Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-28 / 50. szám

MEXIKO magyar komédia a maják titokzatos városa Számba véve a televízió el­múlt heti jelentősebb műsor­eseményeit, mindenekelőtt arra a közvetítésre gondolok szívesen, melyet csütörtökön láthattunk újólag a második műsorban — Egerből. Nyári eseményről lévén szó, a vár­színházból, ahol az Agria Játékszín produkciójában sor került Balassi Bálint drámai vállalkozására, a Szép .ma­gyar komédiára. Első valóban európai mér­tékű költőnk 1589-ben pró­bálkozott meg a számára új műfajjal, melyben egy olasz pásztordráma nyomán öt fel­vonásban meséli el két fiatal viszontagságokon át is győze­lemre jutó ßzerelmi históriá­ját. Az olasz színpadi példa azonban ugyancsak nagy vál­tozáson ment át Balassi meg­munkálásában, s inkább ma­gyar népmeséi hősökre ha­sonlítanak mint latin példá­ikra. Különösen érzékletes a magyarító törekvés egy Die­nes nevű juhász alakjában, aki a groteszk, realista ele­met képviseli. Balassi az alapanyag erős magyarításán túl, egy külön prológusra is vállalkozott melyben kifejti célját: meg akarja végre teremteni a magyar nyelvű szerelmi köl­tészetet. Szembeszáll a pré­dikátorok és a közvélemény elfogultságával: szerinte a szerelmes költők az egész vi­lágon nagy becsületet szerez­tek hazájuknak. szerdai Külpolitikai fórum, amely Sugár András vezeté­sével ezúttal is színvonalasan segített bennünket a világ történéseiben való biztonsá­gosabb eligazodásban, egy­ben beavatott külföldön élő tudósítóink érdekes és fele­lősségteljes munkájába is. A Vörös Hadsereg születé­sének 60. évfordulóján újra találkozhattunk 1959-es film­Ezzel a segítő ajánlással élményünkkel. Megállapíthat­került színre az egri várszín­ház deszkáin is a csaknem négyszáz éves mesedráma, melynek elbűvölő nyelvi pom­pája teljes szépségében ra­gyogott a színpadi beszéd­művészet olyan remek mű­velői, mint a pásztort for­máló Bónffy György, a sze­relmeseket alakító Bencze Ilona, Koncz Gábor, Pécsi Ildikó, Voith Ági, Szacsvay László révén. örültünk az egri előadás tévéreprízének, mert szemet, szívet gyönyörködtető órában részeltetett bennünket. A múlt hét műsorából fel­tétlenül említést érdemel a tűk, hogy a Ballada a kato náról annak idején méltán lett a cannes-i fesztivál díj­nyertes alkotása; az elmúlt 19 esztendőben mondandói, kifejezési eszközeinek frisse­ségéből mit sem veszített. A szombati műsorból ki­emelkedett a második csa­tornán sugárzott, különleges témájú angol filmalkotás, a Murphy háborúja, vasárnap különlegesen érdekes élményt nyújtott Döme Piroska tévé­filmje, a Nyúlkenyér, amely bár nem dokumentumtörté­net, de minden kockájában igaznak hatott. íb. t.) Művelődési bizottság a ZIM-ben A Lampart ZIM salgótar- lődési bizottsági titkári teen- sére, a gyári szervezetek igé- jám gyára a megyeszékhely dő is szinte egész embert ki- nyeire, s jó munkakapcsolatot egyik legrégibb üzeme. Azért vánna, de ott van a gazdasági tart fenn a központi művelő- tartottuK ezt szükségesnek munka. A titkári tennivalók- dósi bizottsággal, amely két- megj egyezni, mert — hasonló- tói, bár nagyon szeretem, le- havonként rendszeresen össze- an az SKÜ-höz és az öblös- hét- hogy nemsokára megkell hívja őket. s a legfontosabb üveggyárhoz — önálló műve- válnom, lődési objektummal rendelke- Erre nem számítottam, de a zik, s ezzel óhatatlanul is tények felsorakoztatása utána előnyben van Salgótarján if- helyzet világossá vált. jabb gyáraihoz, például a VE- Visszatérünk a bizottság te- GYÉPSZER-hez. a BRG-hez vékenységére. viszonyítva- ' amelyek nem — Több helyen, a határo- rendelkeznek a művelődési te- zatok ellenére, vonakodtak a vékenység e „hátországával”, művelődési bizottság megala- A gyár kulturális tennivalóikhoz segítséget ad. A ZIM művelődési bizottsá­ga az eddigi tapasztalatok sze­rint átgondolt, tudatos mun­kát végez, egyre sikeresebben koordinálja, szervezi a kultu­rális munkát. További tévé­SSTmTw« iZSZ 1-?“f™”Séh“ k|­számos kedvező változás tör- a központi leírásokat? tént az utóbbi 2—3 esztendő- — Mi, a kísérlet is segített ben. Művelődési házának élé- ebben. azonnal megértettük, re szakképzett és főhivatású hogy szükség van erre a bi­vánunk hozzájárulni azzal, amikor két dolgot javaslunk. Dolgozzák ki ügyrendjüket, amelyben meghatározzák, néP™űvf6 került, megalakult zotfcságra, a ennek megfelelően Sr\s^Hartozik be- tag­jaik közé válasszanak be szo­cialista brigádtagokat is, kap­a TIT-alapszervezet, lefolytat- igyekeztünk komolyan venni a „^Vnolási felerősséasel tálk a szocialista brigádok mű- feladatot, mindenkit, akit szamolasi leAelossegg- ’ velődési vállalásainak új típu- érint, bevonni a munkába. Fő sú kísérletét, s a kedvező ta- célunk a munka arányos meg- pasztalatok alapján széleskor- osztása volt. ben kiterjesztették az egyéni lődés mind teljesebb szolgála- i l „n' «f térét vállalások rendszerét, hogy ta. Ez kitűnik a munkatér- ^ maradektalanteíjesite^t. csak a legfontosabbakat em- vünkből is. Valamennyi mű- y lítsük. velődési terület, az általános Az újabb, nagy horderejű műveltségtől, a szakmai, poli- változás a múlt év közepén tikain keresztül a testi kultú- következett be. Figyelemmel ra fejlesztéséig szerepel ben- az Országos Közművelődési ne. = csolatuk erősítése végett, a munkasmuve- fgy biztoeüva látju| felada_ Némileg enyhül a forróság, elhagytuk a Yucatan-félsziget párás, poklát, s a moszkitókat, kezdődik a közép-amerikai Kordillerák vonulata. Néhány kilométerre nyugatra már Guatemala van. a határig szin­te áthatolhatatlan őserdők bo­rítják az egyre emelkedő elő­hegységeket. Palenque. talán a legcsodálatosabb maja rom­város szélén állunk. Noha csak 300 méterre vagyunk a tenger- szint felett, keleti irányban hosszan beláthatjuk Tabasco tartomány kukorcia- banán-, kávé-, kakaóültetvényeit. Va­lószínűleg a kedvező földrajzi fekvés miatt választhatták a maják is egyik városállamuk központjául ezt a helyet. Jobb kéz felől a Feliratok Templomának alappiramisa emelkedik, olyan meredek lép­csősorral, amelyre még csak felmegy az ember, de lefelé jö­Csillagvizsgáló maradványai. vet bizony könnyen megszé­dül. A majakutatás történeté- gatás viszontagságot útját, ezek a rendellenességek közeli ben fontos szerepet játszik ez megkérdeztem idegenvezetőn- rokonok házasságából született az építmény, hiszen 1952-ben, két, a maja származású Fran- utódokra jellemzők, rejtett sírt fedeztek fel ben- cisco Amezcuat, („civilben” A palenquei központi palota ne. Ezzel megdőlt az a koráb- egyébként lelkes majakutató), teraszáról jól látszottak a bi feltételezés, hogy a maja lát-e valami szokatlant a ma- domoldalakon a síkságon szét- piramisok csak a rájuk emelt ja ornamentika megszokott szórt bozóttal, fűvel benőtt templomépítmények alapjául elemeitől eltérőt a szóban for- óriási halmok. Egykori maja szolgáltak. gó kőlapon. Mint mondta, a A sír feltárási .munkálatai fedőlap, mind stílusában, mind során kiderült, hogy elhelye- tartalmában szervesen beil- zési módja, rejtettségie sokban ük a maja kultúrába. A fő­emlékeztet az egyiptomi pi- PaP egyébként normális életet ramisokban talált temetkezési élt, számos más domborművön helyekére. A piramis tetején, szerepel, templomok, középületek ma­radványai, s csak itt a kör­nyéken, amerre a szem ellát, legalább 250 van belőlük. Bár számos maja várost már fel­tártak, ez a vidék, Dél-Mexikó 40—50 éves korában még mindig régészparadicsom, a templom padlójában négy- halt meg. Egyetlen eltérő sa- Meridától, a Yucatan-félsziget szögletes nyílás van: ezen kell játossága: kb 1 méter 70 cen- legjelentősebb városától né- leereszkedünk a mélybe vezető timéteres testmagasságával hány kilométerre az őserdő alagút lépcsősorához. Jó 20 jóval kiemelkedett az átlagos mélyén csak most kezdtek hoz- méterrel a templom padlója 1-50 méter magas maják kö- zá egy állítólag minden eddig alatt, a szivárgó nedvességtől zül. Azonban — tette hozzá ismertnél nagyobb és gazda­örökké nedves mészkőlépcső- — erre is van magyarázat. A gabb maja város feltárásához, kön csúszkálva végre vízszin- főpapok, a vezető emberek, Glichen Itza, Umal, Paten­tes járatba jutunk, s néhány részben az átlagosnál jobb que maja városközpontjai ma apró villanylámpa takarékos táplálkozás miatt, részben pe- könnyen elérhető idegienforgal- fényétől megvilágítva megpil- őiiig az egymásközt _ való há- mi látványosságok, az egykori lantjuk a pompás kőlapot, zasság révén generációkon át templomok, paloták, csillag- Alatta nyugszik a maja bíró- megőrizték családi sajátossá- vizsgálók, középületek falai dalom egyik hajdani főpapja, gaukait. közt turisták tízezred zsiva­Pokal. A legalább 8 négyzet- Sok majakutató szerint ennek lyognak. méter felületű sírt záró kóla- a titokzatos teljes egészében pon csodálatos dombormű: máig sem ismert birodalomnak stilizált maja istenek körében a bukásához ez a tényező — a a főpap, félig fekvő helyzet- rokonházasság — is hozzájá- ben, homlokából az újjászüle- rult. A maja birodalom fény- tést jelképező kukorica nő ki. korát az időszámításunk sze- (Ez a kőlap — a maja művé- rinti IX. évszázadban érte el, szét remeke — szerepelt pél- kevéssel később, az ezredfor- yPIna me§teremtená megfele- dául Erich Danikén, a botcsi- dúló körül, a birodalom az .en szervezett állam, gazda- nálta „jövőkutató” Magyaror- északról betörő harcias, bar- re^ds5?r n®lkül. A VII— szágon is játszott filmjében, bár szokásokat magukkal hozó VIí: században Palenque kör­„A jövő emléked”-ben. Däni- tolték törzsek ellenőrzése alá n,y .vf11, százezer ken — ki tudja honnan vett került. A palenqui központi valóból álló állam virág- ötlettől vezérelve — azt pró- palota falán még ma is vi- zo”: Városaikban csatoma­bálta bizonygatni, hogy a fő- szonylag jó állapotban levő rent7sze.r.. működött, sőt a palen­pap sírját fedő kőlapon egy féldomborművekben hatujjú Központi palota egyik űrhajós és különféle irányító jellegzetesen deformált lábú része műszerek láthatók.) Ennek ellenére a maja civi-d lizáció számos ellentmondásá­ra még mindig nem sikerült rájönni. Az épületromok ta- núsáiga szerint ilyen fejlett építőművészetet nem lehetett mint vezetőnk el­Miután megjártuk a sírláto- szerepelnek. Orvosok szerint Tanács és a SZOT elnöksége közös határozatára, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, vala­mint a vezérigazgatói utasí­tásra augusztus elsején meg­alakult a gyári művelődési bi­zottság. véleményező, javas- lattevő és koordinatív felada­tokkal. Titkárának Bállá Gé­S bizonyságul megmutatja a munkatervet. Kiderül belő­le, hogy alapvető feladatként kezelik a gyár előtt álló gaz­dasági feladatokat és ennek művelődési vonzatút. többek között az általános és szakmai műveltség fejlesztését, az új ismeretek megszerzését. Csak zát, a hidegüzemi gyárrészleg tallózva ebből, szedtünk cso- vezetőjét választották meg, korba néhányat: A művelő­társelnökeiül Lipták János dési bizottság a gyár középtá- szakszervezeti bizottsági tit- vú oktatási és képzési tervé­kárt és Angyal Andor sze- nek megfelelően, műszaki- mélyzeti és oktatási osztályve- technikai fejlesztésével, pénz- zetőt. További négy tagja kö- ügyi lehetőségeivel összhang- zül kettő gazdasági vezető, ban koordinálja a beiskolázó­egyik adminisztrátor, a másik kát. művelődésiház-igazgató. — Továbbra is kiemelt fel­Mindannyiuknak valamilyen adatnak tekinti a 8. osztály módon korábban is köze volt elvégzését, s vizsgálatot végez a művelődéshez. A TIT-alap- a lemorzsolódás okainak meg- szervezetben, vagy a KISZ- határozására. — A kulturális vezetőségben láttak el kultu- hagyományokra építve felméri rális, vezetői feladatokat. a dolgozók művelődési igé­nyeit, kielégítését szerveseb- * ben igyekszik kapcsolni a vá­Balla Géza 35 éves fiatal- ros művelődési tevékenységé- ember „polgári” munkahelyén hez. — A gyári értelmiségnek 1100 ember munkájának fele- nagyobb szerepet szán a mun- lőse. Előadó a pártiskolán, a kásművelődés fejlesztésében. TIT-alapszervezet vezetőségi — Az egyéni kulturális válla- tagja a propagandistaklub lásokat a munkásság differen- vezetője, és a művelődési bi- ciált összetételéhez igazítja, zottság titkára. E sokrétű és — Biztosítani kívánja a mű­sokféle elfoglaltság gondjaival, velődés feltételeit, intézmény­tennivalóival kezdjük a mű- hálózatát, anyagi eszközeinek velődési bizottság munkájáról célirányos felhasználósát, szóló beszélgetést. Fél év telt el a megalaku­— Mostanában egyre gyak- lás óta. Kevés ahhoz, hogy rabban kerül szóba — meséli mérleget vonjunk, a célok ér- a rokonszenves fiatalember —. tékeléséhez azonban elegendő, hogy ennyi mindent egy em- Ismeretében úgy látjuk, jó bprnek megte'el óképpen nem úton indult el a bizottság. leW ellátnia. Maga a müve- Számít a dolgozók érdeklődé­NÓGRÁD - 1978. február 28. kedd és kopanyájú maja főemberek *nol^t,a afféle nyilvános il­lemhely szerepét töltötte be, külön személyzettel. Mind­azonáltal nincs rá magyarázat, hogy miért nem ismerték a náluknál kevésbé fejlett civi­lizációk által is használt olyan eszközöket, mint a kerék, vagy a boltív. D. P. Mai lévéajániafuMÍe 22.05: János Rendezte: Dömölky A rendezővel beszélget Huszár Tibor Nem véletlenül választottak szociológust — és nem ripor­tert — Dömölky János be­szélgetőpartneréül. Dömölky — amint az most megismé­telt rendezői sorozatából is kiderült — a főiskola elvég­zése után irodalmi művek feldogozásával, televízióra alkalmazásával kezdte pályá­ját. . (Diplomamunkája is emlékezetes volt: Vercors műve, A tenger csendje,). Ezt a „lírai” korszakot —, amelyet olyan tévéjátékok jellemeztek, mint Gorkij: Malva, Babel: A kezdet — egy filozofikusabb, elvontabb korszak követte. Majd éles fordulattal a mai magyar irodalom és a mai magyar valóság felé fordult, ahogyan ő mondja: „A televízió az én számomra — és a néző szá­mára — a futballmérkőzés valóságát jelenti. A doku­mentum hatja át a televíziót, a valóság süt át rajta, tehát nem lehet elvont kérdések­kel foglalkozni kizárólag; er­re rá kell jönnie minden al­kotónak, aki közönségében is gondolkozik.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom