Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)

1978-03-25 / 72. szám

Az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyáregységében is mind több fiatalra számítanak, akiknek szorgalmas munkája a termelési tervek megvalósításának egyik fel­tétele. A mintegy hatszáz főt foglalkoztató gyáregység az utóbbi esztendőkben dinami­kus fejlődésnek indult, új, korszerű üzemcsarnokkal gazdagodott, a bányaműveléshez szük­séges berendezések készítése mindjobban fejlődik. A fiatal szakmunkások jó elhelyez­kedési lehetőséget találnak maguknak az üzemben, ezt bizonyítja Maiina László hegesz­tő-szakmunkás is — képünkön —, aki az új üzemcsarnokban látja el feladatait.- kj ­A pontosság ára A VÁLLALATI GAZDÁL­KODÁS egyik-másik témáját az újságírók nem szívesen feszegetik. Nem azért, mert kényes kérdések' hanem mert nincs bennük „újság”. Az egyik ilyen „ki-ne-is-mer-né- már” téma a szerződéses fe­gyelem gyengesége. Ezzel év­tizedek óta elégedetlenek a vállalatok- Méghozzá kivétel nélkül valamennyi. Tudniillik nincs vállalat, amelyik lega­lább időről időre ne lenne megrendelő- Az alapanyag- termelők- tehát a gyártási lánc legelején álló vállalatok is kénytelenek olykor ezt-azt másoktól megrendelni, s ak­kor azon nyomban tapasztal- . ják, mennyire bizonytalan a szállítók ígérete- hogy az aláírt- szerződésben vállalt határidőre, minőségre- meny- nyiségre, szállítási ütemre stb. mennyire kockázatos napra vagy hónapra kiszámí­tott programot építeni. A szállítási fegyelem lazasága persze főleg a gyártási lánc végén álló, sok szállítóval kapcsolatot tartó gyárakat sújtja a legjobban. A szocialista szerződések sem javítják lényegesen a kooperációs fegyelmet. Egy- egy helyen persze segíthet és segített is a rendes- az álla­mi szerződés mellett egy kü­lön- második szerződés meg­kötése, de a vállalatok közöt­ti napi, rendszeres kapcsola­tokban nem lehet mindunta­lan szocialista — tehát plusz — szerződéseket is kötni azért, hogy a dolgok valamennyire is rendben menjenek. A gyenge szállítási fegye­lem rengeteg gondot- veszte­séget okoz a vállalati gazdál­kodásban. Ez az egyik fő oka a termelés ütemtelenségének, a hajráknak, az összecsapott, rossz munkának. A késve ér­kező szállítmányok lehetet­lenné teszik a gyártási prog­ramok betartását, gyakran át kell állítani a szerelő szala­gokat- gépeket, s mindez rontja a termelékenységet, a minőséget, a vállalatok eredményét. A bizonytalan kooperáció miatt alakult ki az a gya­korlat is, kényszerűségből, hogy a vállalatok. amiből csak lehetséges önellátásra rendezkednek be- A saját al­katrész. öntvény, vagy szer­számgyártó üzem például segíthet abban, hogy a kész­áruszerelés programjában ne legyen gyakran' fennakadás. Ez tehát a szerelés termelé­kenységét javíthatja- Csak­hogy például a saját alkat­részgyártás —, hiszen az nem az adott gyár profilja — többnyire csak alacsonyabb technikai-technológiai szinten valósulhat meg: öreg gépe­ken, drágán, sok embert le­kötve. Ezért, amit esetleg nyernek a szerelési munka ütemességének biztosításával, azt elvesztik azzal, hogy olyasmit is csinálniok kell, aminek távolról sem a specialistái. A vállalatok egy része te­hát az -.önkiszolgáláshoz” szükséges részlegeik haté­konyságának javításán fára­dozik, ahelyett, hogy a ki­induló okot, amiért az „önki­szolgálásra” egyáltalán szük­ség van- igyekeznének meg­szüntetni. No. persze ebben egy-két vállalat aligha érhet el je­lentős eredményt. Itt a válla­lati gazdálkodás egész kör­nyezetének kell megváltoznia. Ennek érdekében, az év ele­jétől, érvénybe lépett egy új árképzési előírás: nevezete­sen az, hogy január 1-től az ipari termékek hatósági ára csak az ütemesen szállított termékekre érvényes. Egyszerűsített példával él­ve: akkor érvényesek a ha­tósági árak, ha a negyedévre rendelt árut havonta, három egyenlő részben kapja meg a megrendelő. Az ettől eltérő, rövidebb szállítás esetén (pél­dául a teljes negyedévi szük­ségletet az első hónapban kéri a megrendelő) felárat lehet kérni- Az eredeti ütem­től eltérő, hosszabb szállítás esetén viszont (például az egész negyedévi tételt az utolsó hónap utolsó napján küldik) árengedményt kell adni. E rendelkezés tehát az eddi­ginél lényegesen érdekeltebbé teszi a szállítókat (a belföldi gyártású termékek jelentős körénél). E RENDELET ERŐSÍTHETI a szállítási fegyelmet, még­pedig elsősorban azért, mert nyilvánvalóbban kalkulációs tétellé teszi, a költséggazdál­kodás egyik elemévé — sok­kal jobban- mint eddig — a póntosságot és a gyorsaságot a kooperációs szállításokban- Ezt a lehetőséget persze most a vállalatoknak is, szé­les körben fel kell még fe­dezniük és főleg meg kell tanulniok megfelelően bánni az árkalkulációval, most már a szállítási fegyelem érdeké­ben is. Sőt: a termelés fe­gyelmének javításáért is. Hi­szen, hogy felárat akar-e fi­zetni a felhasználó, vagy ár­engedményt kell-e adnia a szállítónak, végső soron (hiszen általában nem raktár- hanem a termelésben a megrendelőnél, valamint a szállítónál) ezt a termelés szükségletei és lehetőségei határozzák meg. Ez az új faj­ta árképzés tehát, mert való­jában új — pontosabb, körül­tekintőbb — gyártási progra­mot kíván; az egész problé­makört, a szállítási fegyelem rendbe tételét odahelyezi, ahol valóban meg is oldható — a termelésbe —, ahol az áru szü­letik. Az új árképzés tehát ilyenformán a termelők ér­dekeltségét teszi egyértel­műbbé — a belső, a hazai kooperációban. Gerencsér Ferenc Nógrádiak A HÉJ-ben A Magyar Nők Országos Ta­nácsa kezdeményezésére or­szágos felmérés folyik annak megállapítására, hogy az álta­lános iskolai napközis ellátott­ság fejlesztésében hol tartunk. Az oktatáspolitikai határozat minőségi megvalósulását segítő napköziotthonos felügyelet és nevelés társadalmi segítése napjaink egyik fontos felada­ta. A társadalmi segítség, a jó megvalósítás példáját Nóg- rád megyében, Mátraverebély- ben. az általános iskola nap­közi otthonában találta meg a televízió A HÉT című műso­rának stábja. A televíziós cso­port a szerkesztő, dr. Tóth Ju­dit vezetésével járt Mátrave- rebélyben, ahol felvételeket ké­szített. A vasárnap este sorra kerülő riportban a mátrave- rebélyiek mellett szerepelnek más megyék és a főváros kis­iskolásai, pedagógusai, tanácsi vezetői is. arjára vette az álmá­ból félébredt kislányt, akinek nagy fekete szeme, kerekre nyitva nézett bele a délelőtti fénylő világba. A napsugártól derülnek így fel az arcok, mint ennek a legif­jabb családtagnak a megjele­nésére felderültek. Az édes­anya megához szorította, hogy odaadja teste melegét. A nagyapa párosló arccal kö­szöntötte. Az édesapa csak oda-oda pillantott, hogy leplezze büszkeségét, de a te­kintete mindent elárult. Eb­ben a pillanatban. Narancs­ai ján, ahol a Dobroda és az Albert felől jövő nevesincs patak sietve ölelkezik, nagyon boldog emberekre vetette su­garát a tavaszi fény. A fiatal édesanya sápadt arca megszi- nesedett, tekintete fénylett, kislányát szorosan magához ölelve, tele melegséggel mona- ta. — ö az! Itt él már hónapok óta a szülői házban Bíró Istvánná, született Molnár Mária, a vegyipari technikus, vele a férje és nagyobbik lánya. Tá­vol a zajtól, a hegy tövén, ahol szél sem érheti a portát, mert útját állja a ház mögöt­ti akácliget. Kitáguló kert a ház körül, rügyetbontó gyü­mölcsfákkal. Igazi családi me­leget nyújtó otthon. Itt a biz­tonságosabb Bíró Istvánnénak. amíg tart a gyermekgondo­zási szabadsága? Mert a vá­rosban, kint a Kemerovón, önálló lakásuk van, amit szintén átölel a természet, cs kényelmet is nyújt. Akkor mégis miért ide, a szülői ház­Csak részben sikerült AZ UTÓBBI IDŐBEN jelentősen mérsék­lődött üzemeinkben a bérezés körül meg­megújuló, különböző jellegű és tartalmú véle­ménycsere, vita, ahol szenvedélyesen csaptak össze az egyéni indítékoktól sugallt érvek, a sok tekintetben messzebblátó ellenérvekkel. Különösen azokban az üzemekben tapasztal­ható ez a kedvező változás, ahol tavaly be­vezették a műszakpótlékot. Ez tulajdonképpen ráadás volt az évi 6 százalékos, vagy ennél nagyobb bérfejlesztésre. Ezenkívül néhány üzemünkben és egyes szakmákba^ jelentős bérpreferenciát kaptak a dolgozók. Utóbbi he­lyeken a dolgozók jövedelemnövekedése meg­haladta a 20 százalékot. Mire hatott, mit segített a műszakpótlék bevezetése? Az építők megyebizottságához tartozó 6 jelentős — öblösüveggyár, síküveggyár, a Pász­tói Szerszám- és Készülékgyár, FÜTÖBER nagybátonyi gyáregysége, Romhányi Építési Kerámiagyár, Pestvidéki Kőbánya Vállalat — gyáregységben az intézkedés a dolgozók 60 százalékát érintette. Kedvező hatása érezhető a munkásvándor­lás mérséklődésében. A salgótarjáni síküveg­gyárban 10,8, a Pásztói Szerszám- és Készü­lékgyárban 5,7 százalékkal csökkent a mun­kásvándorlás. Ha nem is ilyen mértékben, de másutt is e tekintetben kedvező folyamat indult el. A Romhányi Építési Kerámiagyár­ban a rendelet stabilizálta a folyamatos mun­karendben dolgozók számát. Valamivel több férfi dolgozik a több műszakos munkarend­ben, mint ezt megelőzően. Érthető, mert a műszakpótlék bevezetése nemcsak jó hangulatot teremtett az érdekel­tek között, hanem ösztönzőleg hatott a dol­gozók munkavállalási készségére is. Nem csoda, 200 forinttól ezer forintig emelkedett az érdekeltek hávi keresete. Egyébként a műszakpótlék átlagkeresetet növelő hatása 8 és 12,1 százalék között változik az emlí­tett üzemekben. Legmagasabb Romhányban, legalacsonyabb — 8,2 százalék — a FÜTÖBER nagybátonyi gyáregységében. A rendelet előnyei között említik, hogy megszüntette a műszakpótléknál jelentkező sokszínűséget, tarkaságot. Ugyanis a gyárak vezetői a korábbi években lehetőségeikhez képest évenként a kollektív szerződésben bi­zonyos összeget biztosítottak a műszakpótlé­kok növelésére. Az öblösüveggyárban az alkalmazott 25 százalékos éjszakai pótlék mellett még 5 százalék bérpótlékot fizettek a váltóműszak­ban dolgozóknak. A síküveggyárban, akik éjszaka dolgoztak 15 százalékot kaptak. Azok a dolgozók, akik folyamatosan dolgozó üze­mekben tevékenykedtek, a vasárnapi és munkaszüneti műszakokra még plusz 10 százalékot kaptak. A Pásztói Szerszám- és Készülékgyárban egységesen 25 százalékot kaptak az'éjszakások. A FÜTÖBER nagybá­tonyi gyárában az éjszakai pótlékon felül a második és harmadik műszakban tevékeny­kedők 8 százalékos pótlékban részesültek. A Romhányi Építési Kerámiagyárban, a szaka­szosan termelő üzemekben a második mű­szakra 5, a harmadikra 10, a folyamatos üzemben dolgozóknak a második műszakra 20. a harmadikra pedig 40 forintot fizettek műszakonként. A Pestvidéki Kőbánya Vál­lalatnál (ÉSZAKKÖ) éjszakai pótlék címén 222 ezer forintot fizettek ki. A tavaly júniusban bevezetelt egységes műszakpótlék-rendszer — 20—40—50 száza­lék — az egységes megítélésen és díjazáson felül csak részben váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Vonzóbbá tette az eddigi kriti­kus munkahelyeket, kedvező irányba befolyá­solta a munkaerőmozgást, javította a több műszakos és folyamatos munkahelyek mun­káskézzel való ellátását, lehetővé telte a nagy értékű és nagy hatékonyságú gének és berendezések korábbinál jobb kihasználá­sát. A MŰSZAKPÓTLÉK KEDVEZŐ hatásának — a termelékenység-emelkedésnek, a haté­konyabb gazdálkodásnak, s mindannak, ami­nek érdekében bevezették — jobban kellene tükröződnie az idei eredményekben. Ugyan­is a műszakpótlék jelentős bérkiáramlást je­lentett és jelent olyan időszakban, amikor a világpiacon számunkra továbbra is ked­vezőtlenül alakultak az eladási lehetőségek, exportált áruinkért kevesebbet kaptunk, mint amennyit fizettünk a folyamatos és dinami­kus termeléshez szükséges alapanyagokért. Ennek tükrében nézve indokolt sürgetni a nagyobb eredmények elérését! V. K. Segítettek a diákok Hatékonyság, minőség Balassagyarmaton a városi tanácsnak segítettek három is- kolaszüneti napon a Balassi Gimnázium és a Szántó Ko­vács János Gimnázium és Szakközépiskola tanulói. A több mint kétszáz diák társa­dalmi munkában a tanácsi ügyintézést megkönnyítő és egyszerűsítő peremlyukkártya- kartonokat töltött ki. Három nap alatt több mint hatezer kartont írtak meg, a tanács vezetői szerint nagyon gon­dosan, alaposan. Dr. Petrik János tanácstitkár arról is beszámolt, hogy a jó és gyors munkát a tanács anyagilag is elismeri. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek KISZ-bizottsága a kö­zelmúltban készítette el az 1978/79-es akcióprogramját. A hatékonyság, minőség jelszót viselő program kiemelten és részletesen meghatározza az ifjúsági szervezet, azon belül a fiatalok feladatait, teendőit. Néhány ezek közül: a bizott­ság határozza meg a konkrét és teljesíthető feladatokat az ifjúsági brigádok számára; a KISZ-alapszervezetek részt vesznek a kisterenyei görgős­pálya és hegesztettcsőgyártó üzem beruházásainak munká­lataiban; a NÁÉV és az-SKÜ közötti kapcsolatot együttmű­ködési szerződés tartalmazza. Ezeken kívül vetélkedők, pá­lyázatok és különböző akciók szerepelnek még a program- tervezetben. Mindezek mellett fontos, hogy az exportra ter­melő üzemekben az alapszer­vezetek segítsék elő az export­feladatok mennyiségi és minő­ségi teljesítését. Hegy aljában a mindennapok... ba tértek vissza? A nagyapa tekintetében: azért mert ide tartoznak, és nélkülük üres lenne a ház. Bíróné arcan, hogy oka lehet annak. — Nagyon szeretünk itt len­ni. De az otthonunkat is sze­retjük. Ide köti őket a szülői szere­tet, oda pedig a hivatásuk. Az igazság az, hogy nincs ünnep, amely nélkülük múlna el a karancsaljai otthonban. Bíró­né édesapja mondja is, hogy ha nincsenek otthon a gyerekek, akkor nem ünnep az ünnep. Most is már nagy az ünnepre való készület a házban. Fris­sen mosott ruhák az udvari szárítón. A szobák nagytaka­rítás előtt. Mentegetődzik Bí­róné. — Nem számítottunk ven­dégre. így, munkáját végezve, ta­lálkozva a fiatalasszonnyai, válik meggyőzővé igazsággá, amit mondanak róla: csupa szorgalom, kötelességtudat. Törékeny a termete, keskeny az arca, amely gondolatait tükrözi. Most is tekintetében, hogy miért tőle kérdezik, mit tesz egy gyermekgondozási szabadságát töltő édesanya? — Az én helyzetem más. Igen, eltérő a mindennapi­tól, mert Bíró Istvánná, ami­kor megszülte e második kis­lányát, úgy határozott, a sza­badsága ideje alatt folytatja tanulmányait az esti egyete­men. Az építőiparnál ve­gyészként dolgozik, de ott van a pártvezetőségben is, ahová politikai felkészültségre van szüksége. Szokta mondani, hogy Gordos Istvánttól, a párt- alapszervezet titkárától meg­tanulta: az ember önmaga őrködjön azon, hogy az idő hasznosan múljék el fölötte. Tekintetében az elhatározott­ság, hogy végig csinálja amit vállalt. — Az embert érhetik vá­ratlan dolgok... — mondta. A télen történt, hogy édes­anyja balesetet szenvedett, amely egy ideig az ágyhoz kö­tötte. Ez a család annyira ósz- szeforrott, a legtermészetesebb volt, hogy a fiatalok kiköltöz­tek a szülői házba. Segítséget kellett nyújtania a családnak. Mindennapi dolgok ezek, ap­rók, egész napi elfoglaltságot jelentők és fáradsággal já­rók. De nélkülözhetetlenek a családi életben. Hát ezért ván- nak most Karancsalján, Bíró­ék. Kívánkozik a kérdés, hogy ennyi elfoglaltság után miként a tanulás? Nem hangzik pa­naszként, ellenkezőleg nagyon természetesen. — Bizony, az éjszaka na­gyon alkalmas az olvasásra. Óva int, hogy ebből nem szabad különleges következte­téseket levonni, mindenki, akinek sok az elfoglaltsága, megteszi, ha szükségét érzi annak, hogy tanulnia kell. — Én úgy érzem... — A munkahelyre terelődik a szó, amely lent a pálfalvi völgyön, a főút mentén van. Megélénkül Bíróné hangja, ér­ződik, hogy szereti a munká­ját. Mégis szorongással gondol arra a napra, amikor vissza­tér oda. Mit szólnak a mun­katársai? Vajon, nem maradt-e el a fejlődéstől? — Hiába, hogy már hosz- szabb ideje nem dolgozom, nem tudok elszakadni onnan. /J munkahelyén sem fe- ledték el Bíró István- nét, a vegyészt, aki dolgainak ellátása mellett szívesen állt oda segítséget adni az embe­reknek, ha igényelték. Nem tolakodott, nem kért cseleke­deteiért köszönetét, hanem tette tisztességből, embertársai iránti tiszteletből, ahogyan kell egy pártvezetőségi embernek tenni. Persze, hogy jó szívvel várják vissza a legtöbben. Vannak irányába közömbösek, sőt társadalmi elkötelezettsé­gét lekicsinylők néhányan, de nem számottevők. Nem is azoknak szól a szorgalom, amely kíséri napjait gyermek­gondozási szabadsága idején. Nem lehet ő más, mert ezt tanulta otthon, ahol tisztelet­re, szorgalomra nevelték a gyermekeket. Bobál Gyula NÓGRÁD — 1978. március 25., szombat 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom