Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)
1978-04-18 / 90. szám
Propagandisták Hittel, felelős Húszéves volt, 1952-tőt írtak akkor. Friss tanítónői diplomával a kezében, tele hitellel, lelkesedéssel és felelősség- érzettel látott munkához. Amikor letelt a tagjelöltség egyéves időszaka, feletteseinek, a pártalapszervezet vezetőinek egyértelmű volt a véleménye: a fiatal tanítónőnek, köztük, a pártban van a helye. Gyenes Lászlóné, a nagybá- tonyi Bartók J3éla Általános Iskola igazgatója egyszerű szavakkal emlékezik a negyedszázaddal ezelőtt történtekre. Az egyszerűség, a szerénység jellembeli tulajdonsága. Idegen tőle a harsány hivalkodás, a tolakodó és törekvő mell- döngetés mindenféle árnyalata. Most is szívesebben beszélne a munkájáról, mintsem önmagáról. De a személyesség vonatkozásai ezúttal elkerülhetetlenek; példamutató propagandista tevékenységéért kitüntetést kapott az. MSZMP Központi Bizottságától. — A tanítóképzőből nagyon jó munkahelyre kerültem — pergeti vissza gondolataiban az idő kerekét. — Olyan körülmények közé, amelyben megismertem a párt politikáját és a magamévá tettem. Akkor az ember az új kornak kötelezte el magát, meggyőződésem volt az új rend építése, a párt szolgálata. A gyerekek szocialista nevelését, gondolkodásának formálását tekintettem feladatomnak, és ugyanezt természetesnek tartotta ma a felnőttekre vonatkozóan is. — A felnőttek gondolkodásának, magatartásának szocialista formálásában mióta tevékenykedik? — Mint rendszeres előadó 1962-től. De a községi pártvezetőségben már ezt megelőzően is propagandistaként dolgoztam. Falun tanítottam, és ott természetesnek tűnt, hogy olyan feladatok ellátására is megkértek, melyek a pártpropagandával álltak ösz- szefüggésben. Ez egyébként találkozott a felfogásommal, az egyéniségemmel, felkészültségemmel. A propagandát a pártmunka nagyon fontos részének tekintettem, s annak tartom ma is. Meggyőződésem, hogy a párt politikájának, eszméjének közvetítésére bármilyen korszerű tömegkommunikációs eszközökkel rendelkezünk, nem nélkülözhetjük a személyes agitációt, hiszen ezek remek formálói az embereknek, közösségeknek. A propagandista, hogy feladatát minél eredményesebben láthassa el, maga is folyamatosan és rendszeresen tanult. A munka melletti tanulást voltaképpen már akkor pártmegbízatásának tekintették, amikor felvették az élcsapatba. Teltek, múltak az évek, s Gyenes Lászlóné, a tanítónői oklevél mellé újabb diplomákat szerzett. A szegedi tanárképző főiskolán elvégezte a magyar—történelem szakot, a budapesti tudományegyetemen a pedagógiát. Politikai is- mereit bővítette a marxizmus—leninizmus esti egyetemén, amelynek hároméves tagozatát kitűnően végezte el. Tudásának gyarapítását szolgálta az egyéves művelődéspolitikai speciális kollégium is. 1966. és 1975. között a marxista—leninista középiskolában osztályt vezetett. Amikor a Nagybátonyi Általános Iskola élére került, le kellett mondania erről a megbízatásáról, de mint előadó, továbbra is folyamatosan dolgozott. — Milyen tanfolyamot vezet jelenleg? — A járási pártbizottság szervezésében A magyar munkásmozgalom rövid története című speciális tanfolyamot. Főleg szakoktatók, tanítónők, óvónők járnak erre, párttagok és párton kívüliek, többségében olyanok, akik az esti középiskolát már elvégezték. Ügy érzem, nagyon jól együtt dolgozunk. — Miből gondolja? — Azokból a közvetlen hangulatú, őszinte beszélgetésekből, amelyek kialakulnak közöttünk egy-egy találkozáskor. Egyszóval, mi nem szenvedjük végig az ottani időt. Az emberek önként jelentkeztek és megfelelő előképzettséggel rendelkeznek, van tehát beszélgetési alapunk. — Mindig így volt? — Voltak gyengébb esztendők is. Az osztályok összetétele nagyon változatos, de mindig akad 6—8—10 olyan hallgató, aki nagyon komolyan veszi a vállalását, és velük lehet dolgozni. Ezért sohasem éreztem hiábavalóságot, vagy elkeseredést, természetem egyébként is alapvetően optimista. — A nagybátonyi, a megye egyik legnagyobb általános iskolája. Az igazgatás rengeteg munkával jár. Hogyan marad ideje emellett pártmegbízatásának teljesítésére? — Az időmet úgy ütemezem, hogy a propagandamunka szervesen beilleszkedjék a napi programomba. A szabad időm egy részében tanulok, készülök a foglalkozásokra. Ezt igénylik tőlem a hallgatók, ugyanakkor — lévén történelem. szakos — személyes haszna is van. Mint, ahogyan az egész tanfolyamnak. A hallgatók ugyanis különböző helyekről járnak, saját területükről hoznak példákat, tapasztalatokat, amelyeket az iskolai munkámban hasznosíthatok. Egyúttal a kapcsolatteremtés lehetősége is ez a község felnőttjeivel. Segít az iskola nyitottságának megvalósításában. Gyenes Lászlóné eddigi társadalmi, közéleti munkáját több ízben jutalmazták. Boldogan őrzi kitüntetéseit: a Szocialista kultúráért érmet, a Közbiztonsági érdemérem arany fokozatát, az MSZMP KB emlékplakettjét, a megyei pártbizottság dicsérő oklevelét. A tanárnő-propagandista most újabb elismerésben részesült: eredményes munkájáért megkapta a Központi Bizottság Lenin-emlékplakett- jét. Sulyok László Agrokémiai központok Veszteségeket okoz a műtrágya szakszerűtlen tárolása — a kiesés elérheti a 20 százalékot —, csökkentésére országszerte korszerű tárházak épülnek. A program során körzeti agrokémiai központokat alakítanak ki, ezekben jut hely a műtrágyának is. Az idei tavaszon már 6 telep működik az országban, valamennyihez korszerűen gépesített vegyszertárolók tartoznak. 1978-ban további 16 épületet adnak át. Minderre azért van szükség, mert az ipar és a kereskedelem a műtrágyának csak elenyésző részét tudja helyben tartani, a tárolás a mezőgazdasági nagyüzemekre hárul. A távlati terv szerint várhatóan 180—200 agrokémiai telepre lesz szükség az országban, ezektől várják a műtrágya-gazdálkodás hatékonyságának növekedését. Elavult gépek az istállókban Fejöherendozés raktáron A mezőgazdaság egyetlen ágazatában sem volt az elmúlt 15 év során olyan ellentmondásos a fejlődés, mint a szarvasmarhatartásban, ezen belül is a tehenészetben. Az elmúlt években még a szakmai közvélemény széles körében is bizonytalanság volt számos lényeges kérdésben, mint például az istállózás módja, építési módok, fajtapolitika, a gépesítés célravezetőbb eszközei. Ez a bizonytalanság lázas útkereséssel párosult, a tervezési munkában is, s ebben a vonatkozásban a megelőző időszakot távolról sem a passzivitás jellemezte. A megépült különböző rendszerű telepeket hogyan értékelhetjük? Az üzemeltetési tapasztalatok összehasonlító vizsgálata alapján kitűnt, hogy például az állatok környezeti igényeinek hiányos ismerete sokszor indokolatlanul költséges épületek felépítéséhez vezetett. Mostoha viszonyok jellemzik megyénkben is a műszaki fel- készültséget, a karbantartást és az alkatrész-utánpótlást. Pedig ma mór korszerű építési technológiák is rendelkezésre állnak, új szerkezetek és anyagok jelentek, meg, amelyek révén, ha a költségek nem is csökkentek, a beruházás lényegesen meggyorsítható. Ma a gépesítésben- valamennyi munkafolyamatnál megtalálhatók a már túlhaladott, illetve a jelen és jövő technológiai elemei. Számszerűség tekintetében a korszerűtlen, elhasznált, vagy elavult gépi berendezések, gépesítési módok vannak többségben, sőt az istállók zöménél az anyagmozgatást ma is kézi eszközökkel végzik. Sajnálatos tény, hogy a trágyakihordó berendezések gyártását megfelelő minőségben és számban, csak az elmúlt évtől végzi az ipar. Egyelőre megoldatlan a mélyalmos istállókból a trágya kihordása, az ipar még ma sem alkotott a mezőgazdaság számára olyan önjáró gépet, amely alkalmas e feladatra. A megépült romhányi tehenészeti telep szintén nélkülözi ezt. A takarmányozás gépesítése terén számos megoldatlan problémát kell figyelembe venni. Az istállók nagyobb hányadánál nincs megfelelő gép a tömegtakarmányok, az abrak szállítására és kiosztására. A felszíni silók kitárolására alkalmas korszerű maró- éjs rakodóberendezésből mintegy 100 darab üzemel az országban. Megjelent a hazai keverőkiosztó kocsi megyénkben is, mellyel tömegtakarmányt, abrakot pontos arányban lehet az állatok elé juttatni. Kísérleti és üzemi tapasztalatok alapján egyértelműen igazolódott, hogy jelen időszakban a mobil takarmányozó géprendszert célszerű előnyben részesíteni. Nagy teljesítményű tejelő teheneknél tapasztalt jelenség, hogy a fejés alatt nem eszik meg a szükséges abrakot, ezért a teljesítmény szerinti abraketetést a fejőállomáson kívül kell megoldani, szintén mobil kivitelben. A kötött istállóknál tekintélyes hányadú az elavult fejőgép. A sajtáros fejőberendezések aránya a fejőkapacitásnak több mint 80 százalékát teszik ki. Korszerű, tőkésimportból származó fejőtermi berendezés is található raktárban tárolva megyénkben. A tejtermelési higiénia színvonalával sem lehetünk elégedettek, és alacsony a fejési munka termelékenysége is. A tej biológiai értékének megőrzésére szükséges hűtés feltételei sem elégségesek. A tejipar és a tsz-ek tejbegyűjtő hálózatában a gépi hűtés aránya mindössze 52 százalék és 87 százalékban csupán vízhűtést alkalmaznak, 11 százalékban pedig egyáltalán nincs hűtés. A szarvasmarhatartás gépesítésének fejlesztésében jelentős feladatok előtt állunk. Az eddigi eredmények sok tekintetben megalapozzák a jövő fejlődését, de új feladatok sokaságát vetítik elénk. Látni kell, hogy a korszerű, gazdaságosabb termeléshez szükséges feltételek biztosításában nem számíthatunk gyors, látványos eredményekre. Ehhez anyagi eszközökre, jól szervezett irányításra, az üzemekben és a fejlesztő munkában tevékenykedő szakemberek további céltudatos együttműködésére van szükség. Lukács György AGROBER Döntött a brigádgyűlés A zsebkendő négy sarkában... A SZERENCSÉS VÉLETLEN összejátszása folytán akkor toppantam be a Salgótarjáni Ruhagyár jobbágyi telepére, amikor Schoblocher Ottóné 18 fős Egyetértés nevű brigádja gyűlést tartott. Nyílt szavazással arról kellett dönteniök, ki és miért érdemli meg, jogosult a Vállalat kiváló brigádja megtisztelő cím viselésére. A javaslatot az ősz hajú, halk szavú Schoblocher Ottóné tette meg, indokolva a miérteket és a nemet. ★ Hosszú lenne visszaadni azokat a jó tulajdonságokat érzékeltető szavakat, amelyek egy-egy brigádtag megszavazásakor elhangzottak. Ezért csupán egy-két mondat erejéig, inkább csak pillanatkép formájában tudom érzékeltetni a legjellemzőbbeket. Sági Imréné: ha szükség volt rá, mindig itt maradt... Túri Gáborné: együtt kezdtük. Jól emlékszem, amikor vasárnap ebédfőzés közben jöttek értünk, s hívtak dolgozni, mert sürgős volt a munka. Szó nélkül abbahagytuk a főzést és bejöttünk... Maczák Andrásné: mielőtt a brigádba került, figyeltük milyen munkát végez. Meg vagyunk elégedve a munkájával. Most végzi a szakmunkásképző iskolát. Politikailag többet kell majd tennie. Sándor Jánosné: Kiváló dolgozó, két gyermek édesanyja, akire mindig számíthattunk. Ku- runczi Józsefné: Ű ajánlkozott közénk, mi szívesen befogadtuk, nem csalódtunk benne. Mivel az idén került a brigádba, őt nem javaslom a címre — mondja a brigádvezető. A javaslatot egyhangúlag elfogadják most is, akárcsak az előzőknél, és az utánuk következőknél. • Kiss Józsefnénál, aki birtokosa a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetésnek* elnyerte a Kiváló dolgozó címet, aki mindenből kiveszi a részét, s munkájának legjavát adja. Németh Mihályné kiváló dolgozó sem azt lesi, mikor van a munkaidőnek vége, hanem azon fáradozik, hogy minél előbb és jó minőségben végezze el a kiadott munkát. Hasznosi Jánosné kiváló dolgozó is mindig ott van, ahol tenni, cselekedni kell. Pende- rik Jánosné az alapító tagok közé tartozik. Mint kézi munkás, mindenütt jól megállja helyét. Szőke Lászlóné kiváló dolgozó, sok ötlettel, jó elképzeléssel segíti a kollektívát az eredményesebb munkához, példásan vezeti a brigádnaplót, iskolába jár, a pártvezetőség tagja. Németh Józsefné alapító tagról, kiváló dolgozóról is csak a legjobbakat mondhatom — állítja határozottan a brigádvezető, majd így folytatja: — Bállá Sándorné egy éve dolgozik a brigádban, ott van minden társadalmi megmozduláson. Deák Ferencné, az alakulás óta tagja a kollektívának. Rá mindig és mindenben számíthattunk. Sajnos, nemsokára nyugdíjba megy. Nagy Sándorné — szabadságon van — kiváló dolgozó, öt úgy ismerjük, mint aki nem ismer lehetetlent a munkában. Fazekas Józsefné — szintén szabadságon van — minden munkát kifogástalanul elvégez, az ő javaslatára vette fel az Egyetértés nevet annak idején a kollektíva. A BRIGÁD KÉT FÉRFITAGJA: Maczák István és^u- rányi József is érdemesnek bizonyult a Vállalat kiváló brigád címre, mert aktívak, segítőkészek, kezdeményezők. A brigádvezetőt Szőke Lászlóné javasolta. így érvelt mellette: — a vállalat céljainak megfelelően vezet bennünket, példamutató a munkában, társadalmi életben, igazgatói tanácstag, szakszervezeti bizalmi. ö a mozgatója, ösz- szehangolója a brigád tevékenységének, egységének, egymás megbecsülésének. Jó munkájáért megkaota a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést, birtokosa a Kiváló dolgozó címnek. 1tr Ide kívánkoznak azok a mondatok, illetve mondattöredékek is, amelyek sikereik titkát — ha egyáltalán van ilyen — érzékeltetik, magyarázzák. — Komplex brigád vagyunk, egymást önzetlenül segítjük... Saját érdekünk, hogy jól dolgozzunk... Nemcsak kötelességnek érezzük azt, amit végzünk... összeszokott, megértő család vagyunk, ahol mindenkinek van véleménye, mindenki megtarthatja egyéniségét... Jókedvűek vagyunk, igyekszünk egymás gondjain segíteni, ha úgy adódik, akkor vicceket is mesélünk... Ha valamelyikünk hosszabb ideig távol van, már hiányzik... Valaki azt mondhatná: ezek ismert közhelyek. Ellenkezőleg: szívből jövő, kendőzetlen, megfontolt és főleg érzelmileg, gondolatilag megalapozott, igaz szavak. íme még egy bizonyíték: — Brigádvezetőnk szerénységével, a brigád tagjai véleményének figyelembevételével, a jó javaslatok megvalósításával tud csak egyedül hatni a kollektívára — vélekedik az egyik brigádtag. — Igen, bosszankodik is néha. Nemcsak én, hanem a brigád, amikor nincs elég munkánk. Mert ilyesmi is előadódik! Azt szeretjük, annak örülünk, ha legalább három napra előre itt van minden. Ez nemcsak megnyugtat, hanem ösztönöz is bennünket — állítja határozottan a brigádvezető. * Robotka Jánosné telepvezető az elmondottakra a következő gondolattal teszi fel a koronát : — A zsebkendő négy sarkában is elhordanák a hegyet, csak a feltételeket biztosítsuk hozzá. S AKKOR ÍGY ALAKULNAK a bizonyító számok: a kétszeres aranykoszorús 1969- ben alakult brigád az elmúlt évben 116,5 százalékot ért el, többlettermelésük értéke 1 millió 778 ezer forint. Anyagtakarékossági számlájukon hatvanezer forint volt. Oktatásban a brigád minden tagja részt vesz. A teljesített társadalmi munkaóra 621. * A fejlődésben nincs megállás. V. K. cipőyálaszték Jelentős mértékben bővült az Alföldi Cipőgyár és a Fővárosi Cipőbolt Vállalat közösen üzemeltetett boltjának választéka. Miután elrendelték az üzletbe szállított cipők minőségének kéthetenkénti felülvizsgálatát, és kilátásba helyezték a hibás tételeket szállító gyáregységek vezetőinek anyagi felelősségre vonását, a korábbi 20 százalékon felüli minőségi reklamáció 5 százalék alá csökkent. A tapasztalatok szerint nemcsak ebben az üzletben, hanem a kereskedelemben általában — így Nóg- rádban is — kevesebb a fogyasztói reklamáció — állapították meg egyebek között a KNEB szakértői a lábbeliellátással foglalkozó tavalyi vizsgálat óta eltelt időszak eredményeit összegezve. A népi ellenőrök javaslatait figyelembe véve a Könnyűipari és a Belkereskedelmi Minisztérium külön-külön — de egymással kölcsönösen egyeztetett — intézkedési tervet dolgozott ki a lakosság lábbelielltásának javítására. Közös feladatként határozták meg a fogyasztói igények pontos felmérését. Az egyik legnagyobb gond volt ugyanis, hogy a rohamos divatváltást a cipőgyártást nem tudta követni. Hiányzott az üzletekből a puha bőrből készült, kényelmes cipő is, pedig sok vásárló ezeket keresi. A cipőgyártók és a kereskedők fokozottan gondoskodnak arról, hogy az üzletekben egyaránt megtalálhatók legyenek az olcsóbb és a drágább, a divatosabb és a kevésbé modern, a kis-, a közép- és a nagyméretű lábbelik. Folyamatosan ellenőrzik a különböző gépeket a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységének műszerészei. Egyetlen meghibásodott varrógép is számottevő termeléskiesést okozhat, ezért szükséges a gyakori ellenőrzés, a gyors javítás. A gyáregységben egy esztendeje dolgozik Szabó Miklós műszerész — képünkön —, aki rövid idő alatt avatott mestere lett a varrógépeknek. j NÓGRAD - 1978. április 18., kedd 3
