Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)
1978-02-08 / 33. szám
■fjos, pudfbcszoh, Sineti.Oc.rA tiepOcőtioA/astSc VALAMIT MF, GALLA P/TAV/ gj MASReSLT VALÓSA G> szgrre&sGL rrJi OLYA to IRTÓZATOS ePeoű re/eeso- fft/uÄM étire a it tiepfaár.. ■Roppant Fi ! Wir— ózták/ fs ■'igr JAVASLOM Wr-ie ÓVATOSSÁG,-^, f TÁC30ACJ0M, JV "maximális ffi óvatossal: !vW/> a TEüeAörsea trAmvítva etire a-a zom mal. ksszítsák euSa MS’c.YTeA/ae/a 3AT/SZKAFOT ■* &u -se neu SZÁLL AJ! A í fal tangók ala. FOIV TATJUK / dolgozók gimnáziumában, a mátramindszenti kihelyezett tagozaton már elkezdődött a második félév. Hetente kétszer öt órában tartják foglalkozásaikat. Előadóik középiskolai tanári képesítéssel rendelkező, községben tanító pedagógusok, akik hét tantárgy ismereteit oktatják a diákoknak. A harmadik évfolyamot végző osztály tanulói fizikai dolgozók. a környékbeli üzemekből és településekről járnak Málramindszentre, hogy elvégezzék a középiskolát. A félévi vizsgák .alkalmával, de az órákon is a tanulmányokban tett jártasságról ad számot Kun Gyula és felesége, továbbá Sipos Dánielné, Szajkó Erzsébet. Czene Józsefné. Varga László. Képünkön: Csomós Sándor, aki a helyi általános iskola igazgatója, biológiaórát tart a levelezös hallgatóknak. — kj — Tervekről a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalatnál Kedden a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalatnál tervtárgyaló értekezlet zajlott le. A megbeszélésen Kiss Imre igazgató értékelte a tavalyi év munkáját és vázolta az 1978- as feladatokat. • • Ez az év a magyar filmgyártás és filmforgalmazás 30., a megyei moziüzemi vállalat fennállásának 25. évfordulóját jelenti, ami a tervekben is tükröződik. 1978 során gazdag íilmműsorral kísérik az egyes kiemelt rendezvényeket (a mezőgazdasági könyvhónap idején falusi filmnapolt, a pécsi magyar játékfilmszemle alatt magyar filmhét lesz), a FIN, a VIT, a béke- és barátsághónap, a nemzetiségi napok, a szolidaritási akciók idején sok kapcsolódó filmet láthatunk. De nemcsak az akciók szerepelnek a tervben: szó esett a szocialista brigádok mozijairól, az egyes rétegek ízlését kielégítő filmklubokról, filmbarátkörökről, az iskola- és ovimoziról is. A vállalat az 1977-es évi tervteljesítése alapján újra pályázik a Kiváló vállalat címre. Nógrád megyei Múzeumok Évköm/ve 1977 A NÓGRÁD MEGYEI Mű- talános tudománypolitikai ga Marianna. Gáborján Alice, tári forrásait teszi közzé. Ba- zeumok Igazgatósaga kiadá- célkitűzésekkel megegyezőnek Martin György, Manga János, lázs László a salgótarjáni sában. Domonkos Alaios szer- tartották a hazánk északi Borsai Ilona hozzászólásait. Chorin Ferenc Gimnázium kesztésében látott napvilágot hegyvidékén élő magyarság, a Ezután az évkönyv népraj- történetét (1923—1940) dolgoz- Salgótarjánban a Nógrád me- néprajzban palócoknak neve- zi tanulmányokat ad közre, ta fel. E téma feldolgozása gyei Múzeumok Évkönyve zett néprajzi csoport komplex Bakó Ferenc a hagyományt részét, egyúttal első állomá- harmadik évfolyamának 1977/ vizsgálatát olyan módszerek- és változást vizsgálja a palóc- sát jelenti egy nagyobb lé- 23. száma. Az évkönyv meg- kel, amelyben fő hangsúlyt az temetkezési szokásokban. Kap- Iegzetű, összefoglaló munká- jelentetése a nógrádi múzeu- etnográfia kapja, de szerepet ros Márta tanulmányának cí- nak, amely a salgótarjáni tár- mok életében igen jelentős, a kap benne emellett a törté- me: Hiedelmek és szokások sulati iskolák történetét fog- kiadVány mintegy összegezése nelem, a nyelvészet, a nép- a graviditás kezdetétől az ja egybe. Szvircsek Ferenc a az adott esztendő múzeumi zene, a szociográfia, a föld- anya avatásának szertartásáig bányászattörténeti kiállítás tudományos tevékenységének, rajz és az embertan is — az Ipoly menti falvakban. Zó- tapasztalatait összegezi. A publikációk, tudományos mondotta Bakó Ferenc. — A lyoroi József kétbeltelkü tele- AZ ARCKÉPCSARNOKBAN dolgozatok hű képét adják minisztérium (akkor még Mű- pülés emlékeiről ír Sariison- Horváth István Sréter János- annak a tudományos munká- velödésügyi Minisztérium) a házán. ról (1806—1842), Leblancné nak, amely Nógrád múzeu- kutatás szervezésével, irányi- Ezen túl, nagy helyet, kap Kelemen Mária Bocsárl Mo- maiban folyik. E tevékenység tásávai az egri Dobó István az évkönyvben a munkásélet— csáry Antalról (1757—1832), értékelése, természetesen, nem Vármúzeumot bízta meg, kultúra témakör. Molnár Pál Praznovszky Mihály Pulszky feladata a recenzomak, a ku- anyagi fedezetét pedig a mi- a Nógrád megyei bányaműn- Ferencről, a szécséryi földestatások szakmai megítélésének nisztérium és az illetékes me- kásság kialakulásának, harcá- úrról közöl tanulmányt, megvannak a maguk szakmai gyek (Borsod-Abaúj-Zemplén, nak és életmódjának néhány A gazdag tartalmú évköny- fórumai. Heves, Nógrád, Pest és Szol- kérdését vizsgálja tanulmá- vet a múzeumi szervezet éleEzúttal inkább arról kívá- nők) évente biztosított rend- nyában a XIX. század idejé- téról szóló közlemények egé- nunk szólni, elsősorban a tá- szeres hozzájárulása képezte, bői. Schneider Miklós a szítik ki. jékoztatás igényével, hogy Az 1968. és 1975. között vég- nógrádi szénbányászat levél- X. E. Hriszto Peliíev Éva megteremtésének i«jaz története Részlet az „Isteni miniszínjáték''’-bői mit talál az olvasó az 1977. zett kutatások túlnyomó ré- évi évkönyv vaskos köteté- sze néprajzi, kisebb része ben. A publikációk többsége történeti, illetve antropoló- ugyanis tanulságos olvas- giai volt.” A továbbiakban mányt jelenthet a szélesebb Bakó Ferenc szólott arról, olvasóközönségnek is. amely hogy a történeti kutatások izgalmas képet nyerhet abból tekintetében a palóckutatás a megyei múzeumi tevékeny- célkitűzéseit is jelentékenyen ség ágairól. segítette — az itt nem részleA megye múzeumai — mint tezhető kutatások, gyűjtések, ismeretes —| a palóckutatás publikációk stb. mellett — munkájába tevékenyen kap- Nógrád megye történeti mo- csolódnak be. Az évkönyv az nográfiájának megjelenése, 1976. végén Salgótarjánban benne a palóc x ethnogenezis rerdezett tudományos tanács- egy újabb hipotézisével és ál- kozáson elhangzott referátu- tálában, a megye lakoeságá- mokat adja közre a most kő- nak életmódját a jelenkorig zölt fejezetben. A tanácsko- követő bemutatásával. A ku- zás — Balassa Iván elnökle- tatás megindulása óta a cé- tével — azt a célt tűzte ma- lókban és módszerekben vál- ga elé, hogy a készülő palóc- tozások következtek be. Ezekmonográfiához kapcsolódó ról most nem szólunk. Bakó legújabb kutatásokról adjon Ferenc mindezt, valamint a áttekintést. A monográfiába palóckutatás történetét is is- nógrádi szerzők is készítenek mertette, valamint számos fo- publikációkat, résztanulmá- galom tisztázását végezte el. nyokat. Hogyan vonták meg a palócA fejezet dr. Boros Sándor kutatás földrajzi határait? megnyitójának közlésével kéz- Bakó Ferenc szerint: „Le- dődik, aki többi között hang- mondva a több száz települést súlyozta: a tudományos ta- felölelő és a nemzetiségekre nácskozás csaknem tízéves is kiterjedő programról, összehangolt munka eredmé- olyan területet kívántunk vá- nyeire támaszkodik, az elő- lasztani, amelyet minden ku- adások, referátumok sok tató eddig palócnak tekintett, szempontból a jövőbeni mun- és aminek megkutatása a re- ka irányait is tisztázzák. Bo- ális határain belül megold- ros Sándor a továbbiakban ható. Így esett a választás a részletesen szólott arról, hogy Balassagyarmat—Ózd—Máta kutatómunka társadalmi ragerinc—Eger által körül- feltételei változtak, a témakör határolt területre abban a re- tudománypolitikai jelentősége ményben, hogy ilyen módon vitathatatlan, s a kutatás szé- közelebb juthatunk egy etni- les társadalmi bázisokra is kus egység jellemzőihez.’ támaszkodhat. Az évkönyv e fejezetében KÖZLI AZ ÉVKÖNYV találjuk még Barabás Jenő, Bakó Ferencnek, a palócku- Paládi-Kovács Attila, Morvay tatás irányítójának referátu- Judit, Balogh Lajos, Zólyomi mát. A palóckutatás 1967. József, Űjvári Zoltán, Kap- őszén indult egy Egerben tar- ros Márta, Barna Gábor. Sza- tott tanácskozáson: „A jelen- bó László, Henkey Gyula, Balevők indokoltnak és az ál- lassa Iván, Takács Lajos, VarMint ismeretes, az Úristen agyagműves tevékenységének első terméke a férfi volt. De hamarosan rájött, hogy Ádám egyedül unatkozik, és így napirendre került az élettárs megteremtése. A Mindenható tervfeladatot akart adni Éva megalkotására, de az egyik tervezőiroda fő szakértője az intézet túlterheltségére hivatkozott, a másik tervezőiroda munkatársainak fele része pedig betegállományban volt, vagy éppen hárfázott és rablóultit játszott a paradicsomi sátrakban. Akkor az Úristen ujjával odaintette a közelben ugrándozó, hajléktalan kisangyalt, akinek nem jutott- hely a paradicsomi óvodában, és így szólt hozzá: — Eleget csavarogtál a felhők között, most már dologhoz láthatnál. Éjjel eredj el Adámhoz, és amíg alszik, húzd ki a bordáját... — A bordáját? — csodálkozott az angyalka. — Talán másféle építőanyagokról is hallottál, amelyekből élettársnőt íehétne összeeszkábálni Ádám számára? Hallgatsz? Úgy ám! Tehát kihúzod az egyik bordáját, és amíg még friss, izi- ben ideszaladsz vele hozzám. Megértetted ? Csak nehogy túlbuzgó légy: egynél több bordát ne cibálj ki, hisz’ ez mégsem akkordmunka. — Igenis! — rikkantotta a kisangyal, és nyomban elindult Adámhoz, aki ekkor éppen bánatosan horkolt egy paradicsomi fa tövében. Az angyalka ősatyánk fölé hajolt, gyorsan elvégezte az érzéstelenítést, és kihúzta az egyik bordáját. — Ügyesen csináltam — gondolta szerényen a kisangyal és visszarohant a megrendelőhöz. Az Úristen időközben azonban elszunnyadt, és az angyal letelepedett a trónus előtt, parancsolójának felébredését várva. Ekkor természetesen arra haladt az ördög. Nem jött álom a szemére. valószínűleg lelkiisme- retfurdalás gyötörte. De az is lehet, hogy nem gyötörte — NÓGRÁD - 1978. február 8., szerda .. amely ear pelzt reuese/i mjAstalamtowa a &OMSÁKAT,-A Sz/MV/ÁTOPOKKAL VGG ISIT K VttetiLET&KKE-L TVK, -FOG Y ■ KVálássá ' Geper. M- e/zff MeGFA TÁROLHATÓ. A TTTAf/Zpr&rCrA/izesrrri próbálja kideríteni J valaki. Megállt az angyal előtt és így szólt: — Honnan vetted ezt a húst? — Miféle húst? Ugyan már, hiszen ez Ádám bordája. — Nem hazudsz? — Isten bizony! — Biztosan hazudsz. — Akarod, hogy keresztet vessek ? — Mi az, meghibbantál? Éppen a legjobb eszköz az ördög meggyőzésére! Hadd nézzem meg. A bizalom jegyében nevelt angyal odaadta a gonosz képviselőjének a bordát. Az ördög megragadta, és futásnak eredt. Az angyal utána. Az ördögnek, mint ismeretes, nagy a sebessége, és a kisangyal bizony alaposan megizzadt, míg utolérte megkárosítóját. — Add vissza a bordát! — Ugyan, miféle bordát akarsz? — csodálkozott az ördög. — Mutass nyugtát, vagy valamilyen más okmányt. Ha boldog-boldogtalan bordákat követelne — akkor egy egész mellkas sem volna elegendő! — Nincs nekem semmiféle okmányom, hogy az ördög vinné — a kisangyal sírva fakadt. — Hiszékeny vagyok... — Jól van no, már eltört a mécses... Jégkorongozni bezzeg igazi férfiak szoktak... — Mi az, mi az? — Semmi, csak eszembe jutott. Minek neked az a borda? — Az Úristen elhatározta, hogy társat teremt... — Ugyan mit lódítsz! Saját magának? — Dehogy is, Ádámnak! — Hm... És te mit szólnál a társszerzőséghez? — Milyen értelemben? — Nosza, csináljunk együtt feleséget Adámnak. — Együtt? — vakarta meg szárnyát az angyal. — Hiszen a gazda mintha saját maga szándékozott volna... — Ej te, szentlélek! Akár mi csináljuk meg, akár mások — az Úristen az egész munkát mindenképpen a maga számlájára írja. Tudod, pajtás, a vezetőknek már ez a szokásuk. — Nem tudom... — Nem tudom, nem tudom — utánozta az angyalt az ördög. — Pedig tudhatnád, nem vagy kisgyerek. Gyerünk, ne habozz soká! — Jól van, no... így is történt: a nőt az angyal és az ördög felesben teremtette,, szerzőként pedig a Mindenhatót jegyezték be. A nő jellemében pedig mindhármuk vonásai megtalálhatók... Fordította: Gellert György Mai tévéajánlatunk 21.35: NYITOTT KÖNYV Sőtér István: Budai oroszlán A Nyitott könyv mai adása — szokatlan módon — jóval megelőzi Sótér István: Budai oroszlán című könyvének megjelenését, amely az ünnepi könyvhéten kerül az olvasók kezébe. A kortársirodalmat gyakran marasztalják el éppen azért, mert kevesen vannak, akik a jelen és a közelmúlt történéseit dolgozzák fel. Sőtér regényének hősei az ötvenes években élnek, értelmiségiek, akik küszködések árán jutnak el a tisztánlátás képességéhez. Sőtér István 1913-ban született, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár. Maga is annak az értelmiségnek tagja, amely az ötvenes években már dolgozott. Abban az időben a realizmus kérdéseit boncolgatta esszéiben, magyar és világirodalmi tanulmányokat írt. RegénVbeli megszólalása — tanúvallomás,
