Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)
1978-03-12 / 61. szám
Magyarországon Pécsett és Szegeden képeznek nemzetiségi tanárokat. Szegeden román és szlovák, Pécsett német és délszláv tanárokat képeznek. A pécsi Tanárképző Főiskola nemzetiségi tanszékein összesen Z72-en tanulnak szerb, horvát és német nyelven. Képünkön: a német tanszék harmadéves hallgatóinak egy csoportja nyelvművelés órán. Ma választások Franciaországban ' Vasárnap reggel 8 órakor a szavazóhelyiségek és este 6- (egyes községekben 7-kor) kor, illetve a nagyvárosokban nyílnak meg Franciaországban este 8-kor zárják kapuikat. Az Uj iskolák, óvodák épülnek as idén (Folytatás az 1. oldalról) löknek szerez könnyebbséget, hanem közvetve jelentős mértékben segíti a tankötelezettségi törvény megvalósulását is, mivel az intézményekben az apróságok megfelelő iskolai előkészítésben részesülhetnek. Kisharityán- ban külön figyelemre méltó, hogy a lakosság és a szocialista brigádok közel 600 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek idáig. Az iskolai feltételek javítását szolgálja két tanterem megépítése Kazáron, ahol Mátraszele és Mizserfa felső tagozatos gyermekei is tanulnak, valamint a nagybátonyi 8 tantermes és a kistérényei 12 tantermes új általános iskola elkészülése- A két nagyközségben váltakozó, két műszakos tanítás folyik, s a lakásépítési program megvalósulásával a tanköteles korú gyermekek számának további növekedésére lehet számítani. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai a nagybátonyi iskolát —, melyet december 31-ig keil átadniuk —, már a múlt év végén építeni kezdték. A jövő év közepén átadásra kerülő kisterenyei iskolára az idén 15 millió forintot költenek. Egy-egy pedagógus szolgálati lakást adnak át Cereden és Sóshartyánban. A beruházások mellett jelentős — több mint 2 millió forintos — felújításokat terveznek Bámán, Zabaron, Ka- rancskesziben és Kazáron, valamint Etes-Albert-telepen. Az előbbi helyeken iskolákat, az utóbbin nevelői lakást újítanak fel. Még az idén felújítják a kishartyáni művelődési házal A tanácsok pénzügyi alapjuk döntő hányadát az oktatási intézmények fejlesztésére fordítják. A salgótarjáni járásban a kulturális ágazat idén a beruházásokkal és a felújításokkal együtt 37 és fél millió forinttal gazdálkodhat. Felhasználása jelentős mértékben járul hozzá az ágazat tartalmi, minőségi munkája színvonalának további fejlődéséhez. első eredményeket a vidéki szavazókörzetek alapján este nyolckor teszik közzé. Részletesebb eredmények este 10 óra felé várhatók. A választójegosultak száma mintegy 36 millió (35 millió az anyaországban és 800 ezer a tengerentúli területeken). Az új nemzetgyűlés mandátuma öt évre szól — de a köztársasági elnök előbb is feloszlathatja és új választásokat írhat ki. A 491 választókörzet szavazói 1—1 képviselőt juttatnak a nemzetgyűlésbe a kétfordulós szavazáson. Amennyiben az első fordulóban nem születik döntés, az adott szavazókörzetben március 19-én tartják meg a második fordulót. Ekkor már az egyszerű többség is elég. A második fordulóba való benevezés határideje kedd este jár le, addig kell tehát lebonyolítaniok a pártok vezérkarainak a visszalépési megállapodások megkötését. A második fordulóban csak azok jelöltethetik magukat, akik az elsőben megkapják a választók névjegyzékén szereplők 12,5 százalékának, vagyis a ténylegesen szavazók 15—18 százalékának támogatását. A kiélezett és nagy téttel bíró választási csata nyomán számítani lehet arra, hogy nagy lesz a részvételi arány. (MTI) Hitler első zsákmánya (Negyven éve történt as Anschluss) „Isten óvja Ausztriát”! — e szavakkal búcsúzott ma 40 éve Schuschnigg osztrák kancellár utolsó, drámai rádióbeszédében. De a független. önálló Ausztria, amelyre "a leköszönő kancellár az áldását kérte, épp ezekben a percekben szűnt meg létezni 1938. március 12-én a fasiszta Németország csapatai átlépték az osztrák határt, s ezzel megvalósult Hitler régi vágya, az Anschluss- A bevonuló német csapatok mögött persze megjelent a náci titkosrendőrség, az egész fasiszta elnyomó apparátus- Az osztrák nácikkal együttműködve a hazafiak tízezreit tartóztatták le- gyilkolták halomra, zárták koncentrációs táborba. Maga Schuschnigg is koncentrációs táborba került, ahol olyan baloldaliak társaságában gondolkodhatott a történelem sajátos logikájáról, akiket még ő börtönzött be. Z NOGRAD - 1978. A kancellár és a kemény diktatúrát gyakorló reakciós osztrák burzsoázia ugyanis maga sem .volt ártatlan a tragédia bekövetkeztében: az 1934. évi bécsi munkásfelke- lés vérbe fojtásával, a munkásmozgalom erejének szétverésével az osztrák függetlenség legjobb erőit, lehetséges szövetségeseit semmisítette meg. A nyugati hatalmak pedig — mindenekelőtt Anglia — hiven a spanyol polgárháborúban is alkalmazott politikához, ölbe tett kézzel nézték Hitler terjeszkedését. Nem bizonyult előbbrelátó- nak a magyar uralkodó osztály sem. A hivatalos Horthy- Magyarország sietve üdvözölte az eseményt. Az ország egyik szomszédját felfalta egy nagyhatalom, ám Horthynak mindössze ennyi volt a mondanivalója: „Ausztriának Németországgal történt egyesülése ránk március 12., vasárnap nézve nem jelent mást, csak azt, hogy egy régi jóbarátunk. akit a békeszerződések lehetetlen helyzetbe sodortak. egyesült egy másik régi jóbarátunkkal és hűséges fegyvertársunkkal. Ennyi az egész”. Hitler eközben diadalmámorban úszó, fanatizált, üvöltő tömegnek jelentette be Ausztria annektálását- Ekkor vált először valósággá a világhódító rémálom egy része, ekkor hitette el Hitler először a világgal, hogy neki minden sikerül- Akik pedig azt remélték, hogy a fenevad étvágyát ezzel a konccal csillapították, hamarosan tapasztalhatták: az engedmények csak növelik az étvágyat. Gőring, a kitüntetéseket és állami posztokat szinte betegesen halmozó birodalmi légi marsall az Anschluss éjszakáján egy fogadáson félrevonta a csehszlovák követet -és biztosította arról, hogy országának nincs oka aggó; ,*ri. 1 Hilf HLITIUUI Kommentárunkéi Réti Erviné a saó A hét 3 kérdése 1. Mire mutat a belgrádi találkozó mérlege? Az európai és az afrikai földrész volt a hét legfontosabb történéseinek színhelye. Belgrádban véget ért az Eu- rópa-találkozó: Ogadenben talán véget ér a háború Etiópia és Szomália között; Rhodesia—Zimbabwe-ban pedig — egyes derűlátást keltő nyilatkozatok ellenére — messze vagyunk még attól, hogy véget érjen a válság. tanácskozást tartanak, majd 1978. novemberében összeül a belgrádihoz hasonló újabb összejövetel, ezúttal a spanyol fővárosban. A diplomaták alaposan böngészhették a naptárat a pontos dátum megállapítása céljából, így az korántsem véletlen- 1980-ban november második keddjén rendezik meg ugyanis az Egyesült Államokban a következő elnökválasztást, s a madridi találkozó ezután veszi kezdetét. Az időzítés indokoltnak látszik: az eddigi tapasztalatok szerint az amerikai választási kampány finise nem túlságosan alkalmas felelősségteljes megbeszélésekre, jobb Madriddal is megvárni azt a bizonyos keddet... Már-már úgy tűnt, hogy a belgrádi találkozónak nem akar vége szakadni. A Száva- palotában százötvenhat napon át tartottak a heves viták, nem egyszer szenvedélyektől fűtött szócsaták. Amikor a hét elején úgy látszott, hogy a kompromisszumos dán javaslatot minden résztvevő elfogadhatónak tartja, az utolsó percben Málta támasztott nehézségeket, s odázta el még két nappal a konferenciazárást. A belgrádi találkozó végül- is pozitív mérleggel zárult. Ez megnyilvánult abban, amit ténylegesen véghez vitt: a záró közlemény a harmincöt ország konszenzusával, egyöntetű állásfoglalásával ismét aláhúzta a helsinki elvek jelentőségét. Am a konferencia eredményessége megnyilvánulhatott abban is, amire nem került sor: a nyugati hatalmak nem voltak képesek kierőszakolni olyan döntéseket, amelyek módosítanák, felülvizsgálnák, vagy továbbírnák a Helsinkiben elfogadott alapokmányt Pedig egyes körök mindenáron erre törekedtek, s ezek a próbálkozások nyújtották meg a tanácskozás időtartamát, idézték fel több alkalommal a tárgyalások fél- beszakadásának veszélyét Belgrád nem jelenített ugyan lényeges előrelépést de nem hozta az európai viszonyok rosszabbodását sem. Ami viszont feltétlen eredmény, ha az európai enyhülés ellenfeleinek összpontosított rohamára utalunk — ilyen támadásoknak éppen a héten lehettünk tanúi a nyugatnémet képviselőházban. Változatlanul van lehetőség a feszültség csökkentésére földrészünkön, ám ehhez nagyfokú józanság, realitásérzék és együttműködési készség szükséges, s Nyugaton fel kell adni a beavatkozási kísérleteket a szocialista országok belügyei- be. Kirajzolódtak az európai menetrend újabb fontos állomásai is. Három szakértő 2. Véget érhet-e a háború Afrika szarvánál? súlyosabb méreteket öltő háJ borús konfliktus. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet olyan tényezőkre is, amelyek esetleg bonyodalmakat idézhetnek elő. Az Egyesült Államok, a jobboldali arab országok és más hatalmak nyilatkozatokat tettek, hogy „nem maradnak közömbösek, ha Etiópia megsértené a szomáli határokat”, vagyis nem zárták ki teljesen a közH beavatkozás lehetőségét. Etió-j pia egyébként határozottan leszögezte, hogy nem kívánja átvinni a háborút szomáli területre, csakhogy a bizonyta-í lanul kirajzolt határvonalak könnyen lehetőséget adnak egy szomáli. provokációnak. Nincs kizárva, hogy a bizonytalanná vált szomáli vezetés a külföldi intervenció kierőszakolásában látná a kiutat. Mindenekelőtt Szomálián múlik tehát, hogy valóban levonja a szükséges következtetéseket balul sikerült kalandjaiból és kellő felelősséggel igazi rendezést keressen Etiópiával. A katonai helyzet gyökeresen megváltozott Ogadenben. A korábbi szomáli győzelmi jelentésekben szereplő városkák és oázisok nevei most az etiópiai tudósításokban kapnak helyet, egymás után érkeznek a hírek visszafoglalásukról. Sziad Barre szomáli elnök — akinek belső helyzete alaposan megrendült, a nemzetközi porondon pedig elszigetelődött — kénytelen volt beismerni a kudarcot Egyúttal bejelentette, hogy a szomáli erőket kivonják Oga- denbőL Más egyebet nehezen tehetne, hiszen a szomáli csapatok, fegyvereiket hátrahagyva, fejvesztetten" menekülnek Etiópia mindig hangsúlyozta, hogy hajlandó tárgyalások útján rendezni a Szomáliával fennálló nézeteltéréseket. Ennek természetesen az a feltétele, hogy a szomáli erők ne tartsanak megszállva etiópiai területeket Mogadisu mondjon le követeléseiről Etiópiával, Kenyával és Dzsi- butival szemben, s az Afrikai Egységszervezet elvi határozata alapján ismerje el a földrész történelmileg kialakult határait. Van tehát remény, hogy a stratégiailag olyan fontos vidéken, Afrika szarvánál igazságos rendezéssel befejeződjön az egyre 3. Mit jelent a „belső rendezés” Rhodesiában? A Wehrmacht bevonni az osztrák fővárosba sült az Anschluss* megválódalomra. A követ sietve tájékoztatta kormányát a német békeszándékokról. Hitler pedig még annak az évnek őszén felosztotta Csehszlovákiát. .. Ausztria függetlenségét végül az antifasiszta koalíció győzelme, a Bécset felszabadító szovjet hadsereg adta vissza, Az 1955-ben megkötött osztrák államszerződés garantálja Ausztria önálló állami létét és örökös semlegességét. Európa egykori .•neuralgikus pontja”, a náci világuralmi törekvések első áldozata ma az európai biztonság és stabilitás pozitív tényezőjévé vált. Nemes Gábor Rhodesia helyét 1978. de-’ cember 31-ig egy független Zimbabwe foglalja el, a többségi uralom alapján — így hangzott a hivatalos bejelentés Salisburyben, miután aláírták az úgynevezett belső rendezés terjedelmes okmányát. Ez az eset, amire azt moncH Ják, hogy túl szép a menyasz-! szony. Smith fajgyűlölő rend-J szere valóban visszavonul, de csak úgy és addig, ameddig nagyon muszáj, s hatalmának lényegét továbbra ds fenn kívánja tartani. A belső rendezés (a kifejezés azt tükrözi; hogy az emigrációba kénysze- rített külső erők kimaraataki belőle) tulajdonképpen Smith alkuja volt egyes megvesztegethető, együttműködésre Hajlandó törzsi vezetőkkel, fekete politikusokkal. A megállapodás értelmében elfogadnák ugyan az „Egy ember — egy szavazat” elvet, de a 100 tagú képviselőházban alakosság négy százalékát kitevő fehér kisebbség 28 mandátummal rendelkezne és kézben tartana több politikai, gazdasági, katonai, s belbiztonsági kulcs- pozíciót. Néhány fekete vezető mögött változatlanul a telepesek lennének hangadóak egy formailag független, valójában neokolonialista befolyás alatt álló országban. A belső rendezés másnapján a Smith-féle vezetés sajátos módon bizonyította régi céljait: provokálta Mozambikot, s eddigi legsúlyosabb támadását intézte Zambia ellen, ürügyként ismét a zimbabwei gerilla támaszpontok megsemmisítését hozta fel. A Nkomo és Mugabe vezette Hazafias Népfront határozottan elutasította a belső rendezést, s a Biztonsági Tanács, ahol a héten folytatták Rhodesia vitáját, többségében hasonló szellemben foglalt állást. A nagy kérdőjel Washington és London magatartása. Az amerikai és brit vezetésen belül szemmel láthatólag megoszlanak a vélemények. Vannak, akik a belső rendezés mellett szállnak síkra, s abban reménykednek, hogy azzal változatlan marad befolyásuk, lecsillapíthatják a kedélyeket Afrika déli részén. Mások kockázatosnak tartják ezt az utat. Nem azért mert, annyira lelkesednének a haladó zimbabwei szervezetért, de félnek attól, hogy Angola és Etiópia után újabb fiaskó vár a Nyugatra, ha megint rossz lóra tesz. Az amerikai lapok most gyakran használják a „gyötrelmes átértékelés” kifejezést, csak abban nem egységesek, hogyan és miként történjék ez.
