Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-11 / 36. szám

Sikeres év után a mezőgazdaság r (Folytatás az 1. oldalról.) tűzéseket időarányosan tel­jesítették. Emelkedett többek i-özött a gabona, a zöldség­gyümölcs termesztése, fejlő­dött az állattenyésztés. Mind­ez a mezőgazdaságban dolgo­zók helytállását, szorgalmas munkáját dicséri. — Nógrád megye mezőgaz­dasági üzemei is jó évet zár­tak, bár adottságaink kedve­zőtlenebbek az országos átlag­nál. Az elmúlt évet a sta­bilizálódás, az egyenletes fej­lődés jellemezte — folytatta Devcsics Miklós. Elemezte a megye mezőgazdaságának helyzetét, kiemelte: az adott­ságoknak legmegfelelőbb ter­melési szerkezet zömmel ki­alakult, miként az optimális üzemméretek. Nógrádban a mezőgazdasági termelés 1977- ben 7 százalékkal emelkedett. Figyelemre méltó, hogy egy­mást követő két évben értek el az üzemek 35 mázsás hek­táronkénti búzahozamot. A termelőszövetkezetek fenn­állása óta példa nélküli a tejtermelés ilyen nagymérvű fejlődése. Szoros kapcsolat alakult ki a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok között, az utóbbiak is tetemesen já­rultak hozzá a lakosság el­látásához. A közös gazdasá­gok új eszközökkel gyarapod­tak, a beruházásokra szánt összeg hatvan százalékát gé­pekre költötték. Javult a tsz- ben dolgozók szociális-kultu­rális ellátása. A szövetkezetek vezetése politikai és gazda­sági téren egyaránt erősödött. Fejlődött a szövetkezeti de­mokratizmus, fórumai jól szolgálták a mezőgazdaságban dolgozók bevonását a dönté­sek előkészítésébe, mozgósí­tották a feladatok végrehajtá­sára, amelynek legfőbb meg­nyilvánulása a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére ki­bontakozott munkaverseny- mozgalom volt. — Az idei esztendő sem lesz könnyebb a tavalyinál. Az ország a mezőgazdaságtól a termelés 2—3 százalékos nö­vekedését várja, Nógrád me­gyében 3—4 százalékos fej­lődés szükséges. Ez kevesebb az elmúlt évinél, de teljesí­tése még szervezettebb, fe­gyelmezettebb munkát kíván — mondta a megyei pártbi­zottság titkára, majd’ a fel­adatokról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetek termelésében, gazdálko­dásában még mindig te­temes az indokolatlan kü­lönbség, amelyek csök­kentése fontos tennivaló. El kell érni, hogy minden Tegnap tartotta közgyűlését gazdaság jól használja ki le- a nógrádmegyeri termelőszö- hetőségeit. A különbségek vetkezet, amelyen jelen volt mérsékléséhez vezető egyik út a gazdálkodás színvonalá­nak javítása, a legfontosabb természeti kincs, a föld ész­szerűbb, adottságoknak job­ban megfelelő hasznosítása. E területen fegyelmezett maga­tartásra van szükség. Felhív­ta a figyelmet, hogy a me­gye mezőgazdasági üzemei­ben mind több a drága nyers­anyag, gép. Hatékony felhasz­nálásuk elengedhetetlen kö­vetelménye á fejlődésnek. A növénytermesztés idei tennivalói közül kiemelte a takarmányfélék mennyiségé­nek és minőségének növelését, amely nélkül az állattenyész­tés kívánt ütemű fejlődése el­képzelhetetlen. Emellett to­vábbra is fontos cél a zöld­ség- és gyümölcstermelés (fő­ként a bogyós gyümölcsűek) fokozása. Az állattenyésztés stabilizálása mellett kettős a cél. Szükség van az állo­mány létszámának növelésé­re, s az állattartás feltételei­nek korszerűsítésére, a koráb­binál lényegesen gyorsabb ütemű bővítésére. E feladatok teljesítése na­gyobb szervezettséget, fegyel­mezettséget, becsületesen végzett muníkát feltételez. Ha a vezetés színvonalának ja­vulása a szövetkezeti demok­ratizmus fejlődésével, a dol­gozók kezdeményezésével pá­rosul, a megye mezőgazdasá­ga előtt álló reális és meg­alapozott tervek teljesíthetők — hangsúlyozta hozzászólása végén a megyei pártbizottság titkára. A közgyűlés jóváhagyta a mérleget, elfogadta az idei terveket, és az új módosított alapszabályt. Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő. • A vezetőség nevében Ju­hász József tsz-elnök szá­molt be az elmúlt év gazdál­kodásának tapasztalatairól. Hangsúlyozta, hogy tavaly 24 százalékkal nőtt az előállított termékek értéke, 21 százalék­kal emelkedett a mérleg sze­rinti^ nyereség, meghaladta a 3,2 millió forintot. A növénytermesztési ága­zatban figyelemre méltó a fajtaborsó termelése. A terve­zett 14 mázsával szemben 18 mázsás hektáronkénti hoza­mot értek el a Budapesti Kertészeti Kutató Intézettel kialakult együttműködés ke­retében. Az ágazat árbevéte­li tervét (2,2 millió forinttal teljesítette túl. A nógrádme­gyeri állattenyésztők jelen­tősen emelték a tej hozamot, az egy tehénre jutó tejterme­lés eléri a 2750 litert. A ba­romfiágazat nyereségtervét háromnegyed millió forintra teljesítette. * r' A közgyűlésen felszólalt Géczi János elvtárs. Érté­kelte a megye mezőgaz­daságának elmúlt eszten­dejét, részletesen szólt az idei tennivalókról. Hangsúlyozta, a termelés technikai feltételeinek kor­szerűsítését, az új termesztés technológiai eljárások megho­nosítását iparszerű keretek között. A nógrádmegyeri termelő- szövetkezet tagsága új vezető' séget választott, a gazdaság elnökeként ismét Juhász Jó­zsef kapott bizalmat. Pártnapok Hógrád megyében Februárban és márciusban pártnapokat szerveznek a megye pártalapszervezotei az időszerű gazdaságpolitikai feladatokról. Az alábbiakban közöljük a pártnapok ütemtervét: február 13: a Volán nagy- bátcxnyi üzemegysége. László Ist­ván (8 óra), a Volán pásztói te­lepe, Nagy Zoltán (8 óra), a Sal- gótairjámi Ruhagyár jobbágyi tele­pe, Kovács Sándotmó (18 óra). FEBRUAR 14: salgótarjáni Pénz­ügyi és Számviteli Főiskola, Dev­csics Miklós (15 óra), a Volán ba­lassagyarmati üzemegysége, Kúria Sándor (14.3o óra). FEBRUAR 15: MŰDÉKOR Ktsz GserháthaLáp, Körmendi Gyula (15.30 óra), Magyamándori Álla­mi Gazdaság gépműhelye, Föl­des i István (16 óra), balassagyar­mati pártbizottság, Mészáros Ottó (15 óra), magybátonyi Harisnya­gyár, Máthé Csabáné (14 óra), MÁV Salgótarján, Szabó Miklós (7 és 16 óra), Nógrád megyei víz- és Csatornámű Vállalat Salgótar­ján, Bíró János (14 óra). FEBRUAR 16: Sziráiki ÁFÉSZ, Vincze István (15.30 óra). Buják, Opolcsik Imre (15 óra), Ktsz-var- roda Bércéi, Batta László (13.30 óna), Művelődési ház Szügy, Hor­váth József (17.30 óra), Állami Gazdaság Szügy, Stolcz Gyula (16 óra), Ipoly Bútorgyár Balassagyar­mat, Koffer István (14 óra), Mén- kes aknaüzem, Zsuffa Miklós (14.30 óra), VEGYÉPSZER Salgó­tarján, Húszak Artúr (14 óra), MAv Somoskőújfalu, Mocsári Fe­renc (16 óra), szakmunkásképző intézet Salgótarján, Horváth Lász­ló (14.30 óra), Nógrád megyei Sü­tőipari Vállalat Salgótarján, dr. Molnár Pál (15 óra). FEBRUAR 17: Bércéi, Fíissy Jó­zsef (14 óra), salgótarjáni Ruha­gyár balassagyarmati gyára. Hor­váth Béla (14 óra). Ruhaipari Szö­vetkezet Balassagyarmat, Szálai Gáspár (14.30 óra), FÜTÖBER Nagyba tony, Marké István (14 óra), Szorospatak bányaüzem, Pro- uzja Tibor (14.45 óna). SKÜ Mű­velődési Központ Salgótarján, Ko­vács László (14 óra), SKÜ— KSZGY, Kozma Gyula (14 óra), SKÜ hengermű, Szabó Aladár (14 óra), SKÜ huzatoű, Papp János Befejeződtek a magyar—líbiai gazdasági tárgyalások Pénteken Budapesten befe­jeződött a magyar—líbiai gazdasági együttműködési vegyes bizottság negyedik ülésszaka. A tárgyalásokon áttekintették a magyar—líbiai gazdasági együttműködés ed­digi eredményeit és tovább­fejlesztésének lehetőségeit, elsősorban a hírközlés, köz­lekedés, a vízügy, a mezőgaz­daság és a műszaki-tudomá­nyos együttműködés terüle­tén. Kereskedelmi forgal­munk az elmúlt öt év alatt mintegy két és félszeresére emelkedett és 1977-ben elér­te a 27,8 millió dollárt. 1977. évi kivitelünk 65 százalékát élőállat- és hússzállítások, 20 százalékát pedig textíliák al­kották. Fontos exportcikkeink továbbá az ipari fogyasztási cikkek. Műszaki-tudományos együttműködésünk keretében jelenleg 173 magyar szakértő dolgozik Líbiában. A tárgyalások befejeztével a két delegáció vezetője: dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Abu Bakr Ali el-Sherif kereskedelmi minisz­ter a Külkereskedelmi Mi­nisztériumba aláírta az ülés­szak jegyzőkönyvét. A líbiai minisztert fogadta Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és Púja Frigyes külügyminiszter. (MTI) (14 óra), Nőtincs, Gr esi na István (15 óra), Ásványbánya Felsőpe- tény, dr. Dósa Ferenc (14 óra), Karancsság, pilinyi János (18 óra), Ecrudrefalva, Kelemen Béda (17 óra), Szécsény, Tomis István (16 óra), EPSZÖV Szécsény, Valkár Béla (16 óra). FEBRUAR 20: Alsótold, Csákvá- ri József (18 óra), KáUó, Fenyő Sándor (16 óra), Pásztó, Kovács Ferenc (14 óra), Pásztó, (intézmé­nyek), Szabó Tibor (15 óna), Dej- tár, Hnapán Mihály (18 óra), Hús­ipari Vállalat Balassagyarmat, Zentai Csaba (14 óra), Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati te­lepe, Géczy Imre (14 óra), öblös- üveggyár Salgótarján, Skoda Fe­renc (14 óra), Síküveggyár Salgó­tarján (vágócsarnok), Juhász Gyu­la (14 óra), Síküveggyár Salgó­tarján (edzőcsarnok), Konti Fe­renc (14 óra), Erőmű Salgótarján, Horváth Miklós (14 óra), AGRO- BER, Nógrád megyei Beruházási Vállalat, Ozsvárt József (15.45 óra), NÖGRADTERV Salgótarján, Mor­vád Ernő (16 óra), Húsipari Válla­lat Salgótarján, Hajczinger György (14 órá), X. körzet Salgótarján, Kis- pál József (16 óra), Szondi Ipari Szövetkezet Drégelypaláník, Krisch Árpád (14 óra), Varsány, Leszák Ferenc (18 óra), Litke, Miklósik Ignác (18 óra), Mihálygerge, Kál­mán Ottó (18 óra). FEBRUAR 21: Szurdokpüspöki, Juhász László (16.30 óra), Ecseg, Juhász Pál (18.3c óra), SZIM Ér- sekvadkert, Földesi István (13 óra), Mohóra, Huszák Lászlóné (17 óra), Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat Salgótarján, Illés Miklós (15 óra), Volán Salgótarján (sze­mélyforgalom), László István (9 óra), BRG Salgótarján, Páifalvai László (14.15 óra), Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Sal­gótarján. Bálint István (15 óra), Nógrád megyei Vendéglátó Válla­lat. Dombi András (15 óra), MÁV Salgótarján, Nádasdi János, Sal­gótarján Somoskőújfalui körzete, Levenda Józsefné (17.30 óra), FEBRUAR 22: Ktse Jobbágyi, Pó- pity József (L7.30), ESZ AKKÖ Vál­lalat Nógrádkövesd, Andó Gyula (14 óra), MÁV Balassagyarmat, Dicse István (14 óra), Járási Hi­vatal Balassagyarmat, dr. Petrik János (14.30 óra), Erdőgazdaság Balassagyarmat, Vass Miklós (15 óra), Szénbányák Vállalat Salgó­tarján, dr. Bamdur Károly (14 óra), Kányási akmaüzem, Devcsics Mik­lós (14.30 ára), PÄVA Fehérnemű- gyár járosaknál telepe, Ozsvárt Ferenc (13.15 óra), Váci Kötött­árugyár kazári telepe, Árvái Im­rémé (13 óra), Tor das, Mihalik Sándor (13 óra), SKÜ kisterenyei üzeme, Czene József (14 óra), Ganz-MÄVAG Mátranovák, Szabó István (14 óna), AGROFIL Építő- ipard Szövetkezet Salgótarján, Györffy Dezső (14 óna), ÉMÁSZ, TIGAZ, Szakács István (15 óra). OTP Salgótarján, Zsldai László (16.30 óra), Salgótarján síküveg- gyári körzet, dr. Hegedűs Károly (17.30 óra), Salgótarjáni Ruhagyár, Földi László (14 óra), Rétság, Varga József (14.30 óra), Nézsa Kollár József (17 óra), Nógráelkö­vesd, WeineT György (18 óra), Nagyoroszi, Kurls Mihály (16 óra), Szécsény, (Iskolák) dr. Győri Sán­dor (16.30 óra). FEBRUAR 23: Építő Ktaz Ereek­vadkert, Kinczel László (16 óra), S/zamda, cserháti Zoltán (18 ára), Budapesti Finomkötöttárugyár ba­lassagyarmati gyára, Godó György- né (14 óra), Kórház Balassagyar­mat, Guth József (14 óra), BV In­tézet Balassagyarmat, Gáspár Im­re (15 óra), Nagybátonyi gép üzem, Godó György (14 óra), Kisterenye építési üzem, Sült Tibor (14 óra), ZIM salgótarjáni gyára, dr. Tóth György (14 óra), OBV salgótarjá­ni gyára, Máthé Sándor (14 óra), Salgótarján (iskolák), Fekete Nán­dor (16 óra), BM Nógrád megyei Rend őrk apLtámy sá g Salgót arj ám, dr. Mészáros Ottó (15 óra), ingat­lankezelő Vállalat Salgótarján, Lu- kácsy Dezső (14 óra), Patyolat Vállalat Salgótarján, Vincze Ist­vánná (14 óra), Vegyesipari Javító Vállalat Salgótarján, Bakos János (15 óra), Közmű- és Mélyépítő Vál­lalat Salgótarján, Balázs Miklós (14 óra), Salgótarján Csizmadia-te­lep, Herczeg István (17 óra), Szé- csémyi ÁFÉSZ, Nyerges János (15 óra), Szécsényi II. Rákóczi Tsz, Maruzs József (15 óra). Ludány- halászi, Szelesik Pál (16 óra). február 24: Pásztói Állami Gazdaság, Váncsa Jenő (15 ára). Üvegipari Művek Szerszám- és Készülékek Gyára Pásztó, Zeke László (14 óra). Bércéi, Horváth István (18 óra), Drégelypalánk, Taskó András (17 óra), Heren- cséAy (furnérüzem) Kárpáti Lász­ló (14.30 óra), Műanyag Ktsz .Kis-» kérpuszta, Kinczel László (15 óra), Magyarnándor, Nagy Mihály (17 óra), Magyarnándor! Állami Gaz­daság központja* dr. Glözik And­rás (14 óra), Fémipari Vállalat Ba­lassagyarmat, Ács Boldizsár (14 óra), Városgazdálkodási vállalat Balassagyarmat, Csordás Pál (15 óra), Tixibesi akmaüzem, Sioos Ervin (14.3o óra), Salgótarján (fu­varozás), Szőke Barna (14 óra), Salgótarjáni Tervező- és Építőipari Szövetkezet, Botka Miklós (14 óra), Megyei kórház Salgótarján, dr. Boros Sándor (14.30 óra), Magyar Nemzeti Bank, Állami Biztosító Salgótarján, Miklós Endre (15.30), Nógrád, Sógor László (18 óra), Szécsényi ELZETT, Lomsták Lász­ló (14 óra), Nógrádmegyer, Zagy­va! Sándor (17 óra). február 27: váci Kötöttáru­gyár pásztói telepe, Sára János (14 óna), MEZŐGÉP Pásztó, Zsi- dai László (14 óra), palotás, Ro­botka János (15 óra), őrhálom, Nagy Mihály (18 óra), Kábel Mű­vek Balassagyarmat, dr. Gór dós János (14 óra), Nyomda, TÖVALL Balassagyarmat, Fodor János (14 óra), Balassagyarmati terület Szakai Jenő (15 óra), Cered, Ger­gely Sándor (18 óra), ötvözetgyár Salgótarján, Kovács János (14 óra), városi tanács, mélyépítő üzem Salgótarján, dr. Csontos Jó­zsef (14 óra), Hollókő, Hanzéük Ferenc (18 óra), Nagylőc, Pifka Vince (ia ára). FEBRUAR 28: Kézműipari VáW Lalat Pásztó, Juhász Sándor (14 óra), Cserhátsurámyi termelőszö­vetkezet, Cserháti Zoltán (18.30 óra), dnégdypalámki tsz. (szörp­üzem), Huszák Lászlómé (14 ára), érsekvadkerti tanács, Fábián Já- nosnó (17.3o óra), kiarancslapujtői tsz dr. Varga József (14 óra), Vo­lán-igazgatóság Salgótarján, Szoó Béla (14 óra). MÁRCIUS 2: Élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalat Salgótarján, Gyűr* ki Zoltán (15.30 óra). A párt munkastílusának fejlesztése politikai követelmény A szocialista társadalom nyék között alkalmazható Pártunkban nagy fejlődés építésének eredményei módszerek és munkaformák, ment végbe a demokratikus mint, ahogyan ed- Pártunk XI. kongresszusán szellem és a korszerű mün­dig, úgy a jövőben is elvá- megfogalmazott, pártra háruló kamódszerek kialakítása te- laszthatatlanok pártunk ve- feladatok olyan követeimé- rületén. zető szerepétől. A vezető sze- nyékét állítanak a pártmunka, A párt vezető szerepe nö- rep alapvetően a párt poli- a munkastílus fejlesztése elé, vekedésével összhangban tá­tikájában és annak végrehaj- amelyek mind a párt belső vább fejlődött a pártszerve- tásában jut kifejezésre, ami életére, mind szervezeti ke- zetek és kommunisták részvé- viszont elválaszthatatlan a rétéin túlra kisugároznak. Ezt tele a politikai döntések meg- párt működésének alapelvei- felismerve párttagságunk a hozatalában és megvalósítá- től és munkastílusától. tagsági könyvek során szá- sukért vívott harcban. Az A párt politikája és mun- mottevő észrevételt és javas- eredményeket a lenini mun­kastílusa kölcsönös feltétele- latot tett a pártiirányítás és kastílus helyes alkalmazásá- zettségében, dialektikus kap- -ellenőrzés hatékonyságát nö- val értük el. A fejlődés mel- csolatában meghatározó sze- velő munkastílus, münkamód- lett azonban igen fontos te­repe a politikának van. A szer kialakítására, az indo- rületeken — többek között helyes politika azonban csak költ változtatásokra. A párt- —, a párttagság aktivitásában a iehetőségét teremti meg a tagságnak ezt az igényét, azok még nagy tartalékaink van- kommunista munkastílusnak, szükségességét azóta a párt nak. kialakításához és érvényesülé- vezető szervei is megerősítet- A választott pártszervek séhez céltudatos munkára van ték. döntési jogköre, irányító sze­szük ség. Egyrészt ezt azért is Társadalmi gyakorlatunk repe nem helyettesítheti a szükséges hangsúlyozni, mert által sokszorosan bizonyított párttagok szélesebb körű be- bár a politika játsza az el- tény, hogy a párt politikája vonását az irányító-ellenőrző sődleges szerepet, de a mun- nem önmagától, puszta kinyi- munkába. Miután a párt kastílus is visszahat a politi- latkoztatásából valósul meg, nemcsak testületekből áll, ha­ltára. A hibásan érvényesített hanem a pártszervezetek, a nem az egész tagság szerve- elvek, a helytelen munkamód- pártszervek, a kommunisták zett rendszerét jelenti, biz- szeirek eltorzíthatják a párt százezreinek aktív nevelő- tosítan» kell az olyan feltéte- politikáiát, gátolhatják annak szervező tevékenysége révén, leket és munkamódszereket, megvalósulását. Másrészt, mi- Ebben döntő és meghatározó amelyek igénylik és fejlesztik után a politika állandóan vál- szerepe van a demokratikus a párttagok bevonását, akti- tozik. fejlődik, e politika centralizmusnak, amely a vitását. Fontos alkalmai és megvalósulását szolgáló irá- párt szervezeti életének fő eszközei ennek a különböző nyitási és munkaformáknak, elve, a párttagság tevékeny- pártfórumokon folyó viták, módszereknek is változni é^ ségének belső szabályozója, Sajnos, még nem ritka, hogy fejlődeni kell, amely csak kerete, feltétele. A demokra- egy-agy előterjesztés nem a tervszerű, tudatos tevékenység tikus centralizmus érvényesü- vita alapján kialakítható, va- után érhető el. Ebből követ- lése és a párttagok aktivitá- lóban helyes döntést, hanem kezik, hogy a pártmunkában sa között igen szoros az ősz- a formális egyetértés meg- nincsenek minden körűimé- szefüggés. szerzését szolgálja. A tagságot kész tények elé állítják, olyan * ----- 1 | helyzetet teremtenek, amely­Z NÖGRAD - 1978. február 11., szombat j ben a vita lehetősége igen szűk körre korlátozódik. Igaz, magáénak érzi, s tevékenyeb- döntéseit, módszereit és az űj formálisan nem lépnek fel a ben dolgozik végrehajtásán. helyzetnek, a fejlődés által vita ellen, de a rendszertelen Köztudott az is, hogy a állított követelményeknek és hiányos tájékoztatás, a párttagok aktivitásának egyik megfelelően alakítsa azt. A tárgyi és egyéb ismeretek hl- alapvető formája — a párt- döntési jogkörök decentralizá- ánya, a kellő mérlegelésre politikáról, megvalósításának lása különösen megköveteli a szükséges idő szűkössége, j az módjáról, feltételeiről párt- tevékenység, döntéseink ha- elhangzott vélemények figyel- fórumokon elmondott —, vé- tásának tanulmányozását, men kívül hagyása, vagy a leménye, javaslatai. S ahol a kritikus vizsgálatát. A kri- kioktató, rendreutasító hang- fórumok nem megfelelően tika, önkritika elmélyítésében nem, és még sok egyéb nem működnek, a demokratizmus a vezetők példamutatásának teszi lehetővé a valóban sok- formálisan érvényesül, ott a jelentős szerepe van. Fontos, oldalú eszmecserék kibonta- párttagság aktivitása is gyen- hogy a munkaterületüket ért kozását. gül, súlyosbodnak gondjaink a bírálatot ne a személyük el­A pártszerű vitakultúrát munkában. Jelentkezik a kő- leni támadásnak fogják fel. gyengíti, hogy a testületek zömbösség, Vagy éppen az ak- Ne féltsék tekintélyüket a munkájában a tennivalók tivitás, más medret-fó- jogos észrevételek elismerésé- mérlegelését nem egyszer hát- rumot keresve magának, párt- tői, s tegyék meg időben az térbe szorítja a testületi ta- szerűtlen formában, esetleg intézkedéseket a hibák kija- gok „felesleges” agitálásá, s romboló módon jut kifejezés- vitására. a körülmények hosszadalmas re. Pártunkban él a bírálat magyarázata kerül előtérbe. De nemcsak a demokratiz- szelleme, a tagság jelentős ré- Olykor a vezetők véleményé- mus gyengülése, hanem a sze bátran, segítő szándékkal, hez, javaslatához túlzott a ra- centralizmus nem kielégítő konstruktív módon bírál. Ezt gaszkodás, az egzisztenciális működése is előidézheti a jói mutatta, sőt demonstrálta igazodás. Megtörténik, hogy párttagság passzivitását. Ha a tagsági könyvek cseréjét adminisztratív megoldásokat a párt tagjai elmondhatják megelőző elbeszélgetés a tag­alkalmaznak ott és akkor, ugyan véleményüket, s tü- sággal. De a bírálatnak meg- ahol és amikor az megenged- relmes meghallgatásra talál- levő gyengeségei, s azokat ki-’ hetetlen. Természetesen — nak, sőt, a vezetés köszönet- váltó okok ellen fel kell lép-’ s ezt hangsúlyozni szükséges tel is fogadja az észrevétele- nj, — a vita a pártban sohasem két, de minden marad válto­lehet öncél. Értelme csak úgy zatlanul, az illetékes szervek » kádermunka elvszerű van, ha a párt előtt álló leg- nem hoznak döntéseket a végzésével biztosítani fontosabb politikai célok, fel- megoldás érdekében, akkor a kell, hogy a nyílt, adatok megoldását szolgálja, párttagság szintén kedvét őszinte. politikailag szilárd, A pártszerű vita, a döntés-, veszti, értelmetlennek tartja bátor kiállású vezetők neve- hozatal demokratizmusának a véleménynyilvánítást. lődjenek. Másrészt vissza kell fejlesztését alapvetően két A kommunista munkastílus szorítani a bírálat „elszemély- tényező indokolja: egyrészt része, a párttag magatartásé- telenedését”, az általánosság­reális, megalapozott, szubjek- nak alapkérdése a bírálathoz ban mozgó kritikát. A kérdés tivizmustól mentes határoza- való viszony. A pártszerű bí- szerves része, s a kritika fe- tok így születhetnek; más- rálát alkalmazása képessé te- lelős kezelésével jár együtt, részt az ily módon elfogadott szt a pártot, hogy felülvizs- ha nagyobb figyelmességgel döntéseket a tagság inkább gálja az élet által túlhaladott reagálunk a jól végzett műn-:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom