Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-20 / 92. szám

Mérjeg a falugyűlésekről Több min! 2 és fél ezer férőm, 260 ezer résztvevővel !A negyedmilliónál több résztvevő is bizonyítja: a falu­gyűlés — a szocialista demokrácia részeként — a közélet áramkörének fontos „erőmüve”. A tavaly decemberben kez­dődött, s a napokban véget ért falugyűlések, helyi parlamen­tek tapasztalatait summázta az MTI munkatársainak adott nyilatkozatában S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára és Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese. — Már az előkészítésben is kedvező tapasztalatokat sze­reztünk — mondotta S. Hegedűs László. A tanácsi vezetők tartalmas beszámolókat készítettek a települések 1980-ig szóló fejlesztésének időarányos értékeléséről, valamint a környezet- védelemhez kapcsolódó feladatokról. Borsodban és Fejérben a helyi parlamentek első napirendjeként visszatértek az elő­ző évi fórumokon elhangzott javaslatok megvalósítására, Bé­késben, Fejérben és Hajdú-Biharban pedig élőre kérdőíveket küldtek szét, tájékozódva a lakosságot leginkább érdeklő kér­désekről. A falugyűlések és a városkörzeti tanácskozások a lakóterület fontos képviseleti, politikai eseményeivé váltak. De nem szabad elmennünk szó nélkül a figyelmeztető jelzés mellett sem. Békés megye néhány községében például a részt­vevők nemtetszését váltotta ki, hogy a lakosság véleményét figyelmen kívül hagyják, s csak a feladatok végrehajtásában, például a társadalmi munkában igénylik részvételüket. Az ilyen szűklátókörűség, amikor csak a falubeliek kezére és zsebére számítanak, ám lakóhelyük és jövőjük formálásához a véleményüket nem kérik — tarthatatlan. Az 1977—78-as falugyűlések során majdnem minden me­gyében — Szolnok és Zala — kivételével városkörzeti ta­nácskozásokat is rendeztek, az ott lakókat és dolgozókat be­vonva a lakóhelyi közéletbe, további lehetőséget teremtve a tanácsok, a népfront és a szakszervezeti bizottságok együtt­működésének erősítésére, a lakóterület közös fejlesztésére. Az előző évi falugyűlések hathatós közvélemény-formáló sze­repének tudható be, hogy az idén már egyértelműen reális, megvalósítható javaslatok érkeztek a lakosságtól. Borsod, Fejér, Nógrád és Vas megyében a vezetékes ivóvízellátást, Hajdú, Vas és Zala -megyékben az egészségügyi ellátás javí­tását szorgalmazták. Az öregek napközi otthonainak építé­sét javasolták Borsod, Fejér, Vas és Zala megyében. A ke­reskedelem és a lakossági szolgáltatások fejlesztése Békés, Borsod, Fejér, Hajdú, Szabolcs és Zala megyékben szere­pelt a legtöbbször napirenden. — összesen 2600 településen hívtak össze találkozót, ame­lyeken mintegy 280 ezren vettek részt — mondta Baft Mik­lós. A falugyűlések tanácsi tapasztalatairól szólva aláhúzta: az államélet demokratikus vonásainak erősítésében vitatha­tatlan a tanács és a lakosság közvetlen párbeszédének je­lentősége. Ma már sok olyan fórum van — például a lakó­gyűlés vagy a rétegtalálkozó —, ahol az emberek kifejthetik véleményüket lakóhelyük fejlesztésével, gondjaival kapcso­latban. Mégis, az ilyen eszmecserék egyik legjobban bevált formája — úgy véljük — a falugyűlések intézménye. Jólle­het a törvény végrehajtási rendelete úgy szól, hogy falugyű­lést csak a közös tanácsú társközségekben kell tartani, ör­vendetes, hogy ezen a gyakorlat túllépett, s ma már ott is tartanak falugyűlést, ahol nem kötelező. Ez is igazolja a la­kossággal való közvetlen kapcsolattartás politikai és állam- igazgatási jelentőségét, e sajátos fórumok gyümölcsöző, ta­nácsnak is, falunak is kamatozó voltát. A tanácskozások lehetőségeit a helybeliek is fölismerték, így rendkívül hasznos javaslatokkal, ötletekkel és észrevéte­lekkel segítik-segítették a járás, a község vezetőit. Örömmel tapasztaltuk, hogy számos községben a falu­gyűlés már nemcsak a tanács, a népfront fóruma: az ózdi já­rásban például a tanácsi vezetők mellett ott vannak az ügyészség, a bíróság, a rendőrkapitányság és az OTP helyi képviselői is. A jó kezdeményezések sorában említhető: So­mogy megyében a falugyűléseket falunapokká fejlesztették úgy, hogy egész napos program keretében adnak lehetőséget a helybeliek és vezetők találkozására, s délután — mintegy plenáris ülésen — összegzik a tapasztalatokat, válaszolnak az előzetesen feltett kérdésekre, tárgyalják meg közösen a község dolgait. A spontán kezdeményezéseknek is teret adó falugyűlések életképesek: a gyakorlat bebizonyította, hogy nem kell „agyonszabályozni”, szoros eljárási keretekbe foglalni a de­mokratizmus fórumait. A lényeg, hogy mindenütt őszinte vé­leménycsere alakulják ki a falugyűlések résztvevői, a helyi vezetők és a lakók között. Válaszol az illetékes: ttíwnzőfonaí-iigybcn A NÖGRÄD március 16-i száma Olvasók fórumában megjelent — hímzőfonal-ellá- tással kapcsolatos — cikkre az alábbiakban kívánunk tájé­koztatást adni — írja a Nóg­rád megyei Iparcikk-kiskeres­kedelmi Vállalat. „A népi hím­zésű kézimunka gyors elterje­désével — az ipar az ehhez szükséges fonalak gyártását a kereskedelem részére —, az egyre növekvő igények kielégí­téséhez szükséges mennyisége­ket nem tudja biztosítani. A nagykereskedelmi vállala­tok tájékoztatása szerint ez évben némi javuló ellátással lehet számolni, azonban a fennálló gondokat ez sem old­ja meg. A hímzőfonalat a nagykereskedelmi vállalatok — melyekkel üzleti kapcsolatban állunk — az ipari beérkezés­től függően, closztásos alapon szállítják érintett árudáinkba. Boltjaink a kapott fonalmeny- nyiséget a beérkezés után azonnal árusítják. Fbből adó­dik, hogy a vásárlók egy ré­sze hozzájut a fonalhoz, míg mások igénye, sajnos, kielégí­tetlen marad. Fentiekből kitűnik, hogy a hímzőfonal-ellátás szűkössége nem a boltvezetők hiányos árurendeléséből adódik.” * A szerk. megjegyzése: A fent közölt válasz megalapo­zottságát nem kívánjuk vitat­ni. Így korrekt. A napokban azonban a pásztói járásban több olyan üzembe látogattunk el, ahol csupa-csupa kézimun­kázni szerelő asszonnyal ta­lálkoztunk. E válaszunkat sür­gették, és amikor elmondtuk, hogy az ipar még nem zárkó­zott fel a megnövekedett igé­nyekhez, azzal szakítottak fél­be: — akkor hogyan lehet, hogy a pásztói és a balassa­gyarmati piacon a zugárusok­tól 6.40 forintos bolti ár he­lyett háromszoros áron még­is lehet vásárolni hímzőfona- lat. Sőt, mi több. Pásztó és Salgótarján között a vonaton is kínálják a fonalat 18 fo­rintért! Ok vajon milyen csa­tornán jutnak hozzá? Meddig engedik meg a hímzőfonallal való* üzérkedést? Legyőzni az akadályokai Kis taron yén Kisterenye nagy kiterjedésű község. Illő is nagyközségi nevéhez. Lakosságának száma emelkedik, ezzel együtt párhuzamosan nőnek a lakosság kérdései is. Ezek intézést várnak a közigazgatási szervektől. A községnek több kezdeményezése van mind szolgáltatás, mind karbantartás tekintetében. A szennyvízcsator­na például már három éve megépült, de még nem működik...- A község lakosságának kí­vánalma egy szolgáltatóház megépítése. A le­vegő szennyeződése — az utcák, árkok bűzére gondolok, ami nem minimális — még mindig nem megoldott Még 1974-ben az MSZMP községi párt- szervezete taggyűlésén a tanács részéről is kisebb beszámolót tartottak a közművesítést, az építéspolitikát illetően. Említést kapott itt Kisterenye nagyközség vezetékes gázzal való ellátása. Amikor ez elhangzott, derű jelent­kezett az arcokon. Nem késtem megkérdezni azt, hogy e munkálat megkezdése mikorra várható. Válaszában az előadó az 1976. évet említette. E terminus már a múlté. Okot nem keresünk. Még mindig várunk, mert a gáz­fővezeték a község közvetlen szélén van, s van úgy, hogy a fővezetékben levő gázfeszültséget az irányváltó szelepeken át szabadba engedve csökkentik, lángoszlopot képezve, hogy erejét veszítse. Szívesen vennénk, ha a feszültséget okozó gázmennyiséget községünk lakói hasz­nálhatnák fel! Koós Kálmán Kisterenye Hetven év felettiek találkozója Barna községben április 16-án rendezték meg az öre­gek napját, melyen a község 70 éven felüli lakói vettek részt. A megható ünnepségen 72 fő jelent meg, akiket kö­szöntöttek a párt-, az állami és társadalmi szervek veze­tői. A köszöntés után az óvo­dások és az általános iskola tanulói műsorral szórakoztat­ták az idős emereket. A társadalmi szervek ve­zetői azokat a betegeket, akik nem tudtak eljönni az ün­nepségre, lakásukon keresték fel és adták át a nőbizottság és a helyi Hazafias Népfront ajándékát. Köszönettel vesszük, hogy a lap hasábjain is nyilvános­ságra hozták a kedves kis ünnepséget. H. J. tanácselnök Első helyre kerüllek Az 1977. évi eredményei alap­ján a budapesti MÁV Igaz­gatóság területén a II. kategó­riában működő komplex bri­gádok közötti versenyben az első helyezést a Salgótarján MÁV—Volán komplex brigád érte el. A brigád 1963-ban alakult, ez évben ünnepli fennállásá­nak 15. évfordulóját. Ez alatt az idő alatt hét ízben első, két esetben második és háromszor harmadik helyezést értek el. A brigád elsőként csatlakozott a Láng Gépgyár dolgozóinak versenyfelhívásához. A jó kol­lektív szellemmel és a MÁV— Volán jó együttműködéssel a jó eredmények megtartására és a rejtett tartalékok feltárására törekedtek. Balesetmentes, jó munkájukért a közelmúltban vehették át az erkölcsi és anya­gi elismerést a brigád tagjai. A jövőben is igyekeznek úgy dolgozni, hogy tevékenységük­kel méltónak bizonyuljanak az első helyezéshez. — sz — Öregek napja IMógrádon Április 13-án a déli órákban hagyományos ünnepségként tar­tották meg Nógrád községben az „öregek napjá”-t. A kultúrház- ban közel 150 idős ember gyűlt össze, akiket először Tölgyesi János tanácselnök üdvözölt. Az óvodások magyarul és szlovákul köszönötték az ünnepeiteket verssel és énekkel. Az ünnepi beszédet Galambos Géza, a községi pártalapszervezet titkára, iskolaigazgató tartotta. Az ünnepség kiemelkedő eseménye volt, amikor dr. Sabján Imre körzeti főorvos, a helyi Vörös­kereszt-szervezet elnöke köszön­tötte a község két legidősebb la­kóját, Elek Mihálynét és Droz- gyik Józsefet, részükre ajándékot nyújtott át, akik meghatódva fo­gadták e kedves figyelmességet. Az ünnepi köszöntők után ebéd­del látták vendégül a meghívot­takat. Az idősek részéről Kazinczi Já­nos veterán munkásőr mondott köszönetét az ünnepség megren­dezéséért, a figyelmességért. dr. Dósa Ferencné, Járási szoc.-pol. előadó, Rétság Előadássorozat A közeli napokban feje­ződött be az az orvosi előadás­sorozat, amelyet öt héten ke­resztül szerdánként tartottak a Rákóczi-bányatelepi kultúrott- honban. Az előadássorozatot dr. Ma­gyarfalvi András körzeti or­vos tartotta, s előadásait ér­dekes egészségügyi filmekkel színezte. Az utolsó előadás a vöröskeresztes világnap alkal­mából meghatározott témával, a magas vérnyomással foglal­kozott. A nagylétszámú kö­zönség minden téma után vá­laszt kapott kérdéseire. Ez az előadássorozat nagyban előse­gítette telepünk egészségügyi kultúrájának fejlesztését. Rákóczi-bányatelep Vöröskereszt alapszervezete Szerkesztői üzenetek 3. I. (Salgótarján): Köszönő soraik közlésére nem vállal­kozhatunk, ezért azt megküld­tük az intézmény vezetőjének tudomásulvétel céljából. Kö­szönjük bizalmukat. * N. J. (Ludányhalászi): Le­velének vétele után kapcsola­tot teremtettünk a TIGÁZ il­letékes művezetőjével, s öröm­mel értesültünk arról, hogy az ön által április 7-én beje­lentett tűzhelyhibát 13-án el­hárították. így nem volt szük­ség a mi közbenjárásunkra. Bizalmát köszönjük. Vizsgálat A NÓGRÁD III. 23-i Olva­sók fórumában „Nőnapi örö­mök helyett..c. cikkel kap­csolatban vállalatunknál vizs­gálat folyik a felelősség meg­állapításának tisztázására. A vizsgálat befejezése után kö­zöljük megállapításainkat, il­letve intézkedéseinket. Juszt Andrásné, oszt. vez. összeállította: Tóth Jolán Cukor, liszt, mosópor * Klári asszony „boltja" A kislánya után „örökölte” a Kati nevet. Egyébként Klá­rinak hívják. A fiatalasszony mosolyogva magyarázza: — A nyolcéves Kati lá­nyom gyakran jár be a gyár­ba hozzám: így Kati, úgy Kati mondogattam, míg végül engem is elkereszteltek. Ügy látszik könnyebb kimondani, mint a Klárit. Benedek Jánosné negyedik esztendeje vezeti a balassa­gyarmati kábelgyár büféjét — Amolyan átmenet a bolt és a reggelizőhely között. — Mennyiben? — Azelőtt csak tejet, sza­lámit, zsömlét, kiflit tartottak. Amikor idejöttem, több fia­talasszony panaszkodott hogy itt laknak a Homoki szőlőben, Balassagyarmat külső részén. Ledolgoznak nyolcórás mű­szakot, nehezükre esik lisz­tért, cukorért bemenni a bel­ső boltokba. A feletteseim be­leegyezésével úgy döntöttünk, ez a büfé nyugodtan árulhat cukrot, lisztet, tejet, kenyeret, sőt a legfontosabb mosósze­reket is. Néha kapok a „fe­jemre”, de szívesen csiná­lom, mert tudom hogy köny- nyebbség nekik. Délelőtt kilenc órakor jön­nek a tízóraizók. Minden üzemrész megszervezte, hogy összeírják a kívánságokat, va­laki leviszi a műhelybe. — Nagy a választék? , — Igen. Az ÁFÉSZ ügyel arra, hogy a munkásoknak ne legyen okuk panaszra. Rend­szeresen van többféle szalá­mi, tejtermék, pékáru. Mindehhez jó adag rugal­masság is szükséges. Bene- dekné jó boltos. Ha úgy lát­ja, kifogyott a kenyér, fogja magát, kocsiba ül, irány a sütöde, aztán vissza. A tejért elég egy telefon Szécsénybe. — Arra törekszem, hogy minél kevesebbet kelljen mondanom a nem és a nincs szót. Egy jó kereskedőnek, mindig rossz érzés, ha a vevőt nem tudja kiszolgálni. Benedekné tíz esztendeje dolgozik a kereskedelemben. Az anyuka példáját követ­ve Kati lánya is boltos akar lenni mindenáron. A férje a rétsági Börzsöny étteremben pincér. — Munkába busszal indul. Esténként úgy féltizenkettő felé én megyek érte kocsi­val. — A fordítottja a gyako­ribb. .. — Nézőpont kérdése. Ha a munkabeosztás úgy hozza, szerintem természetes, hogy az asszony menjen és várja meg a férjét. Ennek még kü­lön haszna is van. — Mégpedig? — Amíg el nem indulok Rétságra, van időm tanulni. Most vagyok elsőéves a szak- középiskolában. Eddig csak üzletvezetői képesítésem volt, most ha minden jól megy, megszerzem az érettségit. Az első akadályokat sikerrel vet­tem, négyesre, ötösre vizsgáz­tam. Csak a matematika megy gyengén. A napokban gondoltam „Klári, Klári, tíz­éves kereskedelmi dolgozó lé­tedre, elég szégyen ez a gyön- gécske kettes, hármas...” Az­tán megvigasztaltam magam, ha nagyon akarom lesz ez még jobb is. cs. e. ! NÓGRÁD — 1978, április 20., csütörtök __5

Next

/
Oldalképek
Tartalom