Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

Kipriami beiktatása Szpirosz Kiprianu ciprusi el­nök beiktatása alkalmából kedden a képviselőházban mondott beszédében ígéretet tett arra, hogy külpolitikájá­ban hűséges követője lesz elődjének, a néhai Makariosz elnöknek, s hitet tett Ciprus el nem kötelezettsége mellett. A ciprusi problémáról szól­va, támogatásáról biztosítot­ta azt a szovjet javaslatot, hogy tartsanak nemzetközi konferenciát a kérdés rende­zésére. A továbbiakban sürgette az Egyesült Államokat és a nyugat-európai NATO-szövet- ségeseket: gyakoroljanak nyo­mást Törökországra annak érdekében, hogy gyökeresen felülvizsgálja a ciprusi kér­désben vallott álláspontját. Végezetül a larnacai esemé­nyek kapcsán kijelentette, hogy Ciprus a jövőben is szi­lárdan védelmezni fogja álla­mi szuverenitását. (MTI) Plenáris ülés Belgrádhan A belgrádi találkozón részt­vevő 31 ország küldöttségei hétfőn délután plenáris ülés keretében folytatták tanács­kozásaikat. A plenáris ülés előtt a hét végén két-, illetve sokoldalú nem hivatalos megbeszélése­ket tartottak. A konzultációk napirendjén az el nem köte­lezett és semleges országok által előterjesztett, nem hiva­talos záródokumentum-terve­zet szerepelt. A szocialista or­szágok ezt a dokumentumot jó alapnak tartják ahhoz, hogy a belgrádi találkozót konkrét, politikailag irányadó megállapításokat tartalmazó záródokumentum elfogadásá­val fejezzék be. Néhány NATO-tagország delegációja azonban tovább­ra is makacs módon szembe­helyezkedik ezzel a megol­dással. Egyre több olyan értékelést hallani, hogy a belgrádi ta­lálkozó önmagában véve tel­jesítette feladatait. Számos küldött azon a véleményen van, hogy a véleménycsere rendkívül hasznos volt, mi­vel megvilágította, hogy az egyes tagállamok miként vé­lekednek az európai enyhülés és együttműködés alapvető kérdéseiről. (MTI) Indira Gandiii további sikerei A legutóbb közzétett — még mindig nem végleges — választási eredmények szerint az indiai Nemzeti Kongresz- szus Párt Indira Gandhi volt miniszterelnök vezette szár­nya Karnataka és Andhra Pradesh szövetségi államok­ban aratott győzelme után Maharashtrában is előretört: a 286 helyi parlamenti man­dátumból eddig 62-t szerzett meg, héttel kevesebbet, mint a Gandhi-ellenes indiai Nem­zeti Kongresszus. A Dzsana- ta-párt 8 képviselőt küld­het a helyi parlamentbe, ebben az államban. Gesisssher alaptalan Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ternek a Bild-Zeitungban megjelent interjúját kom­mentálja a TASZSZ szovjet hírügynökség. Az interjúban Genscher — az enyhülés szel­lemével teljesen ellentétesen — azt állította, hogy a szoci­alista országok a szükséges mértéket meghaladó ütemben fegyverkeznek. Genscher sze­rint ,»a kelet sem fenyegeté­sekkel, sem csábító ajánlatok­kal” nem fogja befolyásolni a NATO-t annak eldöntésében, hogy felvegye-e fegyvertárá­ba a neutronbombát. • Genscher állításai tarthatat­lanok' állapítja meg a TASZSZ kommentárja. Mint ismeretes, a Szovjetunió — hűen békepolitikájához — mindig is fellépett a fegyver­kezési verseny megfékezésé­ért» a leszerelésért, s éppen a Szovjetunió javasolta a nyu­gati országoknak, hogy köl­csönösen mondjanak le a ne­utronbomba gyártásáról. Nem a Szovjetunió hibája, ha ezek a kezdeményezések a fegyver­kezés híveinek ellenállásába ütköznek a NÁTO-országok- ban, beleértve az NSZK-t is. Az állítólagos szovjet veszély­ről szóló kijelentések célja pe­dig nem egyéb, mint az. hogy bizonyos nyugati körök ezzel igazolják saját fegyverkezési politikájukat. Genscher nem elégedett meg a nyugatot fenyegető „szovjet veszély” emlegetésé­vel, hanem ilyen veszélyt vélt felfedezni Afrikában is» ahol szerinte a Szovjetunió „saját befolyási övezetének megte­remtésére” törekszik. A való­ság ezzel szemben az, hogy a Szovjetunió Afrikában is a haladás, a demokrácia» a nem­zeti függetlenség híveit támo­gatja, nincsenek önző céljai, nem törekszik koncessziók, katonai támaszpontok meg­szerzésére» politikai uralomra. Felvetődik azonban a kér- ________I___________________ d és, hogy mi késztette Gen- schert a Szovjetunió „titkos” af­rikai céljairól szóló koholmá­nyok hangoztatására. Genscher nyilvánvalóan a nyugat­német konszernek afrikai te­vékenységéről kívánta elterel­ni a közvélemény figyelmét. E cégek fokozódó aktivitását jel­zi az Orbital Transport und Raketen Ag. zairei jelenléte. A nyugatnémet cég olyan ra­kétabázist hoz létre, amelyet a NATO afrikai támaszpontjává akarnak kiépíteni. (MTI) Szaljut—6 Fotó a Földről »,Fotó Romanyenko és Grecsko” címfelirattal közli Földünk egy részének fényké­pét kedden a Pravda. A két űrhajós ugyanis — különösen Grecsko — már eddig is nagy mennyiségben készített fény- képfelvételeket a Föld felszí­néről. mégpedig nem csak a külön erre a célra szerkesz­tett, speciális készülékkel, ha­nem „normális” fényképező­gépekkel is. A felvételek egy részét annak idején Dzsanibe- kov és Makarov űrhajójával juttatták vissza a Földre. Bár a felvételek általában igen si­kerültek voltak, a földi irá­nyító központ szakemberei számos tanácsot adtak az űr­hajósoknak arra, hogyan fény­képezzenek a továbbiakban — részben kedvtelésből, de a tu­domány hasznára is. A két űrhajós a Szaljut—6 űrállomáson viszonylag kevés időt fordíthatott eddig az ilyen kedvtelésre, részint meg­lehetősen zsúfolt munkaprog­ramjuk miatt, de annak kö­vetkeztében is, hogy egyrészt az űrállomás keringésének je­lentős részében a világtenge­rek fölött halad át, másrészt pedig a kontinensek fényké­pezéséhez az időjárás nem mindig alkalmas. Romanyenko és Grecsko ennek ellenére igyekszik minden lehetőséget megragadni az ilyesfajta fog­lalatosságra is. A Szaljut—6 személyzete hétfőn tovább folytatta a vizsgálatokat a különleges rádióteleszkóppal. Míg előző­leg a Föld légkörét vizsgálták az ibolyántúli tartományban» most ismét a csillagképekre irányozták teleszkópjukat és bekapcsolták a különleges hű­tőberendezést is, hogy növel­jék a detektorok érzékenysé­gét. A berendezés kifogásta­lanul működött és ismét sike­rült mínusz 269 fokos hőmér­sékletet előállítani. Keddre az űrhajósok prog­ramja ismét aktív pihenést irányzott elő.. A dél-afrikai kormány igyekszik bizonyos mértékig korlá­tozni az ún. „kis apartheidet”. Ezt jelzi az az intézkedés, amely lehetővé tette, hogy február 28-tól feketék és fehérek ugyanazon autóbuszon utazhassanak Fokvárosban. NOGRAD - 1978. március 1., szerda Szonóüa Peringbe készül Szonoda Szunao japán kül­ügyminiszter hétfőn este be­szédet mondott Oszakában a nyugait-japáni tőkés érdekelt­ségek vezérképviselőinek találkozóján. Bejelentette, hogy mielőbb Pekingbe kí­ván utazni, mihelyt a felek megállapodtak a japán—kínai béke- és barátsági szerződés­ről folytatott tárgyalások új­rakezdésében. Reményét fe­jezte ki, hogy látogatásával előmozdítaná a hegemónia- ellenesség kérdésében még meglevő nézeteltérések ren­dezését és így az okmány gyors aláírását. A külügyminiszter beszé­dében kitért a Szovjetunió­nak arra az újabb kezdemé­nyezésére, hogy a két ország kössön jószomszédi és együtt­működési szerződést. Az ok­mány tervezetét szovjet rész­ről —, mint ismeretes — a japán külügyminiszter janu­ári moszkvai tárgyalásai ide­jén nyújtották át a japán fél­nek. A tervezet, amelyet a múlt héten Moszkvában nyilvános­ságra hoztak, figyelembe ve­szi, hogy Tokió egyelőre még nem készült fel az esedékes békeszerződés megkötésére. Szonoda beszédében eluta­sítóan foglalt állást a szov­jet javaslattal szemben. Azt fejtegette, hogy az ismételt szovjet kezdeményezés elfo­gadása —, mint állította — „elidegenítené Japánt az Egyesült Államoktól és a Kí­nai Népköztársaságtól”. Kü­lön elutasította azt a szovjet indítványt, hogy a jószom­szédsági és együttműködési szerződésben rögzítsék: a Szovjetunió és Japán nem támaszt igényt és nem ismeri el senki igényét valamiféle különleges jogokra és elő­nyökre a nemzetközi kérdé­sekben, ideértve az ázsiai és távol-keleti hegemonisztikus igényeket is. Egyidejűleg megismételte kormányának azt az állás­pontját, amely a békeszerző­dés megkötését a Szovjetunió­val szemben támasztott meg­alapozatlan területi követelé­sek teljesítésétől tenné füg­gővé. (MTI) Folytatta munkáját a IíB-titkárok budapesti tanácskozása Ünnepi műsor a Várszínházban Kedden folytatta munkáját a szocialista országok test­vérpártjai központi bizottsági titkárainak budapesti tanács­kozása. A szocialista országok testvérpártjai központi bizottsá­gi titkárainak budapesti tanácskozásán résztvevő küldöttsé­gek tiszteletére kedden ünnepi estet rendeztek a Várszín­házban. A nagy tetszést aratott műsorban kiváló magyar ének- és táncegyüttesek léptek fel. (MTI) FELHŐK AUSZTRIA FÖLÖTT A nyugati lapok az utóbbi években osztrák gazdasági csodáról írtak. Az 1974-ben ki­bontakozó világméretű vál­ság legsötétebb napjaiban a gazdasági fejlődés viszonylag gyors ütemével a kis Ausztria egyszerre csak az élre került az európai tőkésországok kö­zött. Az infláció ugyan a ko­rábbi évekhez képest fokozó­dott, de a tízszázalékos ha­tárt nem lepte túl, sőt 1976 óta sikerült mérsékelni is. FOGLALKOZTATOTTSÁG — MINDENEKELŐTT A legnagyobb nemzetközi elismerést a munkanélküliek alacsony száma váltotta ki, s az osztrákok is erre a leg­büszkébbek. Mikor a tőkés­világban a legnagyobb volt a munkanélküliség, Ausztriá­ban a szokásos szinten: 2 szá­zalék alatt maradt. Ennek egyébként történelmi okai is vannak. Az osztrák munkás­osztály emlékezetében kitöröl­hetetlen nyomot hagytak a harmincas évek, amikor 5— 600, ezer munkanélküli nyó- morgott családjával együtt, teljes létbizonytalanságban. Napjainkban Ausztriában a nagy befolyással bíró szak- szervezeti központ — ás te­gyük hozzá, a szociáldemokra­ta kormány is — azt vallja, hogy a teljes foglalkoztatott­ságot minden körülmények között fenn kell tartani. „Né­hány száz milliós schilling ál- lamadóság sokkal kevésbé ag­gaszt, mint néhány száz mun­kanélküli” — jelentette ki Kreisky kancellár. Kormánya meg is tiltotta, hogy bárkit az utcára tegyenek, az államosí­tott üzemekből, amelyek az ipari munkások egyötödét fog­lalkoztatják. Mindehhez persze az is hoz­zá tartozik, hogy a munkahely biztonságát a tőkések a szak- szervezeti vezetők segítségé­vel a munkások jogos bérkö­veteléseinek leszerelésére használják fel. S az is némi­leg rontja az összképet, hogy a vendégmunkások nem élve­zik a teljes foglalkoztatottság áldásait. 1973 óta közel száz­ezer vendégmunkás hagyta el az Osztrák Köztársaságot. KÉSLELTETETT VÁLSÁG A mindössze hét és fél mil­lió lakosú, erősen külkereske­delemérzékeny ország hosszú távon nem tudta magát füg­getleníteni a tőkés környezet­től és a világgazdaság hatásai­tól. 1977 derekától már a leg­optimistább gazdasági szakem­Összecsapások Nicaraguában Szemtanúk szerint 25 halá­los ájdozata volt a nicara- guai Masaya városában hét­főn lezajlott összecsapások­nak, amikor a nemzeti gárda egységei megtámadták a So­moza lemondását követelő tüntetőket. A kormánycsapa­tok az egy nappal korábban történt dirjambai beavatkozá­sukhoz hasonlóan repülő­gépekről és helikopterekről könnygázgránátokat dobtak le, páncélautókat vetettek be és géppuskatüzet nyitottak a tömegre. A La Prensa című ellenzéki lap szerint Masaya városában nyílt kormányel­lenes felkelés bontakozik ki. A feszült helyzet bizonyíté­ka az is, hogy a nemzeti gár­da figyelmeztette az újságíró- i kát, nem tudja szavatolni személyes biztonságukat, . ha a harcok körzetébe látogat­nak. A város helyzetét súlyosbít­ja, hogy —, mint a Nicaraguái Vöröskereszt elnöke, Ismael Reyes elmondta — megsza­kadt a telefonösszeköttetés és nem biztosítható a lakosság vízellátása sem A január elején fellendült kormányellenes tiltakozó moz­galom újabb hullámát Somo­za elnök vasárnapi beszéde korbácsolta fel. A diktátor leszögezte, hogy nem hajlandó eleget ' tenni a demokratikus erők követelésének és csak hivatali idejének lejárta, 1981. után hajlandó visszavonulni. A zendülés hulláma hétfőn átterjedt, az ország főváro­sára, Managuára is. A feszült­ség növekedéséhez hozzájá­rult, hogy a városban rövid áramszünet volt és éjnek ide­je alatt szórványos lövöldözé­sek kezdődtek. A kormány­csapatok megostromolták a nicaraguai főváros önkor­mányzatot élvező egyetemét, áhol a diákok Somoza-ellenes rigmusokat énekeltek. A fiatalok kőzáporral fo­gadták a diktatúra fegyve­reseit, akik géppuska- és géppisztolytüzet nyitottak rá­juk. Az egyetemi hallgatók a támadásra házi készítésű bombákkal válaszoltak. A csatában egyetemi tanárok is részt vettek. Az összetűzés után három diák holtteste maradt a helyszínen, 40-en, köztük három professzor, sú­lyosan megsebesültek. Nicaragua más városaiból is összecsapásokról érkeztek hírek. (MTI) berek is belátták: a konjuk- túra rohamosan romlik, és az egyre aggasztóbb méretű kül­földi eladósodást csak szigorú takarékossági intézkedésekkel lehet megállítani. Négyéves eltolódással ugyan, de a válság Ausztriában is „beköszöntött” és előréiátha- tólag a háború utáni időszak legsúlyosabb csapását méri az osztrák gazdaságra — no meg a dolgozók pénztárcájára. A szakszervezetek előrejelzése szerint a gazdasági fejlődés 1978-ban minimális lesz, s az eddigi bértárgyalások eredmé­nyei azt mutatják, hogy a dol­gozók reálbére a tavalyihoz képest nem növekszik. A BÁDOGLAVINA Az osztrák gazdasági hely­zet romlását elsősorban a vi­lágpiacon, ezen belül is főleg az Európai Gazdasági Közös­ségben tapasztalt konjuktúra- alakulás magyarázza. A Közös Piac országai saját árucikke­ik elhelyezését kívánják biz­tosítani, belső piacukról pe­dig kiszorítják a külföldi- — köztük osztrák — termékeket. Ehhez még az is hozzájárul, hogy az osztrák ipar verseny- képessége az utóbbi években valamelyest csökkent. így az export nem tudott és ma sem tud olyan gyors ütemben bővülni, mint az import. Különösen kedvezőtlenül alakultak a kereskedelmi kap­csolatok a legnagyobb part­nerrel, az NSZK-val. Az oszt­rák külkereskedelmi deficit döntő része éppen abból ered, hogy Ausztria lényegesen több árut hoz be nagy északi szom­szédjától, amint amennyitoda exportál. Ezen belül ís az egyik legvaskosabb tétel az autóimport. A „bádoglavina ’, ahogy a nyugatnémet kocsik egyre növekvő áradatát neve­zik, mind jobban megterheli az osztrák fizetési mérleget. A kormány ezért szorgalmazza erőteljesen a hazai autógyár­tás fejlesztését, és addig is; míg ez a — meglehetősen vi­tatott — terv megvalósul, je-! lentős adóval sújtja a gépko­csik behozatalát. TÉLI TURISTÁK A gondok másik forrása a „legnagyobb osztrák iparág”, az idegenforgalom. A kis Ausztria turisztikai nagyhata­lom. Ebben az országban több mint ötször annyi az idegen- forgalmi férőhelyek száma, mint Magyarországon, s az egy lakosra jutó, turizmusból eredő bevételek itt a legma­gasabbak egész Európában. Es mégis... A „láthatatlan ex», port”, ahogy a turizmust ne­vezik, nem nő kellő ütemben. A téli szezon ugyan még mindig bomba üzlet, de nyáron egy­re kevesebb turista keresi fel Ausztriát. Ugyanakkor az ed­dig otthonülőknek számiló osztrákok többet utaznak kül­földre és ott mind nagyvona­lúbban. költekeznek. A túlzott kül- és belföldi költekezésről az osztrákoknak azonban az idén le kell mon­daniuk. Amolyan nadrágszij- összehúzó esztendő követke­zük. A kibontakozás — vagy, ahogy mondani szokták —' az „alagút vége” még nem lát­szik. Anton Benya, az osztrák szakszervezetek nagyhatalmú vezetője, csakúgy mint á töb­bi vezető politikus, elsősorban a világkonjunktúra megélénkü­lésétől reméli a megváltást. „Eddig még minden válság után eljött a fellendülés? — vigasztalja újévi üzenetében a türelmetlenkedőket. Csak azt felejtette el hozzáfűzni, hogy ezúttal mikorra várható hőn óhajtott gazdasági fordulat. Nemes Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom