívott har­cáról. A szovjet fél nagy jelentő­séget tulajdonít az etiópiai nép által a haladó jellegű átalakí­tások során elért sikereknek, a belső és a külső reakciós erők fölött aratott győzelemnek, az új Etiópia nemzetközi kérdé­sekben elfoglalt antiimperialis- ta álláspontjának. A Szovjetunió és Etiópia közötti baráti kapcsolatok és együttműködés alapjairól szóló nyilatkozat továbbfejleszté­seként megállapodás született az államközi, valamint a tár­sadalmi szervezetek és intéz­mények közötti kapcsolatok kiszélesítéséről, a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés, valamint a ke­reskedelem kérdéseivel fog­lalkozó szovjet—etiópiai kor­mányközi bizottság felállításá­ról, illetve a nemzetközi kér­désekben folytatandó rendsze­res konzultációkról. A felek elítélték az Etiópia ellen Ogadenben indított ag­ressziót, az afrikai államok egységének aláásására, a bel- ügyeikbe történő beavatkozás­ra, a fejlődés útjára lépett or­szágok helyzetének gyengíté­sére törő imperialista és más reakciós erők mesterkedéseit. A Szovjetunió és a szocialis­ta Etiópia síkraszáll azért, hogy az ENSZ alapokmánya és az Afrikai Egységszervezet ide vonatkozó határozatai céljával és elveivel összhangban Afrika szarván mielőbb létrejöjjön a terjeszkedési tervekről való le­mondáson, az államok szuve­renitásának, területi egységé­nek, határaik sérthetetlenségé­nek és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvének tiszteletben tartásán alapuló tartós béke. Mindkét fél elítélte az im­perialista és más reakciós erők arra irányuló kísérletét, hogy a Vörös-tenger partjai mentén fekvő országok, köztük Etió­pia, törvényes jogaival és ér­dekeivel ellentétben testvér­gyilkos háborút robbantsanak ki a Vörös-tenger térségében és ellenőrzésük alá vonják a területet. A Szovjetunió és a szocialis­ta Etiópia ismételten határo­zott támogatásáról biztosítot­ta Zimbabwe, Namíbia és a Dél-afrikai Köztársaság né­peinek szabadságért és nem­zeti függetlenségért vívott harcát. Követelik a rhodesiai fajüldöző rezsim azonnali fel­számolását és a hatalomnak a zimbabwei népet képviselő ha­zafias frontnak történő átadá­sát. Sürgetik, hogy a Dél-af­rikai Köztársaság haladéktala­nul vonuljon ki Namíbiából, adja át a hatalmat a SWAPO- nak, az ország népe igazi kép­viselőjének és követelik a dél­afrikai apartheid-politika meg­szüntetését. A felek komoly aggodalmu­kat fejezték ki Pretoria saját atomfegyver megteremtésére irányuló tervei miatt. Hangsú­lyozták, hogy e tervek megva­lósítása veszélyeztetné a nem­zetközi békét és biztonságot. A felek hangsúlyozták az Afrikai Egységszervezet által a független afrikai államok egyesítésében, az imperializ­mus, a gyarmatosítás és a fajüldözés ellen, az afrikai földrésznek a gyarmati elnyo­más alóli teljes felszabadítá­sáért vívott harcban játszott pozitív szerepét. Támogatásuk­ról biztosították az ENSZ-nek a szervezet alapokmányával és határozataival összhangban álló, az afrikai államok közötti kapcsolatok rendezésére irá­nyuló erőfeszítéseit A közel-keleti helyzet meg­vitatása során a felek mélysé­ges aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a térség­ben nem csökken a feszültség. Élesen elítélték a Libanoni Köztársaság elleni izraeli ag­ressziót, amelynek célja Liba­non déli területeinek elfogla­lása és a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet szétzúzása. A felek véleménye szerint a különtárgyalásokkal kapcsola­tos izraeli és egyiptomi mes­terkedések védőpajzsul szol­gálnak Izraelnek ahhoz, hogy folytassa az arab országok el­leni agressziós cselekményeit A Szovjetunió és a szocia­lista Etiópia úgy véli, hogy a Közel-Keleten kialakult hely­zet különösen fontossá teszi a térség haladó erői együttműkö­désének megerősítését, mert enélkül nem járhat sikerrel az izraeli agresszió következmé­nyeinek felszámolásáért és az igazságos, tartós békéért vívott harc. A felek kinyilvánították azt a szándékukat, hogy elősegí­tik a közel-keleti helyzet át­fogó, békés rendezését, amely­nek alapja az izraeli csapatok kivonása valamennyi 1967-ben megszállt arab területről: a palésztinai arab nép elidege­níthetetlen jogának tisztelet­ben tartása, beleértve az ön- rendelkezésre és a saját állam létrehozására való jogot is: a térség valamennyi állama füg­getlen létezésének és bizton­ságának szavatolása. A felek kinyilvánították azt a szándékukat, hogy folytatják aktív erőfeszítéseiket a nem­zetközi béke és biztonság meg­szilárdításáért, az újabb hábo­rú veszélyének elhárításáért. A felek megelégedéssel álla­pították meg, hogy a nemzet­közi kapcsolatokban pozitív változások következtek be, és hangsúlyozták annak fontossá­gát, hogy az enyhülés vissza­fordíthatatlan folyamattá vál­jék és terjedjen ki a világ valamennyi térségére. A Szovjetunió és a szocialis­ta Etiópia képviselői megelé­gedésüket fejezték ki a lesze­relésért vívott harc kérdései­vel kapcsolatos nézeteik nagy­fokú azonossága miatt. A Szovjetunió és a szocialis­ta Etiópia síkraszáll azért, hogy az erő alkalmazásáról való lemondás elve a nemzet­közi élet megmásíthatatlan törvényévé váljék: mindkét fél törekedni fog az erőszakról, a nemzetközi kapcsolatokban történő lemondásról szóló nem­zetközi szerződés mielőbbi megkötésére. A Szovjetunió és Etiópia — hangsúlyozva az ENSZ fontos szerepét a jelenlegi nemzetkö­zi kapcsolatokban — síkra­száll azért, hogy az ENSZ nö­velje hatékonyságát a világ- szervezet alapokmányában foglalt elvek és célok szigorú tiszteletben tartásán alapuló nemzetközi béke és biztonság fenntartásában. Mindkét fél megelégedését fejezte ki a megbeszélések eredményessége és a tanács­kozásokon a feleket érintő kérdésekben megnyilvánult nézetazonosság miatt. A felek úgy vélik, hogy Mengisztu Haile Mariam alezredesnek, az etiópiai ideiglenes katonai kor­mányzótanács és a minisz­tertanács elnökének, valamint a kíséretében levő személyisé­geknek a Szovjetunióban tett munkalátogatása újabb ösztön­zést adott a két ország közötti baráti kapcsolatok fejlődésé­nek. Mengisztu Haile Mariam al­ezredes köszönetét mondott azért a szívélyes és meleg fogadtatásért, melyben őt és kíséretének tagjait részesítet­ték. 2 NÓGRÁD - 1978. április 8., szombat Több mint egy hétig volt Brüsszel vendége Li Csiang, Peking külkereskedelmi mi­nisztere. Minden bizonnyal nem alaptalanok azok a ta­lálgatások* hogy az ötéves Közös Piac—Kína kereskedel­mi szerződés aláírásának áp­rilis 3-i hivatalos teendőin kívül más tárgyalásokat is folytatott a belga fővárosban, olyanokat, amelyekről nem adnak ki jelentést. Brüsszel nemcsak a Közös Piac, a NATO központja is, és van­nak olyan célozgatások a nyugati sajtó és a rádiók kommentárjaiban, hogy Pe­king szívesen vásárolna olyan katonai felszerelést, amelynek szállításához NATO-hozzájá- rulás kell*.. A Far Eastern Economic Rewiex, a hongkongi világ- gazdasági lap az egyezmény­ről írva megjegyezte: ,,Az élénk érdeklődésnek amelyet az egyezmény kelt, kevés köze van annak tartalmá­hoz. .. Az egyezmény nem jelent többet, mint azt, hogy legális keretet nyújt a Közös Piac és a Kína közötti keres­kedelem számára. Nem szá­mít például olyan kereske­delmi együttműködési egyez­ménynek, mint amilyeneket Brüsszel már Ázsia több or­szágával kötött.. • Az egyez­mény kihatásai Kína export­szállítmányaira nagyban függ­nek majd attól a közös bi­zottságtól, amelyet az egyez­mény aláírása után állítanak fel.” Éppen ennek a bizott­ságnak kell majd dönteni Koppenhágában pénteken megkezdődött a Közös Piac országai vezetőinek csúcsértekezle­te. Képünkön: a tanácskozás résztvevői a dán főváros Amalienborg királyi palotájában. Izrael nem hátrál Libanonban Izrael dél-libanoni agresszió­jának felszámolása ismét a távoli jövőbe tolódott. Izrael ugyan bejelentette, hogy ápri­lis 11. és 14. között részlege­sen kivonja csapatait a meg­szállt déli országrész egyes területeiről, de az izraeli had­sereg egységei továbbra is megszállás alatt tartják majd Mardzsajun várost, valamint Dél-Libanon középső és keleti részének más stratégiai fon­tosságú pontjait. Izrael egyértelműen eluta­sítja azt, hogy csapatai el­hagyják a nyugati szektort. Az An-Nahar című bejrúti • lap pénteki számában hangsú­lyozza, hogy az izraeli döntés teljesen ellentmond az ENSZ Biztonsági Tanácsa 425. számú határozatának, amely az iz­raeli csapatok azonnali visz- szavonását követeli. A bejrúti lap Tel-Aviv tervét taktikai cselfogásnak minősíti, amely­nek célja a dél-libanoni fegy­veres konfliktus időbeni el- nyújtása. Franciaország bejrúti nagy- követsége csütörtökön hatá­rozottan cáfolta azokat a hí­reszteléseket, amelyek szerint csütörtökön Dél-Libanonban, Tyr város térségében egy fegyveres összeütközés során az ENSZ-erők három francia katonája életét vesztette. Az ENSZ-erők szóvivője Bej rútban, valamint a francia hadügyminisztérium Párizs­ban ugyancsak cáfolta a hí-’ resztelést. A DPA értesülése szerint az ENSZ Libanonban ideiglene­sen állomásozó erőinek elő­irányzott négyezer katonája közül hozzávetőleg kétezren már elfoglalták állásaikat Dél- Libanonban. A franciák kon­tingense a legnagyobb: 720 katona, őket követik a nor­végek, 690-en, a többiek Svéd-' országból, Kanadából és Iránból jöttek. A Nemzetközi Vöröskereszt jelentése szerint a márciusi izraeli támadás óta az ország­ban több mint ezren — több­ségükben libanoni polgári sze­mélyek — vesztették életüket.' Nyolcvankét dél-libanoni falu teljesen lakhatatlan. Az angliai Cowesben vízre bocsátották a világ legnagyobb légpárnás hajóját. A 300 ton­nás „Anna hercegnő” Franciaország és Anglia között közlekedik majd, fedélzetén 416 utas és 60 gépkocsi utazhat. Kínaiak Brüsszelben A négy modernizálás ugyanis arról, hogy milyen kedvezményt nyújtanak Pe- kingnek, milyen lehetőségeket kap árui, például textiláruk szállítására. Mivel a gazdasá­gi gondok mindenütt beviteli korlátozásokat is jelentenek Nyugat-Európában. Peking most különleges előnyöket aligha remélhet­Az utóbbi fél esztendőben Peking számára ez a harma­dik fontos partnerrel kötött hosszabb lejáratú megállapo­dás. Az elsőt Japánnal kötöt­ték; ennek (az öt év alatt húszmilliárd dollár forgalmat előirányzó) a megállapodásnak egyik első eredménye, hogy 1977-ben már közel ötmillió tonnára emelkedtek Tokió acélszállításai Pekingnek, s ha a növekedési ütem foly­tatódik, Kína lép az Egyesült Államok helyére a japán acélpiacon mint legnagyobb vásárló. Kína ma annak az V. Or­szágos Népi Gyűlésen is több­ször idézett (Hua Kuo-feng által külön is elemzett) el­képzelése jegyében él, amely szerint „gyors ütemben végre kell hajtani a »négy moderni­zálást« és el kell érni, hogy Kína a XXI. századig hátra­levő huszonhárom év alatt gazdaságilag és katonailag élenjáró szocialista hatalom­má váljék”. A tervek szerint 1985 táján ' Kínának 400 mil­lió tonna gabonát kell be­takarítania és 60 millió tonna acélt előállítania. Az 1978— 1985-ös időszakban a mező- gazdaságban évenként 4—5, az iparban 10 százalékosnak kellene lennie a növekedés­nek- Hua azt mondotta, hogy az országnak az elkövetkező nyolc évben fel kell építenie, vagy be kell fejeznie 120 nagy ipari létesítményt, ezek között 10 vas- és acélmű, 9 színesfémkohászati mű, 8 szénbánya, 10 kőolaj- és föld­gázmező, 30 erőmű, 6 új vas­útvonal és 5 kulcsfontosságú kikötő van. Mindez persze feltételezi a tudomány és a technika terü­letén már felismert és beval­lott, mintegy 50 esztendős kí­nai lemaradás mielőbbi be­hozását. Fang Ji, az Állam­tanács alelnöke az elmúlt na­pokban egy tudományos ér­tekezleten kijelentette: a fej­lődés meggyorsítása létkérdés. A kína-i gazdaság egyik alapvető kérdése az energia- ellátás. Itt mindenekelőtt azt kell tekintetbe venni, hogy külföldi szakértők szerint rendkívül nagy beruházást igényelne a szénbányászat to­vábbi fejlesztése. (Jelenleg hozzávetőleg 430—480 millió tonna szenet bányásznak Kí­nában; az energia 75 százalé­kát szénből állítják elő). Er­re jelenleg aligha van lehető­ség; más ágazatok igényel láthatólag előbb állnak a ve­zetés sürgősségi listáján- Az olajjal más a helyzet: Peking olajkutatásra és -fúrásra igen nagy összegeket költ. Ez de­vizát is hoz; a már említett Peking—Tokió-szerződés alap­ján Kína a következő öt év­ben közel ötvenmillió tonna olajat szállít Japánnak. (Hi­vatalos kínai adat nincs erről, de az amerikaiak azt állítják, hogy Kína olajtermelése 1980- ban elérheti a 140 millió ton­nát. Van az energiaproblémá­nak még egy érdekes vetüle- te: Canberrából jelentették március elején* hogy Peking- ből hamarosan uránércvásár­ló bizottság érkezik Ausztráli­ába. A Financial Times ek­kor írta: „Hivatalos kínai for­rások szerint a múlt évbe többször napirenden volt a villamosenergia-ellátás meg­bízhatatlansága, hiányossága. Az atomenergia-termelés kér­désében a külföldi partnerek­kel folytatott tárgyalások nem sok eredménnyel jártak és nem ismeretes, mennyire ha­ladt előre Kína az atomener­gia-kutatásban. Amerikai fel­mérések szerint Kínának van, elegendő uránérce: Kiangszi Kwantung tartományban, va­lamint Mandzsúriában-’' Egyébként Kína már folyta­tott atomerőmű-rendelés ügyé­ben tárgyalásokat francia és nyugatnémet cégekkel, úgy tudják, hogy a francia Creusot—Loire-cég egy atom­erőmű szállítását tervezi. Gárdos Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom