Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-25 / 96. szám

Idokére^etök Harmatgyenge kabarétréfa­ként fütyülné ki a közönség a szerző elképzelte jelenetet, amint néhány vállalati vezető áll az utcán, s kérleli a járó­kelőket, adakozzanak, csak né­hány ezer munkaóra kellene a szegény vállalatnak, csak né­hány ezer... A szerző: az élet, s a jelenet nem kabarétréfa, hanem maga a valóság. Annyi különbséggel, hogy' az irányí­tó posztok -betöltői gyárkapun belül maradnak, s ott, onnét kérnek, óhajtanak, követel­nek létszámot, munkaerőt, te­szik ezt távolabbi tervek ki­alakításakor éppúgy, mint na­pi termelési programok egyez­tetésénél. Teszik, annak elle­nére, hogy adakozó — hosszú ideje — nincsen. Mert hátha, talán, mégis; csoda történik. Csodák nincsenek. A szocia­lista iparban a fizikai foglal­kozásúak által teljesített, mun­kaórák száma folyamatosan csökken, 1975 és 1977 között például az apadás mértéke 14 millió óra vol’t. Még 1976-ban, a vállalati középtávú tervek értékelése­kor állapíthatta meg az Orszá­gos Tervhivatal, hogy a ter­melőhelyek többsége irreális létszámszükséglettel társította termelésfejlesztési programját. Mégis, bár tavaly, az eszten­dő végén az iparban 15 ezer­rel kevesebben dolgoztak, mint 1975-ben — ezen belül a fizikai foglalkozásúak táborá­nak fogyatkozása 23 ezer főt tett ki, az eltérést az alkalma­zottak számának bővülése ma­gyarázza —, a termelés növe­kedett. A legjobban siránko­zó vállalatoknál is, s a hely­zetet tudomásul vevőknél még inkább. Látszólagos, vagy tényleges ellentmondás az előbbi? Nem az egyenes válasz kerülendő, hanem a valóságot tisztelet­ben tartó feleletünk az, hogy is-is. A vállalatok egy részé­nél nincs semmi elfogadható indoka az időkéregetésnek, ha­csak nem tartjuk oknak a la­za fegyelmet, a szervezettség alacsony színvonalát, az élő­munka pazarló fölhasználását. A termelőhelyek egy másik csoportjánál viszont valósá­gos a munkaerőhiány, s csak különleges erőfeszítésekkel, többletráfordításokkal, tarta­lékaik teljes fölélésével tud­ták azt ellensúlyozni, ami hosszabb távon aligha kínál biztonságos haladást. Van te­hát munkaerő, de nem ott, ahol — a munka társadalmi hatékonysága szemszögéből — a legeredményesebben dolgoz­hatna, illetve rossz hatékony­sággal működő cégek a telje­sítményhiányt a létszám duz­zasztásával vélik mérsékelni, ami szintén járhatatlan út. Igaz, nem a lelkes elhatáro­zás, hanem a tárca kezdemé­nyezése nyomán a Nehézipa­ri Minisztérium vállalatainak többsége felülvizsgálta a lét­számfejlesztési, munkaerő­gazdálkodási terveit. Amint e munka minisztériumi összege-, zésekor kiderült, éppen a di­namikusan fejlődő, az átlagos mértéken felül levő termelőegy­ségek határoztak úgy, hogy beérik kevesebbel az eredeti­leg számítottnál, új feladatai­kat munkaerő-átcsoportosítás­sal oldják meg cégen belül. Az óhajok újrafogalmazása meg azoknál a vállalatoknál volt tapasztalható, ahol a te­vékenység egésze akádozik, gondot bajt követ, s bajt ne­hézség. Ez is, más tapasztala­tok is arra intenek, nagyon lassú a kívánatos változások — mind szemléletbeli, mind gyakorlati változások — me­nete, s ebben a vállalati szer­vezet konzervativizmusának éppúgy szerepe van, mint az ösztönzési, érdekeltségi nehéz­kességnek. Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára az MSZMP Központi Bizottsága 1977. ok­tóber 20-i ülésén — a terme­lési szerkezet és külgazdasági politikánk hosszú távú fej­lesztésének irányelveiről szól; va — előadói beszédében így fogalmazott: „Céljaink eléré­se döntő mértékben függ a munkaerő-gazdálkodás színvo­nalának javításától. Az előt­tünk álló feladatok különösen szükségessé teszik, hogy a munkához való jog és a sza­bad munkavállalás változatlan biztosítása mellett szigorúb­ban érvényesüljön a munka- viszonyból adódó kötelezett­ségek betartása, az e kötele­zettségüket nem teljesítők anyagi és erkölcsi elmaraszta­lása.” Az egyetértéstől azon­ban a cselekvésig hosszú az út, s ott a baj, hogy a ter­melőhelyeken amilyen gyor­san létrejött az egyetértés ál­talánosságban, annyira lassan körvonalazódnak a konkrét helyi intézkedések. Sőt, gyak­ran azt tapasztalni, a cégek Az időkéregetés nem más, mint menekülés a tények tu­domásul vétele elől, azaz olyan önáltatás, aminek kö­vetkezménye a késedelmes cselekvés. Amennyivel halasz­tódnak a vállalati intézkedé­sek, annyival mérsékeltebben működnek az eredményfor­rások; s a remélt haladás he­lyévé gondok lépnek. Ha csendben, ha mérlegbeolvasz­tásokkal. szervezeti összevoná­sokkal rejtve is, de néhány tucat kisebb és közepes cég létével fizette meg ennek árát; példájuk figyelmeztet. Kérdés, eléggé messzehang- zó-e esetük, vagy másfajta módon is — elsőként az ösz­tönzés és kényszerítés ésszerű elegyítésével — erősíteni szük­séges a példákban rejlő követ­keztetéseket? Meggyőződé­egymásra mutogatnak, kezd- sünk: másfajta lehetőségekkel jék ott, csinálják ők, bár ké­zenfekvői mindenkinek a ma­ga portáján kell — kellene — körülnéznie. A gazdasági növekedés mai szakaszában törvényszerűen csökken az iparban a munka- időalap, s ez tartós folyamat. is élni kell a figyelem növe­lésében, mert az időkéregetés nem ok, hanem okozat, egyi­ke a sokféle bizonyítéknak arra, hogy hatékonyságnöve­lő tartalékainknak általában kevés a becsülete. Veress Tamás Bemutató a Besztercében A Pest—Komárom—Nóg- A rendezvényen, melyen a rád megyei Élelmiszer és Ve- gyártó vállalatok képviselői gviáru Nagykereskedőmi Vál- is jelen lesznek, az érdeklő- lalat és a Nógrád megyei dők és a szakemberek a sü- Vendéglátó Vállalat a salgó- temények, húskonzervek, tarjáni Beszterce étteremben fagylaltok, teák. üdítő italok ma szakmai bemutatót és választékával ismerkedhetnek árukóstolót tart. meg. ■ llj gepek Lílken Ä litkei termelőszövetke- nek korszerűsítésére. Már zet az idén húszmillió forin- megérkezett a gazdaságba két tot fordít fejlesztési célokra, billenőplatós tehergépkocsi. Legjelentősebb lesz a sertés- A beszerzési tervek között telep rekonstruciója. szerepel még T—150-es típu­Emellett hárommillió forin- sú erőgép a hozzávaló mun- tot költenek a növényter- kagépekkel, s három nagy mesztés technikai feltételei- teljesítményű pótkocsi. Kormány kitüntetéses propagandista Naponta — Mondták nekem, miért végzek pártmunkát, amikor a fizetésem a gazdasági munká­ért kapom. Akkor így vála­szoltam: én a kettőt nem tu­dom egymástól elválasztani — emlékezik a néhány évvel ezelőtti időkre Fejes Frigyes, a VILTESZ Szövetkezet diós- jenői telepének vezetője, aki nemrég vette át a pártköz­pontban a Munka Érdemrend zölte: itt nem lehet olyat adások színvonalasabbak, vál­kérdezni, amiért esetleg bár­kinek is szégyenkeznie kell. Ide mindenki azért jött, hogy tanuljon, a kérdezés pedig a tanulás egyik megnyilyánulása. Ennek ellenére azt vette észre, hogy a tankönyvből feladott anyagot a kérés el­lenére sem tanulmányozták. Gondolt egyet és megváltoz­tatta eddigi módszerét. A fel­bronz fokozatát, eddig vég- ismerést követő foglalkozáson zett jó propagandamunkájáért, először a vitás kérdéseket be­szélte meg a hallgatókkal. Ez- ★ zel kettős célt ért el! Rákény­szerítette őket az anyag elolva- Pártmegbízatásként kapta sására ugyanakkor elindított 1970-ben, amikor otthagyta a egy sokat ígérő folyamatot, ZIM Lampart budapesti le- amelynek során később a szabó gyárát és elvállalta a hallgatók már egymástól kér­diósjenői telep vezetését. Bu­dapesten, mint művezető már rájött arra hogy a munka jó megszervezésén, irányításán, elosztásán kívül más is kell a sikerhez: a murika társak szemléletének jó irányú for­málása. Amikor igent mondott a pártmegbízatásra, azt is hoz­zátette: az oktatás időpontjá­nak meghatározásánál min­dig alkalmazkodik a hallga­tók kívánságához. Bár a párt- szervezet vezetősége elbe­szélgetett a jelöltekkel, úgy érezte, csa^c neki használ, ha a tanfolyam előtt megismer­kedik a résztvevőkkel. A beszélgetések során töb­ben megkérdezték tőle: minek kell nekünk politikailag ké­pezni magunkat, amikor be­csületesen elvégezzük mun­kánkat. Saját példájával, hit­vallásával érvelt: csak az le­het jó párttag, jó munkás, jó vezető, aki politikus. Csak az a gazdasági vezető tud jól dolgozni, aki jól politizál. Ezt is meg kell tanulni, akárcsak a jó munkát. Az érvek hatottak. Senki deztek, sőt ők adták meg választ is. tozatosabbak lettek, növeke­dett a vitakészség. Olyannyi­ra, hogy néhány témánál nem az időt nézték a hallga­tók. Ösztönzőleg hatott a ta­nulási kedvre, hogy a hallga­tók egész évre előre tudják, milyen témából, ki mikor tart előadást. Az oktatási fegyel­met javította, hogy egyik elő­adás sem maradt el — mond­ja Fejes Frigyes. Egyébként, mint vezető pro­pagandista a pártalapszerve- zet titkárával együtt minden témára felkészül, mondván: ki tudja, mi jöhet közbe, mi­lyen váratlan meglepetés ér­heti az embert. Ez a felelős­ségteljes, lelkiismeretes, ala­pos munka, szabad idejének nagy részét elvette, és elveszi. Két gyermeke és felesége időnként figyelmezteti: jó len­ne, ha ránk is több időt szánnál. Igazatok van — Számomra csak a vita­tott kérdések tisztázása ma­radt — mondja szerényen a telepvezető. Űj színt hozott a zásokba a diavetítés alkal- amit azonban nem mindig tud betartani. Épnek ellenére felesége ak­kor is odaáll melléje, ha ku­darcok érik. Mert ilyesmi is mondja ilyenkor a telepvezető, foglalko- majd kötelező ígéretet is tesz! mazása. A kultúrház segítse gével a könyvben szereplő ábrákat kinagyították és azo­kat' levetítették. A hallgatók örömmel fogadták az újítást és egyöntetűen vallották: a vetítés nyomán jobban meg­maradt bennük az anyag. Az aktivitás fokozása érde­kében megpróbálkozott az­zal, hogy egy-egy témát egy- egy hallgató odahaza dolgo­zott fel, kisebb előadás for­májában. Ezek a dolgozatok helyi témákkal voltak kiegé­előfordul. Ezt is el kell monda­nom, mert a feleségem előtt olyan vagyok, mint egy nyi­tott könyv. Ilyenkor így vi­gasztal: nem lesz sokáig így, biztos megtalálod a legjobb megoldást. A kudarc okát én mindig elsősorban magam­ban keresem... Az újabb nekibuzduláshoz, szitve. Az elmondottakat az- a továbbfolytatáshoz erőt me tán megvitatták a hallgatók, rít eddigi tanulmányaiból és a ^ tapasztalatok összegezésé­ből. Maga mögött tudja á keteves gazdaságpolitikai, az egyeves filozófiai szakosítót. Rövidesen a nemzetközi mun­zést, felfogást, erősítette, ami­kor az első foglalkozáson kő­Ez a módszer a kritikai szel­lemet, a vitakészség növeléséi segítette elő. — Arra ügyeltem, hogy a vita során senki se érezze: . _________ b eléfojtják a szót, ha netán kásmozgalom szakosító anya­valamit nem a legjobban Sóból vizsgázik, mond —, majd úgy folytatja: A Propagandamunkájára sem erezte, hogy tanulásra egyszer csak azt vettem ész- serkentőleg hat, hogy naponta kényszerítik. ^Ezt a helyes ^r- re. hogy nagyon megszoktak a gazdasági munka eredmé- - - engem a hallgatók. Nem cső- áyeiben, az új feladatok meg- da. Hatodik éve csaknem olásában érzi politikai mun- mindig azokkal találkoztunk, bájának előnyös hatását akikkel indítottuk a tanfolya­mot Frissítésre, változtatás- ★ ra volt szükség. Erre jó alkal­mat adott a propagandista- JSy zárja gondolatait- aki klub megalakítása. Egyik eS>'szer vállalta ezt a mun- megbeszélésünkön úgy döntőt- kát> .az nem tud megszaba- tünk hogy ezután mindenki a dulni tőle- Ebben a munkában hozzá legközelebb álló téma- is el lehet fáradni, bármí- ban vezeti a szemináriumot 1yen szép. Akkor pihenni kell Amire nem volt vállalkozó,, pzt a megbízatást nem sza az nekem maradt meg. Az új módszerrel egy évet hagytunk magunk mögött. Örömmel mondhatom: bevált. Az elő­Tizenhét esztendeje ült először a traktor vo­lánja mögé Balogh Bertalan, aki azóta is hű­séges maradt az erőgépekhez. Most a szé- csényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetke­zetben látja el a mezőgazdaságban szokásos feladatait, így — fényképünk készítésekor — a közös gazdaság burgonyaföldjén, a Káprás alján vegyszeres gyomirtást végzett. Ezután a burgonya úgynevezett bakhátazásánál segít, majd a burgonyabogár elleni vegyszert szór­ják a földekre bad elvenni azoktól, akik „rabjai” a szép, embert for­máló munkának. V. K. KISZ*esek a gazdasági építőmunkában mu­társa­A Nógrád megyei Élelmi- ifjúsági brigádok számát és szer-kiskereskedelmi Válla- vállalásaik minőségét. Mind­lat KISZ-esei sajátos vállalá- ezeken túl részt vesznek a sokkal veszik ki részüket a különböző szintű mozgalmak- gazdasagi feladatokból. Ági- ban, akciókban, rendezvé- tacios és propagandamunká- nyékben. így megrendezik a jukkái igyekeznek széles kör- Ki minek mestere ? vetélke- ben ismertetni a népgazda- dót, az Alkotó ifjúság pályá- sagi es a helyi gazdaságpoli- zatot, a KISZ-radar akciót tikai célkitűzéseket. Teendő- ,rol __• . , . . k ént határozták meg a bale- Valamin\ kommunista setek megelőzésében, a folya- Kzak°t, és különböző matos áruellátásban való se- dalmi munkaakciókat gítséget. Növelni kívánják az veznek. Gyeptermesztésről Endrefalván A Nógrád megyei Tanács verőkben, a gyepek telepíté- mezőgazdasági és élelmezés- séről és felülvetéséről. Ezt kö- ügyi osztálya, a megyei ál- vetően az angol Howard cég lattenyésztési felügyelőség képviselője bemutatja a gyár pénteken Pilinyben szakmai termékeit. A szakemberek tanácskozást rendez a gyep- üzemelés közben is megis- termesztésről. merkedhetnek a Rotavátór Előadás hangzik el a fűfa- talajmaróval és a Rotacaster jók jelentőségéről a gyepke- gyepvető géppel. NÓGRÁD — 1978. április 25., kedd 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom