Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)
1978-03-25 / 72. szám
Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) gesebb fegyverkezést kényszerítsenek az emberiségre. Űj fegyverek és fegyverrendszerek kifejlesztését, gyártását készítik elő, növelik a csapatok létszámát és ütőerejét Nyugat- Európában. A NATO-államok szavakban ugyan elismerik az egyenlő biztonság elvét, a valóságban azonban egyoldalú előnyökre szeretnének szert tenni. A neutronbombával való fenyegetőzés nemcsak a feszültség világméretű növekedését és a fegyverkezés új hullámát eredményezheti, de kockára teheti az eddig elért pozitív eredményeket is. Ügy véljük — hangoztatta Púja Frigyes —, hogy a szocialista országok kormányai által kidolgozott és a genfi leszerelési bizottságban beterjesztett szerződéstervezet nyugati részről történő elfogadása megfelelően rendezné ezt a problémát. Hazánk a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országaival egvütt kitartóan küzd a leszerelés napirenden levő, égető kérdéseinek megoldásáért. A szocialista országok a belgrádi találkozót kezdettől fogva az enyhülési folyamat fontos állomásának tekintették, s ennek megfelelően készültek arra. Ebben a felfogásban tevékenykedett hazánk küldöttsége is. Számos javaslattal járult hozzá a találkozó munkájához. Végül is teret nyert Belgrádban a józan megfontolás és a találkozó kielégítő eredménnyel zárult. Kormányunknak továbbra is az a véleménye, hogy a helsinki záróokmány ajánlásait maradéktalanul valóra keli váltani. Ezt a dokumentumot továbbra is hosszú távú programnak tekintjük. A belgrádi tapasztalatokból levonjuk a megfelelő következtetéseket és megtesszük a továbbhaladáshoz szükséges intézkedéseket. A miniszter ezután részletesen szólt az arab népek igazságos harcáról, az „Afrika szárva” térségében kialakult problémákról. Meggyőződésünk, hogy — a meglevő és a várható nehézségek ellenére, — a szocialista közösség országai, a világ haladó, békeszerető erőivel és a fejlett tőkésországok reálisan gondolkodó politikusaival együtt, hosszabb távon is képesek biztosítani az enyhülés irányzatának érvényesülését, sőt, annak kiterjesztését is. Bizonyos, hogy az enyhülés alapjának, a nemzetközi erőviszonyoknak, a szocializmus, a haladás javára való eltolódása folytatódik, és ez szükségszerűen tükröződik majd a nemzetközi politikában is. Végül a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az enyhülést, a békés egymás mellett élés elvének gyakorlati érvényesülését nagyban befolyásolja a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya, amely jelentősen kihat a nemzetközi légkörre, előmozdíthatja vagy lassíthatja az enyhülés folyamatát. Az utóbbi időben e két nagy ország viszonyának normalizálásában a korábban elért jelentős eredményeket az Egyesült Államok és Nyugat-Európa egyes befolyásos körei megkísérlik Kisebbíteni és gyengíteni. Szovjetellenes propagandakampányaikkal, a Szovjetunió ellen irányuló politikai mesterkedéseikkel azt a konstruktív nemzetközi együttműködést veszik célba, amely hosszú évek kitartó erőfeszítése nyomán alakult ki. Szeretnénk, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak jelenlegi, nem kielégítő alakulását belátható időn belül ismét előremutató szakasz váltaná fel. Ez a béke és a biztonság megszilárdításának a kilátásait is nagyban javítaná. A külügyminiszter beszámolóját követő vitában Erdei Lászlóné (Szabolcs megye, 16. vk.), a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke egyebek között azt hangoztatta, hogy a jelenlegi világhelyzetben rendkívül megnövekedett a kormányok felelőssége civilizációnk sorsáért. A mi diplomáciánk, a szocialista országok ’ összehangolt diplomáciája a békés együttműködés mellett száll síkra, s az utóbbi években — a politikai és ideológiai különbségek ellenére — mind újabb rétegek és csoportok találják lehetségesnek és szükségesnek a közös fellépést. Ennek kapcsán rámutatott, hogy a különböző politikai, szakmai és vallási alapon álló nőszervezetek együttműködésének gyakorlata is azt tanúsítja: terjed a felismer''-!, hogy béke nélkül nincs fejlődés, miként fejlődés nélkül sem teremthetők meg a női egyenjogúság alapfeltételei. Darvast István (Budapest, 19. vk.), a Magyar Hírlap fő- szerkesztője felszólalásában emlékeztetett arra, hogy alig néhány hét telt el a helsinki záróokmányt aláíró államok nagyköveteinek belgrádi értekezlete óta. A tanácskozás eredményességéről elsősorban azért oszlanak meg a vélemények, mert egyes aláírók megkísérelték a záróokmány tartalmának meghamisítását, leszűkítését. Ez a kísérlet azonban nem sikerült. A szocialista országok változatlanul a béke és a békés egymás mellett élés politikáját folytatják. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés államai kez- deményezően, konkrét javaslatokkal harcolnak a leszerelésért, a népek békés együttműködéséért, a nemzetek függetlenségéért, önrendelkezési jogáért az élet minden területén. Változatlanul arra törekszenek, hogy a politikai enyhülés katonai enyhüléssel párosuljon és ily módon megbízhatóan kizárható legyen a világháború veszélye. Boros Béla (Budapest, 6. vk.) felszólalásában egyebek között arra mutatott rá: a Kínai Népköztársaság kormányának politikája is nehezíti a nemzetközi légkör további javítását, a békés egymás mellett élés térhódítását. Ezt jelzi, hogy durván visszautasítja a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak a kapcsolatok normalizálására tett javaslatait és figyelmen kívül hagyja az atomsorompó-egyez- ményt. Kína legutóbbi légköri atomrobbantása világszerte nyugtalanságot keltett a haladó és békeszerető erők körében, s arra figyelmeztet, hogy a Kínai Népköztársaság kormányának külpolitikája súlyosan veszélyezteti a világbékét. A felszólalásokat követően — miután a szót kért képviselők egyetértőén, hasznosan egészítették ki a beszámolót — Púja Frigyes nem élt a válaszadás, a zárszó jogával. Az országgyűlés a külügyminiszternek a kormány politikájáról megtartott beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszteri beszámoló vitája közben a földszinti páholyban helyet foglalt Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke és kísérete. A vendégeket Apró Antal, az országgyűlés elnöke köszöntötte: Örömünkre szolgál — mondotta —, hogy a magyar törvényhozás házában üdvözölhetjük a Német Szociáldemokrata Párt elnökét és kíséretét, majd kérte Willy Brandtot, hogy hazatérve adja át a magyar országgyűlés szívélyes üdvözletét a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi gyűlésének. Ezután — napirend szerint — az interpellációk következtek. Interpellációk Petrovics Emil Kossuth-dí- jas zeneszerző (Budapest, 16. vk.) a Zeneakadémia régi otthona, a Tannimpex mai központja, eredeti funkciójának visszaállításáért interpellált a kulturális és a külkereskedelmi miniszterhez. Pozsgay Imre válaszában — a külkereskedelmi miniszterrel egyetértésben — elmondta: a Kulturális Minisztérium arra törekszik, hogy tárgyalásokat kezdjen a Liszt Ferenc, Erkel Ferenc tanításának, Bartók Béla első hangversenyének otthont adó épület visszaszerzéséről. A helyiséggazdálkodás szervezeteivel együttműködve megfelelő eszközöket tudnak latba vetni azért, hogy újra a zenei életet szolgálják a 30 évvel ezelőtt elvesztett tantermek és a 250—300 személyes hangversenyterem. Bartha István (Hajdú megye, 1. vk.), a debreceni városi pártbizottság titkára arra kért választ, hogy a Nehézipari, az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Országos Tervhivatal milyen együttes intézkedést tervez Debrecen hőellátásának fejlesztésére. Simon Pál nehézipari miniszter az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel, valamint az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben elmondta: Debrecen 1981 utáni hőellátásának biztosítására két lehetőség van. Az egyik a debreceni erőmű bővítése, amely a hőellátást egyidejű villamos- energia-termeléssel oldja meg. A másik elképzelés szerint csak a hőellátás biztosítására épülne forróvízkazán. A Nehézipari Minisztérium a fejlesztési elképzeléseket ez év végén terjeszti az állami tervbizottság elé, s a döntések alapján bármelyik terv valósul meg, a város hőellátása 1981-et követően is biztosított lesz Káli Ferenc (Fejér megye, 13. vk.), gimnáziumi igazgatóhelyettes a kedvezményes MÁV-utazási igazolvány érvényesítésének egyszerűsítése ügyében interpellált a közlekedés- és postaügyi miniszterhez. Rámutatott, hogy a több mint egymillió arcképes igazolványt két hónapon át 100 dolgozó érvényesíti fölösleges eljárással. Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter egyetértett abban, hogy túlzott az adminisztráció, s bejelentette, hogy a Pénzügy-minisztériummal és a MÁV-val egyetértésben jövő év januárjától már a munkahelyeken érvényesítik a kedvezményes utazási igazolványokat. Tausz János (Pest megye, 22. vk.), az IBUSZ nyugalmazott vezérigazgatója a főváros környéki községek telefonellátásának javítását kérte a közlekedés- és postaügyi minisztertől. Az interpellációra adott válaszában Pullai Árpád elmondta, hogy a telefonhálózat, a központok túlterheltségére, elavultságára vonatkozó észrevételek helytállóak. Az interpelláló képviselő választókerületében azonban az országos átlagnál kedvezőbb a helyzet. A kérdéses településeket több fővonal köti össze a budapesti hálózattal, bár a telefonellátás javítására vonatkozó igények itt is jogosak. A kisebb településeken — a Budapest környéki agglomerációban is — ebben a tervidőszakban csak szerény javulás várható, s megnyugtatóan csak 1983-ra tudnak gondoskodni a kisközségek elavult telefonhálózatának korszerűsítéséről. A hiányzó segélykérő telefonokat azonban egy hónapon belül fölszerelik. Sándor Dezső (Borsod megye, 15. vk.) tanácselnök az egészségügyi minisztertől kérdezte: mikor és milyen érdemi intézkedéseket tesznek a borsodi 15. választókerület betöltetlen .körzeti és üzemorvosi állásainak ügyében. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter válaszában elismerte. hogy ,a lakosság joggal türelmetlen. és a megoldáshoz központi és helyszíni intézkedésekre is szükség van. Elmondta, hogy a kis települések egészségügyi ellátásának javítására még az idén rendeletet adnak ki és lehetőséget biztosítanak arra is, hogy az üres orvosi állások betöltésére „vezényléssel” irányítsanak szakembereket. Pozsgay Imre, Simon Pál, Pullai Árpád és Schultheisz Emil válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Sándor Dezső ezután a nehézipari miniszterhez is interpellált. Azt kérdezte: mikor intézkednek, a lakossági áramdíjak egységesítéséről és mikor jut több, a kedvezményes éjszakai áram használatát biztosító, kapcsolóóra a falun élőknek. Simon Pál nehézipari miniszter válaszában egyebek között kifejtette: árcsökkentésre nincs mód- hiszen tavaly is csaknem 1 milliárd forint állami támogatást adtak a lakossági fogyasztóknak. Az említett kapcsolóórák használata viszont a népgazdaságnak is előnyös, de ezekből az árammérőkből kevés van, jóllehet már tízezret importáltunk belőlük- És még kétszer ennyi behozataláról is tárgyalnak. Növelik a hazai gyártást is- ám a jelenlegi „sorban állás” várhatóan csak jövő év végére* 1980. elejére szűnik megAz interpelláló képviselő a választ elfogadta, az ország- gyűlés pedig négy ellenszavazattal tudomásul vette. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelynek második napján Apró Antal és Péter János látta el az elnöki tisztet — ezzel véget ért. (MTI) II forintért öltek Egész Szabolcs-Szatmár megyében élénk visszhangot kiváltó bűnügyben hozott ítéletet kétnapos tárgyalás után pénteken a Nyíregyházi Megyei Bíróság. Az elmúlt év december 28-án a reggeli órákban, Rakamaz Homokos-telep közelében holtan találták Vitányi Zsigmond 31 éves erdészmérnököt. A rendőri nyomozás megállapította, hogy bűncselekmény áldozata lett. A gyilkosokat rövid időn belül elfogták. Kiderült, hogy Vitányi Zsigmond december 27-én az esti órákban együtt italozott B. Sándor 17 éves rakamazl lakossal, akivel egy ösvényen a telepre indult, s találkoztak Bódi András 19 éves, valamint G. László 16 éves rakamazi lakosokkal. Ütközben Balogh és Bódi bántalmazta Vitányit, leütötték áldozatukat, majd bestiális kegyetlenséggel végeztek a magatehetetlen emberrel. Az eszméletlen Vitányi zsebeiből elvitték 11 forintját, lecsatolták óráját és derékszíját. A rablott holmikat, s a pénzt egymás között elosztották. Vitányi a helyszínen belehalt súlyos sérüléseibe. A vádlottak a vizsgálat nyomán beismerték tettüket, s otthonukban megtalálták az elrablott tárgyakat is. A Nyíregyházi Megyei Bíróság nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt B. Sándor elsőrendű vádlottat 14 évi szabadságvesztésre ítélte, amelyet a fiatalkorúak börtönében kell letöltenie, emellett 9 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Bódi András másodrendű vádlottat 15 évi fegy házban letöltendő szabadságvesztésre és a közügyektől 10 évre való eltiltásra ítélték. A bíróság egyúttal elrendelte a harmadrendű vádlott — G. László fiatalkorú gyógyító nevelését, ő ugyanis elmegyengeségben szenved. Az első- és a másodrendű vádlott védője enyhítésért fellebbezett, a harmadrendű vádlott védője tudomásul vette az ítéletet. Az ügyész háromnapi gondolkodási időt kért. Salem és Amszterdam Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték a süketnéma feleséggyilkost Két hónap múlva kerül sor Washingtonban a NATO tanácsülésére. Az esemény, a csúcsszinten megvalósuló atlanti találkozó előkészítése azonban már hosszú idő óta folyik. Nem vitatott tény, hogy ezen a tanácskozáson számos olyan döntést kell szentesíteniük a NATO-államok vezetőinek, ami jelentős befolyást gyakorolhat az enyhülési folyamat további sorsára. A napirend pontjainak öszszeszámlálása azonban már most márciusban sem elképzelhetetlen. Az észak-atlanti katonai paktum új fegyverkezési programok beindítását tervezi, s ez a lehetőség a fegyverkezési verseny valóban veszélyes felgyorsítását eredményezheti. A washingtoni tanácskozás előkészítésében a fő propagandista szerepét, mint már any- nyiszor, Alexander Haig tábornok, a NATO európai haderőinek parancsnoka kapta meg. A generális a minap beszámolt az atlanti főhadiszállás tevékenységéről az amerikai szenátus védelmi bizottságának. A beszámoló szerint a NATO több mint 900 „elsőrendű fontosságú rendszabályt” vett tervbe, s valósít is meg a tömb katonai potenciájának növelésére. Ez a szám valóban elgondolkoztató. Bizonyítja azt, hogy az Egyesült Államok és a többi NATO-ország vezető körei az enyhülési folyamat fontosságát hangoztató gyakori szónoklatok ellenére a fegyverkezés, a katonai feszültség fokozására törekszenek. (Elegendő azokra a visszautasító megnyilvánulásokra utalni, ahogy Nyugaton a szocialista országoknak azt a konvenciótervezetét fogadták, amely a neutronfegyverről való lemondást javasolja a világ kormányainak.) Carter elnök még a megválasztását megelőző kampányban hosszasan szónokolt a nukleáris fegyverzetek visszaszorításának szükségességéről. Nos, most a Fehér Ház lakójaként egyáltalán nem úgy cselekszik, mint ígérte. Bizonyítja ezt az a harcias beszéd is, amelyet Salemben a Wake Forest egyetemen mondott el. A beszéd gerincét most is a szovjet katonai fenyegetés igen jól ismert sablonja jelentette. Csupán néhány pont a beszédből: Az elnök kijelentette, utasítást adott a szárnyas rakéták gyors fejlesztésére. s gyártásuk mihamarabbi beindítására Ismert tény. ez a nehezen ellenőrizhető fegyver a SALT-megállaoo- dás megkötésének egyik legnagyobb akadálya, olyan eszköz, amelyet a Szovjetunió katonai fenyegetésként értékel. Ugyanakkor, mint azt Carter bejelentette, tovább dolgoznak az MX interkontinentális rakétán is. A hadászati fegyverzetek fejlesztése mellett a Pentagon arra törekszik, hogy erősítse a világot behálózó „hagyományos” katonai erőit. Ezt jelzi a Nyugat-Európában állomásozó amerikai katonai erők létszámának és fegyverzetének növelése az elmúlt két évben. Sőt, mint ismeretessé vált, az Egyesült Államok jelentős létszámú alakulatot képez ki agressziód katonai beavatkozások végrehajtására a harmadik világ országaiban, elsősorban a Perzsa-öböl olaj- államaiban. Az elnöki beszéd ez alkalommal nem tért ki a neutronfegyver kérdésére, de éreztette azt, hogy ez olyan kérdés, amelyről májusban az amerikai fővárosban hoznak majd végleges döntést. Ügy tűnik, a nyugati vezetőket zavarba hozta a mély erkölcsi felháborodásnak az a hulláma, amely jelenleg végigvonul Nyugat-Európa országain. A tömegmozgalom több százezer embert mozgósított, legkülönbözőbb pártállású politikai személyiségek ítélik el az N-bomba kifejlesztését, s nyugat-európai elhelyezését. Elegendő itt csupán a holland kormánynak a minap lemondott kereszténydemokrata hadügyminiszterére, Kruisin- gaara utalni, aki mély vallásos meggyőződése alapján ítélte el a kannibáli cinizmussal „humánusnak” nevezett fegyvert. Jól jellemzi a nyugateurópai tömegek viszonyát az atlanti katonai vezetők terveihez, az Amszterdamban megrendezett nemzetközi fórum, amelyen 29 ország, 6 nemzetközi szervezet képviselői fejezték ki tiltakozásukat a neutronfegyver ellen. A tanácskozás küldöttei felhívásukban megállapították: „A mozgalom annak az eltökélt szándéknak a tanúbizonysága, hogy megvédik a világot az atomháborútól, amelyet közelebb hozhat, ha a neutronfegyvert a hadviselési eszközök közé sorolják. Feltétlenül meg kell hiúsítani minden olyan szándékot, amely a neutronfegyver gyártását szolgálja.” A józan és békeszerető közvélemény nyilatkozata és egyes nyugati államférfiak kijelentései tehát ellentétesek. Nyilvánvaló. az emberiség számára létfontosságú ügyben Amszterdarh hallatta a józanság és humanitás hangját. míg a Salemben elhangzott beszéd a milliók akaratáriak nyílt semmibevételére tett igen veszélyes kísérletet. Miklós Gábor A Székesfehérvári Megyei Bíróság pénteken Gyöngyösi László 39 éves és Pálinkás Piroska 23 éves kecskeméti lakost előre kitervelt- különös kegyetlenséggel és aljas indokból elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért halmazati büntetésként Gyöngyösi Lászlót életfogytig tartó szabadságvesztésre mint főbüntetésre és a közügyektől való 15 évi eltiltásra ítélte. Pálinkás Piroska másodrendű vádlottra 12 évi szabadságvesztést szabott ki a bíróság- mellékbüntetésként pedig 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától- A szabadságvesztést mindkettőjüknek f egyházban kell letöltenie. Az eljárás fényt derített a brutális emberölés minden körülményére. Nehezítette a bíróság munkáját, hogy mindkét vádlott süketnéma, ezért kihallgatásukhoz és a tárgyalás lefolytatásához külön -jelbeszédtolmácsot” kellett alkalmazniok. A hosszúra nyúlt tárgyalássorozat folyamán beigazolódott a vádirat minden állítása- Eszerint a Kecskeméten lakó Gyöngyösi László családi élete végképpen megromlott, miután a másodrendű vádlott, Pálinkás Piroska- albérlőként hozzájuk költözött, majd viszóny alakult ki Gyöngyösi és az albérlő között. Gyöngyösiné a tarthatatlan helyzetben válópert kezdeményezett, de a békés elválás törvényadta lehetőségét a férj nem fogadta el. Gyöngyösi László — Pálinkás Piroska egyetértésével és segítségével — többször is kísérletet tett felesége meggyilkolására- Végül 1977. október 7-én éjjel gépkocsijával — kincskeresés ürügyével — az előre kiválasztott helyszínre- a dégi erdőszélre csalta és brutálisan agyonverte a szerencsétlen asszonyt. A tett elkövetésében, majd utána a nyomok eltüntetésében a másodrendű vádlott is cselekvőén részt vett. Az ítélet kihirdetése után az ügyész az ítéletet tudomásul vette- A két vádlott eny* hitesért fellebbezett. (MTI) 2 NOCRAD - 1978. március 25., szombat
