Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-08 / 33. szám

Továbbra is szívesen vásárolják a Balassagyarmaton készülő híradástechnikai berendezésekbe szükséges kondenzátorokat a tőkéspiacokon. A Kőbányai Porcelángyár telepéről esztendők óta az NSZK-ba kerül termékeik egy része. Mostanában újabb vevő megrendelését is teljesítik. Spanyolországba viszik a kondenzátorféleségeket. Az első negyedévben egymillió forinttal nagyobb exportot bonyolítanak le, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Törökországból mutatkozik a legújabb érdeklődés. Részükre most készítenek elő kollekciót, melynek szállítására a következő negyedévben kerülhet sor. Képünkön: Hrubecs János- né, aki munkatársaival kiváló minőségű híradástechnikai alkatrészek készítésében serénykedik.

Qiányzq alkatrészek

Szécsényi szerelők

Reggel még vékony jéghártya fedi a betontér repedéseiben összegyűlt tócsákat. Egykét óra elegendő, hogy a lu- csok művészetté tegye a közlekedést, már ami a gyalogosokat illeti a szécsényi termelőszövetkezet gépjavító műhelyének környékén. A tehergépkocsiknak, zetoroknak meg sem kottyan a sár, a szerelők ügyet sem vetnek rá.

— Jól haladunk a téli gépjavítással, ütemterv szerint — fogad Fiikor Bertalan műhely- vezető, s sorolja mi mindent reperáltak meg az elmúlt hetekben. Az ekékkel akár holnap forgathatnák a hantokat, indulásra készen sorakoznak a burgonyaültetők, a Lajta típusú vetőgépek zöme. Már a bálázók is felkészülve várnak. Pedig jóval arrébb van még az idő, amikor szükség lesz az elmés szerkezetekre.

— Csak ne kellene nap mint nap az alkatrészhiány miatt bosszankodni — sóhajt a műhelyvezető. Most éppen az IFÁ-hoz nélkülöznek a hátsó lehajtóműbe homlokfogaskereket, az országot járják a fékrásegítő karmantyújáért. Még szerencse, hogy a szakembereknek nem kell a szomszédba menniük, ha találékonyságról van szó. A vetőgépek csúszócsapágyát például Balázs József lakatos és Bolla János esztergályos bütykölte. Nemrégiben pedig Kovács László és két szerelőtársa éjfélig matattak a tehergépkocsik motorházának gyomrában. Műszaki vizsgára készítették fel sikerrel a szállítójárműveket.

— A kultivátorok javítása a mai feladat — jegyzi meg Fiikor Bertalan, s a műhelybe csábít.

Balázs József még egy vetőgép csoroszlyacsúcsának élével foglalatoskodik. A szűk teremben szanaszét heverő szerkezetek, olajtócsák éktelenkednek, félre tett alkatrészeket kerülgetnek a szerelők. A vaskos ajtó mögött az erőgépek orvoslását végzik.

— Tüzetesen átvizsgálunk mindent — magyarázza Koós Csaba, mezőgazdásági gépszerelő, aki a hidegebb hónapokat eredeti szakmájában tölti, de a tavasz első hívó szavára traktorra ül.

— A gépek kezelőit, vezetőit kértük, legyenek jelen a javítás őket is érintő aktusánál, legalább közelebbről megismerik az eszközt, amivel

egész éven át a keresik — szól helyvezető.

A Nylsa pilótája azonban egy hónap óta várhat, mert a jármű darabokra bontva árválkodik a sötét szerelőakna fölött. Nincs fékbetét, excen- tercsap a mellső hídhóz, kommentálják bosszúsan a szé- csényiek. Így a következő gép

kenyerüket egy-egy csendes mondattal közbe a mű- igazítja el beosztottait. Míg beszél, háta mögött a köszörű szikrái rakétáznak, mint csillagszórók a karácsonyi fenyőfán.

Enyhül az idő, s a szerelők jobb szeretnek már a szabadban matatni. Az udvaron egy rakodógép garanciális felülvizsgálatát figyeljük, a

kerül sorra, amelyet alaposan termelőszövetkezetek

igénybe vett az őszi talajmunka, megviselt a külseje.

— Sajnos, alapvető műszerekkel nem rendelkezünk, elkelne egy elektromos próba- pad is már ennyi géphez — veti közbe Fiikor Bertalan, s

téli

csendéletének megszokott epizódját.

— Mikor lesznek készen?

— Idejében — hangzik a felelet.

Sz. Gy.

A NÓGRÁD kerékasztala

A taggyűlés szerepéről

Januárban és februárban ló taggyűléseket gondos élőké- amelyet a párttagok vélemé- taggyűlésen értékelték az el- szító munka előzte meg az ipa- nye, a tanácsa jelent a mun

i»14- AKon TTQrf'Zűíff 1 ll7DTTlplfHAn S7. int.PZmPnVplí- - . , , - I r i •• i múlt esztendőben végzett ri üzemekben, az intézmények'

területi alapszervemunkát a salgótarjáni párt- alapszervezetek. Egy éve, amikor a tagkönyvcserét megelőző beszélgetések tapasztalatait összegezték a város kommunistái, sok helyen szóltak a párttaggyűlések helyéről, szeben és a zeteknél.

Régi tapasztalat, hogy a taggyűlés, a pártmunka akkor eredményes, ha nem csupán a pártvezetőség, hanem a párt- párttagjaikat.

kában. Ezért év közben és a beszámoló taggyűlés előtt is a pártcsoportvezetők otthonukban keresték fel a rendszerint egy utcában, kolóniában lakó

repéről a pártéletben. Egészen fagok közül is mind többen

pontosan arról, hogy a párt- yesznek reszt a döntések kiala- élet e fórumai szolgálják job- kitasaban. Ha a parttagok is ban a párttagság közvetlen, véleményt monahatnak min- őszinte véleménycseréjét, egy- lényeges kérdésről, amely mással, a pártvezetőséggel. Se- kfc}v.®zo<:n va=y kedvezőtlenül gítsék mégjobban a határoza- alakíthatja a közösség dolBat. tok egységes értelmezését, végrehajtását.

és A Volánnál, a kohászati üze’ " -------- - vélev

ármeknél, az OTP-ben a ménycserével most sem Milyen tapasztalatokat ho- tak a taggyűlésig. Decemberzott az elmúlt év? Erről szer- ben valamennyi pártalapszer- vezett beszélgetést a közel- vezetben pártcsoport-beszél- múltban a salgótarjáni váró- getéseket szerveztek, amelye- si pártbizottság és a NÓGRÁD ken a pártalapszervezet,_ a szerkesztősége. A beszélgetésen pártvezetőség tevékenységéről, Krätschmer Lajos, a városi a gazdaságpolitikai határoza- pártbizottság csoportvezetője, tok végrehajtásáról, a párt Horváth József, a Volán

Pálné, az OTP alapszervezeti titkára és Végh József, a bag- lyasaljad pártalapszervezet titkára mondta el véleményét.

A taggyűlési vita hasznos serkentője a gondosan készített, a valóságos munkát hűségesen tükröző, a további utat is jelölő beszámoló. Noha a módszerek egy üzemen belül is eltérőek, annyi bizonyos,

uuivíi,, „uzacj.. a vuiau 2. megbízatásokról esett szó. Sok számú Vállalat pártbizottságá- párttag személyes gondjainak

nak fitkára Tci^ihar, «„«s a megoldásához is a pártcsoport, dolg^ A taggyűlést megelőző nak titkára, Kleiban Rezső a ártvezetőségi a taggyűiés pártcsoport-beszelgetések •

Salgotarjam Kohászati Üze- segitségét kérte. A közös mun- rendszerint jó alapot adnak a

mek karbantartó üzemének ka, a gondok együttes megöl- beszámolókhoz. így az valóalapszervezeti titkára, Szikszai <tésa közelebb hozza egymás- aj^J* P~2^ttes°S^unkáiának _ . . hoz az embereket. Nemcsak taBsag^ együttes munkájának

szóra bírja őket, hanem kiala- ereamenye. kit ja bennük a készséget is A Volánnál az alapszervezeti a hasznos cselekedetre. így a vezetőségek megosztották a pártcsoport-beszélgetések nem- munkát a beszámoló taggyű- csak az információcserét szol- lés előtt. A cselekvési prog- gálják, a vezetőség és a párt- ram értékelését a termelési tagság között. Érzelmileg, tar- felelős készítette el, konzultál- talmában is jól előkészítik a va természetesen az adott te- taggyűléseket. rület gazdasági vezetőivel.

Ahol a munka összegzése gon- A pártalapszervezetek azon- dot okozott a termelési felelős- ban nem azonos feltételek kö- nek, ott az alapszervezeti fe- zött dolgoznak. Amit viszony- lelős segített. Az eszmei, poli- lag egyszerűen, kevés erőfeszí- tikai nevelő munka a tagnevelő téssel elvégez egy üzemi, vagy tevékenység tapasztalatainak A Volánnál, a kohászati üze- intézményi alapszervezet, egy összegezéséért a vezetőség más- mekben, az OTP-nél és Bag- területen dolgozó kommunista más tagja felelt. Az így elké- lyasalján is az a tapasztalat, közösségnél, történetesen Bag- szült beszámolót azután kibő- hagy a taggyűléseken a pórt- lyasalján a legnagyobb gon- vített vezetőségi ülés vitatta vezetőség és a párttagság kri- dot okozhatja. A területi párt- meg. Az OTP-nél ugyanakkor tikusan, nagy felelősséggel munka sok tekintetben sajá- az alapszervezeti titkár készí- vizsgálja tevékenységét. A vég- fos módszereket követel. Bag- tettel el a beszámolót. Munká- zett munka fokmérője a köz- lyasalján — noha a szervezeti ját megkönnyítették a pártponti és a helyi döntések vég- kereteket kialakították — nem csoport-beszélgetések és az ak- rehajtása. Különösen így van tartanak pártcsoport-beszélge- tív vita, amely a vezetőségi ez aJ, ,®vef záró, beszámoló téseket. A párttagok jó része taggyűléseken. A pártvezetőség idős ember. Közülük csaknem beszámolóját élénk, pártszerü kilencvenet — tekintettel meg- váta követte a Volánnál, épp- rokkant egészségére — fel- úgy, mint a kohászati üze- mentettek a rendezvények lá- mek alapszervezeteiben. Igaz, togatása alól. A pártvezetőség a széles körű véleménycsere, azonban nem mond le arról a nem volt véletlen. A beszámo- gazdagon buzogó forrásról

Kölcsönös

véleménycsere

ülésen alakult ki a beszámolóról.

cA SZOCIALISTA cTVIAGYAR TÁRSAD SZÜLETÉS

A A ^

SADALOM

ÜL7

7;

Eddig elemzéseink azt bizonyítják, hogy társadalmi szerkezetünk fejlődésének alaptendenciája a tőkéstársadalomtól örökölt osztályegyenlőtlenségek felszámolása, az osztályok közeledése. Társadalmunk két nagy osztályának, a munkásosztálynak és a parasztságnak közeledése, a közöttük levő osztálykülönbségek csökkenése. a parasztság vázolt társadalmi integrációja és az értelmiség elkülönülésének mérséklődése egyaránt az osztályok közötti különbségek megszűnésének irányába mutat.

Ezt a folyamatot igazolja az is, hogy azokban a háztartásokban, ahol legalább két aktív kereső van, csak a házAz osztály különbségek kiküszöbölése felé

kétszer annyi munkás-szellemi háztartás van, mint munkás-paraszt háztartás.

Ezen munkás-szellemi háztartások többségében a szellemi háztartástag nem értelmiségi szellemi dolgozó. A szakalkalmazottak és irodai dolgozók ugyanis munkájukban és létviszonyaikban már napjainkban is sok tekintetben közel állnak a munkás- osztályhoz. Ez az úgynevezett egyéb szellemi réteg napjainkban az aktív keresők mintegy hatodát teszi ki. és e réteg, valamint a munkás- osztály szellemileg legkvalifikáltabb rétegei között közeledés azt eredményezi, hogy szélesedik az a mezsgye, amelyben a szellemi és a fi- tartások 46 százaléka egységes zikai munka megkülönbözteaz aktív keresők osztályhelyzete szempontjából és 54 százalékban különböző osztályhelyzetű emberek élnek egy háztartás, egy család keretei között. A több keresővel rendelkező háztartások közül 900 ezer homogén. Ennek 61 százalékban csak munkás. 12 százalékában csak paraszt, 25 százalékában csak értelmiségi és egyéb szellemi és 2 százalékában csak kisárutermelő aktív kereső van. A vegyes

tése egyre inkább értelmét veszti.

Az osztályok közeledése, az osztályok közötti különbségek mérséklődése és — belátható időn belüli — megszűnése tehát napjaink strukturális fejlődésével minden vonatkozásban bizonyítható. Az osztályok közeledésénél azonban — tapasztalataink- szerint — hosszabb időszakot vesz igénybe azoknak az osztály- jellegű különbségeknek és

összetételű háztartások száma egyenlőtlenségeknek megszün- több mint 910 ezer. tehát tetése, amelyek nem különít- meghaladja a több keresős hetnek el egyszerűen osztályo- homogén háztartások számát, kát, azonban eredetükben az A vegyes összetételű háztar- osztályegyenlőtlenségekre, a tások számának növekedése korábbi osztályszerkezetre ve- mellett ugyanakkor ezek bel- zethetők vissza, ső összetételének átalakulása Ezek az osztályjellegű kü- is figyelemre méltók. Ma már lönbségek viszonylag erőteljesen kifejeződnek a társadalom egyes konkrét intézmény- rendszereiben. a településszerkezetben, az iskolarendszerben, a lakásviszonyokban, az egészségügyi rendszerben stb. A korábbi osztályegyenlőtlenségeket közvetlenül örökítik tovább ma még bizonyos származási és örökölt vagyoni egyenlőtlenségek is.

Tudjuk azonban azt is, hogy az itt jelzett egyenlőtlenségek csak részben vezethetők vissza a szocialista építést megelőző társadalomszerkezetre.

A munka, a hatalom és ebből következően az életviszonyok egyenlőtlen megosztása a szocialista társadalom építése során is fennáll. Ebből következően a szocialista termelési viszonyok funkcionálása során is egyenlőtlenségek — bár nem osztályjellegű és nem antagonisztikus egyenlőtlenségek — jönnek létre, amelyek nemcsak az adott egyének, hanem bizonyos vonatkozásban gyermekeik számára is különböző lehetőségeket biztosítanak.

Mivel társadalmunk szerkezetében az örökölt egyenlőtlenségek mellett egyre nagyobb gzerepe van a szocialista építés során létrejött társadalomszerkezetnek és az ebből fakadó társadalmi különbségeknek, különös figyelmet kell fordítanunk társadalmi rétegeződésünk jelenlegi állapotának vizsgálatára, a szocialista építés során létrejött társadalomszerkezetet

meghatározó mechanizmusok elemzésére. Ez mindenekelőtt a társadalompolitika és a gazdaságpolitika struktúra- alakító, illetve -befolyásoló szerepének analízisét, a technikai fejlődés és a munka- megosztás alakulásának a társadalmi struktúrára gyakorolt hatását és az úgynevezett „másodlagos gazdaság”, tehát a társadalmilag szervezett termelésen és elosztáson kívüli keresőtevékenységek és jövedelemátcsoportosulások és a társadalmi struktúra közötti összefüggések vizsgálatát jelenti.

Az itt jelzett osztályjellegű egyenlőtlenségek egyik tipikus példájaként említhetjük meg a város és a falu közötti különbséget. A város és a falu közötti különbség nem egyszerűen az eltérő települési jelleg következtében volt és részben maradt is osztályjellegű különbség. A város és a falu az eltérő történelmi fejlődés következtében különböző termelési viszonyok hordozója volt és ezekre a különböző termelési viszonyokra épültek rá azok a társadalmi különbségek, társadalmi egyenlőtlenségek, amelyek a két települési forma között osztályjellegű egyenlőtlenségeket teremtettek.

Kolosi Tamás (Következik:

8. VÁROS ÉS FALU)

A pártalapszervezetek — a munkaterveknek megfelelően — általában azokat a kérdéseket beszélik meg a taggyűléseken, amelyek a pártélettel, a politikai munkával függenek össze. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az alapszervezeti taggyűlések napirendjének mintegy felét a nagyüzemi pártbizottság kötelezően előírja. Ezek hasznosan segítik az alapszervezetek gyakorlati tevékenységét. S amíg korábban tíz—tizenöt központi határozat ellenőrzésére került sor, tavaly már csak három- négy központi határozatról tájékoztatták a párttagságot, határozták meg a helyi tennivalókat.

Ezek közül az egyik a gazdaságpolitikai határozatok ellenőrzése, az alapszervezetek cselekvési programjának végrehajtása volt. A karbantartó üzem pártalapszervezete negyedévenként vezetőségi ülésen, fél évenként pedig taggyűlésen értékelte a munka tapasztalatait. Az alapszervezet politikai felelősségén túl azt is vizsgálták, hogy a párttagok mit tesznek a határozatok végrehajtásáért, ki, hogyan tesz eleget pártmegbízatásának. Az OTP-nél, ahol viszonylag sok leány, asszony dolgozik, a nőpolitikái határozat végrehajtásának helyi tapasztalatait összegezte egy taggyűlés gonddal, felelősséggel. Baglyasal- ján pedig elsősorban a településfejlesztéssel járó gondok foglalkoztatták a párttagokat. A vita azonban, amely egy-egy párttaggyűlésen kialakult nem volt öncélú. A párthatározatok megértését, végrehajtását, a pártmunka javítását szolgálják.

V. G.

| NÓGRÁD — 1978. február 8., szerda

a