Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-20 / 92. szám

Karancsvölgye Építő- és Faipari Szövetkezet Családiház-építéstő! üzemi csarnok kivitelezéséig T izennyolc esztendeje ala­kult a Karancskeszi Épí­tőipari Szövetkezet, ti­zenegy mesterember szövetke­zése révén. A kezdet nehézsé­gei lassan már feledésbe me­rülnek, de még ma is gyak­ran emlegetik — amikor a több mint másfél évtized alatt bekövetkezett dinamikus fej­lődés kerül szóba —, hogy an­nak idején egyetlen „gépük” egy lófogat volt. A hatvanas évek derekán még 3—4 millió forint értékű munkát végez­tek el évente, s ma már a termelési érték meghaladja a harmincmillió forintot. A szövetkezet neve sem a régi. Karancsvölgyi Építő- és Faipari Szövetkezet néven em­legetik a keszieket végig a salgótarjáni járásban, s még azon túl is. A Salgótarjáni Fa­ipari és Bútorkészítő Szövet­kezettel tavaly létrejött fúzió eredményeként szélesedett a szövetkezet tevékenységének köre. Az V. ötéves terv idő­szakára megszabott célkitűzé­sek is erre utalnak. FEJLESZTIK A TECHNIKÁT A szövetkezet a reá váró feladatoknak maximálisan szeretne eleget tenni. Ennek érdekében elsősorban a ter­melés technikai feltételeinek korszerűsítésére áldoznak te­temes összeget. Fontos tenni­valóként szabták meg a mű­szaki és anyagellátás színvo­nalának növelését, a kivitele­zési. szállítási határidők pon­tos betartását, a minőség fo­kozatos javítását. Ami a minőséget illeti egyébként nem lehet panasz a karancskeszi építőkre. A megbízók az elismerés hang­ján szólnak a szövetkezetiek­ről. A vezetőség a közelmúlt­ban arról számolhatott be a tagoknak, hogy a kitűzött cé­lok megvalósítása jó ütemben halad. Az építés területén a hagyományos karbantartási, átalakítási, felújítási munkák mellett tavaly Karancskeszi ben óvodát vitéleztek ki, elvállal­ták a Váci Kötöttárugyár ka­zárt telepén az üzem bővíté­sét. A Nagybátonyi Általános Iskola átalakítása — 3—4 mil­lió forintos munka — szintén a szövetkezet nevéhez fűződik, miként a sóshartyáni óvoda ki­vitelezése vagy a salgótarjáni öblösüveggyár kultúrházának felújítása. A Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekben pedig négymillió foriftt értékű fenn­tartási munka elvégzésére vál­lalkoztak. A 180 szövetkezeti dolgozó munkáját megkönnyítő kisgé­pek vásárlására jelentős ösz- szeget fordítanak. Elsősorban a szakipari munkák gépesíté­sére összpontosítanak, de új beton- és habarcskeverők is javítják a termelékenységét. A faipari szövetkezettel lét­rejött összevonás után a szö­vetkezet már kialakította pro­filját. A hagyományos tevé­kenység mellett a faipari rész­leg főként egyedi termékeket állít elő, a belső építészeti megoldásokat szolgálja. Pél­dául az impozáns salgótarjáni városi ifjúsági és művelődési ház burkolómunkáinál is köz­reműködtek. Jelenleg a Hotel Salgó nyílászáró-szerkezeteinek elkészítésére kaptak megbí­zást, s a faipari részleg a gaz­dája a járásban a bútorok ga­ranciális javításainak. SZOLGÁLTATÁS A LAKOSSÁGNAK Az elmúlt évben a Karancs- völgye Építő- és Faipari Szö­vetkezetét építőipari karban­tartó, felújító, szolgáltató bá­zisszövetkezetté jelölték ki. A lakosság részére végzett épí­tőipari szolgáltatások volume­ne évről évre növekszik. A szövetkezet vállalkozik családi házak kivitelezésére, különféle szakipari munkákra, kezdve a festéstől, mázolástól a falbur­koló, üvegező, külső tatarozó munkákon át egészen az egye­di nyílászárók gyártásáig. Ezt mutatja a szövetkezet idei esz­tendőre készült terve is. A szövetkezetben a terme­lési érték 12,1 százalékos nö­vekedését irányozták elő, a ter­vek szerint 33,8 millió forint értékű munkát végeznek el 1978-ban. Ebből a lakosság ré­szére végzett munka a tavalyi­nak kétszerese lesz. A lakó­házak fenntartásából származó bevétel előirányzata 2,5 millió forint, míg. a szövetkezet ered­ményét 5 millió forintban je­lölték meg. A szövetkezet saját beruhá­zásokra 3,3 millió forintot költ, ez 22 százalékkal több az előző évinél. Ebből építésre 2,3 millió forint jút, a többit gépesítésre fordítják. Érdekesség, hogy a karancs­keszi szövetkezet a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótar­jáni gyáregységével kooperál­va hírközlési eszközök alkat­részeinek szerelésére is vállal­kozott, e területen tizenegy dolgozót foglalkoztatnak. E tevékenységgel arra töreksze­nek — mint az a szövetkezeti törvényben is megfogalmazó­dott —, hogy hasznosan egé­szítsék ki a nagyüzemi ter­melést és az adottságoknak megfelelően részmunkák tel­jesítésével járuljanak hozzá a társadalmi munka hatékony­ságához. GONDOSKODÁS A DOLGOZÓKRÓL » A szövetkezeti bizottság a gazdája a munka- és egész­ségvédelemnek, a dolgozók szociális ellátásának,' a kultu­rális nevelő tevékenységnek, a szocialista munkaverseny-moz- galomnak. Az elmúlt esztendő­ben csaknem negyedmillió fo­rintot fordítottak szociális cé­lokra. A rászorulókat segély­ben részesítették, a szövetke­zeti dolgozók üdültetésére 141 ezer forintot fordítottak. Ugyan­csak támogatták és támogat­ják a nagycsaládosokat. Az iskolás gyermekek szüleinek külön segélyt folyósítottak. A kulturális célokat szolgáló kiadások közül legemlékezete­sebb a lengyel—csehszlovák út, melyet a szövetkezet leg­jobb munkát végző dolgozói részére szerveztek. A Karancsvölgye Építő- és Faipari Szövetkezet a dinami­kusan fejlődő gazdasági egy­ségek közé tartozik. A közép­távú tervben foglaltak mara­déktalan megvalósítására, a túlteljesítésre legfőbb zálog a szövetkezetnél folyó szocialista munkaverseny-mozgalom. A legutóbbi értékeléskor külön megdicsérték a „Barátság”, „Egyetértés”, „November 7”, „József Attila”, „Május 1" kollektívák szorgalmas tagjait, akik a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lója tiszteletére kibontakozott munkaverseny-mozgalomban derekasan helytálltak. A Karancsvölgye Építő- és Faipari Szövetkezet átfogja a salgótarjáni járás egészét. Ha karbantar­tási munkákra, épület- és la­kásfelújításra jelentkezik igén v a szövetkezet készséggel áll rendelkezésre, érkezzen a meg­rendelés közülettől vagy a la­kosságtól. (X) | A Karancskcsziben épült óvoda a helyi szövetkezet jó munkáját dicséri. Az egyesülést követő évben Kiváló szövetkezet lett a Pásztói Építő, Szerelő és Szolgáltató Ipari Szövetkezet Ezt megelőzően 1968-ban megyei kitüntetésben, majd 1972-ben oklevélben részesül­tek jó munkájukért. A mos­tani magas szintű kitüntetést az egyesülést követő eszten­dőben, 1977. évi jó munkájuk eredményeként érték eL A XI. pártkongresszus ha­tározatainak jó végrehajtása érdekében felmerült a gondo­lat, hogy a megnövekedett feladatoknak, a megváltozott közgazdasági környezetben, az új közgazdasági szabályo­zóknak a kis szövetkezetek nem tudnak jól megfelelni. A felismerést követő gondolat újabb lépést jelölt meg: egye­síteni kell az erőket, mert ily- módon sokkal nagyobbak a fejlesztési lehetőségek, még életképesebbé válik a szövet­kezet. Ennek igazságát, létjogo­sultságát az egyesülni akaró szövetkezetek (Kálló, Pásztó és Jobbágyi) belátták. Az egyesülési aktusra 1976. köze­pén került sor. Az esztendő második felét a kitűzött fel­adatok jó elvégzése mellett ,az új felállásnak megfelelő be­illeszkedési időszaknak tekin­tik. Szerencsés véletlen foly­tán erre az időszakra esik a szövetkezet V. ötéves ter­vének elkészítése. Ez megfe­lel a központi előírásoknak, hűen tükrözi a pásztói járás községeinek helyi kívánsá­gait, különös tekintettel a szolgáltatások színvonalának emelésére, bővítésére, a la­káskarbantartással kapcsola­tos megyei bázisszövetkezeti megbízatással járó feladatok jó elvégzésére, ugyanakkor jól képviseli a társadalom és a szövetkezeti tagság érdekeit, egyesíti magában mindhárom szövetkezet dolgozóinak leg­jobb, megvalósítható elkép­zeléseit, legfontosabb céljait. A HATÉKONYSÁG, MINŐSÉG JEGYÉBEN Az előbbieknek megfelelő­en az V. ötéves tervben 400 millió termelési érték el­érését tűzték célul. Ezért 1977-et a hatékonyság foko­zása évének jelölték meg, az ez évi tennivalókat pedig a minőség emelésének jegyében határozták meg. Év végére el­érik a termelési érték idő­arányos részét. A szövetkezet legfontosabb, egyúttal legnagyobb részlege a több mint 50 százalékot képviselő építőipari tevékeny­ség. Az ide sereglett szövet­kezeti dolgozók, szakmunká­sok, segédmunkások, műszaki­ak a mostani ötéves tervben 230 családi és többszintes la­kás felépítésére vállalkoztak. A maguk mögött hagyott két évben ez irányú elképzelései­ket időarányosan túlszárnyal­ták. A másik, jelentős termelési értéket előállító részlegük az ipari tevékenységet ellátó vas- és faipari részleg. Ezek egyrészt jól kielégítik és ki­egészítik az építőipari tevé­kenység ipari jellegű követel­ményeit, ugyanakkor gazda­ságosak. V, Működési területük kiter­jed az egész megyére és me­gyén kívülre. Ebben a tevé­kenységükben új formát je­lent az állami vállalatokkal létrehozott kooperáció. Ilyen formában 1978-ban például 170 építőipari gyorsfelvonót gyártanak. Ugyanakkor eleget tesznek a szelektív gyárt­mányfejlesztési elképzelése­iknek is: a gazdaságosság kö­vetelményeinek megfelelően növelik a sorozatgyártást. Ezt úgy oldják meg, hogy továbbra is kielégítik az egyedi kívánságokat is. Ennek a részlegnek a gaz­daságos tevékenysége jól ki­egészíti az építőipari ágazat­ban elért egy-két százalékos évi nyereséget. Ezáltal a szö­vetkezet nyeresége olyan szintre rvpvekedik, amelynek révén megteremtik a anyagi feltételeket a építőipari és az ipari tevékenység fejlesztésé­hez, a szövetkezet dolgozói élet- és munkakörülményei­nek javításához, szociális és kulturális igényeinek teljesí­téséhez. Negyedik tevékenységük a személyi szolgáltatás volt. Ez alig több mint 2 százalékot képviselt az éves termelési értékből. A múlt évben a személyi szolgáltatóegységek egyhangú döntéssel átkerül­tek a Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezethez. Ugyanakkor tavaly az egész megyére ki­terjedően új megbízatásként, mint bázisszövetkezet látják el a megye lakáskarbantar­tási igényeinek kielégítését. TÍZMILLIÓK FEJLESZTÉSRE Az egyesülés lehetővé tet­te, hogy a fejlesztésre szánt lehetőségeket a korábbinál jobban koncentrálják és ész­szerűbben felhasználják. A középtávú tervidőszak alatt 14 milliót költenek beruhá­zásokra. Ebből Pásztón fel­építik az új szövetkezeti köz­pontot. A beruházásra szánt összeg döntő részét új gépek­re, a nehéz fizikai munkát megkönnyítő bérendezések- re, hatékonyságot szolgáló és segédmunkaerőt kiváltó esz­közökre fordítják. A fejlesz­tések révén jelentősen megja­vul a szövetkezeti dolgozók élet- és munkakörülménye is. A lakáskarbantartási fel­adatok jó elvégzésére 12 mil­lió forintot költenek el. Eb­ből a többi között Pásztón és Salgótarjánban lakáskarban­tartó felvevőhelyet — bemu­tatótermet — hoznak létre. MEGÉLÉNKÜLT A POLITIKAI ÉS SZERVEZETI ÉLET Az egyesülés nemcsak a megnövekedett gazdasági fel­adatok eredményesebb elvég­zését, az anyagi lehetőségek jobb kihasználását teremtette meg, hanem jelentősen hozzá­járult a szövetkezetpolitikai célkitűzések jobb elvégzésé­hez, a szövetkezeti demokrá­cia továbbfejlesztéséhez. Ehhez adott jó alapot az 1971. évi 3. sz. ipari törvény 1977-ben történt módosítása. Ezt figyelembe véve az önálló­ság és a sajátos szövetkezeti adottságok birtokában tovább gazdagodott a szövetkezet dolgozóinak politikai, mozgal­mi 'és szervezeti élete. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lójának tiszteletére kibonta­kozott versenybe 23 brigád nevezett be. Közülük a Ság- vári Endre szocialista kollek­tíva elnyerte a Szövetkezet Kiváló Brigádja megtisztelő címet. A KISZ akcióprogramja 250 fiatalnak adott tág lehetősé­get az aktivitás, a közéleti tevékenység gyakorlására. A nőbizottság jól képviselte a szövetkezet 117 nőtagjának ér­dekeit. A felügyelő és döntő­bizottság is jól ellátta felada­tát. A különböző bizottságok: tagjai munkájuk jobb elvég­zése céljából rendszeresen részt vettek egy-két hetes tan­folyamokon. 1977-ben 7.5 fő járt iskolába, tanfolyamra. Vannak köztük főiskolások, középiskolások, tanfolyami hallgatók. A résztvevők 50 százaléka fiatal volt. A mun­kások képzését és továbbkép­zését segítette a 20 fős kihe­lyezett hegesztői tanfolyam is. Ott voltak a szövetkezet tagjai a térsadalmimunka- akciókon is. 1977-ben 11 ezer órát töltöttek el iskolák, óvo­dák építésénél, ezenkívül társadalmi munkában szépí­tették munkahelyüket, üdülő­jüket. A társadalmi munká­ban ugrásszerű fejlődés kö­vetkezett be. De nem jár rosszul a tag­ság sem. -1974-ben a terve­zett 5 százalék helyett 6,7 százalékkal emelkedett a bér- színvonal, az 1977. évi jó munka után kifizetett része­sedés pedig elérte a tíznapi bérnek megfelelő átlagkere­setet. A szövetkezet vezető­sége ki tudja elégíteni a tag­ság üdülési igényeit, a leg­jobbak pedig külföldi juta­lomüdülésen. vesznek részt. Tavaly tizenketten jártak a Szovjetunióban, ugyanennyi­en mennek az idén is. Az egyesülés óta eltelt más­fél év fejlődése csak biztató kezdet a még nagyobb sikere­ket ígérő, ahhoz vezető úton. (X)

Next

/
Oldalképek
Tartalom