Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)
1978-03-12 / 61. szám
Új színház épül Az elmúlt évek nagy színházi vitáiban, amikor jő példaként vidéki színházakat volt szokás emlegetni, e példák között nem szerepelt a győri Kisfaludy Színház. Sem jó, sem rossz értelemben nem emlegették- Közismert: a társulat olyan áldatlan körülmények között dolgozik, hogy csak ritkán jöhetett létre igazi művészi produkció- Győr a múlt század nyolcvanas- kilencvenes esztendői óta akar új színházat építeni, ám az akkori vidéki színházépítési hullámból kimaradt, s azóta hol a háborúk, hol a gazdasági helyzet, hol pedig a helyi városatyák nehézkessége akadályozta az építés megkezdését. Győr most letörleszti évszázados adósságát: az idén november 7-én Illyés Gyula Fáklyaláng című drámájával új színház nyitja meg kapuit- s ez országos esemény is lesz, hiszen Magyarországon lényegében a századforduló óta nem épült új színház: csak a régieket építették újjá, vagy toldozták-foldozták. Az új győri teátrum építéséről 1964-ben határozott a megyei tanács. 1971-ben kezdődött meg az építkezés, mégpedig a belvárosban, a Czuczor Gergely utca- Kisfaludy utca és Bajcsy-Zsilinszky utca által határolt területen, nem messze a belváros sétálóutcájától- a Lenin úttól és a mostani színháztól. A terveket a Győri Tervező Vállalat készítette, az építésben 35 magyar vállalat vesz részt. A színpadi gépeket osztrák cég szállította, az újszerű kábeltetőt csehszlovák munkások készítették Tizenhat tonnás ÍW Épül a színház vasfüggöny Milyen lesz az űj színház? Nézőtere 700 személyes: erkély nélküli, széksoronként 40 cm-rel emelkedő. Színpada 22 méter széles és 24 méter mély: az egyik oldalon 15x19- a másikon 15x15 méteres oldalszínpad- A tizenhat tormás vasfüggöny, (amely a szokásostól eltérően középen nyílik ketté, s nem .,fel- megy”) a zenekari árofc előtt lesz: a színpad mérete tehát tovább növelhető az orkesz- ter területével, amely természetesen a színpad síkjára emelhető- Próbateremi dísz- letfestő, szabó-, asztalos- stb. műhelyek- irodák, öltözők sokasága veszi közre a színpadot és a nézőteret: a modern színház sokféle kiszolgálóhelyiséget kíván. (Minden ilyesfajta követelménynek azonban egyelőre aligha tud eleget tenni az új színház: a díszletraktár például most nem épül meg a közelben, hanem majd csak az építkezés úgynevezett második ütemében- a következő ötéves tervben.) A színházban tartanak komoly zenei hangversenyeket is — a tágas előtér, sétahely, képzőművészeti kiállítások rendezésére is alkalmas lesz. Az épületet kívülről világosszürke görög márvány borítja, oldalát 500 négyzetméteres Vasarely-mű díszíti majd. Alatta autóparkoló lesz. és rövidesen megkezdik egy lakótelep építését, amely a színházzal épületegységet alkot. Társadalmi munkával Most még csak csatatérhez hasonlít az épület környéke- és megfeszített munka folyik kint és bent is. A Magyar Vagon- és Gépgyár egyik szocialista brigádjának felhívására sorra érkeznek a felajánlások a színház igazgatóságához: ipari szakmunkások, diákok, értelmiségiek ajánlják fel szabad idejüket a szerelési munkák segítéséhez, a parkosításhoz. Közben a régi színházban teljes erővel dolgoznak az új társulat, műszaki gárda, adminisztratív és kisegítőszemélyzet megszervezésén- a közeli művészeti események előkészítésén, az új színház műsorszerkezetének, sajátos arculatának kialakításán, hiszen az új épületbe való beköltözés idejére a társulat létszáma megkétszereződik. A november 7-i avatás után ünnepi hetet rendeznek színháztörténeti kiállítással és színházelméleti tanácskozással egybekötve. Ez idő alatt bemutatják Ránki Györgynek Weöres Sándor Holdbéli csónakos című mesejátékából készült, a győri színház számára írt operáját és Páskán- dl Géza Kálmán király című drámáját- amelyet a két évvel ezelőtt rendezett győri drámapályázatom Javasolt előadásra a zsűri- Az első évad tervében (a nagyszínházban- a kamaraszínházban és a stúdiószínpadon) klasszikus drámák, mai magyar szerzők művel és zenés játékok szerepelnek- A következő évadban azonban a tagozatok száma már balettel is bővül. Közben — folytatva a budapesti Operaházzal való együttműködést — évente (Szűk Ödön felvételei) egy, vagy két rövid operát is bemutat a győri színházban az Opera társulata. Novemberi avatás Ezek a tervek. Az építkezést júniusra befejezik, aztán megkezdődik a próbaüzem. A színház épületének legmagasabb pontja 34 méter: akár Bécs, akár Budapest felől érkezik az idegen, messziről látszik a zsinórpadlás csúcsa. A híre pedig még messzebbre eljutott: az országos sajtó és a szakemberek is egyre többet foglalkoznak azzal, milyen lesz az épület, s milyen a benne levő társulat. Büszkeség és aggodalmaskodás váltogatja egymást: «Közép-Eu- rópa legszebb színháza” mondják egyesek; ,-nem kerül ez túl sokba?”* kérdezik mások, hiszen az építkezés 320 millió forintba kerül, s ezt eddig Győr-Sopron megye állta a saját pénztárcájából. Ám Győrnek — és az országnak — szüksége van erre a színházra: a távközlési és műszaki főiskola után — a százhúszezer lakosú város fejlődésének jelentős eseménye és jelképe lesz a novemberi avatás. G. BHarmóniában a természettel Kínai iparművészet Balassagyarmaton TÁVOLI KULTÜRA vendégeskedik Balassagyarmaton, a Palóc Múzeumban — jegyezte meg dr. Miklós Pál kandidátus, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója a Kínai iparművészet című kiállítás megnyitóján. Számunkra időben és térben is távoli ez a kultúra, jelentősége, az emberiségre gyakorolt hatása azonban vitathatatlan. Ha a görögök adták Európának a normát jelentő gyermekkoriakkor Kína adta az emberiségnek a különös gyermekkort. (Tágabb értelemben is ismert a mondás: a kínai Ázsia latinja-) > E kultúra sajátos világmagyarázatot tartalmaz, és különös jelrendszerrel bír. A kultúra belső életével kellene jobban megismerkednünk ahhoz- hogy a műtárgyak közvetítette mondandót a jelenleginél jobban megértsük. Ezen igény kielégítését nehezíti, hogy Kína iparművészetéről szóló könyv magyar nyelven nem áll rendelkezésre. A közkézen forgó ipar- művészeti könyvek e tárgyban viszonylag szűkmarkúak és nem is mindig pontosak- Külön nehézséget jelenhetnek továbbá a kínai művészet, iparművészet korszakolásával kapcsolatos kérdések, hiszen a dinasztikus korszakolás határaival a művészettörténeti korszakhatárok gyakran nem esnek egybe. (E kérdésekkel a nemzetközi szak- irodalom foglalkozik.) Mi’klős Pál kitűnő könyve- A Sárkány szeme, amely 1973-ban jelent meg a Corvina Kiadó gondozásában mindenekelőtt a kínai festészetbe nyújt bevezetést. Egyébként pedig kínai műgyűjteményt Magyar- országon csupán Budapesten és Debrecenben láthatunk. A budapesti Kelet-ázsiai Múzeum mintegy húszezer műtárgyból álló távol-keleti gyűjteménnyel rendelkezik. A múzeum szerves részét jelentő Kína Múzeum Balassagyarmatra körülbelül másfél száz műtárgyat hozott. Ebből rendezte meg Pajor Géza- a Kína Múzeum vezetője a kiállítást, amely koncepciózus és gazdag. Mindazonáltal csupán „kóstolónak” tekinthető- hiszen időben az időszámításunk előtti első évezredtől napjainkig ívelő csaknem háromezer év műtárgyai által villant fel valamit egy- egy korból. Miféle emberi, művészi magatartás árad ezekből a tárgyakból? A távol-keleti ember kapcsolata a természettel mindenekelőtt a türelemre épül. harmonikusabb, mint Európában. Eltérően az európai magatartástól, a kínai ember a természet anyagaihoz is türelemmel közeledik, türelmes technológiai magatartás jegyében alkot- Gyakorta alkalmazza az úgynevezett kivárásos módszert- miközben birkózik a természettel. E módszerben számunkra is van mit csodálni. A kiállítás történetileg két részre tagolódik. Nagyobbik része a régi kínai iparművészetet, kisebbik része az új Kína iparművészetét mutatja be. Á múzeum dísztermében kilenc tárló sorakozik. Körben a falakon és az előcsarnokban papírkivágások láthatók, ezek a speciális kínai népművészet termékei. Minden más tárgy az iparművészet köréből valóA KÍNAI MÜVESSÉGEK között az egyik legrégibb a bronztárgyak készítése. Első virágkora az ie. II. és I. évezredben volt. Ekkor főként használati tárgyakat készítettek. Ezután a kerámia némileg visszaszorította- majd az isz. XV- és XVI. században újra virágzott, ekkori legkiemelkedőbb tárgyai kultikusaik. Két vitrin mutat be bronzot- Az egyik az ie. 1000- től 500-ig tartó fél évezredből. Itt látunk többi között egy korai harangot (a kínai fogalmak szerint ez zeneszerszám, . zenekari hangszer). Egy finoman munkált kocsitengelyvég és az úgynevezett késpénzek érdemelnek külön figyelmet. Kínában a bronz ebben az időben körülbelül azt a szerepet töltötte be, mint Európában az aranyA Kelet-ázsiai Múzeum egyik legszebb darabja az a XVI. 6zázazdi bronzszobor.' amely Lao-ce (ie. VI—V. sz-) kínai bölcselőt. a taoizmus megfogalmazóját ábrázolja. A következő vitrin a XVI, és XVII. század bronz műtárgyaiból mutat be néhányat. Többi között, egy gyönyörűszép Kuan-jint, egy buddhista papot- egy mesebeli állatfigurát. Külön figyelmet keltenek a rekeszzománc tárgyak. A rekeszzománc nyugatról, iráni hatásra került Kínába a XIV. és XV. század körül- Technikája Európában ismert. Európai hatásra, főleg Dél-Kínában elterjedt a festett zománc is, amelyet kantonzománcként ismerünk, előállítási helyéről. Rekeszzománcból látunk a tárlatom egy szép XVI. századi vázát, egy XVIII. századi mandarinkacsával díszített vázát (e kacsa Kínában népmeséi állat), mandarinkacsa doboztA lakk alapanyagát az azonos nevű fa megcsapolásával nyerik, a kaucsukhoz hasonlóan. Színesítő anyaggal keverve és szárítva igen tartós bevonatot képez és faragható is. Számos faragott vöröslakk' tárgyat látunk a kiállításon. Ugyancsak figyelmet keltenek a féldrágakövekből és a növényi anyagokból készült faragások- Á féldrágakövek között igen gyakori a jáde, a növényi anyagok közt pedig a bambuszvégül, de nem utolsósorban szólnunk kell a kerámiáról, melynek készítése az ősidőkbe nyúlik vissza. A világszerte becsült kínai porcelánt a X. század körül találták fel Kínában. Több, igen szép porcelán műtárgyat mutatnak be a tárlat utolsó vitrinjei. ÖSSZEVÉVE: ízelítőt ad ez a kiállítás Kína iparművészetéből. egyúttal gazdag élményt nyújt Pajor Géza rendezése pedig a lehetőséghez képest maradéktalanul megoldja a gazdag anyagban való tájékozódást. A kiállítás májusig tart nyitva. Tóth Elemér Szovjet könyvek Csehszlovákiában A Szovjetunió a könyvkiadás területén Is a világ egyik nagyhatalma. A szovjet kiadóknál évente több mint 80 000 könyv jelenik meg ösz- szesen több mint 1 milliárd 700 millió példányban. A Szovjetunió egyike azoknak az országoknak, amelyeknek lakosai a legtöbb könyvet vásárolják. A szovjet könyveket több mint 110 országba exportálják. Csehszlovákiában 1953 óta működik a „Szovjet Könyv” vállalat, amely eleinte szovjet kiadványokat importált, később azonban importtevékenysége fokozatosan kiterjedt a világ minden tájára- Ezért neve is megváltozott — „Nemzetközi Könyv” lett —, de egyik legfontosabb feladata ma is a szovjet könyvimport lebonyolítása. Csehszlovákia 1971-ben 620 000 rubelért vásárolt szovjet könyveket, 1975-ben 730 000 rubelért, 1976-ban pedig 853 000 rubelért. Ez a három összeg együttvéve 14 144 importált könyvet jelent és összesen 1 597 913 példányt Az importált szovjet könyveknek 70 százáléka politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és egyéb szaktematikával foglalkozik. Talán egyetlen megyei kös> művelődési intézmény munkatervének tárgyalása sem zajlott le olyan élénk, a különböző véleményeket bátran ütköztető formában, mint a salgótarjáni József Attila megyei Művelődési Központé. A hozzászólók — a Kulturális Minisztérium, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, valamint az állami és társadalmi szervek képviselői — nyíltan fejtették ki véleményüket a kisebb könyvnyi terjedelmű dokumentumról, s a dicsérő jelzők mellett nem fukarkodtak a bíráló megjegyzésekkel sem, a javítás szándékától vezettetve. Szavaikból kristálytisztán csillant elő a kultúra, a művelődés ügye, egyik legjelentősebb megyei közművelődési intézményünk, egész éves és mindennapi tevékenységének tartalma, színvonala iránt érzett felelősség. Harcos, vitatkozó szellemű tervtárgyaló értekezletnek voltunk tanúi. Az idei munkaterv megfogalmazásai elválaszthatatlanok a korábbi időszak és legfőképpen az elmúlt esztendő tevékenységétől. Annak sikerei, eredményei éppúgy benne vannak, mint tanulságos, megszívlelendő kudarcai. Az intézmény a múlt év elején új KIEMELT FELADAT: munkás művelődés, ízlés fejlesztés, kalóza fi tevékenység javítása 8 NÖGRÁD - 1978. március 12., vasárnap igazgatót kapott, majd folyamatosan több új munkatárssal erősítette meg tevékenységének személyi feltételeit, s új technikai eszközök beszerzésével javította anyagi ellátottságát. Sor került a belső terek, ezziel együtt a munka szervezetének átalakítására is. Egyelőre azonban ezek a változások — minden bizonnyal az idő rövidségével és a kellő tapasztalatok hiányával összefüggően — nem eredményeztek a végzett munka minőségében lényeges előrehaladást. Az év második felében viszont már néhány sikeres rendezvény lebonyolítása mutatta, hogy az intézmény jó úton indult el, s ha szellemi és anyagi erejét tudatosabban szervezi és koncentrálja, képes az előtte álló legbonyolultabb feladatok megoldására is. A megyei művelődési központ átdolgozott és elfogadott idei munkaterve egyértelműen és konkrétan, világos szerkezeti felépítésben, a tenni-: valók ésszerű súlypontozásával fogalmazza meg az intézmény előtt álló célokat, feladatokat. S, hogy az elismerés őszinte hangján szólhatunk róla, abban nem kis szerepe van a már említett tervtárgyaló ülésnek, az ott elhangzott kritikai észrevételeknek. így az elfogadott terv már reálisan, a személyi feltételekhez és a gazdasági lehetőségekhez igazodva határozta meg a teendőket, erőteljesebben domborítja ki a közoktatás és közművelődés kapcsolatát, a más szervekkel való együttműködés konkrét területeit, érződik rajta a kezdeményező kedv, az újszerűség, a hatékonyabb művelődési tevékenység folytatásának szándéka. Természetesen terjedelmi okoknál fogva nem áll módunkban valamennyi fontosnak tekinthető kritikai megjegyzést és az új tervre gyakorolt mindennemű kedvező hatását felsorolni, csupán utalhatunk egynémelyikre. Hasonlóan utalásokra szorítkozhatunk a rendezvények területén. Csak mutatóként és az érdeklődés esetleges előzetes felkeltésére említjük meg: márciusban megszervezik a munka és művelődés napját, a megyei kórustalálkozót, áprilisban immár nyolcadszor a tavaszi tárlatot, májusban Szabad szombat címmel módszertani kísérletet bonyolítanak le, júniusban művelődési napot Lucfalván, az év második felében ismeretterjesztő filmnapokat, amatőr művészeti bemutatót, szocialista brigádvetélkedőt, országos bábjátékos-bemutatót és animációsfilm-szemlét rendeznek. Az intézmény tevékenységének az idén három kiemelt feladata van: a munkások műveltségének fejlesztése, a művészeti nevelés, ízlésfejlesztés és szórakozás, valamint a hálózati > tevékenység intenzívebb javítása. Az első témakörben említést érdemel a szocialista brigád-: mozgalom művelődési feladatait segítő törekvés a munkások önálló közművelődési tevékenységét biztosító módszerekkel, az új művelődési formák — például munka és művelődés napja, szabad szombat, művelődő közösségek — kezdeményezése és népszerűsítése, az üzem és a lakóhely együttműködésének segítése. A művészeti nevelés és ízlésfejlesztés területén a hangsúlyt az öntevékeny műszaki csoportok erősítésére, belső nevelő munkájának fokozására, valamint a művészeti élmény befogadására, feldolgozására helyezték. A hálózatban fokozott figyelmet fordítanak az alközpontok munkájára, s a közművelődés társadalmi bázisát társadalmi vezetőségek megválasztásával szélesítik. A megyei művelődési központ tartalmas, reális köz- művelődési tervének megvalósítását fokozott érdeklődéssel kísérjük. Mert hisszük és reméljük: általa lesz elevenebb, pezsgőbb és színvonalasabb a megyeszékhely kulturális élete, s általa — hálózati tevékenysége révén — lesz gazdagabb, a társadalmi követelményekhez, a közösségi és egyéni igényekhez igazodóbb megyénk valamennyi állami, közművelődési intézményének munkája, (ok)
