Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)

1978-03-21 / 68. szám

A Biztonsági Tanács határozata ENSZ-eröket küldőnek Dél-Libanonba A Biztonsági Tanács (kö­zép-európai idő szerint) hétfőn’ a hajnali órákban meg­tartott második ülésén, brit módo6Ító indítvány alapján, elfogadta az ENSZ-erők ideiglenes libanoni állomásoz- tatására vonatkozó határozat végleges változatát. A hatá­rozat felszólítja Izraelt, hogy haladéktalanul vonja ki csa­patait Dél-Libanonból és szüntesse be a palesztinai felszabadítási mozgalom el­leni hadműveleteit. Kimond­ja, hogy az ENSZ összesen négyezer főnyi haderőt küld Libanonba- Ennek hivatalos neve: Libanonban Ideiglene­sen Állomásozó ENSZ-erők (UNIFIL). Az ENSZ-erők első megbízatása hat hónapra szól, a Biztonsági Tanács azonban ezt meghosszabbíthatja. A BT megvitatta és jóvá­hagyta az ENSZ-haderő ál- lomásoztatásának részleteire vonatkozó Waldheim-tervet. Eszerint az UNIFIL (öt 600— 600 fős zászlóaljból és ezer főnyi hadtápegységből áll.) Az első- mintegy háromszáz főnyi alakulat a Golan-ma- gaslaton és a Sínai-félszige- ten állomásozó ENSZ béke- fenntartó erők osztrák és svéd katonáiból áll össze- és még hétfőn megérkezik Liba­nonba. Kurt Waldheim ENSZ-fő­titkár közölte: utasította Ensio Siilasvuo tábornokot, az ENSZ haderőinek főkoor­dinátorát, hogy vegye fel a kapcsolatot izraeli és libano­ni illetékesekkel az izraeli visszavonulás módozatainak kidolgozására és a libanoni ENSZ-erők állomásoztatása helyének kijelölésére. Az UNIFIL-határozatot a Biztonsági Tanácsban 12 sza­vazattal, két tartózkodással (Szovjetunió és Csehszlovákia) és egy ország távollétében (Kína) fogadták el. A Szov­jetunió libanoni kérésre tar­tózkodott, és nem akadályoz­ta meg a határozat elfogadá­sát. (MTI) Tovább tart a Moro-dráma Újabb merényletek Olaszországban Síttió Endre, clz MTI tudósi- tóbombákkal, az II Piccolo cí- Mindenesetre az olasz szél- tója jelenti: niű lap szerkesztőségét ron- sőjobboldal igyekszik iiasz­Elrablói hétfőn már ötö- ?á,Ufk meg (a? utóbbi merény- not húzni az eltelt napok ter- ... letet, magukat „fegyveres rorjabol. Romában es másutt dik napja tartottak fogva A»- proletárcsoportok”-nak neve- falragaszok jelentek meg. do Morót, az Olasz Kérész- ző álbaloldali csoportosulás Szerzőik felszólítják „az olasz ténydemokrata Párt elnökét vállalta magára.) Torinóban nemzetet” hogy „ébredjen”, s és az itáliai feszültséget va- három álarcos férfi behatolt a hogy akadályozza meg a „bal- sárnap este és a hétfőre virra- 38 éves Antonio Torgente ia- oldalt” a hatalom átvételében, dó éjszaka újabb terrorcselek- kásába, és agyonlőtte ezt az Az álbaloldali terrorszerveze- mények szították. Milánóban embert. Mint a többi hét végi tek és a szélsőjobboldal között gyújtópalackokat hajítottak merénylet háttere, ennek az tudvalevőleg kapcsolatokat két magániskola épületére, utóbbi akciónak az indítéka is sejtenek. Triesztben hasonló házi gyúj- homályos. Kongresssusi késs ülődé» Belgrádban hétfőn ülést tar­tott a JKSZ Központi Bizott­sága. Az ülésen megvitatták és el­fogadták a központi bizott­ságnak a párt XI. kongresz- szusa elé terjesztendő beszá­molóját, valamint a párt szer­vezeti szabályzatának módo­sítására vonatkozó tervezetet. A központi bizottság ülésén döntöttek a párt XI. kong­resszusának időpontjáról és napirendjéről is. Az elnökség azt javasolta a plénumnak, hogy a kongresszust ez év jú­nius 20 és 23 között Belgrád­ban tartsák meg. A kongresszus meghallgatja Joszip Broz Titónak, a párt el­nökének beszámolóját, megvi­tatja a KB jelentését a két kongresszus között végzett munkáról, valamint a JKSZ és Jugoszlávia háromévtize­des (Í947 uta megvalósított) fejlődéséről, megtárgyalja a párt szervezeti szabályzatának módosítására és kiegészítésére vonatkozó javaslatot, elfogadja határozatait és megválasztja a JKSZ új vezető szerveit. (MTI) Kínai nyomás Japánra ' "A pekingi vezetők felújí­tották nyomásukat Japánra, hogy bekényszerítsék őket a szovjetellenes szövetségbe — állapítja meg a Pravda hétfői számában a lap tokiói tudósí­tója, I. Latisev. A szovjet lap felhívja a figyelmet az el­múlt időszak több, ezzel össze­függő hivatalos és félhivata­los kínai állásfoglalására, így például a Kínai—Japán Baráti Társaság elnökének. Liao Gseng-csi-nek és Teng Hsziao- ping miniszterelnök-helyettes­nek a nyilatkozatára. „A kínai dokumentum elé­gedetlen azoknak a japán po­litikusoknak a magatartásá­val, akik a kínai—japán szer­ződésből ki akarják küszöböl­ni az olyan formulákat, ame­lyek arra köteleznék Japánt, hogy tömböt formáljon Pe- kinggel bizonyos hatalmak he­gemóniája ellen”. — Ezen mint ismeretes, a maoisták a Szovjetuniót értik — írja a tudósító. — Számos japán po­litikus véleménye azonban az, hogy a japán—kínai szerző­désről folyó tárgyalások ürü- gvén tett legutóbbi, szovjet- ellenes iránvzatú kínai nyilat­kozatok újabb kísérletet je­Kubai tiltakozás Á kubai kormány hétfőn élesen elítélte Dél-Libanon iz­raeli megszállását. A kor­mánynyilatkozat leszögezi: „Kuba a legerélyesebben til­takozik a cionista kormányzat Libanon elleni néoirtó agresz- sziója miatt. (MTI) lentenek arra, hogy Japánt a szerződés kínai felfogásának elismerésére s ezzel diplomá­ciai irányvonalának megvál­toztatására bírják rá. Az Újfasiszta Olasz Szociá­lis Mozgalom (MSI) most meg­ragadja az alkalmat, hogy a kormányt, a hatóságokat ép­pen a nyomozás eredményte­lensége miatt támadja. Az MSI vezetői azt követelik, hogy váltsák le Cossiga bel­ügyminisztert; hogy ültessenek a helyébe katonaembert, és, hogy foganatosítsanak rend­kívüli intézkedéseket — ma­gyarán, a terrorral helyezze­nek szembe másfajta terrort. Ilyen előzmények után fel­tűnő a Moro-dráma „NATO- sítása”. Az II Messaggero sze­rint néhány nappal ezelőtt — az olasz hatóságok kérésére — mintegy 30 nyugatnémet nyomozó érkezett Rómába. Azt a feladatot kapták, hogy együttműködjenek az olasz rendőrséggel, az ügy esetleges „nemzetközi vonatkozásainak” felderítésében. Az olasz bel­ügyi szervek eközben közöl­ték, hogy Rómából közvetlenül „lehívhatnak” olyan adatokat, amelyeket a nyugat-német­országi Wiesbaden számító­gépes adattárolójában hal­moztak fel. Azt is bejelentet­ték, hogy Róma kérte a többi NATO-tagállam, továbbá Svájc, Ausztria és Izrael tit­kosszolgálatának közreműkö­dését. A francia választások végeredménye Győzelmet aratott a kormánytöbbség (Folytatás az 1. oldalról) gi elnök szélesebb támaszra számíthat a politikai elgondo­lásaihoz közelebb álló iíö;;tár­saságiak, centristák és radi­kálisok tömörüléséből létre­jött UFD révén, másrészt vi­szont Chirac pártja, az RPR továbbra is a legnagyobb töm­böt képviseli a kormánytábo­ron belül. A két irányzat kö­sítottak el a franciák. Más vezetők azonnai leszögezték, hogy Fabre legfeljebb saját nevében szólhat, mert döntést e kérdésben csak a párt ve­zető szervei hozhatnak. Fran­cois Mitterrand, a szocialista párt első titkára, a kudarcért az FKP-ra igyekezett hárí­tani a felelősséget. A szocialista párt, mondot­ta, hű marad „a népi erők zötti eltérés már a választás egységéhez” (a baloldali egység estéjén elhangzott tévényúat- ős a közös program kifejezése- kozatokból is kitűnt: Chirac két nem használta a szocia- kijelentette, hogy nem „reCor- lista vezető) és folytatja har- mocskára” van szükség —cél- c.át. zás az államfő elgondolásaim —, hanem reális reformokra, elsősorban pedig új gazdaság- politikára, a teljes foglalkozta­tottsághoz való visszatérésre stb. A baloldal soraiban a vere­ség hatására válság bontako­zott ki a kis baloldali radiká­lis mozgalomban. Robert Fab­re, a mozgalom elnöke egy tévényilatkozatban kijelentet­te, hogy többé nem tekinti kö­telezőnek magára nézve az 1972-es közös programot, ame­lyet most már harmadszor uta­2 NOGRAD — 1978. március 21., kedd cát. A kommunisták álláspontját Georges Marchais, az FKP főtitkára a következőképpen összegezte: Kétségtelen, hogy a dolgo­zók között, akik annyira vár­ták és remélték a változást, az eredmény csalódást kelt. Tény, hogy az eddigi többség megőrizte a többséget a nem­zetgyűlésben. Mi lesz ebben a helyzetben az FKP vonala? A csalódás elmúltával a dolgozók ráéb­rednek arra, hogy milyen erőt képviselnek, és látni fogják az FKP képességét, hogy tömö­rítse a jogos követeléseik vé­delmében fellépő dolgozókat. Római beszélgetések (1.) „Ha elfoglaltuk a Capitoliumot...” A Leonardo da Vinci repü­lőtér hipermodern utasterét géppisztolyos őrök pásztáz­zák- a Quirinale-palota- a köztársasági elnök rezidenci­ája környékén pedig tíz méterenként áll egy-egy fegyveres. Rendőrök sorfala között jutok fel a Capitolium pom­pás épülete- a városháza sok száz lépcsőjén, többször igazoltatnak- amíg megérke­zem Luigi Arrata tanácsos­hoz. A tanácsos kommunista, másfél éve — a baloldal vá­lasztási győzelme óta — fog­lalkozik a római közügyek­kel, az Örök Város általános irányításával. — Itália tíz éve a társa­dalmi-gazdasági bajok idő­szakát éli — mondja a taná­csos. — Ebben a helyzetben egy sor spekulációt tapaszta­lunk azok részéről- akiknek nem érdekük, hogy fejlődjék az olasz demokrácia. Ez a feszültség stratégiája. Termé­szetes- hogy mindazok, akik meg akarják zavarni a poli­tikai életet, itt a fővárosban tartják azt hasznosnak. S miután Rómát baloldali ta­nács vezeti- ez elsősorban a város igazgatását érinti. Luigi Arrata azzal folytat­ja: kevés ország bírta volna ki a bizonytalanság ilyen légkörét- Itália azonban —, ahol a demokráciának ősi és mély gyökerei vannak — ki­bírta­A munkásosztálynak erősek az idegei. A legutóbbi vá­lasztások is mutatják: a dolgozók nem hagyják ma­gukat megfélemlíteni... E keretben Rómának sajátos a szerepe. Ha igaz, hogy Róma mindig is meghatározója volt az olasz történelemnek, akkor az is igaz: nagy dolog- hogy Rómát ma a baloldal vezeti­Milyen kérdések foglalkoz­tatják a város vezetését? — Azon kívül, amit el­mondtam: a bevándorlás- a munkanélküliség, a kommu­nális létesítmények hiánya. Róma az utóbbi években nőtt naggyá. Ma hárommillió lakosa van, a gyors növeke­dés azonban sok negatív kö­vetkezménnyel jár- Az Örök Város fiatal- még ha nagyon is antik. Lakói közül nagyon sok a harminc-éven aluli. Nagy gond tehát az ifjúság munkanélkülisége. A fiatalok jelentős százaléka néz bizony­talan jövő elé. Ez pedig . az erkölcsi bizonytalanság, a türelmetlenség- a lázadások, a bűnözés melegágya. Azután a lakáshelyzet. Igen kevés az új, olcsó lakás — különösen a külterületeken- Sokfelé hi­ányoznak az olyan szolgálta­tások, mint a víz- a gáz, a villany, az Iskola. Mindaz- amit korábban elmulasztott a Csendélet a spanyol lépcsőn­kereszténydemokrata város- folytatunk- az egész város vezetés a mostani városatyák, színe előtt. Szigorú költség- a baloldaliak nyakába gazdálkodás mellett dolgo- szakadt. zunk, olyan döntéseket ho­— Igyekszünk versenyt zunk- amelyek előtt azt is futni az idővel. Programot megnézzük, mire és hogyan dolgoztunk ki a fiatalok fog- kell úgy felhasználni a köz- lalkoztatására, a külterületi pénzeket, hogy az a legna- lakásépítésre- az igazságos el- gyobb hasznot hozza a kö- osztásra, a színházak, a mú- zösségnek. Arrata kimutat az zeuniok, közkönyvtárak, az esti Rómába. Mióta balolda- egészségügy arányos fejlesz- liak vezetik a fővárost, nem- tésére. Talán hihetetlen, de csak ebből a pompás- régi így van; Rómának alig van épületből teszik, s nem is közkézen levő uszodája, s az elsősorban innen, hanem a is igen drága... kerületekből. Ott tartanak Intézkedéseket teszünk a népgyűléseket, ott kérik a környezet fokozott védelmére javaslatokat, s ott is számol- is. Víztisztító berendezéseket nak el velük. Jelentős válto- vásárolunk- amelyekkel 1980- zás ez egy tőkésország, egy ra gyakorlatilag tiszta vizet burzsoákormány székhelyén- csinálunk a szennyvízből. Új — Rómának eddig is volt energiapolitikát is kidolgoz- pénze- csak rosszul használ­tunk, amely egyúttal megóv- ták fel az elődeink. Sok fe_ ja a város tisztaságát- Róma Ieslegeset építettek a város- most — szemetes. Ezek után, magban, amelynek következ- néhány más nagyvároshoz tében még inkább mélyült a hasonlóan nem földeljük, s gazdag és szegény negyedek nem is égetjük el a hulládé- közti különbség. Sokszor ta- kot, hanem újra felhasznál- lálkoztunk a közéletben pa- juk. Hatvan százalékban zarlással- tolvajlással, kor­hasznosítjuk például a vasat- rupcióval, jobb esetekben ár­az üveget- a papírt, a mű- dektelenséggel, hozzá nem ér­anyagot. Az élelmiszer-ma- téssel-.. radványokból műtrágyát, vagy Róma már a népi hatalom állateleséget csinálunk. második esztendejét éli. Szűk Van-e pénz a tervek’ meg- három év múlva jön a köu. valósításához? A válasz: van, vetkező választás. Kérdem a de nagyon kevés. Az út tehát tanácsostól- élképzelhető-e, a kormányhoz vezet. De mi- hogy nem választják újjá a előtt oda fordulnának, magúk baloldali vezetést? Azonnali is hozzátesznek. Például ab- és határozott nem a válasza, ból- hogy takarékoskodnak a Sorolja az érveket. Az embe- városi adminisztrációval, rek nem azért szavaztak leg­Arrata tanácsos szenvedélyes utóbb a kommunistákra, hogy hangon mondja, amióta bal- ezzel bosszantsák a keresz- oldali vezetésű a római ta- ténydemokratákat- hanem nács- negyven százalékkal azért, mert ez a városvezetés csökkent a hiányzás a város- az egyetlen biztosíték a jövő­házán, megszüntették az in- re. Ami itt történik történel- dokolatlan túlórákat és állá- mi folyamat, sokat. A Capitolium másfél A folyosón, kézszorítás esztendeje valóban a rómaiak közben, így búcsúzik: bástyája- -,Ha elfoglaltuk a Capitoli­— Sokat kérünk a lakos- úrnőt- nehéz lesz minket in- ságtól is, de soha nem lehe- nen kiverni.. tétlent — hangsúlyozza a Kopka János kommunista tanácsos. — Fe- (Következik: Merre tart lelős, nyílt várospolitikát Itália?) A harc tehát folytatódni fog és a párt határozottan kiáll azok mellett, akik küzdenek. Az FKP ma inkább, mint valaha, az egységpolitika hí­ve a baloldalon és össze kíván fogni mindazokkal, akik válto­zást akarnak. A politika nagy értékét nem teszi kétségessé, hogy vasárnap nem győztünk. Meggyőződésünk: ahhoz, hogy a franciák összefogja­nak, világos és mozgósító programra van szükség. A kommunisták e cél érdekében fognak dolgozni. A párt szilárd maradt, noha szavazatszámban, parlamenti képviseletben és százalék- arányban egyaránt vissza akarták szorítani. Az FKP a szavazatok és képviselők szá­mát tekintve is nyert, de vala­melyest vesztett százalékban. Bármilyen jelentős erőt is képvisel azonban a párt, ez még nem elég. A dolgozóknak mindig erősebb pártra van szükségük — jelentette ki Georges Marchais. Előreláthatólag csak szerdán válik világossá, hogy milyen belpolitikai változásokra vezet a választási perspektíváktól most láthatólag évekig nem fenyegetett új kormánypárti többség kialakulása, azon be­lül pedig a giscardista szárny javára végbement eltolódás. A francia kormány szerdán ülést tart és ekkor Raymond Barre miniszterelnök — a ha­gyományoknak megfelelően — valószínűleg benyújtja kor­A franciaországi választások eredményeit sajtóértekezleten kommentálta Georges Marcha­is, az FKP főtitkára. mányának lemondását. Az ál­lamfő március 11-i beszédé­ben azt ígérte, hogy a kor- mánytábor győzelme esetén tovább fog haladni „a válto­zás, a vezetés megújítása és a (kormányzó) együttes kiszé­lesítésének útján”. Ez több új miniszter kinevezését jelent­heti. Noha a megfigyelők haj­lanak annak feltételezésére, hogy Barre miniszterelnök megőrzi tisztségét, a francia sajtó nem tartja lehetetlennek azt sem, hogy szerdán dél­után az államfő mégis új mi­niszterelnököt nevez ki (ezzel kapcsolatban Chaban-Delmas, Alain Peyrefitte. Jean-Pierre Fourcade és Simone Veil ne­vét említette a Journal du Di- mancha). Giscard d’Estaing köztársasági elnök — ugyan­csak szerdán rádió- és televí­ziós beszédet mond, s ebben értékeli a nemzetgyűlési vá­lasztások eredményét. A választások estéjén a legnagyobb francia szakszer­vezeti központ, az osztályhar­cos CGT főtitkára, azonnal tárgyalásokat javasolt a kor­mánynak és a tőkéseknek a bérek, a foglalkoztatottság, a nyugdíj, a munkafeltételek, a szakszervezeti jogok kérdésé­ről, abból kiindulva, hogy ha a kormánypártok ígéretei nem csupán választási demagógiá­ból fakadtak, akkor konkrét folytatásuknak kell lenniök. A főtitkár Seguy, javasolta, hogy a minimálbért április 1- től emeljék 2400 frankra (mint azt a baloldal ígérte program­jában, és mindazt a kor­mánytöbbség egyes szónokai is szükségesnek tartották.) A CGT március 30—31-re kitű­zött országos tanácskozásán a kormány és a tőkések válaszá­tól függően fogja meghatároz­ni magatartását. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom