Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)

1978-03-15 / 63. szám

t ÁUaiíenyés*1ési körkép (2.) Kocakérdőjelekf sertéstenyésztési tennivalók A SZARVASMARHA eseté­ben azért szokás „nehézipart” emlegetni, mert több eszten­dős előrelátásról, továbbá erőfeszítésekről, a döntés sok­szor beláthatatlan következ­ményeiről van, illetve lehet szó. Am a sertéstenyésztésről sem hiszi egyetlen szakember, hogy holmi könnyű művelet. Igaz, hogy élettartam dolgá­ban rövidebb fázisokat külön­böztethetünk meg, egy ugyan­csak ipari hasonlattal élvén, gyorsabb az „átfutási idő”, ám a hazánkban sajnos, még meg nem szűnt sertésciklusok, vagyis a nagymérvű termelés­beli ingadozások okán e té­makörben sem kevés a kérdő­jel. Örvendetes, hogy összessé­gében a sertéstenyésztés is javult: a tervezett 7 százalék­kal szemben 10, ezen belül a nagyüzemekben 13—15 száza­lékos volt 1977-ben a terme­lési érték gyarapodása. Nóg- rád megyében például tavaly 6 százalékkal több vágósertést értékesítettek a korábbinál. Egy év alatt 0,6 százalékkal növekedett a sertésállomány, rossz jel azonban, hogy 2,3 százalékkal apadt a kocáé, amit főként az okoz, hogy a kistermelők kocaállománya az 1976. év végihez képest 1977. végén 18 ezerrel volt kevesebb. Márpedig ennek következményei megmutatkoz­hatnak az idei, valamint az 1979. évi vágósertés-termelés­ben, magyarán a húsboltok pultjain. Minisztériumi infor­mátorom megfogalmazása sze­rint ennek az a fő oka, hogy a kívánatos 35—40 ezer he­lyett mindössze 20 ezer te­nyészállatot juttattak tavaly a kistermelőknek, nem fordítot­tak kellő figyelmet az úgyne­vezett kocakihelyezési akciók­Ugyanakkor a termelőszö­vetkezetek kocaállománya évek óta stagnál: a két esztendeje megkezdett, s tavaly meg­gyorsult férőhelybővítésekkel, rekonstrukciókkal nincs arányban a kocák száma. Az 1976. évi 41 ezerrel szemben 1977-ben 85 ezer férőhely kor­szerűsítése kezdődött meg, vi­szont ezt az elismerésre mél­tó törekvést alaposan rontja az a tény, hogy az ötödik öt­éves terv számítási anyagá­ban szereplő 200—250 ezer he­lyett mindössze 70—75 ezer új férőhely építése kezdődött el tavaly. Már az esztendő közepén is több figyelmeztetés hangzott el, buzdítván a sertésberuhá­zásokra, de úgy látszik, hasz­talan. Kétségtelenül megvan annak is az indoka, miért hú­zódoznak a téeszek új ser­téstelepek építésétől. A sertés- telepi veszteségek okai össze­tettek : összehangolatlanság, az egyébként — elvileg — jónak ítélhető sokféleség nem kívá­natos következményei éppúgy, miként a tervezői, építési hi­Az ég-föld különbségeket a telep vezetője, Gáspár Tibor magyarázta el, immár a tett­helyen. Megtudtam egyebek között, hogy az eredeti beru­házás 36 millió forintot emész­tett föl, s hatezer hízóra mé­retezték. Az ISV-rekonstruk- ció 2,5 millióba került, de — új épületek nélkül — 7500 sertésre nőtt ily módon az úgynevezett kibocsátó képes­ség nem szólván egyéb, ennél is fontosabb sikerekről. Mert mi másnak mondható például az, hogy az országos, 15 szá­zaléknyi átlaggal szembe 6 százalékra apadt a malacel­hullások aránya, s hogy a hízók egészségének jeleként a korábbi 27-ről 55 dekára emelkedett napi gyarapodá­suk? Sok szövetkezetben, s álla­mi gazdaságban megfordul­tam, ahol dicsérték a battéri­bák. Ebből már törvényszerű- ás ISV-?zisztémát, mindamel­en fakad a legjobb esetben alacsony jövedelmezőség. NYILVÁNVALÓ persze, hogy akik korábban vállalták szakosított sertéstelepek építé­sét, azok sok tapasztalatot tud­nak átadni az új beruházást elkezdőknek. — A mi szakosított sertés­telepünk AGROBER-rendszer- ben épült — mondja Győré Sándor, az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet el­lett hallottam olyan panaszo­kat, hogy túlságosan szétapró­zott a rekonstrukciót végzők birodalma, ami zavarokat okoz a tenyésztők körében. Az ISV, az AGROBER, az AGRO- KOMPLEX az a három leg­főbb vállalkozó, amely a tartástechnológia fejlesztésé­vel foglalkozik, ami pedig a fajtákat illeti, a KAHYB, a HUNGAHIB és a bábolnai, il­letőségű TETRA verseng egy­mássá. Dr. Bajor Ferenc, az ISV igazgatója a hatható­sabb, a párhuzamosságokat el­nöke. j— ,^z között kerülő munka érdekében nagy­üzemi sertéstenyésztők egye­sülésének alapítását javasolta, amelynek nyolc, a fajtát, ta­karmányozást, technológiát egybefogó vállalkozás lenne a tagja. történt, de már 1975-ben el­kezdődött a rekonstrukció, mégpedig az Iparszerű Ser­téstartó Közös Vállalkozás se­gítségével. A betonvárban ugyanis nem érezték magu­kat jól a malacok — belőlük sok elpusztult. Tavaly volt az első olyan évünk, amikor már battérián, higiénikus rácson nevelődtek az állatok. A kü­lönbség ég és föld a korábbi és a mostani helyzet között. Mindenesetre az első eszten­dők pénzügyi veszteségei már 1976-ban jövedelmezőségbe váltottak át, másfél millió fo­rint nyereséget hozva a szö­vetkezetnek. AZ IDEI tennivalók között is hangsúlyozottan szerepel a rekonstrukciók meggyorsítása, miként — a jövendő érdeké­ben — ennél is fontosabb elő­irányzat a kocaállomány tíz­ezres növelése, főként a kis­gazdaságokban, ahol a kocák 48,3 százaléka található. Keresztényi Nándor Tavaly 92 millió forint termelési értéket ért el a FIM Kő­bányai Porcelángyárának balassagyarmati gyáregysége. Gyimesi László gyáregységigazgató elmondta: az idén — belső erőtartalékok kiaknázásával — 6 százalékos termelés- növekedést terveztek. A gyáregység különféle kondenzáto­rokat állít elő, ezek tíz százaléka exportra — az NSZK- ba és Spanyolországba kerül. Képünkön Farkas Györgyné távkábelszerelő tárcsakondenztorokat forraszt. —bl— Gyógyüdülők a Karakum-sivatagban A karakumi csatorna mel­letti erdőben létesített gyógy­üdülő nemrégiben fogadta el­ső vendégeit: a mari köz­társaságbeli vízierőmű építő­it és energetikusait. A száraz, meleg éghajlat jótékony hatása miatt a türkmén gyógyüdülőhelyek egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert, például a Szov- jetunió-szerte ismert Bajram- Ali-i veseszanatórium. E he­lyen egyébként modem üdü­lőtelep létesítését tervezik az elkövetkezendő években. A gyógyforrásairól híres Kopetdag lábánál levő Arcs- man üdülőhelyet is most korszerűsítették. A X. ötéves tervben a köztársaság csaknem kétszer akkora összeget fordít üdülő- nelyek létesítésére és re­konstrukciójára, mint az elő­zőben. Üj gyógyüdülők épül­nek a Kaszpi-tenger partján és a Karakum folyó mentén levő festői szépségű helyeken. „Örökzöld zöldség A zöldség lassacskán beke- rel tárgyalt a termelőkkel. A lyozza a TOT közelmúltban rül az „örökzöld” témák kö- szerződésekben rögzített na- megjelent felhívása a zöld- zé. Nem mintha baj lenne- gyobb árumennyiség pedig ségtermelésben résztvevő hogy napjainkban is számta- arra utal: a gazdaságok még szakemberek számának növe- lan fórumon kerül napirendre a vetés- ültetés előtt igyekez- lését, s elismerésüket- a zöldségtermesztés helyzete- nek biztos piacot keresni, Mezőgazdasági termékeink- hiszen e jelenség a bizonyíté- nem vállalkoznak a kockáza- kel szemben egyre növekvő ka, hogy az élelmiszer-ellátás tos -,lavírozásra” magasabb ár minőségi követelményeket tá~ e fontos területének javítása, reményében. masztanak a hazai fogyasztók a zöldség-gyümölcsfélék tér- A zöldségtermesztés nagy- és a külkereskedelmi partne- mesztése nem tekinthető kam- üzemi módja nem tartozik a rek. Ez alól a zöldség- gyü- pánynak. a tennivalók közül legbusásabban kamatozó ága- mölcs sem kivétel- Az el- egyszeriben „kipipálható” zatok közé- Ennek legfőbb múlt évben is jó néhány pa- ténynek. Mindannyiunkat oka a kézi munka rendkívüli rázs vita forrása volt a szab­érintő, folyamatos feladat. szükséglete. Ezért az idén a ványnak nem megfelelő áru S bár Nógrád megye az or- nógrádi közös gazdaságok is átvétele körüli huzavona- szág, zöldségtermesztésében igyekeznek a munkaerő csők- Könnyű elejét venni a ter- csekély mértékben részesül- a kentését ellensúlyozó gépesí- melók és felvásárlók, feldol- helyi ellátásban nem lebe- tésre. Főként a bogyósgyü- gozók közötti kapcsolatot csülendő a szerep- Sőt- egyik- mölcsűeket termesztő helye- mérgező jelenségnek. A re- másik termékből exportra is ken van esély e cél megva- cept: minőségi áru kerüljön jut. Az elmúlt évben pezsgés lósításának gyorsítására. A a rekeszekbe, zsákokba- s ne bontakozott ki a zöldség kö- zöldségfélék termesztése ha- csupán azok legtetejére, rül szűkebb környezetünkben, tékonyságának növelését szol- Hazánkban az összes zöld- Emelkedett a felvásárlás, a gálhatia, ha a tsz-ek az ed- ség 30—32 százaléka a kis- szerződéses fegyelem betartá- diginéi nagyobb gondot fordf- gazdaságokból kerül ki. A sának kedvező jelei mutat- tanak meglevő tartalékaik megye piacain is érezni az koztak, új szakcsoportok szü- körültekintőbb kihasználásé- őstermelők igyekezetének jó­lettek. A kistermelőknek mű- ra. Ennek fontos feltétele, tékony hatását az ellátásra, trágyából 24 növényvédő sze- hogy azokat a zöldségféléket Támogatásuk a termelő- és rekből 31, szerárukból 20 szá- termesszék, amelyek légin- fogyasztási szövetkezetek fel- zalékkal többet értékesítet- kább megfelelnek a helyi adata. E területen elsősorban tek a korábbinál. A fólia adottságoknak, a hágyomá- a részükre nyújtott szolgál- alatti termőterület 18 ezer nyoknak. Nógrádban a tér- tatások körének szélesítése négyzetméterre emelkedett a melőüzemek zöme az uborka kívánatos. kiskertekben, a termelőknek mellett tört pálcát. Szükség A hajtatóházakban zölden szakmai kérdésekről rendez- van az öntözőberendezések virítanak a palánták, csepe- tek előadássorozatot. jobb kihasználására is — redik a fejes saláta, küldik a Az idén várhatóan nem pa- egyébként sem rendelkeznek piacra — vékony vízpermet naszkodhatnak -,munkanélkü- megyénkben dicsekvésre mél- hull a zöldhagyma szárára. A liségre” a felvásárlók, hiszen tó kapacitással —- mert az bevásárlást végző háziasszo- a ZÖLDÉRT megyei vállalata elmúlt években előfordult, nyok dohognak — szokás a nagyüzemekkel kötött szer- hogy a legnagyobb szárazság szerint — a paradicsom bor- ződések alapján a tavalyinál idején kihasználatlanul áll- sós ára láttán- turkálnak a másfél ezer vagonnal több tak. A pásztói- szurdokpüspö- hónaposretek csomóiban- A zöldség, gyümölcs átvételére ki- érsekvádkerti termelőszö- választékra, a felhozatalra készül. Különösen burgonyá- vetkezetek dolgozói a meg- viszont nem panaszkodhat­ni ajánlottak fel tetemes mondhatói: megsokszorozott nak. mennyiséget a termelőszövet- figyelem kell. hogy kísérje a Kedvező jel ez ahhoz, hogy kezetek- örvendetes, hogy a zöldségtermesztés valamennyi az idén ne a zöldségtéma, zöldségkereslet és -kínálat aktusát a vetőmagkiválasz- hanem a zöldség kerüljön sű- összhangjának megteremtése tástól a növényvédelmen át a rűn terítékre, érdekében a ZÖLDÉRT siker- szállításig. Emiatt is hangsú- Szabó Gyula Hagyjatok abba ? A megye egyik legjobb üze­me a salgótarjáni öblösüveg­gyár. Tavaly a csaknem öt- százmillió forint értékű ter­melési értéktervéből több mint 130 millió volt az üze­mi nyereség. Kevés kollektí­va dicsekedhet ezzel nemcsak a megyében, de az országban is. Pedig itt is lecsapódik a gazdálkodás mai követelmé­nyének minden gondja-baja. De csak akkor, ha az alap- mokkás-, teáscsészék, sütemé- anyagár-emelkedéseket már nyes- és kompótostálak, cu- nem tudják saját erejükből kortartók stb. A másik két ellensúlyozni. egyállomásos automata­Igy volt 1975-ben, amikor gépekre pedig áttervezzük a 23 millió forint értékű ár- gyártmányokat. Olyan új emelést engedélyeztek. A fel­ajánlott lehetőséggel csak részben éltek a vezetők; húszmillió forint áremelésre tettek javaslatot. Az év végé­re az összeg 13 millió 100 Például vannak veszteséges ezer forinttal lett kevesebb, termékek. Amikor szóba ke- Ugyanis ennyit vitt el az rül, gyakran, mondják a gyár alap-, a csomagolóanyagok és vezetőinek: — hagyjátok ab- a kemenceépítő anyagok. árá­ba, termeljetek gazdaságo- nak emelkedése, sabban! Az idén, figyelembe véve Csakhogy ez nem olyan az ország gazdasági egyen- könnyű. Megszüntetni a vesz- súlyi helyzetét, ismét lehető- teséges termékgyártást csak séget kaptak, hogy 12 millió akkor lehet, ha importból pó- forint értékben emeljék a tolni tudják, vagy helyébe olyan terméket adnak, amit minden piacon jól lehet érté­kesíteni, s ez megegyezik a népgazdaság érdekeivel. HAROMEZER-ÖTSZAZBÖL KETTÖSZÄZ­NEGYVENNYOLC A gyárban évente 3500-féle termék készül, ebből 248 a veszteséges, azaz minden ter­mékcsoportban — palackféle­ségek, sajtolt háztartási ter­mékek, gyógy- és vegyszeres üvegáruk laboratóriumi és orvosegészségügyi cikkek — találhatunk ilyen terméket. A kollektíva vezetői felet­tes szervünk utasítására időn­ként áremelési javaslatot tesz­nek a veszteséges terméke­ket igénylő megrendelőiknek. veszteséges termékek árát. Ezzel egyidejűleg néhány prés- és fúvott pohárféleség­nél — 16-nál — átlagban 6 százalékkal csökkentették az technológiákat dolgozunk ki, amelyek eddig ismeretlenek voltak. Ezek alkalmazásával géppel állítjuk elő a füles­korsókat, a Hubertus-kancsó- kat, a savkorsókat. Utóbbi termékekből exportálni is kí­vánunk. — Ugyanilyen lehetőség van a laboratóriumi és orvos­egészségügyi üvegáruknál? — Sajnos nem! A világ­piacon igen magas az emlí­tett termékek ára, a mi bel­földi árunk ettől messze el­marad. Ez azért okoz gondot a kereskedelemnek, mert nem tudja megmagyarázni, miért drágább a minőségben azono9 értékű külföldi áru a miénk­től. Mivel főleg kézi gyártású árakat, ami kétmillió forint termékekről van szó, gépesí- megtakarítást jelent a fo- tésükre nincs mód, ezért a gyasztóknak. Ugyanakkor eb- veszteséget csak áremeléssel ben az évben magasabb áron tudjuk valamiképpen ellensú- kapják a termeléshez szűk- lyozni — vélekedik az igaz­Hajók a Szaharában Ha a Szaharáról van szó, mindenkinek a végtelen ho­mok és az oázisok jutnak eszébe. Honnan kerülnének ide hajók? Ha csak nem a gert lehetne létesíteni, a víz felülete több mint 7000 négy­zetméter, átlagos mélysége 40 méter lenne. A program megvalósítása tevékre gondolunk, amelyeket lehetővé teszi, hogy tengeri gyakran neveznek a sivatag hajóinak. Az algériai tudósok azon­ban ma már másra gondol­nák. A tervek szerint a Ga- besi-öböltől 300 , kilométeres csatornát építenek, amelyen keresztül a Földközi-tenger vize eljutna a Szahara köz­hajók közlekedjenek a Sza harában. Ez a lehetőség kü­lönösen az itt és a szomszé­dos területeken kőolajat és gázt termelő kőolajbányászo­kat érdekli. A sivatag vízzel való el­árasztása a terület éghajlatát is befolyásolná, enyhébbé, pontjába. így mesterséges ten- párásabbá válna. séges energiát, a kohászati termékeket. Ki kell gazdál­kodniuk tízmillió forint bér­emelést, az 5,5 millió forint műszakpótlékot és a vele já­rói összes költségeket. Mi hát a kiút? Lehet-e egyáltalán a pillanatnyi hely­zeten változtatni? MEGVAN A LEHETŐSÉG — Igen — veszi vissza a szót az igazgató, majd így folytatja: — Műszaki fejlesz­téssel, gépesítéssel, s ennek megfelelő üzem- és munka- mékek gyártása az előnyösebb szervezéssel. Szerintünk min- és csökkentsük-e a feldolgo- den reális lehetőség megvan zásra váró termékek mennyi- arra, hogy a mostani ötéves ségét. Ebből is látszik, hogy terv végére megszüntessük a esetenként nem szabad kizá- veszteséges termékek gyártá- rólag csak az árat nézni. A sát. Ezt szolgálja az a kétál- legfontosabb, hogy a megter- lomásos speciális, pillanatnyi- melt áru minél gyorsabban gató. KOMPROMISSZUMOKRA IS Esetenként erre is szükség van. Vagyis a korábban vesz­teségesként előállított és más testvérgyárakhoz átadott ter­mékekből néhányat visszahoz­nak. Így cselekszenek, mert jelenleg megoldatlan fe­szültség van a huták terme­lése és a feldolgozóüzem kapa­citása között. — Ilyenkor mérlegeljük: a veszteséges, de hutakész ter­lag világszínvonalon álló au­tomata gép, amelyen egyszer­re többféle terméket tudunk gyártani. Erre csak olyan bel­földi cikkek termelését prog­ramozzuk, amelyek minden tekintetben gazdaságosak, jusson el a fogyasztóhoz, ne menjen tönkre félkész áru­ként az udvaron — vélekedik az igazgató. A gyár vezetői két alapve­tő utat jelöltek meg. Aa egyik: a sorozatnagyság nö­ugyanakkor hozzájárulnak az velése. A másik: új, korsze­évek óta jelentkező hiány­cikkek megszüntetéséhez. Ilyenek: a sajtolt, kis sorozat­ban készülő háztartási üveg­áruk, vaj- és méztartók, rű, magas értékű, esztétikai­lag is kifogástalan termékek gyártásának bővítése, amivel megfelelő árat lehet elérni. , __________ y. k. j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom