Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

fíográdi sikerek Az irodalmi színpadok országos minősítőjén HÁROM ARANY, egy ezüst, és két bronz fokozattal tértek haza Szentendréről az amatőr irodalmi színpadok országos minősítő versenyén részt vett Nógrád megyei csoportok. De ne vágjunk a dolgok elé­be, adósak vagyunk m„ég, a szombati bemutatók értékelé­sével ! Talán a sorsolás ördögének számlájára írható, hogy a má­sodik versenynapon színpadra lépő együttesek között na­gyobb színvonalbeli eltérések mutatkoztak — és összessé­gükben gyengébb képet fes­tettek, —, mint azt a pénteki bemutatók után remélni lehe­tett. A délutáni sorozat előa­dásai pedig éppenséggel csak arra voltak jók. hogy bennük az amatőr színjátszás gyer­mekbetegségeit, mellékvágá­nyait felfedezhessük. Karinthy Frigyes „Az em­berke tragédiája” című írását vitte színpadra a kecskeméti Kodálv Zoltán Állami Zeneis­kola és Gimnázium együttese. Vállalkozásuk eleve kudarcra volt ítélve,. hiszen ez a klasz- szikus mű a legkevésbé sem alkalmas színpadi feldolgozás­ra. humora, csupán a ..leírt” szövegben érvényesül. Ismét találkozthattunk Orbán Ottó „A világ teremtése” című sza­tirikus darabjával. A pénteki bemutató után úgy éreztük, rosszabb adaptáció nem is le­hetséges. de a szabadszállási amatőrök bebizonyították, hogy nem ismernek lehetet­lent. Sikerült tökéletesen fél­reértelmezniük a darabot,, az ironikus alaphangot figyelmen kívül hagyva, mély eszmei mondanivalót kerestek benne. „Hiányzik az ember, mű­vészkém!” — ez volt a címe a százhalombattai „Villon” irodalmi színpad Sánta Ferenc, Ladányi Mihálv és más írók, költők műveiből összeállított pód;unrHátékának. melyet a kö­zelgő VIT tiszteletére készí­tettek. A pénteki bemutatók kapcsán már szóltunk ennek az. előadásmódnak a buktatói­ról. A zsűri ezt a produkciót is elmarasztalta, noha e sorok írójának úgy tűnt. ezúttal nem teljesen indokoltan. Igaz, ugvan, hogy a műsor tartal­mában nem mondott újat a már ezerszer megfogalmazott antifas'szta gondolatoknál, de megvalósításában a Szentend­rén látott pódiumjátékok kö­zül kiemelkedett. ytértek a vélemények a du­nakeszi József Attila Művelő­dési Központ „Radnóti Miklós” színpadának megítélésében. Itt a zsűri volt elnézőbb az amatőrökkel szemben, akik W. Shakespeare „III. Richárd”-já- ból adtak elő részleteket — ki tudja, mire alapozott önbiza­lommal. — A dráma köztu­dottan egyike az író legna­gyobb felkészülést, tehetsé­get, szakmai tudást igénylő műveinek, melynek előadásá­ra hivatásos művészek is csak kellő érettség után mernek vállalkozni. Szerettük volna hallani, hogy az effajta „pro­fi” babérokra pályázó darab­választásnak az amatőr moz­galomban nincs helye, különö­sen akkor nincs, ha a rendező avatatlan kézzel nyúl a témá­hoz, nem átallva azt sem, hogy az eredeti művet egy ön­célú előjátékkal egészítse ki. A zsűri ennek ellenére hosz- szan időzött ennél a szót sem érdemlő előadásnál, sőt, bronz fokozattal minősítette, Igaz nem a rendezés, hanem a szí-- nészi alakítások miatt. SCI-FI PARÓDIÁNAK in­dult a gyöngyösi műszerészta­nulók csoportjának sok tech­nikai szünettel tarkított elő­adása. Kár, hogy az együttes ném merte következetesen vál­lalni a megkezdett hangnemet, és végül — talán, mert úgy érezték, ezt illik — politikus mondanivalót erőltettek műso­rukba, amely paródiának ki­tűnő lett volna, így azonban didaktikussága miatt ellaposo­dott. A délutáni bemutatók so­rát a szamdai művelődési ház terényj irodalmi színpadának November 7.-i emlékműsora zárta, melyről elfogultság nél­kül elmondhatjuk, hogy cél­jának becsülettel megfelelt. A zsűri véleménye szerint is jó példát mutatott, hogyan kell hasonló rendezvényeket szín­vonalasan megvalósítani. Üj színfoltot, igazi felüdü­lést jelentett az esti program első bemutatója a vanyarci amatőrök szlovák népszokáso­kat felelevenítő előadása, a Kiszejárás, melyre a klubte­remben került sor. Ezt követ­te a balassagyarmati „Ex Lib­ris” irodalmi színpad Capek- feldolgozása „A rovarok éle­téből”. Mivel a pénteken be­mutatkozott másik balassa­gyarmati együttes ugyancsak ezzel a darabbal indult, az összehasonlítás önkéntelenül adódott — ez utóbbi adaptá­ció hátrányára. A nap egyetlen igazán ki­emelkedő élményével a kecs­keméti megyei művelődési központ színjátszói ajándékoz tak meg. Garda Lorca „Don Cristobal” című bábbohózatát adták elő, Vándorfi László színművészeti főiskolás rende­zésében. A vérbő — ízig-vé- rig spanyol — komédia még egyszer — utoljára — lázba- hozta a közönséget. Érthető módon, nehéz helyzetben volt az utolsónak fellépő veresegy­házi „Forrás” színpad, amely a fiatal magyar író, Horváth Péter fanyar humorú egyfel- vonásosát, a „Porond”-ot 'mu­tatta be. A rendező nem mer­te átdolgozni az anyagot, így annak minden hibája kivilág­lott. Nevezetesen az. hogy aa író — és ezek szerint a ren­dező nem — bízott szimbólu­mainak érthetőségében, ezért néhánv „magyarázó” jelenettel toldotta meg az önmagáért beszélő drámát. A kétnapos versenysorozat eredményhirdetésére vasár­nap délelőtt került sor. Három kategóriában minősítették az együtteseket, aszerint, h agy városi, községi, vagy diákszín­játszó csoDortról volt-e szó. A díjakat Máté Lajos, a Nép­művelési Intézet munkatársa, a zsűri elnöke adta át. A Hevesi Sándor kategóriá­ban „arany” fokozattal minő­sített négy együttes közül há­rom „aranyat” nógrádi cso­portoknak ítélt a zsűri. A salgótarjáni Kohász Művelődé­si Központ „Petőfi” színjátszó szakosztálya, az öblösüveggyá- r; „TEMPRESS” színjátszó csoport, válla mint a balassa­gyarmati Madách Imre irodal­mi színpad mellett a kecske­méti megyei művelődési köz­pont színjátszói részesültek a megtisztelő címben. A balas­sagyarmati „Ex Libris” iro­dalmi színpad bronz minősí­tést kapott. A KELEMEN LÁSZLÓ és a Justh Zsigmond. kategóriában nem osztottak ki arany minő­sítést. Ez utóbbi kategóriában a vanyarciiak „ezüst”, a nagy- bátonyi Bányász irodalmi szín­pad „bronz” fokozata igazolta, hogy megyénk amatőr színját­szó mozgalma országos szin­ten is kiemelkedő. Most már a művelődési intézmények, klubok feladata, hogy legjobb irodalmi színpadainknak „idé- haza” is lehetőséget teremtse­nek a mind szélesebb körű bemutatkozásra, mert az ama­tőr színjátszás, létét a folya­matos munka mellett min­denekelőtt a szereplési lehető­ségek biztosíthatják. P. K. Egyszerű emberek a nagy történelem sodrában balAzs József regényéből készült színes magyar film FABRI ZOLTÁN RENDEZÉSÉBEN. FŐSZEREPLŐK: Konez Gábor, Pap Éva, Molnár Tibor, Szabó Sándor, Gera Zoltán, Apor Anna, O. Szabó István. BEMUTATÓ: március 2—4 a salgótarjáni November 7. március 6—8-án a balassagyarmati Madách Filmszínház műsorán. Noériii, Muszte Pedagógusok vers­es prózamondóversenyc A zete pedagógusok szakszerve- közn’evelósi, kulturális, agitációs és propagandaosztá­lya- a népművelési intézet, a pedagógusok szakszervezeté­te össze tudását, tehetségét. Az első helyet Germán Mária diósjenői tanárnő szerezte meg. a salgótarjáni Gagarin Általános Iskola nevelője. nek Szabolcs-Szaímár megyei Fürst Róbertné és Kovács bizottsága, Nyíregyháza taná- Márta salgótarjáni népműve- csának művelődésügyi osztá- lő előtt. A március 18—19-i lya és a nyíregyházi művelő- nyíregyházi versenyen hár- dési központ első ízben hír- man képviselik megyénket. A dette meg a pedagógus-szak- vetélkedő megyei szervezői szervezethez tartozó dolgozók számára a Váci Mihály alföl­di vers- és prózamondóver­senyt. Az alföldi megyék mel­lett azonban részt vesznek az északi megyék — Heves, Bor- sod-Abaűj-Zemplén és Nóg­rád megye képviselői is. a pedagógus-szakszervezet megyei bizottsága és a József Attila megyei Művelődési Köz pont — a verseny tapasztala­tai alapján elhatározták, hogy a pedagógusok számára a jö vőben is lehetőséget biztosíta­nak előadói képességük és A Nógrád megyei döntőt va- anyanyelvi műveltségük fej- sámap rendezték meg Salgó- lesztésére, s ezért a résztvevők tarjánban a Karancs Szálló egy részét bevonják a megyei mozaiktermében. A színvona- művelődési intézmény vers- és las versenyen 18 megyei ta- széppróza amatőr stúdiójának nár, óvónő és népművelő mér- munkájába. MOSOLY ' Mosoly. Emberi mosoly. Az anya mosolya, amivel észreveszi az első mozdulatot, az első kis fogat, az első gü­gyögő szót, az első lépést. A kisgyerek mosolya, ami­ben a mennybolt kékje tükrö­ződik, amikor felpillant, és boldogan kiált: „Sárkány!” A lány mosolya. amiben semmi számítás nincs, és a fiúé, ami semmi aljasságot nem rejt. A diák mosolya, amikor le­írja: „a=b”, és a tanáré, ami­kor olvassa: ,.a=b”. A bolti eladók mosolya, vagy a villanyszerelőké, ami­kor a kész leltárkönyvre, vagy az utolsónak bekötött kábelra pillantanak. A férfi mosolya, amikor egy nehéz nap éjszakáján a nő felnéz rá, és a nőé, amikor a szülés után megfogja a férfi kezét. Az idegen mosolya, ami baráti válaszra lesve röppen el, és mindegy, hogy kit ta­lál. A zsúfolt autóbuszban tes tétlenül feléd szálló mosoly, amiről tudod: mindegy, hon- nét indult el. A gyengék mosolya, ami nem követel, csak jelez és az erősek mosolya, ami nem gú­nyos, hanem biztató. És még egyszer az erőseké, ami nem biztató, hanem ma­gabízó. mert viharokban ed­ződött keményre és kőfalak, bálványok porrá omlanak előtte. És még egyszer a gyengéké, ami elpusztíthatatlan erővé válik, mert újjászüli önmagát, A nyugdíjas mosolya. ami harmatcseppként érinti a ró­zsa szirmát és az aggastyá­né, ami a tört szembe érkező utolsó fénysugárnak válaszol. Mosoly. Emberi mosoly. Dicsértessél örökké. (kemény) Mai ív-ajánlatunk 20.00: PÓKHÁLÓ Galgóczi Erzsébet írásából ké­szült a film. Mihályfi Imre ren­dezésében. Mezőháton hajnali ha­lászathoz készülődnek. Az agro- nómus, Decki Zsiga a ».primőr” halból 120 kilóval többet pakol fel, hogy ezzel megajándékozza a környékbeli vezetőket, a „szocia­lista összeköttetések”-ért. Az ajándékot szállító autót ellenőr­zik. minden kiderül. A tsz el­nöke, Niklai, elnézné a dolgot, de a vezetőség követeli Decki leváltását. Szokások, indulatok csapnak össze. Niklai nehéz hely­zetbe kerül, hiszen Decki az, aki mindent el tud intézni. De a le­váltásba nem akar1 belenyugodni Csegei sem, a járási mezőgazda- sági osztály vezetője. Niklai: Avar István, Decki Zsiga: Koncz Gábor, Csegei: Horváth Sándor. A további szerepekben többek közt Káldy Nórát, Moór Mari- annt, Madaras Józsefet látját. 4 NÓGRÁD - 1978. március 1., szerda 1 A komputer az orvosok tanácsadója A komputerek azon szovjet orvosok konzultánsaivá vál­tak, akik visszahozzák az életbe az autóbalesetet szen­vedőket. A leningrádi elektro­technikai intézet tudósai egy reanimációs készüléket hoztak létre, amit elektronikus szá­mítógépek irányítanak. A reanimációs komplexu­mot, közölte a TASZSZ tu­dósítójával Vlagyimir Ahu- tyin professzor, a készülék egyik alkotója, rádiócsatornák segítségével kötik össze a mentőkocsival. Már az úton el lehet készíteni a sérült kardiogramját, meg lehet mérni a pulzusát és meg le­het hallgatni tüdejét; az ada­tokat továbbíthatják a kór­házba. A sebész már az ope­ráció kezdetekor kezébe kap­ja az operáció lefolyásának elektronikus előrejelzését. Ahutyin professzor megje­gyezte, hogy a pácienst az operáció alatt is különleges leadok segítségével kompú- terrel ellenőrzik, gyakorlati­lag minden életfontosságú tevékenységét figyelik. Az elektronikus számítógépen feldolgozott információk egy világító táblán jelennek meg. így lehetővé válik, hogy ide­jében befolyásolják a szerve­zet elhalt funkcióit. Az intenzív osztályon, aho­vá később kerül a beteg szin­tén egyetlen másodpercre sem „veszi le róla szemét” a komputer. Ilyen kibernetikai komp­lexum már működik Baku (Azerbajdzsán fővárosa) egyik kórházában. Ampére-ről mesélik Ampére francia fizikus ro­mantikus lénye alkalmas ar­ra, hoigy számtalan igazi vagy kitalált történet fűződjék hoz­zá. Életének tekintélyes részé­ben kénytelen volt tanítani. Jóságos és rövidlátó ember lévén, ném tudott fegyelmet tartani. Rövidlátása miatt minduntalan megkérdezte, ta­nítványait, hogy gyengébb szemű tanítványai látják-e a táblára írottakat. A tanulók folyton azt mondták, hogy nem, ezért mind nagyobb és nagyobb betűket írt, a végén alig fért a táblára 4—5 betű. Azt, hogy a törlőruha helyeit • a zsebkendőjével törölte le a táblát, nemcsak őróla, hanem Poincaréról is mesélték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom