Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-25 / 96. szám

Kiilügyminiszteri tanácskozás Szófiában Ötezer küldött Moszkvában Ma kezdődik a Komszomoi XVIII. kongresszusa A bolgár fővárosban hétfőn megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának tanácskozása. A tanácskozáson részt vesz: Petr Mladenov, a Bolgár Nép- köztársaság, Bohuslav Chnou- pek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Emil Wojtaszek, a Lengyel Népköztársaság, Pú­ja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztár­saság, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság és Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. A tanácskozásra Szófiába ér­kezett külügyminisztereket a bolgár főváros nemzetközi re­pülőterén Petr Mladenov bol­gár külügyminiszter fogadta. Púja Frigyes érkezésénél jelen volt dr. Szénási Géza, a Ma­gyar Népköztársaság szófiai nagykövete is. FPÜÜIR1? 1 -i ■ fiilltt Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter fogadta Pietro Settet, az Olasz Nemzeti Szén- hidrogén Vállalat (ENI) elnökét. Moro Ügy A „Vörös brigádok' újabb közleménye Simó Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: Aldo Moro elrablói, a „Vö­rös brigádok” hétfőn délben újabb, 8. számot viselő köz­leményt juttattak el a La Re- publica című lap milánói szerkesztőségéhez. A közle­ményből kitűnik, hogy a ke­reszténydemokrata párt már­cius 16 óta ismeretlen helyen tartott elnöke még él. A másfél oldalnyi közle­ményben a terroristák tizen­három nevet sorolnak fel azok közül, akiket Moréért cserében ki akarnak szabadít- tatni a börtönből. Követelé­sük teljesítésére nem szabnak újabb határidőt de úgy írnak a kereszténydemokraták eddi­gi reagáláséról, mintha ez utóbbiak elfogadták volna fo­golycserére vonatkozó követe­lésüket és hajlandók volnának kicserélni a „politikai foglyo­kat”. A „Vörös brigádok” jelzik, hogy hajlandók igénybe ven­ni a Caritas Internationalis nevű jótékonysági szervezet közvetítését, de csak abban az esetben, ha a keresztényde­mokrata párt hivatalosan fel­hatalmazza ezt a szervezetet, hogy nevében eljárjon. A terroristák többek között kérik a Torinóban perbe fo­gott Renato Curciónak és tár­sainak kiszabadítását, továbbá annak a Cristoforo Piancone- nak a szabadon bocsátását, aki április 10-én többedmagával agyonlőtt egy milánói börtön­őrt. (A börtönőrnek még si­került megsebesítenie egyik támadóját, Cristoforo Pianco- net, akit a rendőrség letartóz­tatott és kórházban gyógyke­zelnek.) A terroristák közleményük­ben megismételik, hogy ha nem fogadják el követelésü­ket, végrehajtják az „ítéletet” túszukon. A kereszténydemokrata párt kitart eddigi álláspontja mel­lett, vagyis elutasítja a fo­golycsere gondolatát — jelen­tette ki Galloni, a párt főtit­kárhelyettese a „Vörös brigá­dok” 8. számú közleményéről tartott rövid vezetőségi tanács­kozás után. Az OKP sajtóirodáján közöl­ték, hogy a kommunistáknak sincs mit hozzáfűzniük eddigi álláspontjukhoz. Az OSZP vezetői hétfőn délután közleményben ismétel­ték meg kétértelmű állás­pontjukat, amely szerint a fogolycserét — a dolog techni­kai lebonyolíthatatlansága mi­att is — elutasítják ugyan, de tárgyalást javasolnak a ter­roristákkal. A kormányt támogató par­lamenti többség pártjai nem teljesen egységesek abban, hogy a hatóságok alkuba bo­csátkozzanak-e a terroristák­kal vagy sem. Az OSZP két­értelmű magatartásán kívül a DC soraiban is megosztottság mutatkozik, jóllehet a vezető­ség eddig határozottságot ta­núsított. Az olasz szélsőbalol­dal zöme a terroristák feltéte­leinek elfogadása mellett állt ki. de humanitárius megfon­tolásból bizonyos baloldali, sőt a kommunistákhoz közel­álló értelmiségi csoportok is tárgyalást sürgettek. A terroristák célja — vélik megfigvelők — éppen az, hogy elmélyítsék ezeket a „repedé­seket” szembeállítsák egymás­sal a oarlamenti együttműkö­désre lépett erőket. Megegyezés Libanonban Libanon vezető jobboldali politikai pártjainak és vallá­si csoportosulásainak vasárnap létrejött és az ország legsú­lyosabb problémáinak megol­dására kidolgozott megegye­zését hétfőn csak a jobbolda­li vezetők magasztalták. A baloldal és a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet egyelő­re elzárkózik a megegyezés kommentálásától. Hétfőn további részletek szi­várogtak ki a hatpontos meg­egyezésről, amelyet az azt lét­rehozó pártok az új kormány programjának is szánnak. Ma délelőtt tíz órakor csak­nem 5000 küldött és több mint 100 országból érkezett delegá­ció, köztük a KISZ küldöttsé­ge jelenlétében a Kreml kongresszusi palotájában megnyílik a Komszomoi XVIII. kongresszusa. A hagyománynak megfe- • lelően a kongresszus munká­jában részt vesznek az SZKP és a szovjet állam vezetői is. A központi bizottság és a központi revíziós bizottság beszámolója, valamint a fel­szólalások utón a kongresz- szus nyolc szekcióban ülése­zik majd. Szombat óta Moszkvában vannak a kongresszus kül­döttei, akik között olyan ki­emelkedő személyiségek is ta­lálhatók, mint a világrekorder űrhajóspáros, Jurij Roma- nyenko és Georgij Grecsko. A kongresszusi küldöttek szom­baton valamennyien részt vettek az országos kommunis­ta szombaton: a szovjet fő­város olimpiai építkezésein dolgoztak. A Komszomoi XVIII. kong­resszusára érkezett külföldi küldöttségek, köztük a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség delegációja, amelyet Ma- róthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KISZ kb első titkára ve­zet, hétfőn koszorút helyezett el a Vörös téren, a Lenin-ma- uzóleumnál és lerótták ke­gyeletüket az ismeretlen ka­tona sírjánál. Délután valamennyi külföl­di delegáció megtekintette az „Alkotó ifjúság” címmel a moszkvai állandó népgazdasá­gi kiállítás területén megnyílt nemzetközi kiállítást, amely a fiatal feltalálók, újítók al­kotásait mutatja be. A külföldi vendégek este a központi sportpalotában rendezett sportünnepélyt te­kintették meg. A mintegy négyezer sportoló részvételé­A lenini Komszomoi ma megnyíló XVIII. kongresszusán résztvevő küldöttek közül több mint háromszáz szomba­ton Moszkvában a televízió új műszaki központjának épít­kezésénél segédkezett. A központ, amely fölött a Komszo­moi védnökséget vállalt, az olimpiára készül el. vei megtartott színpompás se- felsőbb Tanácsa Elnökségének regszemlét megtekintette Leo- elnöke, valamint az SZKP és nyid Brezsnyev, az SZKP KB a szovjet állam több más ve- főtitkára, a Szovjetunió Leg- zetője. C6ÍT1) A szegfű négy esztendeje A hírügynökségek jelentése szerint a portugál Legfelsőbb Forradalmi Tanács nyilatko­zatban ítélte el a reakciós erők fokozódó támadásait az ország demokratikus alkot­mánya és intézményei ellen. Mondjuk ki kereken: jóval több ez, mint hétköznapi ru­tinhír. A rövid jelentés a jég­hegy csúcsa — ami alatta van, az nem kevesebb, mint egy sokat szenvedett ország jelenlegi helyzetének rendkí­vül bonyolult problematikája. És van valami jelképes ab­ban, hogy ez az intő kiáltás­nak is beillő nyilatkozat ép­pen Portugália újabbkor! tör­ténetének legfontosabb, víz­választó évfordulója előtt hangzott el. Pontosan négy Szovjet vélemény a leszerelési tárgyalásokról Napjaink fő kérdése 2 NŰGRAD — 1978. április 25., kedd Genfben a leszerelési bi­zottság most véget ért tavaszi ülésszakán is élénk vita folyt az új, tömegpusztító fegyve­rek kidolgozásának és gyár­tásának betiltásáról. A Szovjetunió éppen három éve javasolta egy erről szóló nemzetközi egyezmény meg­kötését. s az ENSZ-közgyű- lés résztvevői többször is ha­tározott támogatásukról biz­tosították a kezdeményezést. Hogy mennyire szükség van erre az egyezményre, azt sokatmondó tények bizonyít­ják. Az Egyesült Államok kormánya a minap egy fele­más döntéssel „lépte meg” a világot. Carter elnök miköz­ben elnapolta a végső szót a neutronbomba ügyében, elő­zőleg már az új, nukleáris töltetet hordozó szárnyasra­kéták, a Trident atom-tenger­alattjárók gyártása is széles körű elterjesztése mellett döntött. Washington azután tette meg ezeket a lépéseket, hogy a Szovjetunió a közel­múltban újabb fontos javas­latokat tett a fegyverkezési hajsza csökkentésére. így többek között a nukleáris fegyverek gyártásának egy­idejű beszüntetésére, a neut­ronfegyverről való kölcsö­nös lemondásra. A szocialista tábor országai ezeket az indítványokat ter­jesztették a leszerelési bizott­ság elé. Valamivel korábban egy másik javaslat is szüle­tett- amely szerint a helsinki záróofkmány aláírói szerző­désben vállaljanak kötelezett­séget arra, hogy elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert. A Szovjetunió szívós erőfe­szítései nyomán ezzel egy- időben az indokolatlan ame­rikai halogató taktika ellené­re — tovább folynak a tár­gyalások a hadászati támadó- fegyverek korlátozásáról, mint ahogy azok a háromol­dalú megbeszélések is, ame­lyeken a szovjet, amerikai és brit küldöttségek a nukleáris fegyverkísérletek teljes és ál­talános betiltásáról szóló egyezmény kidolgozásán munkálkodnak. A megállapo­dással egy*immár több mint 20 éves múltra visszatekintő szovjet javaslat válna végre valóra. Szovjet—amerikai párbeszéd folyik a vegyi fegyverek betiltásáról és meg­semmisítéséről is. Ebben a kérdésben a Szovjetunió tet­te meg első javaslatát. Bécs- ben az érdekelt országok Öt éve tárgyalnak a közép-euró­pai országok fegyveres erői létszámának és fegyverzeté­nek csökkentéséről. A kérdés megoldását csupán az egyol­dalú előnyök biztosítására törekvő nyugati államok ma­kacs álláspontja akadályoz­za. A közeljövőben kerül sor az ENSZ-kÖagyfllés rendkí­vüli, leszerelési ülésszakára. Ez mindenképpen fontos fó­ruma lesz a leszerelésért folytatott küzdelemnek. . Az eddig elért eredmé­nyek —, mint például a bio­lógiai fegyverek, a nukleáris robbantások részleges tilal­máról szóló szerződések — bizonyítják a küldötteknek, hogy kellő akarattal egyet­értésre, kölcsönösen elfogad­ható megoldásokra lehet ta­lálni, anélkül, hogy egyoldalú előnyökhöz jutna bárki is. Ehhez azonban azt is tudniok kell. hogy az igazi biztonságot napjainkban csak az általá­nos és teljes leszerelés garan­tálhatja. Sz. Kozlov éve, 1974. április 25-én kon-= tinensünk egyik legrégibb, legsötétebb zsarnoksága om­lott össze Portugáliában. Azon a négy évvel ezelőtti feledhetetlen napon vörös szegfűk kandikáltak ki a munkások, parasztok, diákok gomblyukaiból és a katonák puskacsöveiből. A vörös szeg­fű mozgalma példátlan egy­ségbe tömörítette a haladás híveit. Az eredmény gz volt, hogy Európa nyugati szélén az ötvenéves, salazari épüle­tet valósággal felrobbantva, a tömegek megteremtették Nyu- gat-Európa mindmáig legde­mokratikusabb alkotmányát. Olyan keretet hoztak létre ez­zel a portugál tömegek, amelyről ők maguk tudták a legjobban, hogy nem lesz könnyű igazi, tartós tarta­lommal megtölteni. A portu­gál porondon azóta is ezért fo­lyik a harc, rendkívül nehéz körülmények között. A szoci­alista párti kabinet kiélezett helyzetekben inkább jobbra, mint balra kacsint és nem­ritkán veszélyes restaurációs törekvéseket is segít. Más­részt: e pillanatban — im­már sokadszor — a kormány újra 750 millió dolláros hi­telt kér a nyugatiaktól, akik ismét — megint csak sokad­szor — megkérik az ilyen tá­mogatás nagyonis busás poli­tikai árát. Ez a külső nyomás alapo­san hozzájárult ahhoz, hogy számos államosított üzgm és földbirtok visszakerült a régi tulajdonosokhoz, hogy az or­szág haladó erőinek most nem újabb vívmányokért, ha­nem a négy éve kivívottak megtartásáért kell harcolniok! És harcolnak ts: a szegfű nem hervadt el Portugáliában. Harmat Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom