Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)
1978-03-01 / 51. szám
Megdicsérjük Az időjárás hatása a gépjárművezetésre Kreizinger Miklós fiatal gépkocsivezető. 1971 óta vezet gépkocsit. Ez idő alatt 200 ezer kilométert tett meg balesetmentesen. Szakmai téren állandóan képezi magát. Két esetben lett első a vállalatok között megrendezett KRESZ-vetélkedőn. A salgótarjáni öblösüveggyárban becsületesen, lelkismeretesen végzi munkáját. Kiss Gyula az idősebb gépkocsivezetők közé tartozik, 1949 óta dolgozik az öblösüveggyárban, mint gépkocsivezető. Ez alatt az idő alatt 900 ezer kilométert vezetett balesetmentesen. Célja, hogy nyugdíjba vonulásáig elérje az egymillió kilométert. Az eddig végzett munkája alapján példának állítjuk a most kezdő gépkocsivezetők elé. Lipták Géza, az MHSZ Nógrád megyei gépjárművezető-képző iskolájának oktatója. Mint gyakorlati oktató a gépjárművezetést tanítja. Ezenkívül elméleti KRESZ- oktatóként is tevékenykedik. Mindkét területen jó eredményeket ért el. Több KRESZ- vetélkedőn vett részt, és a legjobb gépkocsivezető vetélkedő országos döntőjén is az első helyezést érte el. Munkáját lelkiismeretesen végzi, ezért kiváló dolgozó jelvénnyel is rendelkezik. 1959 óta vezet gépjárművet és ez idő óta 600 ezer kilométert tett meg balesetmentesen. Nógrád megye területi sajátosságát tekint v^, igen nagy feladat hárul személy- ' és áruszállítás terén egyaránt a Volán 2: számú Vállalatra, melynek járatai a megye valamennyi útvonalát behálózzák. Mivel az utasok célállomásra, az áruk rendeltetési helyre történő szállításánál elengedhetetlen a biztonság, a Volán évek óta különböző intézkedéseket tesz a közlekedés biztonsága, a közúti balesetek megelőzése érdekében. A sűrűsödő forgalom, a járművek számának növekedése indokolja, hogy egyre inkább figyelembe vegyük a gépjárművezetők személyiségvizsgálatát, különösen a rájuk ható különböző forgalmi és időjárási fronthatásokat. A megnövekedett közúti forgalomban gyakran adódó veszélyhelyzetek előrelátása, elkerülése és a folyamatosan változó körülményekhez történő alkalmazkodás csak akkor biztonságos, ha a gépjárművezető idegrendszere és a mozgásszervek összehangoltan, pontosan működnek. Korábbi vizsgálatok igazolják, hogy a környezetünket érő külső, valamint a szervezetünkben levő belső hatások erősen befolyásolják idegrendszeri működésünket. A befolyásoló tényezők között első helyen szerepel az időjárás. Különösen a különböző hőmérsékletű levegő beáramlásának változásai — a köztudat szerint időjárási fronthatások — zavarhatják meg az idegrendszer egyensúlyi állapotát. Az időjárás két irányban hat a gépjárművezetés biztonságára. Egyrész a kedvezőtlen időjárásváltozás nehezebb útviszonyokat teremt, csúszóssá válnak az utak, korlátozottak a látási viszonyok. Ilyen körülmények között hatványozottabban nő a balesetveszély, nagyobb figyelem, lassúbb sebességválasztás szükséges a vezetéshez. Másrészt a hideg, vagy meleg levegő közeledő és átvonuló hatása az idegrendszeri működésünket befolyásolja kedvezőtlenül. A frontérzékenységnek két fő típusát különböztetjük meg. A melegfront-érzékenység esetén erősödnek a serkentés! folyamatok, nő az ingerlékenység, türelmetlenség, merevebbé válnak a mozdulatok. Ezzel szemben a hidegfrontérzékenységnél a fáradékonyság, álmosság, levertség jelentkezik, gyakoribbak a fájdalmak és a szívpanaszok. Természetesen mindkét érzékenységi típusnak vannak fokozatai, mely szerint a befolyásoló tényezők gyengék, közepesek, vagy erősek lehetnek. A kedvezőtlen fronthatások mindkét esetében romlik a reflexek működése, a távolság és a sebesség becslése, növekszik a kockázatvállalási készség, a baleseti veszély. Igazolja ezt vállalatunknál, hogy 1977 júliusi első napjaiban egy-két nap alatt ugrásszerűen megemelkedtek a Volán közúti balesetek, valamint több gyalogosrosszul- lét, keringési zavarok és egyéb szervezeti károsodások léptek fel a fronthatás miatt. Ugyancsak hasonló volt a helyzet 1978 február első napjaiban, amikor ismételten az időjárási frontátvonulás hatásai érték el vállalatunkat, s ez a hatás a balesetek nagyarányú emelkedésében jelentkezett ismét. A gépjárművezetőkre nehezedő kedvezőtlen hatást próbálja a Volán „kiszűrni”, a Volán Tröszt munkalélektani központjának segítségével. Najainkig mintegy 1200 gépkocsivezetőnél mértük fel, hogy milyen időjárásváltozásra érzékenyek. Orvosok, pszichológusok és Volán-szakemberek által ösz- szeállított 50 kérdésre felelnek gépkocsivezetőink, melynek értékelése után megállapítható az érzékenység foka. A vizsgálat eredményéről a gépjárművezetők egy-egy kartont kapnak. Ezen feltüntetésre kerül az érzékenység fokozata. A kartont a gépjárművezetők maguknál tartják a vezetői engedélyben. Az időjárás-érzékenység ismeretének birtokában gép- járművezetőink hasznosítani tudják azt az előrejelzést, mely 1978. január 1-től valamennyi nagyobb szolgálati hely kapuki járójában jelzi az elkövetkezendő 24 óra várható időjárását; az útviszonyokat, útfelületet, látástávolságot, széllökéseket, csapadék- mennyiséget, valamint külön felirattal azt, hogy a jel- 'zett időszakban mely érzékenységű gépjárművezetők vezessenek fokozott óvatossággal. A jelenlegi tájékoztatás még csak hagyományos formában, táblán jelzi a fenti adatokat, a jövőben azonban a tájékoztatás formáját korszerűsíteni kívánjuk. Jelenleg készül a tájékoztató tábla modern kivitelű változata, amely elektromos működés alapján fényekkel jelzi a tájékoztatási adatokat. A Volán vezetői bíznak abban, hogy a gépjárművezetők részére nyújtott ilyen segítség, is a biztonságosabb, balesetmentes közúti közlekedést segíti elő — az egyéb, sokirányú megelőző intézkedés mellett —, így kevesebb tragédia részese lesz a Volán- gépjármű, s hogy a szállítandó utasokat és a vállalat gondjaira bízott árut sértetlenül szállítják rendeltetési helyére. Gyarmati Győző Megrójuk Kiinger István diósjenői lakost, aki a KRESZ szabályait nem tisztelve, motorkerékpárjának vezetését olyan személynek adta át, aki vezetői engedéllyel nem rendelkezett. A szabálysértési hatóság 1500 forintra bírságolta és vezetői engedélyét 8 hónapra visszavonta. Miklós Ferenc diósjenői lakost, aki vezetői engedély hiányában motorkerékpárral vett részt a közúti forgalomban. Bizonyára figyelmeztető lesz számára a 3300 forintos pénzbírság. Szabó János érsekvadkerti lakos autóbuszvezetőt, mert közlekedése alkalmával Szendehely belterületén a megengedett sebességet jelentősen túllépte. Szabálytalan magatartása miatt 1300 forintot fizetett és 3 hónapra búcsút kellett mondania autóbuszának. Méri Sándor kozárdi lakost, akit a sebességmérő TRAF- FIPAX fényképezett le Jászberény belterületén, amikor személygépkocsit vezetve a megengedett sebességet jelentősen túllépte. A pénztárcájából 2000 forintot kellett kifizetnie bírságként és vezetői engedélyétől — ha kényszerülve is — 5 hónapra kellett megválnia. Kiss Ferenc palotási lakos főiskolai hallgatót, aki az édesapja tulajdonát képező személygépkocsival Gödöllő belterületén lépte túl jelentősen a megengedett sebességet. Négy hónapra kellett vezetői engedélyétől megválnia. A CM 75—74-es forgalmi rendszámú Skoda személygépkocsi balesete ebben az évben történt. A baleset következtében egy személy életét vesztette, ketten súlyosan megsérültek. Az anyagi kár jelentős. Milyen következtetést lehet levonni a balesetből? Legyünk körültekintőek, fegyelmezettek, szabálytisztelők, illetve szabályt betartok! Ez a Zsiguli a 21-es fő közlekedési útvonalon szenvedett balesetet. Oka: szabálytalan előzés. Egy személy könnyen sérült meg, az anyagi kár jelentős. A közlekedésben az előzés sohasem kötelező, csak a megengedett, az előírt feltételek megtartása mellett. UEIHDEGSEG ! „Ha vezetsz ne igyál, ha ittál ne vezess!” Ez kell, hogy legyen a gépjárművezetők jelszava. Ugyanis sepic.alitása az alkoholizmusnak, illetve az alkoholfogyasztásnak, hogy a közlekedés biztonságára rendkívül veszélyes és káros . hatást gyakorol. Napjainkban kiváltképpen a közúti közlekedési balestek előfordulásának sajnálatosan gyakori tényezője az alkoholos befolyásoltság. A közúti balesetek vizsgálati tapasztalatai azt mutatják, hogy aránylag kevés esetben szerepel súlyos lerészegedés. Annál több viszont a közepes alkoholos befolyásoltságú balesetokozó, illetve „szóló” it- tás vezető, akik lebcsülik az enyhébb ittaság súlyos veszélyét, a büntetőjogi és anyagi következményeit. Határozattan állíthatom, hogy a gépjárművezetők legnagyobb többsége nem rendszeresen italozó, inkább az alkalmi ivás viszi őket „bűnbe". A cimborák ugratása, a névnapok, a régi ismerősökkel történő találkozások alkalmával fogyasztanak szeszes italt és utána vezetnek. Az elfogyasztott szeszes ital hatására a gátlásaik feloldódnak, megszűnik a felelősségtudatuk, a veszélyesség mértékét már nem tudják érzékelni. Nyugodtan állíthatom, hogy az ittas vezető valóiában „vakon megy a vesztébe”. Ismeretes, hogv országunkban, de megyénkben is, igen sok népi szokás, hagyomány van, többek között a „vendégség”, Ilyenkor a falu apraja- nagyja, ki-ki a kedvének való szórakozással tölti idejét; célba lő, körhintázik, énekel, táncol. Persze van olyan is, akii — ha nem is kiterveltan — a „toroköblítést” helyezi előtérbe. Az utóbbinak lett szereplője az egyik faluban szerénynek, tisztelettudónak ismert P. M. motorkarékpar- vezető is. Október vége volt, borongós vasárnap délután. P. F. motorkerékpár-vezető, barátjával, a falu presszójában találkozott, ahol málnát ivott, míg barátja a sört kortyolgatta. A barát invitálására — ha nehezen is, de' ráállt, arra, hogy motorkerékpárjával a szomszéd községbe menjenek, ahol vendégség volt. Mint fiatalok, természetesen, szórakozásnak a táncot választották. A tánc szünetében P. F. „régi” barátjával találkozott, aki meghívta vacsorára. P. F. a szíves meghívásnak eleget tett. A bál persze tovább folytatódott, a fiatalok táncoltak, a gardemamák gyönyörködtek lánvaikban, fiaikban. Egy fiatal táncospár csillogó szemekkel a közelgő eljegyzésükről beszélgettek, az is lehet, hogy. távolabbi terveket szövögettek. Egyszer azonban mindennek vége van. A bál is befejeződött. Az ügyben szereplő fiatal pár kézen fogva, a szülőkkel együtt elindult a lány lakása felé, az úttest jobb szélén, nem kellően világított területen. P. F. motorkerékpár-vezető, miután a vacsora meghívásának eleget tett — a bál persze javában folyt — jól bevacsorázott és barátja biztatására jól be is ivott, olyannyira, hogy látása is nagymértékben megromlott. Ilyen állapotban nem akart motorra ülni. Ügv tervezte, hosv barátjánál alszik. Korábbi utasa — aki ugyancsak felhajtott a garatra — rábeszélte P. F.-et, nogv földúton menjenek haza. mert ott az ellenőrzést elkerülik. Rábeszélésre, ilven államiban indult el P. F. motorkerékpárjával és utasával falujának irányába. A rossz látási viszony és az ital hatására állandóan hunyorgott, nem látott rendesen. Haladás közben P. F. tompított világítás mellett egy sötét tömeget oillan- tott meg maga előtt. Fékezni nem volt ideje és a fiatal párt elütötte. Egy pillanatra riadalom támadt, mindenki a sérültekkel foglalkozott. Ez alatt P. F. motorkerékpárvezető, utasa és a motorkerékpár „jó akarók segítségével” eltűnt. Találgatások következtek: ki volt a motoros, kié volt a motor, hogyan tűnt az el? A rendőrség tervszerű, aprólékos, mindenre kiterjedő vizsgálata során, a lakosság segítségével, a tettesek kiléte ismertté vált és elnyerték méltó büntetésüket. Sávolyi Tivadar MKBT-tag Gondatlan rakodás miatt alattomos tűz Az eset még a nyáron történt, de tanulságként —, ha kicsit késve is — érdemes arra visszatérni. Az YE 18—76 forgalmi rendszámú tehergépkocsi a Volán 2. számú Vállalat tulajdona. Ezzel a gépkocsival külföldi munkahelyre akartak szállítani gépkocsi-alkatrészeket, gumiköpenyt, tömlőt, olyan dolgokat, amelyek feltétlenül szükséges tartalékok lettek volna a vállalat kihelyezett dolgozóinak, gépeinek. A rakodást nem a gépkocsivezető irányította. Ö ez alatt utazási okmányok, valuta átvételével foglalkozott. Mikor ezt elintézte, a megrakott, sőt már vámzsinórral befűzött — de még a vám- és pénzügyőrség által nem látott — utazásra kész gépkocsihoz visz- szatért. A rakodást „irányító” személytől „minden oké” kijelentéssel átvette. A rakodás szombaton történt, s az utazásra hétfőn került volna sor. Addig a gépkocsi a telephelyen maradt.. Másnap délután észlelték, hogy a gépkocsi ponyvája ég, az alól hatalmas füst gomo- lyodik ki. Vasárnap lévén, a mentés nem volt kellően gyors. A keletkezett kár az ötezer forintot elérte. A tűzrendészeti vizsgálat megállapította, hogy a rakodásnál gondatlanul jártak el. Az történt ugyanis, hogy a rakodótérre feltett akkumulátorra rátettek egy bála, dróttal öszekötött hulladék rongyot. a drót zárta az akkumulátort. A nagy köteg rongy egy időre elfojtotta a keletkezett hangot, a füstöt, de végül is a tűz lánggal égett. A kárt okozó személyt meg kellett keresni és nyilván a felelősségre vonása sem maradhatott el. A rakodást végző segédmunkások felelősségét senki sem kívánta. A felelőst. a rakodást irányító és a gépkocsivezetők közül kellett kiválasztani. A szabálysértési hatóság úgy ítélte meg, hogy az adott ügyben a fegyelmi felelősségre- vonástól nagyobb nevelőhatás várható, mint a bírságolástól és ezért az ügyet a munkaadóhoz tette át. A munkaadó úgy ítélte meg, hogy a rakodást irányító személyé a felelősség és őt vonta felelősségre. Most még csak annyit emlékeztetőül. hogy a KRESZ 47. paragrafus (2) bekezdése úgy rendelkezik: a rakományt a járművön — annak belsejében. illetve rakfelületén — úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. A tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 4/1974 (VIII. 1.) BM számú rendelet 77. paragrafus (3) bekezdése pedig azt írja elő, hogy a munka befejeztével a tűzvédelmi ellenőrzést is meg kell ejteni. Hát igen. A rutinmunkára is oda kell figyelni. B. J. ! NÓGRÁD — 1978. március 1.« szerda __ 5
