Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-05 / 31. szám

JANOSSY FERENC: ŐRI GAZDÁNÁL »Miért tanítunk történelmet? ! Gondolatok a korszerű történele Az első országos történe- nem csak az ismeretelsajátít- sét, a több oldalra való nyi- lemtanítás* konferenciát 1885- tatási módszerek reformjáról tottságot tartották szem előtt, ben hívták össze, ezt csak van szó. A lényeg a nevelés, az eszmei, politikai, pedagógi- 1968-ban követte a második, a személyiségformálás. Ehhez ai feladatok összhangját. Az elmúlt év decemberében a kiindulás: élő, valóságos A világtörténeti látásmód pedig immár a harmadik ta- történelemszemléletet sugárzó kialakítása, a tanítás közelí- nácskozásra került sor. tantárgyat kell tanítani, a tel- tése az élethez, a gyakorlat­Mi indokolta ezt? Milyen jességre törekedve. Szemléié- hoz, a történelem komplex következtetéseket vonhatunk ti-koncepcionális átalakításra jellegének kibontakoztatása a le a konferencián elhangzót- van szükség, ennek érdekében gazdaságtól a kultúráig — takból? Milyen változtatások- a mi történelmi világképün- mindezek már a hatvanas ra van szükség ahhoz, hogy két és módszertani megrög- évek történelemtanítási kon- meg tudjon felelni történe- zöttségeinket is felül kell cepciójának is célkitűzései lemtanításunk a követeimé- vizsgálni. Ma lezárt történél- voltak. Meghökkentően újra, nyéknek? E kérdések kap- mi folyamatokat elemzünk, csodára tehát nem kell vár­osán szeretném lejegyezni né- pedig ez ellentétben van va- nunk — az új tantervek a je- hány gondolatomat, kapcso- lóságunkkal. Az egyoldalú lenlegiek szerves folytatásá- lódva Pintér Nándor Miért kronologikus szemlélet, a „mi nak tekinthetők, természete- tanítunk történelmet? című lett volna, ha...” tudományta- sen az új igények, a nevelés- nemrég megjelent írásához. lan nézete is gyakran gátja központúság megvalósítása ér­A harmadik történelemtaní- még a helyes történelemtaní- dekében korszerűsítve. Ami- tási konferenciát olyan fon- tásnak. kor mégis új tantárgyról, új tos időszakban hívták össze, A történelmet, történelmi típusú tanárról beszélünk, a amikor is az új iskola, a ne- módon kell tanítani — ennek szemléletmód korszerűsödé- velőiskola kialakítása sürgető mértékben nyerheti el a sét, a komoly feladatokhoz feladattá vált. A történelem- megillető presztízsét iskolá- való igazítását sürgetjük, nek, mint politikai discipliná- inkban ez a tantárgy. A köz- Tudni kell megújhodni, a tó­nak kulcsfontosságú szerepe szellem és a tudomány új vábbképzést, önképzést ennek van a tanulók világnézetének, eredményei, új módszereket szolgálatába állítani. Ha szak- erkölcsi-politikai arculatú- követelnek a tanításban — mailag felkészülten várják nak formálásában. A történe- ennek a feltételei megterem- pedagógusaink a reformot, ha lemtanítás legsúlyosabb gond- födtek az utóbbi 15 évben. A maguk is szilárd történelmi ja nem az, hogy van-e érett- tudomány egésze hatott az is- ismeretekkel és dialektikus ségi e tárgyból vagy nincs (ez kólái oktatásra, a tanítás szemlélettel, gondolkodással esak részterület), hanem nem igyekezett ezt követni,) desaj- rendelkeznek, akkor képesek megfelelő rangja az iskolai nos csak szakaszosan és ké- mindezt a diákjaikban is ki­nevelésben, a személyiségi or- séssel valósulhatott meg ez. alakítani. Így kapcsolódhat- málásban. Ezért is kell előtér- Ezért váltak szükségessé az nak össze történetiség-szemé­be kerülni a színes tudós-ta- új rendszerű, új koncepciójú lyiség—műveltség fogalmai, nár egyéniségnek, aki tud tantervek, tankönyvek, a ta- így szolgálhatja a történelem­elemezni és meg tudja tani- nítás anyagának tartalmi kor- tanítás a szocialista személyi- tani diákjait is az elemzésre, szerűsítése. A reform a ne- ségformálást. Ez talán a kon- Mivel a történelem politikai velésközpontúság, a sze- ferencia legfőbb tanulsága. Studium, ez nagy felelősséget mélyiség sokoldalú fejlesztése Dr. Boros Sándorné jelent! talaján áll. A tantervek ké- a Nógrád megyei Pedagógus Az oktatás szükséges, de szítésénél a merev korlátok Továbbképző Kabinet veze- nem elégséges mozzanat, így feloldását, a sémák elkerülé- tője I --------------------------------------------------------------------_____----------------------------­J egyzetlap En Egymást érik a tanácskozá­sok a közművelődési politika, a közművelődésről szóló hatá­rozat érvényrejuttatásáról, a gyakorlati alkalmazásról. Ed­dig tehát mindenképpen elju­tottunk, a figyelem és a fe­lelősség folyamatos, s ha meg­osztott is — „senki másra át nem ruházható”. A tanácsko­zások éppen azt bizonyítják, hogy az élet úgyszólván min­den területén fokozott figye­lem irányul erre a közös fel­adatra. A vizsgálódás társa­dalmi méretekben arra keres választ; miként lehet váro­son és falun a jó irányba vál­tozott anyagi lét mellé a kul­turális, köz- és önművelés for­máit is megtalálni. Talán nem is elsősorban a formák keresése az időszerű feladat. Bár kétségtelenül a vonzó keret, a megfelelő tár­gyi feltétel is fontos lehet. Az igényfelkeltés és aztán az-igé­nyek kulturált, változatos, ru­galmas keretben történő kielé­gítése célszerűbb sorrendnek látszik. A véletlen úgy hoz­ta. hogy gyors egymásutánban két községi tanácselnök is ha­sonló gondról tett említést be­szélgetés közben. A nagy ta­pasztalaté, régi közigazgatási ember arról szólt, hogy meg­felelő keretek kialakítása len­ne ióavmtű. vonzó keretek e i g i létrehozása, „nyitott” közössé­gi terek, amelyekben szinte észrevétlen formában a cso­portok, s az egyének érdeklő­déséhez igazodva történne a népművelés. A másik, fia'a! tanácselnök viszont arról be­szélt, hogy községükben rövi­desen megnyílik az új műve­lődési otthon, amelyre renge­teg társadalmi munkát áldoz­tak a helybeliek. Különösen sokat tett az ott működő ter­melőszövetkezet. — Űj művelődési ház, régi úton? — kérdeztem a kihasz­nálatlanul álló falusi, községi művelődési otthonokra gondol­va. A válasz azért érdemel nyilvánosságot, mert általános érvényű megállapításokat, s megszívlelhető javaslatokat tartalmaz. — A mi községünk közigaz­gatási körzetébe több falu, s mintegy négy és fél ezer em­ber tartozik. A munkaválla­lók kilencven százaléka eljá­ró dolgozó, s, hogy van igé­nyük, erejük a közösségi élet­re, azt éppen a nagyszámú társadalmi munkaórák bizo­nyítják. Az új művelődési há­zat tartalommal megtölteni azonban csak együtt lehet, kö­zös akarattal, s éppen a hely­ben működő gazdasági egység, a szövetkezet ilyen, irányú fi­gyelmével, ezek segítségével. A művelődési munka egyik leg­főbb akadálya éppen a szak- emberhiány, aztán itt van a helyi vezetők példamutatásá­nak kérdése. A vezetők pél­dáját nem nélkülözheti a köz- művelődés sem. A szövetke­zetekben is rendre megalakul­nak a közművelődési tanácsok. Tartalmas munkát akkor vé­gezhetnek igazán, ha megfele­lő szakember dolgozik közöt­tük, velük együtt. Energetiku­sok majd mindenütt vannak, a szellemi energiának is kel­lenének szakemberek. Hogy jól, gazdaságosan, a helyi igé­nyeknek megfelelően haszno­suljon. Ezt azonban ki kell egészí­teni azzal: éppen a tanácsok és a gazdasági egységek te­hetnek majd sokat azért, hogy a letelepedni akaró művelődé­si szakember minden tekintet­ben megfelelő munka- és élet- körülmények között dolgoz­zon. Ismert, hogy a szövetke­zetekben más jellegű szakem­berekből is hiány van, még­sem nélkülözhetik sokáig a szellemi gyarapodást, a szel­lemi energiát gazdaságosan, tehát eredményes hasznosíta­ni akaró képzett embereket. Akik az igényt felismerik és hozzá a formát is megtalálják. (T. Pataki) 4 kulcsszó: permanencia Alighanem a permanencia kulcsszava köz- művelődésünknek. Tehát mindaz benne van, ami tartós, folyamatos, szakadatlanul tartó. Hatéves sráccal diskurálok a játszótéren. Fag­gatom a kisöreget, mi leszel, ha nagy leszel, ő meg kapásból rúgja a gumilabdát, s míg szemével követi a golyót, öntudatosan kiok­tat: több célja lenne. Először is kijárni az első osztályt, aztán a másodikat, a harmadikat és így tovább. Hamar faképnél hagyott, s mi­után a kétszerkettő pofon egyszerű képleté­vel elmagyarázta a permanenciát (s merthogy a nagy igazságok ilyen pofon egyszerűek, Ha­sított belém a fölismerés), írhatnékom támadt róla. Mármint a permanenciáróL o Föllapoztam odahaza egy munkabizottsági dokumentum szövegrészletét, a közművelődés fogalmát értelmezőt: „Társadalmilag és em­berileg kizárólag az a tudás termékeny, ahol a művelődés maga is folyamatos és kölcsön­hatásban áll mások művelésével. Tehát nem az a művelt ember, aki pusztán jelentős is­meret- és tudásanyaggal rendelkezik, hanem az, akiben a művelődés, a tudás, a kultúra iránti érdeklődés állandóan és megújulóan él: továbbá, aki megszerzett tudását a minden­napi életben az emberi, a baráti, a munka­társi stb. kapcsolatokban érvényesíteni tud­ja”. Az összefüggésből világosan kitetszik a népművelés fogalmát fölváltó közművelődés — mint társadalmi program — tartalmi több­lete is, illetve az, hogy a közművelődésben változatlanul funkciót hordoz a népművelés, hiszen a megszerzett tudásanyag, műveltség csak akkor értékes társadalmilag, ha kisugár­zik, birtokosa közkinccsé teszi, átadja mások­nak. És ebből a szempontból most egyaránt fontos, ha elismert tudósról, művészről vagy pedagógusról, könyvtárosról, muzeológusról van szó, mert mind-mind népművelőként hasznosíthatja, érvényesítheti ismereteit a közművelődésben. De népművelő a szó köz­vetett értelmében a gyári művezető is, aki szakmai, munkahelyi vagy általános életta­pasztalatait megosztja a gondjaira bízott ifjú munkásokkal, tanulókkal, és népművelő a technikus, ki a szakmunkásokkal foglalko­zik, a mérnök, aki a technikusokkal és így tovább. A permanencia elve érvényes tehát a műveltség szakadatlan terjesztésére, arra az önművelésben folyton fölébredő kényszerha­tásra, hogy az elsajátított ismeretek — mi­közben önmagunkat újabb tudásanyag meg­szerzésére sarkallnak — rendeltetésszerűen továbbításra, hasznosításra valók. A közművelődés nem csupán közoktatás (az általános szakmai és politikai képzés, to­vábbképzés iskolarendszerű létráiról), nem csupán TIT-előádás, múzeumlátogatás, könyv­tár, színház, mozi, képtár, koncert, művelő­dési házak klub- és rendezvényhálózata. Va­lamennyi együtt, de egészében véve több. A közművelődés új minőség. Legkülönfélébb le­hetőségeivel, módszereivel ugyanis ahhoz se­gíti az embereket, hogy mindennapi kenye­rükké váljon a kultúra (amelynek — monda­nom sem kell — jóval tágabb értelmezéséről beszélünk ilyenkor, tartozékai például az élet­mód, a szokások, az öltözködés, a magatartás stb. is.). © A kultúra önmozgása a mindennapi élet számtalan területén tudatosítható. Egészen egyszerű, szélsőséges példákkal bevilágítva: ilyen célt szolgált a „tiszta udvar, rendes ház” — mozgalom és az Olvasó népért moz­galom is. De erről van szó akkor, — ha hír­lapokat, folyóiratokat gyömöszöl naponta a postás házak levelesládájába —, ha a lakás- szövetkezetek közös használatra szánt helyi­ségeiből klubokat alakítanak ki —, ha a gé­pek, munkapadok fölé ízléses dekoráció, friss publikációk montázsa, netán festmény kerül —, ha a körúti presszóban olykor-olykor dél­utánonként fölhangzik néhány vers vagy rö­vid novella —, ha a hétvégi pihenőnapokra nemcsak futballmeccs, de olvasnivaló is jut —•, ha a vasútállomásokon a büféfröccs mel­lett könyvet is árulnak (s a várótermek szomszédságában megnyitják az úgynevezett kultúrvárókat) —, ha a lakótelepek tervezé­sekor a szükséges oktatási-művelődési, egész­ségügyi létesítmények sokszor nehezen ki­gazdálkodható beruházásain túl (vagy inkább innen, hiszen jóval olcsóbbért gondolnak az újságosbódékra, a könyvterjesztő vállalat mikropavilonjaira —, ha valaki szakszervezeti beutalót kap Zebegénybe. és el nem kerüli a Szőnyi-emlékházát (általában pedig, ha a ki­rándulni utazó kollektíva programjában elfér egy-egy múzeumlátogatás, vagy kiállítás) —, de tulajdonképpen a kultúra önmozgásának tudatosítási lehetőségét kínálja az esztétiku­sán és praktikusan kiképzett játszóterektől a köztéri szobrokig minden, még a füves par­kok féltő gondozása is. Vagyis a kultúra — értelmezésünkben — az emberek mindennapi közérzetében tetszik föl elsődlegesen. Az élet momentumaiban kitapintható jelenléte önma­gában is, tudatosítása révén pedig kiváltképp befolyásolhatja, inspirálhatja valamely (ki­sebb vagy nagyobb, munkahelyi vagy lakó­helyi) közösség tagjait tegnapi énjük szünte­len túlhaladására. A permanencia olyan hét­köznapi ingerállapotára, hogy aki negyven­éves fejjel még analfabéta, a betűvetés elsa­játítására törekedjék, aki meg diplomát szer­zett, tudásának karbantartására, bővítésére, korszerűsítésére. © A kultúra jelenlétének, létállapotainak tu­datosítása a közművelődést szolgáló intéz­mények, szakemberek feladata. Am nemcsak azoké közvetlenül: mindenkié, aki tehet érte valamit. A közművelődés ilyen teljes igényű koncepciójából természetesen fakad, hogy az nem javallat csupán a szabad idő „beprogra­mozására”, nem puszta gyógyszer az üres órák értelmes-hasznos kitöltésének receptpa­pírjaira — hanem szemlélet, mely az élet és tevékenység egészét hivatott áthatni, önkén­telenül adódik tehát a kérdés: képes-e föl­vállalni az az ember is, akinek eszébe sem jutott soha, hogy szellemi igényeket támasz- szón önnönmagának. A válasz kézenfekvő. Ha a közművelődés ügye általános szemlélet­té válik, képes lesz rá, mert szüntelen im­pulzusokat, segítséget kap az életben: mun­kahelyén, odahaza, az utcán, víkenden. Régi ismerősömbe botlottam minap. Van tíz éve, hogy találkoztunk, hogy nekikesered­ve öntötte ki magából, minden vágya taníta­ni, de elutasították a fölvételin, kimegy hát a tanyára képesítés nélküli pedagógusnak. így is történt. Időközben pedig a levelező tago­zaton diplomát szerzett, most meg tanársegéd ugyanott, ahol hallgatónak hiába próbálko­zott. Nikolényi István A Kossuth Könyvkiadó most megjelent újdonságai közt ta­láljuk a magyar és a csehszlo­vák könyvkiadói egyezmény keretében, a pozsonyi Pravda Kiadóval közös gondozásban megjelentetett A szocialista gazdaság fejlődése Csehszlová­kiában című tanulmánykötet. Áttekintést ad Csehszlovákia felszabadulás utáni gazdasági fejlődéséről, bemutatja Cseh­szlovákia részvételét a KGST- ben, s összefoglalja az élet- színvonal fejlődésével kapcso­latos helyzetet, fejlődési irányzatokat is. Az Európa Könyvkiadó új­ból megjelentette — a Heli­kon-könyvek sorozatában, a Bibliotheca Historica leg­újabb köteteként — Szamos- közy István Erdély története 1598—1599, 1603. című fontos történeti munkáját. Az új ki­adás (anyagát Borzsák István fordította latinból; a válogatás és a jegyzetek Sinkovics Ist­ván munkája) azért is figyel­met érdemel, mert a korábbi kiadásnál jóval több, forgás- értékű illusztrációt tartalmaz. Szintén újabb kiadásban lá­tott napvilágot a múlt század­ban élt, vallon származású Charles de Coster híres regé­nye, a Thyl Ulenspiegel, Ily- lyés Gyula és Szabó Lőrinc fordításában, Romain Rolland bevezetőjével, Papp Oszkár il­lusztrációival. A regény be­mutatja — és megszeretteti az olvasóval — a világirodalom „nagy kópéi” közé tartozó, rengeteg viszontagságot, ka­landot megérő, mindig vidám­nak, bizakodónak megmaradó Thyl Ulenspiegelt, ezt a világ­szerte ismert németalföldi népi Űj könyvek hőst A Modern Könyvtár sorozata két új kötettel gaz­dagodott. Megjelent a Gon- courd-díjas Emile Ajar Előt­tem az élet című remek kis­regénye, valamint Zyta Ory- szyn Lidérc című kisregénye. Sokak érdeklődésére tarthat számot a gazdag lett irodal­mat reprezentatív formában bemutató A lett irodalom kis­tükre című antológia; az ízlé­válocíatott vr.Rsnt . i>? , i:. . .. ses kötet anyagát Ilgonis Ber- sons válogatta és látta el be­vezetővel, s életrajzi ismerte­tőkkel is. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó a Búvár zseb­könyvek sorozatában Gyümöl­csök címmel jelentetett meg képes ismertetőt. Sokadik ki­adásban látott napvilágot Fe­kete István Téli berek című ifjúsági regénye, Reich Ká­roly illusztrációival, s a Diák- könyvtár sorozatban Jókai Mór egyik legnépszerűbb re­génye, a Fekete gyémántok. Az éber bádogkakas című anto­lógia a német tengerpart leg­szebb regéiből mutat be jó né­hányat. A válogatás és fel­dolgozás munkáját Koncsek László végezte, a szép kötet illusztrációit Würtz Ádám ké­szítette. Megjelent Dér Endre Vadember veszélyben című ifjúsági regénye. A Bölcs Ba­goly népszerű sorozatában lá­tott napvilágot a 25 csoda a házunkban című ismeretter­jesztő képeskönyv. Václav Ko­val szövegével, Köpeczi Bócz István illusztrációival. Dörn­bach Mária meséit tartalmaz­za az Egérbirkózás című kis kötet (Hol volt, hol nem volt- sorozat); Tarbay Ede meséit a Ki a barátom? című kötet (Add a kezed! sorozat). A kiadó Kozmosz szerkesz­tőségének gondozásában rend­szeresen sok érdekes kötet lát napvilágot. A legújabb Koz­mosz-könyvek közül említsük meg a Magyar irodalom gyöngyszemei sorozatban meg­jelent ízléses kis könyvet, Kassák Lajos válogatott ver­seivel. A kötet anyagát Ve­ress Miidós válogatta, szer­kesztette, s ő írta a Kassákot bemutató előszót is. A verses­kötet a költő születésének 90. és halálának 10. évfordulója alkalmából jelent meg. Könyvborító | NÓGRÁD - 1978. február 5., vasárnap 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom