Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-21 / 44. szám

Lépéstartás Jeliek a jegy&őkönyrlapok Történelemkönyv lapjaira kívánkozó eseményeket, már el is felejtett közgyűlések szenvedélytől átitatott légkö­rét idézi Berta István. A haj­dani dejtári termelőszövetke­zet előszámvetéseit. amikor 40—50 család alig több mint nyolcszáz holdon próbált bo1- dogulni Egy pár lovuk volt, szerszámra a füldművesszü- vetkezettől kértek kölcsönt. S hogy mit osztottak? Keveset. A munkaegységre két deka mák. kiló krumpli, termény ha jutott, pénzt évente két­szer fizettek. A szövetkezeti mozgalom hőskora lassan fe­ledésbe merül, hiszen ma már a dejtáriak az egyesülés óta az érsekvadkerti közös gazdaságban összehasonlítha­tatlanul jobb körülmények között termelnek. S Berta István a tsz ellenőrző bizott­ságának elnöki tisztjét tölti be. Szigorú embernek tartják, aki a munkában nem ismer tréfát. A megye legnagyobb termelőszövetkezetének zár­számadó és tervtárgyaló köz­gyűlésén elmondott beszámo­lójában is ostorozott a hibák kijavítása miatt. — A bizottság tervszerűen végezte munkáját, s vélemé­nyüket a vezetőség is igényel­te. az üléseken részt vettünk — mondja. Egész évben járták az ága­zatokat a bizottság tagjai, ál­talában az előre elfogadott program alapján, de szúró­próbaszerűen is el-ellátogat- tak a munkaterületekre. Mint a méhecskék, szorgalmasan gyűjtögették a tapasztalato­kat, teltek a jegyzőkönyvla­pok. Az észrevételeket sebe­sen továbbították a gazda­ság vezetőinek, hogy percet se késlekedjenek az intézke­déssel. — Áprilisban az erdészet­nél jártunk, még másfél ezer köbméter fa várt szállításra, javasoltuk meggyorsítását. El­lenőriztük az állattenyésztési telepeket, a legeltetésre való felkészülést. Utóbbinál huza­vonát tapasztaltunk, ami a költségek növekedésével jár. Felhívtuk rá a figyelmet — sorolja az ellenőrző bizottság elnöke az elmúlt esztendőben végzett munka epizódjait. Figyelmüket semmi sem kerülte el. Feltűnt például, hogy a műtrágyát korszerűt- lerl körülmények között tá­rolják, aminek következmé­nye a súly- és hatóanyag-vesz­teség. Már május végén ren­delkezésre állt 213 vagon mű­trágya, amit csak ősszel hasz­nálnak fel. A vezetőséghez to­vábbított indítvány alapján rendszerezték a szállítások ütemét, megváltoztatták a tárolás helyét. — Az időszerű feladatok megbeszélésére összehívott ta­nácskozásokon is jelen vol­tunk. A "ezetőkkel együtt hívtuk fel a figyelmet a va­gyonvédelem fokozására, a tennivalókat írásban is eljut­tattuk az anyaggal gazdálko­dókhoz — említi Berta István. — Az idén? — Alapos munkatervet ké­szítettünk. A termelőszövetke­zetek területi szövetségének revizori irodája utóvizsgála­tot tart a gazdaságban, ebben mi is részt veszünk. Sor ke­rül az állattenyésztés, a mun­kabérszabályzat felülvizsgá­latára is — mondja. Az már természetes, hogy az ellenőrző bizottság tagjai a kampánymunkák előtt tü­zetesen körülnéznek, feltérké­pezik a "elkészülés állapotát, a gépszemléktől a biztonság- technikai oktatások megtar­tásáig. Programban szerepel a háztáji, a takarmánybetakarí- tás, a -tárolás ellenőrzése, egy­szóval az idén sem unatkoz­nak a bizottság tagjai. — A termelőszövetkezet ve­zetői igénylik javaslatainkat, bár egy-két esetben a vissza­jelzés késlekedik — magya­rázza Berta István. Hol vannak már azok az idők, amikor egy-két óra alatt az ismeretlen is tisztába lehetett a kis csoport helyze­tével. Hét és fél ezer hektár az érsekvadkerti tsz területe, kilencvenmillió forint az árbevétel s napról napra gya­rapodnak. Az ellenőrző bizott­ság pedig igyekszik lépést tartani a fejlődéssel, hogy mind több segítséget nyújt­hasson ahhoz. Sz. Gy. Javult a me, meg a minőség is Szerelés helikopterrel Alig két éve alakult a ..Balkán” bolgár légitársaság különleges feladatokat ellátó szervezete, amelynek székhe­lyei Szófia, Plovdiv. Várna és Burgasz. A légiszolgálat inten­zív tevékenységét jellemzi, hogy a szófiai és burgasz^ csomópontokon az elmúlt év folyamán a légi mentőszolgá­lat 910 gépe emelkedett a magasba. Az életmentés so­rán súlyos betegeket, sebesül­teket. jól képzett szakorvoso­kat, továbbá a távoli vidékek­re gyógyszert és vért szállí­tottak a légimentők. A légiszolgálat egyik rész­lege építési munkák előkészí­tésével foglalkozik. A repülő­gépekről földméréseket vé­geznek. Ezzel a módszerrel kezdték meg Pleven, továbbá Radnevo, Rusze. Pernik és Szófia különböző építkezéseit, és a Szófia—Várna, Szófia— Plovdiv országút kiépítését. Az új földmérési eljárással kevesebb időt vesz igénybe a tervek készítése, javul a mi­nőség és csökkennek a kia­dások. Az építési és szerelési osz­tály néhány MI—8, és MI—2 típusú helikoptere elektromos távvezetékek kiépítésével, szondák szállításával és szere­lésével foglalkozik. A részleg dolgozói különösen nehéz kö­rülmények között, több mint 1800 méter magasban végzik munkájukat. Ezzel a módszer­rel sok száz hektár erdőt men­tenek meg és így több millió levát takarítanak meg a nép­gazdaság számára. Érdekes feladatot lát el á MI—8 helikopter. Speciális készülékével megállapítja az ásványkincs-lelőhelyeket. — Jöjjön ide rendezkedni egy napig, abból biztosan ke­rekedik egy jó cikk! — javal­lottá nevetve a főkönyvelő, Tóth István, kissé falas zakó­ban, nadrágban, a Nógrád megyei Patyolat Kelmefestő és Vegytisztító Vállalat va­donatúj épületrészében. Mint megtudtuk, a belső munkákat — várhatólag — márciusban fejezik be a sal­gótarjáni üzemben, míg a külsőkkel — remélhetőleg! — áprilisban végeznek az építők. Volt-e értelme a rekonstruk­ciónak? Segíti-e, javít ja-e a Patyolat ténykedését a nagy­szabású bővítés? Efelől fag­gattuk Angyal Béla főmérnö­köt. — Mindenekelőtt számot­tevően növekedik az üzem kapacitása — válaszolta. — Vegytisztításban egy év alatt —, ha minden napra egy mű­szakot számolunk: 105 ezer tétel lehet a teljesítményünk egyedül ezen a helyen, míg például tavaly az egész vál­lalat összesen 60 ezer tételt tisztított meg. napi két mű­szakban. — Mosásban is na­gyot lépünk előbbre: évi 1340 tonnát tudunk kimosni ebben az üzemben, míg tavaly en­nek a felét sem teljesítette az egész vállalat. Ezzel a kapa­citással egyelőre a tervet is fölülmúljuk. — A mennyiségi előrelépés mellett várható-e a munkák színvonalának emelése? — Erre több biztosítékunk is van. A régi épületben — ami 1952-től üzemelt, erede­tileg csak mosodának készült az ötvenes évek szintjén — együtt volt a mosoda, a fes­tés, meg a vegytisztítás. Za­vart okozott, hogy keresztez­ték egymást a technológiai sorok, s ez csorbította a mi­nőséget. Ráadásul a régi ka­zánunk sem tette lehetővé a szükséges gőznyomást és hő­fokot. Márpedig a minőséget kivált a technológiai fegye­lem és a gőzenergia határoz­za meg. A rekonstrukció vé­geztével mindkettő a pilla­natnyilag legkorszerűbb mó­don lesz megoldva az üze­münkben. Kedvez a minőség- neK az is, hogy bővültek a tárolási lehetőségeink: a szennyes ruhát az arra a cél­ra szánt raktárban helyezhet­jük el. nem lesz láb alatt a mosodában. — Ezek szerint az itteniek dolgán is könnyít majd az el­készült rekonstrukció...? — Föltétlenül. Korábban Igen nagy gond volt a munka­erő megtartása. A szociális ellátottság színvonala jóval a követelmények alatt volt, több munkahelyen érte egész­ségre káros hatás az embere­ket. Most alapvetően meg­változott a helyzet. A szociá­lis egységek kielégítik az igé­nyeket. Nagy terhet vesz le a dolgozóink válláról, hogy rö­vidült az anyagmozgatás út­vonala, s lehetőség van ennek további gépesítésére. A mun­kák egy része automatizáló- dott. tehát könnyebb lesz. Javít a körülményeken az, hogy a világítás lényegesen jobb lett, csökkent a zaj, a megfelelő szellőztetést pedig klímaberendezések bonyolít­ják le. Nem hagyhatjuk ki azt sem. hogy a biztonsági követelményeknek is jobban megfelelnek az új munkahe­lyek : a helyiségekbe csúszás- mentes padlót építettek be, ami ezelőtt hiányzott. — Az új üzemben — mint kivilágított — nagymértékben bővültek a lehetőségek. Vajon ki túdják-e használni ezeket? — Becslésem szerint lega­lább tíz évre adta meg a korszerű munkavégzés fel­tételeit a mostani bővítés. Hogy mindezt gazdaságosan kihasználjuk, jelentős volu­menfelfutást kell elérnünk. Ehhez bővítenünk muszáj a felvevőhálózatot, gördülé­kennyé kell tennünk a szállí­tást. Több intézkedést terve­zünk: korszerűsítjük a felve­vőhelyeket. a vállalónőket ér­dekeltté tesszük a vevőkör szélesítésében. A jobb szállí­tás végett már gyarapítottuk a gépparkot, így megoldott a biztonságos kiszállítás. Fontos feladatnak tekintjük a tisztí­tó szolgáltatás fehér foltjainak felszámolását is. Ebben igen nagy lehetőségek rejlenek, mert Nógrádban az egy la­kosra jutó textiltisztítás há­nyada jóval az országos átlag alatt van. — molnár — V\V\\\\\\XV\\V\»V\\\\\\\\VV\\\^^ A művezető malomkövei Aligha kettő van ezekből, bár annyi is elég a — meg- őröltetéshez. Számítások szerint a termelőágazatokban meg­haladja a százezer főt azok tábora, akik az irányítás első szintjét, ha úgy tetszik, frontvonalát alkotják, s bár tisztsé­gük megjelölése váltakozó, valójában feladatkörük a műve­zetéssel azonos. Szó sincs tehát arról, hogy csakis az ipar gondja a művezetők felemás helyzete, munkájuk megkönnyí­tése. Az igazi gond a követelmények, s azok teljesítése fel­tételeinek különbözősége. Munkaügyi vizsgálatok igazolták azt a gyakorlati tapasz­talatot, ami szerint a termelésirányításban dolgozók közül a művezetők munkahely-változtatása a legnagyobb. Vannak olyan iparterületek, építőipari tevékenységek, szállítási egy­ségek, ahol, egy esztendő alatt a művezetők 18—34 százalé­ka kicserélődik. S mivel ugyancsak elemzések tanúskodnak arról, hogy a jó művezetőnek is legkevesebb egy esztendőre van szüksége, amíg új helyén elsajátítja a biztonságos eliga­zodáshoz nélkülözhetetlen ismereteket — kezdők esetében a kutatók három évet jelölnek meg alapként a tapasztalat- szerzéshez —, a fluktuáció, s ami mögötte áll, nem csupán az érintettek ügye. Kár lenné elmélkedni azon, hogy valamikor mekkora rang volt a művezetői beosztás. Az akkori és a mai helyzet összehasonlíthatatlan, mert alapvetően más a társadalmi, gazdasági környezet. Ebből azonban korántsem következik, hogy a művezetőnek ne legyen rangja, mivel joga sincsen, s kötelességei azért váljanak nyomasztó teherré, mert tel­jesítésükhöz hiányoznak, vagy csak részben vannak meg a feltételek. A művezető — a megye üzemeiben is akad példa erre — gyakran postásnak, utasítások mechanikus továbbító­jának érzi magát, olyasvalakinek, akit bármikor bűnbakká lehet tenni az anyag- és szerszámellátás zavaraiért éppúgy, mint a műhely tisztaságáért, a tűrt selejt meghaladásáért, a védőfelszerelések használatának elmulasztásáért. A felelős­ségnek ilyesfajta kiterjesztése mindenre, valójában a tényle­ges felelősség elillanása, ámde a lehetőség, hogy bármikor, bármiért bekövetkezhet fejmosás — és fegyelmi, prémium­megvonás —, azoknak is kedvét szegi, akik tisztességgel és hozzáértéssel csinálnák művezetői munkájukat. Furcsa helyzet valóban, nem a művezető veszi fel, he­lyezi át és küldi el beosztottjait, de ő felel munkájukért, hozzáértésükért, fegyelmezettségükért. Nem a közvetlen irá­nyító szabja meg az órabért, a béremelés mértékét, a jutalom összegét, de ő követeli a teljesítményt, a feladat végrehajtá­sát. Igaz, hiba lenne elhallgatni, néhány — sajnos, valóban csak néhány — nagyvállalatnál megpróbálkoztak a mai kö­vetelményeknek megfelelő művezetői jog- és feladatkörök ki­alakításával, s nagyszerű eredményeket könyvelhettek el. A példa azonban lassan talál követőkre, s azért, mert a műve­zetők felemás helyzete, az irányítási mechanizmusban betöl­tött szerepük tisztázatlansága, jogaik, felelősségeik rendezet­lensége elválaszthatatlan a vállalat belső irányítási rendsze­rének egészétől. Ott tehát, ahol úgy vélik, gyors nekibuz­dulással — minden mástól elszakítva — rendezik a műve­zetők jogát, vékonyítják, vagy éppen sutba lökik a malom­köveket, a lehetetlennel kísérleteznek. Igaz, némely dologban a mai feltételek közepette is ja­víthatók e posztok betöltőinek munkakörülményei, s ettől nem szabad sajnálni a fáradságot. Egy-egy részintézkedés eredményeit sem szabad lebecsülni — így az önálló bérmeg­állapítás joga jótékony hatással van a teljesítményekre —, a megnyugtató, hosszú távra szóló rendezés azonban a vál­lalati szervezet egészének kritikus elemzésével együtt érhető el. A művezetők malomkövei fontos jelzői annak, hogy álta­lában gond az irányítás hatásossága, célratörősége, csak ép­pen legélesebben ez a művezetőknél rajzolódik ki. L. G. Édes eredmények Eredményesen fejezték be cukorgyáraink az elmúlt ősszel be­takarított cukorrépa feldolgozását. Selypen, ahová megyénk közös gazdaságaiból szállították a répamennyiséget, százhar­minckét napos üzem után szintén végeztek a feladatokkal. Az eredmények meghaladták a tervben meghatározott érté­keket, melyek főleg a répa magas cukortartalmának köszön­hetőek. A gyár laboratóriumában Nagy Istvánná, Király La-, josné és munkatársaik még a feldolgozás előtt megállapítot­ták ezt. A Nógrád megyei állami gazdaságok és termelőszövetkezetek által szállított cukorrépa cukortartalma magasabb volt az üzemi átlagnál, a répa szennyezettsége is alacsonyabb, jobb volt más gazdaságok szállítmányánál. A gyárban így napon­ta 2S3Ó tonnányi répát dolgoztak fel, mely összesen mintegy 334 ezer tonnát tett ki a kampány időszakában. A feldolgozás folyamatában Deák 'Ferenc és Fekete Gyula irányitó felada­tokat látnak el. A selypi cukorgyárban a répából kivont cukor mennyisége lényegesen meghaladta a tervezettet, 4205,5 tonnával többet állítottak elő, mint azt az előzetes számítások mutatták. A magas cukortartalom mellett azonban az eredményekben fon­tos szerepet játszott, hogy a korszerű gépek, berendezések segítségével a melaszban maradt cukor mennyisége csökkent, valamint a gyártás során a veszteségek is csökkentek. Pásztor Gyuláné például olyan feldolgozó berendezést irányít, mely 10 darab, korábban használatos gépet helyettesit. A répából feltárt cukrot azonnal különféle édesipari ter­mékké dolgozzák fel, így kristály-, por-, mokkacukor formá­jában kerül ki az üzletekbe. Szecskö Jánosné, Nagy Istvánná- munkatársaival a kockacukrot csomagolja. ^ • Kulcsár József képriportja j I

Next

/
Oldalképek
Tartalom