Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-23 / 95. szám

«I f (Folytatás a 2. oldalról.) geiknek leginkább megfelelő munkakörbe kerüljenek. Ok­tatási és képzési rendszerünk­nek a jelenleginél tervszerűb­ben kell elősegítenie a dolgo­zók felkészítését a népgazda­ság szükségleteivel összhang­ban álló foglalkoztatásra. A munka melletti intézményes továbbképzést és átképzést az oktatási-képzési folyamat szer­ves részévé kell tenni. A munkaerővel való jobb gazdálkodásnak nagy tartalé­ka a munkaidő jobb kihaszná­lása. Jelenleg sok idő megy veszendőbe, részben anyagellá­tási, szervezési hibák, részben a sok helyen megtűrt lazasá­gok miatt Ennek a helyzet­nek a megváltoztatása elsősor­ban a munkahelyi vezetésre ró feladatokat. Biztosítani kell a folyamatos munkavégzés technológiai és munkaszerve­zési feltételeit, a normák rend­szeres karbantartását, a törvé­nyes munkaidő fegyelmezett ledolgozását. Társadalmunk továbbra is biztosítja mindenkinek a szabad munkavállalás jogát. A szabad munkavállalás joga elválaszthatatlan a munka­köri kötelességek pontos tel­jesítésétől. A becsületesen dol­gozó többség igazságérzete is azt követeli, hogy aki nem tel­jesíti vállalt kötelezettségét, megsérti a munkafegyelmet, az eddiginél nagyobb mér­tékben érezze ennek hátrá­nyait. A gyakori vagy nem méltányolható munkahely-vál­toztatás nagy népgazdasági veszteségek forrása, ezért az üzemek, a vállalatok felelős vezetői ilyen esetekben a je­lenleginél következetesebben érvényesítsék a törvényadta gazdasági és jogi szankciókat. A pártszervezetek mozdít­sák elő, hogy a kommunisták, az öntudatos dolgozók szemé­lyes példájukkal is segítsék közüggyé tenni a lazaságok elleni harcot, támogassák a gazdasági vezetőknek a mun­kaidő teljes kihasználására, a munkaerő-gazdálkodás javítá­sára irányuló-intézkedéseit. A Az életkörülmények ja- vitásának fontos eleme a munkaidő csökkentése. Az el­múlt években a társadalom igényével összhangban széles körben megvalósult a 44 órás munkahét és a kéthetenkénti szabad szombat. A munkaidő további csökkentése a párt politikájának változatlan tö­rekvése, azonban a népgazda­ság helyzete, a munkaerő­gazdálkodás problémái jelen­leg ezt még nem teszik lehető­vé. A Központi Bizottság úgy véli, elő kell készíteni az öt­napos munkahét bevezetését az 1980-as évek elejére, a je­lenlegi munkaidő csökkentése nélkül A népgazdaság terv­• szerű, arányos fejlődé­sét jól segítette a gazdaságirá­nyítási rendszerünk. A köz­ponti irányítás, valamint a vállalati, szövetkezeti és ta­nácsi önállóság egyidejű erő­södése eredményes volt: ösz­tönözte a kezdeményezőkész­séget, az egész népgazdaság­ban jelentős alkotó energiá­kat szabadított fel. A gazda­sági vezetők nagyobb része élni tudott a megnövekedett önállósággal, munkájuk nagy­mértékben járult hozzá ered­ményeink eléréséhez. Az V. ötéves terv megkez­désével egyidőben sor került a gazdasági szabályozórend­szer egyes elemeinek módosí­tására. A szabályozórendszer továbbfejlesztése elősegítet­te, hogy a vállalatok a külső piaci feltételek változását job­ban érzékeljék. A gazdaságirányítás mos­tani rendszerével egyidejűleg, életbe lépett árrendszer se­gítette gazdaságpolitikai cél­jaink elérését. A szocialista gazdaság erejét bizonyítja, hogy az állam a magas világ­piaci árak begyűrűző hatását központi eszközökkel fékezni tudta, biztosította gazdaságunk dinamikus fejlődését, népünk életszínvonalának további emelkedését. Emiatt vi­szont olyan helyzet ala­kult ki, hogy jelenleg a termelői árszínvonal — az ál­lami támogatások és elvoná­sok bonyolult rendszere kö­vetkeztében — meghaladja az általános fogyasztói árszínvo­nalat. A termelői és a fo­gyasztói árak nem tükrözik a valóságnak megfelelően a ráfordításokat, ami nehezíti a tisztánlátást, a hatékony gazdálkodást, a termékszerke­zet átalakítását, a gazdaság- politikai célok megvalósítását népgazdasági méretekben, s az üzemeknél egyaránt. Ezért a Központi Bizottság távlatilag szükségesnek tartja árrendszerünknek a gazda­ságpolitikai célokkal össz­hangban álló tökéletesítését. Az ésszerűbb gazdálkodás megköveteli, hogy a termelői és a fogyasztói árak tükröz­zék jobban a valóságos ráfor­dításokat. Eddigi gyakorlatunknak megfelelően a szükségessé vá­ló fogyasztói árváltozásokat megfelelő jövedelempolitikai intézkedésekkel kell ellensú­lyozni. Ennek kapcsán arra kell törekednünk, hogy haté­konyabban érvényesítsük a munka szerinti bérezés szoci­alista elvét, javítsuk bérezé­si rendszerünket. Az ár- és bérrendszernek olyan irány­ban kell fejlődnie, hogy e kettő együtt hatékonyabban segítse a tényleges teljesít­mények, a társadalom szá­mára hasznos munka elisme­rését, s ezáltal szolgálja job­ban alapvető politikai célun­kat, a dolgozók életszínvona­lának rendszeres emelését. IV. Életszíuvonal­és szociálpolitika A Központi Bizottság, a kormány, az országgyűlés re­álisan számba vette a megne­hezült nemzetközi gazdasági körülményeket, népgazdasá­gunk és az állami költségve­tés teherbíró képességét, s ezért a kongresszuson előter­jesztett öt évre szóló 23—25 százalékos reáljövedelem-nö­velési előirányzatot az öt­éves terv későbbi véglegesíté­se során 18—20 százalékra módosította. A 'lakosság életszínvonala gazdasági lehetőségeinkkel összhangban az elmúlt évek­ben is rendszeresen emelke­dett. A kereseti arányok ked­vezően változtak. Központi bér­emelést kaptak az oktatási, a kulturális, az egészségügyi ágazatokban, a villamosener- gia-iparban, a könnyűipar egyes területein dolgozók. Fel­emelték a műszakpótlékot. A munkásság és a parasztság re­álkeresete céljainknak meg­felelően, megközelítőleg azo­nos ütemben emelkedett. Az átlagot némileg meghaladó mértékben növekedett az üze­mi munkások bére. Az áruel­látás javult, a választék bő­vült. A lakosság fogyasztása, a reáljövedelem és a reálbér emelkedése azonban összessé­gében két év alatt 1—2 szá­zalékkal elmaradt a tervezet­től. A párt továbbra is arra tö­rekszik, hogy a jövedelemel­osztási arányok jobban szol­gálják építőmunkánkat, a termelés növekvő eredményei­re támaszkodva rendszeresen emelkedjék a lakosság élet- színvonala, javuljanak az élet- körülmények. 1 A tervidőszak első két-*-• évében 187 000 (ebből 66 050 állami) lakás, az ötéves tervben előirányzottnál ösz- szesen 20 000-rel több épült. Az új lakások 93—95 százaléka kettő-,' vagy több-, ezen belül 35—38 százaléka három, vagy többszobás. Javult a lakások felszereltsége. Csökkent a komfort nélküli lakások szá­ma. Az állami lakásépítés — a korábbi évekkel ellentétben — a tervezettnél nagyobb. A la­kásépítésben növekedett Bu­dapest és a többi város ré­szesedése. Budapesten nem sikerült a hosszú ideje fennálló viszonylagos le­maradást a tervezett mérték­ben behozni, ma is súlyos gondok vannak. A tanácsok által az elmúlt két évben kiutalt lakások mint­egy hetven százalékába fizikai dolgozók költöztek be. A lakás­elosztásban érvényesül a kong­resszusnak az a határozata, hogy minden három- és több- gyermekes családot néhány éven belül önálló lakáshoz kell juttatni. Az ilyen családok két éven belüli lakáshoz jut­tatása a fővárosban és a nagyvárosokban lényegében megoldható, országos méretben még nem. A lakáshoz jutott családoknak mintegy fele fia­tal házas. A lakosságot diffe­renciált hitellel, illetőleg ked­vezménnyel ösztönözzük a la­kásépítésben való anyagi rész­vételre. Számottevő eredményeink ellenére a lakáskérdés vál­tozatlanul legnagyobb társa­dalompolitikai problémánk. A több, új lakás ellenére nem csökkent, sőt némileg emelke­dett a lakásigények száma a családok szétköltözése, a na­gyobb létszámú, fiatal korosz­tályhoz tartozók családalapí­tása, a faluból a városba va­ló áramlás és az igények emelkedése miatt. Nagy anya­gi erőt köt le a lakásállomány karbantartása, a korszerűtlen­né vált lakások szanálása és pótlása, valamint a rendkívül eszközigényes kommunális építkezés. A tanácsi és szövetkezeti la­kások kivételével a lakásárak meghaladják az átlagkeresetű dolgozók, különösen a fiata­lok anyagi lehetőségeit. Foly­tatódott a telekárak és az épí­tési költségek növekedése. Ez egyéb hátrányos társadalmi következmények mellett nem kívánatos módon megnehezíti a magánlakás-építést. Ezért fokozottabb gondot kell fordí­tani a telekárak, az építkezé­si költségek alakulására, a magánerőből történő lakásépí­tés feltételeinek megjavításá­ra. Ä lakáshoz jutás jelenlegi formáinak áttekintésével, fe­lülvizsgálatával újabb és jobb lehetőségeket kell keresni an­nak igazságosabbá tételére. To­vábbra is támogatni kell az olyan átmeneti megoldásokat, mint például az albérlői házak létesítése, és a nagyvárosok­ban szorgalmazni kell a nyug­díjasok házainak építését is. A párt tisztában van azzal, hogy a lakáskérdések kielégítő megoldása hosszabb időt igényel, és jelentősek a népgazdaság­ra háruló terhek, mégis úgy véli, hogy állami támogatás­sal és az állampolgárok saját eszközeinek mozgósításával a reális megoldások kialakítha­tók. A Központi Bizottság még ebben az esztendőben napi­rendre tűzi a 15 évre szóló új lakásprogram megtárgyalását. 2 Az életszínvonal emélé- * sének egyre fontosabb eleme a szolgáltatások fejlesz­tése. A szolgáltatások az élet- körülmények javulásával a fo­gyasztás egészénél gyorsabban növekvő égető társadalmi igénnyé váltak. A nők mind nagyobb hányada vállal kere­ső foglalkozást, ez, valamint a változó életmód (a televízió, a háztartási gépek elterjedé­se) új fajta igények sokaságát keltette. Bár a szolgáltatóvál­lalatok teljesítménye növe­kedett, a kisiparosok száma gyarapodott, az igények emel­kedésével nem sikerült lépést tartani. A határozottabb előrelépést közgazdasági okok és az élet- színvonal követelményei is indokolják. A javító-szolgál­tató ipar egy munkahelyre ju­tó beruházás-, anyag-, im­port-, energiaigénye a nagy­arányú kommunális ágaza­tokon — az energia-, víz-, gázszolgáltatáson — kívül vi­szonylag alacsony. A népgaz­dasági erőforrások arányosabb elosztásával, szükség szerint külön pénzügyi alapokkal és anyagi ösztönzéssel is támo­gatni kell a szolgáltatóháló­zat fejlesztését. A lakosság ellátásának ja­vítása érdekében fejleszteni kell az állami, a szövetkeze­ti, a kisiparosi szolgáltatói te­vékenységet. Támogatni kell a dolgozók munkaidő után vál­lalt, mellékfoglalkozásként végzett szolgáltatói tevékeny­ségét, valamint a nyugdíjasok bevonását a munkába. Az il­letékes szervek fordítsanak nagyobb figyelmet a fontos társadalmi problémát jelentő szolgáltatásokra. Javítsák a korú lakosság helyzetét társa- lözhetetlen feltétele az alkotó szövetkezetek anyagi érdekelt- dalműnk fontos problémájú- vita. A társadalomtudományi ségét, a kisiparosok munka- nak tekinti. A központi ár- kutatást végző kommunisták és adózási feltételeit, dolgoz- emeléseik kompenzálásával és pártossága jusson kifejezésre zák ki a szolgáltatások fejlesz- az automatikus nyugdíjeme- mind az egyes problémák tését segítő intézkedéseket és lés bevezetésével csak részben marxista megválaszolására va- a távlati terveket lehetett megőrizni a nyugdí- 1° törekvésben, mind az af< 3 ,, jak reálértékét. Nehezíti a k?*° ideológiai viták vallala-; Az ^ötéves terv szeles probléma megoldását, hogy a saban- .. körű szociálpolitikái küiönböző időszakban nyug- A szövetségi politika elő- program megvalosulasat ira- díjba ment dolgozók nyugdí- segíti az ideológiai viták ki­hozta elő; e programnak a i, között naevok a különösé- b°ntakoztatását, javítja a vi- megvalósítását a párt és a Íek A heW^t telias körű ták feltételeit máltai, hogy a kormány továbbra is fontos fuekintésL és Iz an^asi fede- tudományos vitához elenged- íeladatának tekinti Meakü- es az anyagi rede hetetlenul szükséges alkotó, wSS fSämet fofdí- SlaSrTSégtPJMdor tárgyilagos személyeskedéstői tunk a gyermeknevelés támo- “ÄK SSrtÚSST Ästn^ helyzetére T’b&ből s.éklf ére> ^vel fejlődésünk ideológiai területen dolgozók- ftz wa rf A bérből újratermelődő és a lakosság nak, aktívabb részt kell vál- td1ZetéSh°l -el-°k ^tadi pót- jelentős részét érintő kérdés- lalniok a vitákban, követke- ,ek . . .a haaren-leies ellen- rőj van szó Nagy gondot zetesebben kell képviselniük tetelezeserol eltekintve — nem kell fordítani a munkaképes marxista—leninista világné- valtozott. A termeloszovetke- nyugdíjasok aktív termelő- zetünket. A politikai szövet- zeti tagok családi pótleka azo- ^ társadalmi tevékenységére, ség nem jelentheti a viták nos lett az ipari dolgozóké- A pdrt) kormányzatunk az mellőzését, a vitákat viszont’ val. Kiterjesztettük a gyermek- idős korúak problémáival át- úgy kell folytatni, hogy a szó- gondozási segélyt a szakszó- fogó módon foglalkozik, arra címlista eszmék befolyása és a vetkezeti tagokra. A gyermek- törekszik hogy e nagy jelen- politikai szövetség egyaránt 3 tervezett tőségű kérdésben is megfelelő erősödjék, mértékben bővül, egyes terű- megoldásokat érjen el. q a Köznonti RiVnttsás leteken a társadalmi munka Több központi szociálpoliti- O. f976 okPtdber 2fi ható eredményeként azt meg is keririi a tervidőszak ,. Oktober 26 í hata­haladia A meimövekeriett . 'ü, . ,?,es a .r^.0?,23^ rozatanak szellemeben jelen- A3- . A megnövelteden második felében realizálódhat, tősen javítani kell a nártnk- szuletesszam miatt azonban az *_ v «Wes terv hétre , :- , javítani Ken a pariou­eilátnttséei színvonal kevéshé Az V' oteves terv hatra- tatasban, az egyetemeken es a iavul UrS/üh er a Lr^tTário- ,evő éveiben gazdasági lehető- főiskolákon a marxizmus—Ie- Lk - a •• V 3, _naSycsalado" ségeinkkel összhangban emel- ninizmus oktatását, fokozni sok üdülési lehetosege. ni kell az alacsony nyugdíja- kell jneggyőző erejét. A szín­A Központi Bizottság a kát, a három- és többgyerme- vonal emelésének elengedhe- nyugdíjasok, áltálában az idős- kés családok családi pótlékát, tetlen feltétele, hogy az el­méleti alapok meggyőző kifej­tése párosuljon a szaktárgyak, marxista-leninista szellemű oktatásával és a hallgatókat foglalkoztató aktuális kérdé­sek megválaszolásával. A szocialista társadalom el­sőrendű kötelessége a felnö­V. Ideológia és művelődés a az A szocialista építés előre- ségi szemléletet, mélyítse haladásával jelentős szemlé- szocialista hazafiságot és letváltozás következett be az internacionalizmust. ideológiai munka és a műve- .... „ --------------________-__ l ődés társadalmi szerepének 1 Az ideológiai és kul- vekvő nemzedék nevelése, megítélésében, nőtt az ideo- * turális területen dolgo- Fontos feladat a következő lógiai és a kulturális terület z° kommunistáknak nagyobb időszakban a köznevelés táv­fogékonysága a társadalmi és felelősséggel, színvonalasab- lati terveinek kidolgozása, a a politikai kérdések iránt. A ban és kezdeményezőbben felsőoktatás tartalmi és szer- jnarxista—leninista eszmék azon munkálkodniok, vezeti korszerűsítése, a tan­a közgondolkodás meghatá- k°gy a társadalomtudományi széki kutatómunka feltételei- roz6 tényezői. Értelmiségünk kutatások- a marxizmus—le- nek megjavítása. Az oktatás- a szocializmus ügye mellett ninizmus oktatása, az isko- ban a minőségi _ fejlesztésre dU. Iák és az egyetemék, a köz- irányuló erőfeszítésekkel művelődési hálózat, az iro- együtt ki kell elégíteni a je­Az elmúlt három évben Is daimi és a művészeti alko- lentős mennyiségi növekedés előrehaladtunk a, tudómé- tások. a sajtó a rádió és a igényeit is. Az iskolai okta- nyos kutatás fejlesztésében, a televízió fokozott mértékben tás és nevelés az eddiginél kutatási „eredmények haszno- segítsék a szocialista tudat, eredményesebben biztosítsa, sításában, javult a kutató* életmód műveltség és köz- h°gF a tanulók elsajátítsák JÖbb gondolkodás térhódítását. a korszerű műveltség és tudo- mtézkedes történt az áüami A fejlődésünk jelenlegi manyos Világnézetünk alap­oktatás fejlesztése érdekében. szakaszával együttjáró prob- jait! 3 k°z°sségi élet a szoci- A világnézeti nevelés szín- íAmák megoldásának. a szó- allsta erkolcs normáit, fel­vonalának emelése céljából ciallsta tudat gazdagításának 3 tIfunk^rA; ,ál­új tantárgyakat vezettek be. z- erősítésének nélkülözőé- lamP°lgari kötelességeik tel- Erősödött az oktatás és a ttlenfeltó^lea Sí jesítésére. Ehhez nélkülözhe­közművelődés egysége, száz- Ieninista elmélet műveiése, ságfszeraztfés^szülők ősz' ezrek képzik, művelik ómmá- alkotó alkalmazása és fei- sag, szeryezet es a szülök ősz­ff* ff. teil tok“ a7ÍSk“i eSSTÍ «*• “Tf“ “ff Sím“, é, ~ 5s harc uj kérdéséinek kutatasa vállalása Az i fiúsáé viláenp­ä"äsi!‘ x í„sssrls“iptSioí « * SS,' Z'tSZii jobban '‘TéMl «Wánosftasa. Tudó- r,.r„..„lkoz" mJnSSráí.lom ss'aä ^ ää “s « eubÄ szocialista épitomunka fo V(s hogy elkerüljük a dog- ismertetése, kerdeseire. Mindezek ered- matizmus veszélyeit, a marxiz­ményeképpen erősödött _ ne- mus modernizálásának ürü- A Az ideológiai és a kul­pünk szocialista világnézete, gyén jelentkező revizionista * turális munka növekvő emelkedett . műveltségének févutakat, s az elmélet le- jelentősége fokozott követel­színvonala. becsüléséből fakadó volun- ményeket támaszt az irányí­Társadalmunkban, s ezen tarista, nihilista nézeteket tással szemben is. Az irányi- beiül közéletünkben — első- A társadalomtudományi ku- tást?an ,az elmúlt két évtized sorban a társadalmi fejlődés tatásokkal foglalkozó kommu- soran alkalmazott legfontosabb adott szakaszának objektív nistók tekintsék leaf™- elvek és módszerek beváltak, állapota. de az ideológiai ^ pü’taegt'zatásuknak a blZOnyu1' “ alko' munka hiányosságai, az elvi szocialista társadalom és a tomuhe yek a helyi íra- útmutatások esetenkénti világ fejlődéssel kap- ^. szervak önállóságának erőtlensége miatt is — még csoiatos elméleti-idegológiai novelese az alkoto munka es megtalálhatók a burzsoá ide- problémák - folyamatos kuta- a kls«detezes szabadsagának ológia, a nacionalizmus, tását.' Az ideológiai és társa- a - t ?zoc!all;sía ,cfe1' gyakrabban a kispolgári gon- dalomtudományi kutatómun- mainkat szolgáló alkotások ta- dolkodásmód és erkölcs ma- ka feladatainak jobb megöl- mofalasa’ . valai??.n, az, ls' radványai, sőt újraéledésé- dása érdekében az eddiginél ÍJogy íefet engedtünk olyan nek tünetei. A szocialista tudatosabban kell elősegíteni, buma5lsía szederrm ^ iroda,mi közgondolkodás fejlődése a különböző társadalomtudo- e?, művészeti törekvéseknek, mutatkozik meg abban, hogy mányi ágak művelőinek, a f/ko*ff*3ak ... 1S' amelyek társadalmunk túlnyomó több- pártintézményekben, az aka- ágy deS aVszoriaíista ^áísa" sége elutasítja a társadalom- démiai intézetekben és az 3 ellenes magatartás különbö- egyetemi tanszékeken dolgozó ri kultúra számára TrtékeT tó* ző megnyilvánulásait, a pro- kutatóknak közös tevékenysé- lenten k A társadalom J tekcionizmust, a bürokráciát, gét. Messzemenően tamasz- benneg tudománv az iróda- élesen elítéli a pazarlást, a kodni kell a kommunista és j , művészetek feilöHé hatalommal való visszaélést- munkáspártok fejlődő ideoló- az ‘alkotók felelősségérzés Kevésbé esvséaes a közhan giai együttműködésére. ,a ? tok , 7:ossegere és gutót a kispolgári személet- Az ideológiai munka fej- a b‘2alom,ra ,.ePul° lranylt° mód £ eS befTláor. lődését sürgeti fokozottabb kivétet" eTetb^^eílifn dulás. a közösségtől való el- részvételünk a nemzetközi “d^ink^fraífv eszközhöz zárkózás helytelenítésében. színterén egyre bonyolultabbá nydinj. A szocializmus építésének Ex szo^n összlfügTmind Művelődéspolitikánk bevált előrehaladásával, a nemzet- az ideológiai neVelő munka ha- iveinek következetes alkal- kozx ideológiai harc fokozo- zai feladatainak megoldásá- ma^sa azt követeli, hogy az dasával szoros összefüggés- val> mind a béke> a társadal- ideológiai es a művelődési ben növekszik a tudati té- mj haladás, a szocializmus ügye munka növekvő társadalmi nyezők, a párt ideológiai te- iránt vanalt internaciona- szerepének megfelelően foko­vékenységének szerepe. Az lista elkötelezettségünkkel. zottabban érvényesüljön a párt- és állami szervek elvi­marxista—leninista politikai irányítása. Művészet­ideológiai és művelődési te­rület egészének közös fel- O adata, hogy fokozottabb mér- elmélet művelésének, politikánk időszerű és tartós tékben irányítsák a közfi- az új problémák tudományos feladata a társadalmi és kul- gyelmet a társadalom fejlő- elemzésének, az ideológiai dése. szempontjából legfonto- kérdések tisztázásának nélkü- (Folytatás a 4. oldalon) sabb eszmei és erkölcsi kér­désekre: növelje a munka | T ~ . „ J* becsületét, erősítse a közös- ! .NOGRAD - 1978. április 23., vasárnap o I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom