Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)
1978-04-20 / 92. szám
Kulturális folyóirat a televízióban Nézőpont Mast Hm Uurkó Zsolt K-ossuth-di/as zeneszerző ú/ sikereiről NÉHÁNY HÓNAPJA új műsorral jelentkezik havonta a Magyar Televízió. A Nézőpont, az intézmény kulturális folyóirata régi szükségletet elégíti ki: kulturális életünk legfontosabb eseményeiről, időszerű művelődés- politikai kérdésekről tájékoztat, felvillantja a külföldi művészeti élet egy-egy szeletét, ismereteket közöl, ízlést formál, vitára, a felvetett problémák továbbgondolására serkent. Közvetlen és közérthető hangja alkalmassá teszi a folyóiratot arra, hogy ne csak a szakemberek „olvassák”, a művelődésügy irányítói, elméleti és gyakorlati munkásai, hanem mindazok, akik szakmájuknál, hivatásuknál fogva nem sorolhatók a szakértői kategóriába, de érdeklődést tanúsítanak a kultúra, a művelődés mindennapi dolgai iránt. A Nézőpont kedd este látott áprilisi száma öt témát dolgozott fel. Érdi Sándor felelős szerkesztő-műsorvezető jól válogatott a lehetséges és aktuális anyaghalmazból. Egy rendkívül bensőséges hangú riportfilm a magyar képzőművészet egyik legérdekesebb, sokoldalú, nagy tekintélyű képviselőjét, Barcsay Jenőt mutatta be, aki festőként és grafikusként egyaránt jól ismert, aki több évtizedes művászetpedagógusi munkássága során képzőművészek sokaságát nevelte fel és bocsátotta önálló szárnyra. Meglepő és egyben roppant rokonszenves volt a szellemében friss, idős mester művészi alázata, természetes emberi szerénysége. A film nézése közben úgy éreztük, mintha mi magunk kopogtattunk volna be Barcsay műtermébe, mi faggatóznánk keresetlen, egyszerű szavakkal életéről, művészi munkájáról. Az a riporteri fegyelem és tiszteletteljes közvetlenség, amely minden pillanatban felénk sugárzott a képernyőről, valóságos személyes élményünkké avatta a beszélgetést. A műsornak ez a kezdő hangütése végigvonult a . töb- f riporton is, a giccsről és a gyermekkórházról szóló filmben, a Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettessel és a vietnami író-kultúrpoliti- kussal folytatott beszélgetésen. E riportokból kitűnt az is, hogy a Nézőpont készítői előtt nincsenek tabuk, a külső szemlélő számára kényesnek tűnő kérdéseket is magától értetődő természetességgel teszik fel a beszélgető partnereknek. Ez a nyílt őszinteség szellemi életünk demokratizmusát jelzi, társadalmi fejlettségünk érett korát — s fokozza érdeklődésünket. KÜLÖNÖSEN két témával, a giccsel és a színházi életünk átszervezésével kapcsolatosan. A giccsről szóló riport a különböző forgalomban levő ajándéktárgyak, játékok szeméthalmazát vonultatta fel, kommentárjában rámutatva egy furcsa és érthetetlen ellentmondásra. Nevezetesen arra, hogy a megfelelő művészi képzettséggel rendelkező iparművészek munkáit milyen szigorú elvek alapján és magától értetődő természetességgel bírálják el az ezzel megbízott művészeti szervek, szervezetek, ugyanakkor mennyire nem — pontosabban egyáltalán nem — ellenőrzik a felsorakoztatott^ giccstárgya- kat, amelyeket a jó üzleti érzékű, a társadalom bizonyos 'rétegeinek elmaradott művészi ízlését „meglovagoló” kisiparosok készítenek. Jogos tehát a műsorvezető felvetése: gátat kell szabni a túlburjánzó giccsnek, ellenőrizni, szakértői mérlegre kell tenni a kisiparosok munkáit is. Ezt kívánja a társadalomtól a művészek, a közízlés védelme. Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes színházi életünk átszervezéséről, a Nemzeti Színház vezetésében bekövetkezett változásról szólt. Az intézkedésekkel három kitűnő vidéki színházunk — a kaposvári, a kecskeméti és a szolnoki színház — igazgatófőrendezőjét helyezték új beosztásba, fővárosi munkahelyre. Olyan kiváló művészeket, akiknek az említett városok színházi életének fellendülése, az országos figyelem fókuszába kerülése a legtöbbet köszönhet. Ennek tudatában kézenfekvő volt a műsorvezető kérdése: mi lesz e vidéki színházak további sorsa? A miniszterhelyettesnek nem volt könnyű dolga a fogas kérdés megválaszolásában, de végül is meggyőzött az intézkedések helyességéről. Színházi világunknak szüksége van kezdeményező kedvű, friss látású, fiatalos lendületű és nyitottságú művészekre, különösen az ország első színházában, a Nemzetiben. S a változás nemcsak a társulatra hathat termékenyítő- leg, hanem az egyes művészek munkájára, művészi fejlődésére is. Különben is régi gyakorlat nálunk, hogy a kezdő művészek általában vidéken próbálják ki tehetségüket, itt bizonyítanak, érlelődnek. A vidéknek most áldozat ez a változás — hangsúlyozta a miniszterhelyettes —, de olyan megértéssel fogadott áldozat, amely az ott- maradottakat fokozott munkára serkenti. A TV KULTURÁLIS FOLYÓIRATA, a Nézőpont érdekesen, hasznosan, jól szolgálja a magyar művelődés- ügyet, a nézők tájékoztatását, kulturális, művelődési szemléletének formálódását. Az „újszülöttnek” már most kijár a dicséret. S nem bánnánk, ha felnőtt korában a főműsorban találkoznánk vele. Sulyok László Mai zeneszerző nemzedékünk izmos tehetségű képviselője, Durkó Zsolt 1934-ben született Szegeden, Friss Kossuth-díja mostantól kezdve még jobban fémjelzi itthoni megbecsülését. Farkas Ferenc tanítványa volt a Zeneakadémián, majd Rómában képezte magát tovább, Goffredo Petrassinál, ahogy Érdeklődéssel vártáit a könyvbarátok Brecht munkanaplóját, mely nemrég jelent meg a berlini és weimari könyvkiadónál. A könyvkiadók közleménye szerint egy olyan munkanapló került a nyilvánosság elé, melyben 1938. és 1955- között készített feljegyzéseket a művész a fasizmus és a háború ellentmagyar mestere is annak idején Ottorino Respighinél tanult. Szerte a világon játsszák Durkó komnozícióit. Legutóbb két hétig az'Egyesült Államokban tartózkodott, ahol hat koncerten hangzottak fel művei. — Doráti Antal vezényelte mind a hat hangversenyt — mondja —, valamennyit a szerzői intenciók pontos betartása, gondos kidolgozás jellemezte. Washingtonban a koncertek színhelye a Kennedy Centerben volt, Detroitban pedig a Ford Auditóriumban. „Magyar Rapszódia” című művemet különösen nagy sikerrel fogadta a közönség. — ,ön első operájával, a Mózessel kimagasló sikert aratott az Operaházban, de premierje előtt úgy nyilatkozott, hogy nem szándékozik másik operát is írni. Fenntartja ezt a kijelentését? — Még nem döntöttem el véglegesen, erre tehát nem felelhetek. — Milyen esélyei vannak a Mózes külföldi előadásainak? — örvendetes híreket kaptam. Az 1979-es esztendőben a brémai és a kasseli operaházak óhajtják színre hozni, sőt mondásairól. A munkanapló csak egy része azoknak a műveknek- amelyeket a könyvkiadó az elmúlt hónapokban olvasói rendelkezésére bocsátott, mint új kiadásokat. A 29 kötetes Brecht- kiadásból 14 kötet színdarab, 4 próza, 7 színházi kézirat, 2 irodalmi és művészeti kézirat- valamint két kötet politikai és társadalmi írás. 67 regiszteres orgona Brsssht msmkaaafsSója Nógrádi amatőr képzőművészek kiállítása A Nógrád megyei amatőr képzőművészek kiállítását április 9-től 24-ig tekinthetik meg az érdeklődők a salgótarjáni Kohász Művelődési Központban. Ennek kapcsán érdemes bevezetőül röviden szólni az amatőr képzőművészeti mozgalom jelen helyzetéről Nógrádban. Annál is inkább, mert hiszen az amatőr művészeti mozgalmakon belül ez az ágazat az utóbbi időben ismételten fellendülést mutat, szervezeti keretei kialakultak, s a több éves bizonytalankodás után ez mindenképpen kedvező jelenség. Mit mondhatunk tehát jelenleg az amatőr képzőművészeti mozgalom helyzetéről? Nógrád megyében napjainkban körülbelül negyven amatőr képzőművész tevékenykedik. Szervezetileg többségük képzőművészeti körökben dolgozik. megbízható szakmai irányítással. Ilyen körök működnek Balassagyarmaton, Szé- csényben. Rétságon és Pásztón. Az amatőr képzőművészeti stúdiónak pedig tizenöt tagja van. A stúdió a salgótarjáni József Attila megyei Művelődési Központban működik, a tagok a képzőművészeti körök legjobb- jaiból verbuválódtak, illetve verbuválódnak a jövőben is. Mind a stúdióban, mind pedig a körökben rendszeres foglalkozásokat tartanak, amelyek alkalmat nyújtanak a tagoknak a képzésre, továbbképzésre, elméleti ismereteik bővítésére, gyakorlati foglalkozásokra (például aktrajzra stb.) is. A vizuális kultúra jelen helyzetének ismeretében jegyezhetjük meg, hogy az amatőr képzőművészeti mozgalom közművelődési jelentősége éppen a látáskultúra fejlesztése szempontjából bír nagy jelentőséggel. Igaz, a stúdió tagjai közül néhányan eljuthatnak az alaptagságig, sőt esetenként a képzőművészeti szövetségi tagságig is, a stúdió és a képzőművészeti körök azonban mégsem valamiféle „művészképzők”, hanem a művészetet szeretők és értők nevelői. Ezek az amatőrök ugyanis nemcsak az önkifejezés szépségével — és nehézségeivel — ismerkednek meg az évek során, hanem szűkebb és tágabb környezetük esztétikai érzékét is alakítják. Közülük sokan pedagógusok, akik mindennapi munkájukban az ifjúság képzőművészeti nevelésén fáradoznak, mások üzemekben, vállalatoknál dolgoznak, s munkatársaik ez irányú érdeklődését befolyásolják. Manapság, amikor mind több szó esik környezetesztétikai kérdésekről, az otthon, az adott település esztétikai minőségének kérdéseiről, aligha lehet túlbecsülni ennek jelentőségét. Néhány szót ezek után magáról a tárlatról. A Népművelési Intézet zsűrije ezúttal a lehetőséghez képest jó munkát végzett. A kiállított művek színvonala általában jó. Természetesen, némi sokszínűséggel találkozhat itt is a látogató, hiszen maga a mozgalom sem homogén. A színvonalkülönbségek azonban nem kirívóak, s ez a kiállítás hasznára válik. Néhány színvonalas akvarell, grafikai lap, vagy kisplasztika jótékonyan befolyásolja a kiállítás összhatását. A díjazott amatőr művészek, Gyüre Nándor, Hegedűs Morgan, Szigli László, Szappan János, Antal József, Majercsik László, Bobály Attila és Simon Imre művein kívül is találkozunk jó pár gonddal létrehozott alkotással. Hogy csak néhányat említsünk, például Leszenszki László, Lóránt Jánosné, dr. Márton Bálint, Nógrády Andor, Sós Károly művei. Egyébként, az itt szereplő amatőr képzőművészek közül kerülnek ki azok, akik majd részt vesznek az országos amatőr képzőművészeti kiállításon is. Ez lesz a tizedik ilyen országos szemle Tatán, június 18-tól július 16-ig. Ez a kiállítás áttekintést kíván adni az amatőr képzőművészet és iparművészet különböző szemléleti és műfaji törekvéseiről, az utóbbi évek változásairól! amint azt a felhívás is megfogalmazza. Reméljük, ezen a kiállításon a nógrádi amatőrök is sikerrel szerepelnek maid. T. E. Ünnepélyes keretek között avatta fel Bengsch bíboros a berlini Sankt-Hedwigs Ka- tedrális új orgonáját. Az új hangszer 67 regiszterével rendkívül változatos színskálát biztosít, mert a barokk orgonamuzsika mellett a romantikus és a jelenkori zene is megszólaltatható rajta. Az orgona, felépítésénél fogva; pontosan illik a kupolába ékelődő két oszlop közé, és harmonikusan kapcsolódik a berlini plébániatemplom belső kiképzéséhez. A régi orgona 1943. március 2-án éjjel — akárcsak az egész ka- tedrális — angol—amerikai, bombatámadásnak esett áldozatul. Menyasszony a talált tárgyak között Első és utolsó menedéke azoknak, akik Prágában valahol valamit elvesztettek, az Óvárosi tér közelében levő Kaprova utcai ház. A bejáraton felirat: Talált tárgyak. Minden hónapban átlag 130 tárgyat hoznak ide a becsületes megtalálók. Tavasszal főleg pulóvereket, nyáron strandcikkeket, ősszel esernyőt, esőköpenyt, télen sport- felszerelést, sítalpakat, szánkót, korcsolyát vesztenek el leggyakrabban- Naponta mintegy 250 ember érdeklődik személyesen vagy telefonon. A legkülönbözőbb típusok: jönnek ide félénk és lerázhatatlan emberek. külföldi turisták, akik boldogok, ha visszakapják elhagyott útipoggyászukat, irataikat, útlevelüket, pénzüket. Egy jó hangulatban levő lakodalmi társaság még menyasszonyt is „leadott”. A násznép a vőlegényt akarta próbára tenni: elég talpraesett-e, hogy választottját a talált tárgyak között keresse. A raktárban néha meglepő dolgok is akadnak, például: teljes zuhanyozósarok, akvárium, de volt, aki sírkövet hagyott el. NÓGRÁD - 1978. április 20., csütörtök Zenei krónika Sikeresen vendégszerepeit a napokban a budai Történeti Múzeumban a salgótarjáni pedagóguskórus. A most már hagyományosnak mondható múzeumi hangversenyekre a KÖTA meghívása alapján kapnak szereplési lehetőséget a legjobb fővárosi és vidéki kórusok. Legutóbb a salgótarjáni dalosokra került sor, akik Virág László karnagy vezetésével mintegy félórás műsorral mutatkoztak be a szokatlanul szép számú közönségnek. Programjukon a reneszánsz, klasz- szikus, romantikus kórusműveken keresztül a mai kor zenéjéig és népdalfeldolgozásokig szép keresztmetszetét mutatták be repertoárjuknak. Az esős vasárnap délután miatt megsokszorozódott múzeumlátogató közönség a salgótarjáni pedagógusok kórusprodukcióit lelkes tapssal hálálta meg. A salgótarjáni Bányász Férfikar és a balassagyarmati szövetkezeti vegyes kar szerepel ma 15.10-kor a Kossuth-adó Kóruspódium című műsorában Virág László, illetve Réti Zoltán vezetésével, Virág Lászióné zongorakíséretével. örvendetesen tükrözi megyénk kóruséletét a radiószereplések növekvő száma, hisz’ a héten megyénk két nagy múltú kórusának műsorát sugározza a rádió. 1978. őszén előreláthatólag felszabadul Salgótarjánban az Állami Zeneiskola épülete, melyben jelenleg a számviteli főiskola foglal helyet. A zeneiskola berendezéséhez már ezekben a napokban elkezdik szállítani az értékes hangszereket, hangversenyzongorát, csemballót. A tervek szerint 1980-ban orgona építését kezdik meg a zeneiskola hangversenytermében. a karl-marx-stadtbeli opera is. A párizsi rádió telefon- interjút kért tőlem operámról. A nyugat-berlini filharmonikusok pedig félórás részleteket játszanak a Mózesből. A prágai rádió elkérte a magyar rádiótól a Mózes hangfelvételét. — Hegedűversenyét is több helyen műsorra tűzték? — Igen. Március 6-án például Milánóban játszották. Március 9-én Turner-illusztrációk című kompozíciómat a londoni rádió közvetítette. Ugyanez a szerzeményem április 14-én, pénteken hangzik majd el idehaza a Kossuth-adón új felvételről, Lehel György vezényletével. — A távoli világrészekre is eljutnak a Durkó-opuszok? — Volt koncertem Üj-Zé- landban. Eddig ez a „legtávolabbi” hírem saját zenémről. „A dodekafon irányt képviseli erős drámaisággal és nagy színgazdagsággal” — írja Durkó Zsoltról a Zenei lexikon. A Kossuth-díj mindenképpen további ösztönzést jelent munkája számára. — f. — k. — Mai tévé ajánlatunk 21.35: NYITOTT KÖNYV A Nyitott könyv sorozat ezúttal Horváth Teri, a kiváló színész naplókötetét mutatja be. A cím Horváth Teri szülőföldjének neve: Sárigyöp, Itt élt, nevelkedett a kis parasztlány, hogy azután a fényes szellők nemzedékének, tagjaként — olyanokkal együtt, mint Soős Imre, Szirtes Ádám — Budapestre kerüljön, színésznő legyen. A műsorban megelevenednek a sárigyöpi naplórészletek, visszaemlékezve a gyerekkorra és színészi pálya küzdelmes éveire. Megszólal Horváth {Teri »vendégeként, az idős, nagyszerű parasztszínész: Bihari József is. Látható művészet A gyermekek képzőművészeti ízlésének, látáskultúrá- jának fejlesztését fontos feladatnak tekintik a művelődési házak és maguk a képzőművészek is. Salgótarján egyik peremkerület! intézményében, a baglyasaljai művelődési házban több előadásból álló ismeretterjesztő sorozatot szerveztek Látható művészet címmel általános iskolás korú gyermekek számára. Az előadásokat Somoskői Ödön festőművész tartja. A fiatal művész pénteken az akvarellfestészet, egy héttel később a pasztell- és a temperatechnika sajátosságairól és műhelytitkairól tart tájékoztatót az érdeklődőknek. Megyénkben a Népszínház A Népszínház egyik utazó társulata a hét végén és a következő hét elején három napig Nógrád megyében vendégszerepei. Rétságon, az Asztalos János Művelődési Központban vasárnap, Pásztón, a Lovász József Művelődési Központban hétfőn, Nagybá- tonyban, a Bányász Művelődési Házban kedden mutatja be Jevgenyij Svarc Hétköznapi csoda című színművét. Az előadás főbb szerepeit Hajdú Endre, Váradi Vali, Kim Bori, Bános Ági, Borhy Gergely, Kutas József és Táncsics Mária alakítja. A díszleteket és jelmezeket Gombár Judit tervezte, a színdarabot Petrik József állított* színpadra.
