Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-21 / 44. szám

Megcsalatott várakozás íróavatás nemes szándékára vállalkozott a televízió, ami­kor filmet készített Erdős Ist­ván Cigánykerék című írásá­ból s azt bizonyos hányatta­tás után az elmúlt kedden, es­ti főműsorban bemutatta. Fiatal, induló író, mai téma; az ember eleve előlegezett ro- konszenwel ül képernyő elé. A kritikus meg úgy hinné, megtalálja mindazokat a mentségeket, melyek egy első­műves szerzőnek méltán kijár­na. igazolandó, hogy miért mindent ebben az első-egyet­len műben akar elmondani számunkra a világról, s hogy a sokat markolás, keveset fo­gás bocsánatos igyekezetében miket írhat a szerző javára. Nos, ami a bemutatott té­véfilm láttán nézőt és mélta- tót egyaránt meglep, hogy az íróinak koránt sincs mondan­dóival olyan természetszerű bőségzavara, melynek ful- doklása veszélyeztetné a gon­dolatok tiszta érvényesülését. Sőt. jószerínt semmiféle olyan közlési zavara nincs, amit egy elsőművestől „joggal hatnánk. árulkodik, méghozzá oly mér­vű mesterségi szakavatottság- ról, melynek nyomán már csak kommersz művek születhet­nek. Ha jobban belegondolunk a történetbe, az a benyomásunk, mintha ezeket a helyzeteket, figurákat és fordulatokat már láttuk volna valamely filmje­inkben, tévéjátékainkban, leg­feljebb a dramaturgiai mate­matika képleteinek előjelei módosultak vagy a hősök ne­mében történt változás. A kli­sék, melyeket a jellemekről kapunk, kíséi'tetiesen ismerő­sek. A fiatal rendező, Csányi Miidós láttatásában is olya­nok, hogy az évek megszoká­sában szinte szakállt eresztet­tek. Nem tudom, a szerzői primérség megrontásában — hiszen Erdős István alapanya­gának esetleges torzulásában ennek is lehet szerepe — Strasszer Anikó, Szabó Tünde, Csongrádi Kata, Meggyesi Pál, Zsolnai András, Balkay Géza és Katona György — köztük egy sereg főiskolás —, akik a tévéjáték létrejöttében köz­reműködtek. A Bolgár Televízió estjének lehettünk, részesei szerdán né­hány érdekes órában. Az est eseménye az Égj, hogy vilá­gíts! című hétrészes sorozat beindítása, mely a háború éveiből a legigazibb hősöknek állít emléket. A napjainkban kezdődő történet felvillanó em­lékképekben fordul vissza a történelembe, s idézi meg an­nak nyomasztó árnyait, s azo­kat a hősöket, akik mai éle­tünk igazáért tettek, életüket vagy szabadságukat kockáztat­ták. Annak idején, a felszabadu­lást követő években nagy si­ker volt a Nemzeti Színház zsef dramaturgiai bábáskodá­sa, az eredmény azonban egy érdektelen, szerkezetileg szét­folyó tv-film, amellyel mit elvár- sem tudtunk kezdeni. Mint ahogy azok a fiatal színészek A téma és a témavezetés sem — Katona Ágnes, Kő- meglepő mesterségi rutinról halmy Attila, Csuka Ibolya, Zenei krónika A közelmúltban rendezte A hangverseny első részé- meg az Országos Filharmónia ben kétségtelenül Mozart B- harmadik bérleti hangverse- dúr fagott versenye jelentette a nyét a salgótarjáni megyei csúcspontot. Ifj. Hara László művelődési központban. Ezút- fagottművész szép tónusú, tál a salgótarjáni városi Szim- technikailag biztos játéka a fonikus Zenekar műsorát hall- zenekart Is inspirálta, kísérő háttá a város zeneszerető kö- feladatát kitűnően látta el. zönsége. Sokrétű, változatos A fiatal művész nevét ismer- volt az est programja. hettük már, a személyes ta­Különösen a hangversenyei- lálkozás is meggyőzhette a ső része állította a zenekart közönséget, hogy kitűnő mű­szokatlan feladat elé, amikor vészeink vannak, akiket az két mai magyar szerző művét Országos Filharmónia a vidé- játszotta. A kortárs zeneslő- ki hangversenyeken is egy- adása sok szempontból na- re gyakrabban szerepeltet — és gyobb felelősséget ró az elő- az előadóművészek is szlve- adókra, mivel nincsenek ki- sen és örömmel vállalják eze- alakult hagyományok, a stí- két a fellépéseket. Ezért is nő lusjegyek ismerete sem olyan évről évre a filharmóniai természetes, mint a régi ko- hangversenyek hitele. Orü- rok muzsikája esetében, lünk, hogy hallhattuk a te- Ugvanakkor a mai kor mu- hetséges, szimpatikus fagott- zsikáját is meg kell szerettet- művészt, aki a versenymű má- ni a közönséggel, ami viszont sodik tételének lírai megszó- csak jó előadással sikerülhet, laltatásával a hangverseny ta­Kósa György Kis szvitjé- Ián legszebb zenei élményét nek két tétele ízelítőt anott nyújtotta, az ötvenes évek terméséből. mennyiben felelős Békés Jó- színpadán Osztrovszkij ■ Vihar című drámája. Most, a mis­kolci színház felújításában Zi­vatar néven találkoztunk a művel, mely kétségkívül Oszt- rovszki.i legsikerültebb szín­padi alkotása. A dráma női főszerepében Meszléry Judit nyújtott rendkívül erőteljes, igen szép alakítást. Jó szórakozást jelentett szombaton este Gáspár Margit Az állam én vagyok című ze­nés vígjátéka, melyet a váci művelődési központból lát­hattunk, a Fővárosi Operett­színház fiatal művészeinek produkciójában. A sikerben énekkel, játékkal jelentős ré­sze volt Medgyesi Máriának, Kertész Péternek, Halász Arankának, Mucsi Sándornak, Levente Péternek és Latabár Kálmánnak. Filmkülönlegességnek szá­mított az éjszakai előadásban sugárzott, Az éjszaka kapui című 1946-os francia produk­ció, melynek története a hábo­rúból még alig ocsúdó, 1945- ös Párizsban játszódik, olyan kiválóságokkal a szerepekben mint Yves Montand, Jan Vilar, Serge Reggiani, Pierre Brasse­ur és Natalie Nattier —, zene­szerzője pedig az ugyancsak világsikerű magyar komponis­ta: Joseph Kozma volt. (b. t.) Hz ismeretterjeszlés fejlesztéséért A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat nagybátonyi csoportja két éve alakult meg. Létrehozását a nagyközségi tanács szorgalmazására a sal­gótarjáni járási és a Nógrád megyei TIT szervezete — az MSZMP Központi Bizottságá­nak 1974. évi közművelődés­politikai határozatának vég­rehajtása érdekében — je­lentős mértékben támogatta, a működéséhez a tárgyi feltéte­leket biztosította. A Bartók Béla Általános Iskola könyv­tárában — közös használatban — van a TIT-csoport helyisé­ge, itt lehetőség van arra, hogy kulturált körülmények között tarthatják az előadók a foglalkozásokat, előadásokat. Komplex sorozatok delő szervek, a TIT ajánlása alapján — meghatározott cél­kitűzések elérése érdekében ál­lították össze. Az egymásra épülő témák komplex soroza­tokat alkottak. A nagybátonyi Bányász Mű­velődési Ház, a Petőfi Művelő­dési Otthon, a maconkai klub­könyvtár, a FŰTÖBER, a ha­risnyagyár, az óvodai igazga­tóság, a Bartók Béla Általános Iskola egy-egy témához szak­előadókat kért. Járt Nagybá- tonyban — mondta Szerencsi Andrásné művelődésügyi fő­A rendezvények száma az elmúlt két évben megközelí­tette a 250-et, melyeken csak­nem 7500 hallgató vett részt. Népszerűek voltak azok az előadások — Maconkán és a faluban — amelyek a kisállat­tenyésztéssel foglalkoztak. Ez is indokolja, hogy a jövőben még nagyobb gondot kell for­dítani a termelőszövetkezeti dolgozók körében végzett is*- meretterjesztésre. Hiányolják Napvbútonyban, hogy a ter­melőszövetkezet nem ad a szer­vezéshez megfelelő támogatást. előadó — Dr. Karsai Elek professzor, Dr. Bandur Károly, Az első lépések Után Michalik Sándor a salgótar- r A nagyközségi tanács a leg­utóbbi vb-ülés>en tárgyalta a TIT helyi csoportjának tevé­kenységét, s a beszámolóban megállapította, hogy a két év alatt fontos szerepet töltött be a közgondolkodás változásában, fejlesztésében. _ segítsége jáni járási pártbizottság tit­kára TIT-előadói minőségben. A rendszeres előadók között tartják számon a nagyközség­ben a megyei, a járási párt- bizottság munkatársait, cso­portvezetőit, a képzőművészek közül Radics István grafikust is. A pártszervezetek Kissé az alkalmazott muzsi­kával rokon hangvételű, némi népzenei hatást tükröző da­rabot a zenekar érezhető jó­kedvvel játszotta és a közön­ség is szívesen fogadta a nem . ., ,, korszakalkotó, de jól felépített QSw müvet. A hangverseny első részét Virág László vezényelte, biz­tos kézzel irányította mind a zenekar, mind az énekkar munkáját. A hangverseny má­sodik felében egészen niásfaj­bert: IV. szimfóniája a leg­nagyobb zenekaroknak is ko­moly feladatot jelent. Ezért volt öröm hallgatni a salgó­tarjáni Szimfonikus Zenekart, kompozíció elég nehéz felada­Wis. Játszotta a méreteiben is nagy Maros Rudolf Nyúlfark- kantátáját, a salgótarjáni pe­dagóguskórus énekelte. A Weöres Sándor versekre írt tot jelent az előadónak, külö­nösen az utolsó tétel intonáci­zenekari darabot. Emlékezetes , , , , , . . , _ marad a lassú tétel bensőséges ós^nehézségei^okozhatMkgon; hangja ^ a harmadik rész magával ragadó lendülete A oot. A kezdeti elfogódottság után magára talált az ének- kair, tétéiről tetelre maga biz­vezényletének sikeres előadása Róna Frigyes értő betanításé. csiszolással bizonyára értékes darabja lesz a Nyúlfark-kan­érdeme. A hangversenyt jól egészí- táta az énekkarnak. A mű tette ki Varga Károly műsor­SSLSL,“ T“** fj - •*-« "“vek végig meggyőző muzikalitás- Ismertetésével hozzájárult az sál. est sikeréhez. Mai Ivajáitlaiunk 18.40: És nálatok? gyelországban, Csehszlovákiá­A Horizont Szerkesztőség ban és az NDK-ban készültek, műsora ezt az alcímet viseli: A stúdióban a kérdés szakér- Mi vásárolunk, ti vásároltok, tői ülnek, dr. Juhász Zoltán, Manapság nemcsak a íüvá- belkereskedelmi államtitkár, rosban jár egy-egy áruház valamint a gyakorlati lebo- egyéni utakon, speciális part- nyolítás képviselői: Demján nereket keres, gyakran kiilföl- Sándor, a Skála vezérígazgató- di partnereket, hogy különle- ja és Tarján István, a Cent- ges áruval lepje meg vevőkö- rum Áruházak vezérigazgató- zönségét. A nemzetközi keres- ja. kedelem elősegíti az áruvá- A Bán János műsorvezeté- laszték bővítését, s jó érte- sével képernyőre kerülő mű­lembe vett konkurrenciát hoz sor mindenkit érdekel, akivá- létre. A műsor filmriportjai a sárló és aki igényesen szeret- külföldi partnereknél. Len- né elkölteni a pénzét. NÓGRAD - 1978. február 21., kedd Számottevő volt nagybá tonyban a TIT tevékenysége a szakmai műveltség fokozásá­ban, a közgazdasági, politikai ismeretek terjesztésében. Az általános műveltség fejlesztése mellett fokozódott az ember­formáló szerepe, hozzájárult a szocialista életmód fejleszté­séhez, alakításához. — A TIT-csoport — mondta beszélgetésünk alkalmával Ke­nyeres Pál tanácselnök — megkülönböztetett figyelmet fordított az eszmei, ideológiai tisztánlátás fejlesztésére, a helyes világnézet terjesztésére. Varga Ferenc, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára ta­lálóan jegyezte meg az egyik beszélgetésünk alkalmával azt, hogy Nagybátonyban a TIT- előadókat a propagandisták között tartják számon. Igaz, van közöttük sok pártonkívü- li, de tevékenységével fontos politikai munkát végez. Az elmúlt két évben a po­zitív irányú fejlődés azért kö­vetkezett be az ismeretterjesz­tésben, mert a pártszervezetek Is szorgalmazták az előadások szervezését, nem reszortfeia­Az előadások száma és ml- 'datnak tekintették. így a gaz- nősége az elmúlt két évben dasági vezetők, a közművelő­sokat emelkedett. Az üzemek, dési intézmények vezetői, a vállalatok, intézmények szer- vállalatok oktatási előadói se- ződést kötöttek a TIT-csoport- gítő társak voltak a TIT-elő- tal. Az előadásokat — a ren- adások szervezésénél. A végrehajtó bizottság meg­állapította. hogy az elmúlt két évben a nagybátonyi TIT-cso­port megtette az első lépése­ket. A további fejlődés érde­kében szélesíteni kell a helyi előadók táborát. Be kell von-. ni azokat az értelmiségieket, akik szakmailag, politikailag felkészültek, érdeklődést ta­núsítanak a település társa­dalmi, gazdasági és politikai élete iránt.) így a TIT-tagság még nagyobb feladat megoldá­sára Is képes lesz. Az üzemekben, a közokta­tási, közművelődési intézmé­nyekben tartott ismeretter­jesztő előadások témáját úgy kell szélesíteni, hogy a ter­melési kultúra, a szakmai műveltség emelése mellett jobban járuljon hozzá a szo­cialista életmód alakításához, fejlesztéséhez. A nagybátonyi tanács — az elmondottak bizonyítják — meghatározó szerepet tölt be az ismeretterjesztés irányításá­ban, s ennek eredményeként tervszerűbbé vált e fontos po­litikai munka, s hozzájárul a közművelődés-politikai határo­zat végrehajtásához a me­gyénk nagy bányásztelepülé­sén. I. gy. Űj tantervek a nemzetiségi iskoláknak Oj tantervek szerint tanít­ják már a szerb-horvát, a a német, a román, a szlovák és a szlovén nyelvet a nem­zetiségi nyelvoktató iskolák első és második osztályaiban. Hlavács József, az Országos Pedagógiai Intézet nemzetiségi osztályának vezetője az MTI munkatársának elmondotta: a nemzetiségi iskolák Is része­sei annak a tartalmi megújí­tási folyamatnak, amely az latokból messzemenő követ­1972-es oktatáspolitikai párt­határozat alapján ezekben az években a magyar oktatási in­tézményekben megvalósul. — A nyelvoktató iskolák el­ső két osztályában kezdődött el szeptemberben az új iskolai dokumentumok bevezetésének folyamata. Azóta alig több mint fél év telt el, s ennyi idő kevés ahhoz, hogy a tapaszta­keztetéseket vonjunk le. A pedagógusok és a szülők véle­ménye alapján azonban úgy látjuk, hogy sikerült céljaink­hoz közelebb jutni. A tan­anyag kiválasztásánál messze­menően figyelembe vettük, milyen nyelvi ismeretekkel, készséggel érkeznek a gyere­kek a szülői házból az isko­lába. Anyanyelvét ugyanis szinte minden gyerek más-más szinten birtokolja és lényege­sek a tájnyelvi eltérések is. Mindezt figyelembe vesszük a nemzetiségi tanítási nyelvű is­kolák tanterveinek összeállí­tásánál is. A nemzetiségi nyelvet okta­tó iskolákban például már a második osztályban elkezdődik az olvasás és az írás tanítása. Eddig a gyerekek a harmadik tanévig csupán beszélgetés és képes nyelvkönyvek segítségé­vel tanulták anyanyelvűket. Ügy gondoljuk, hogy e vál­toztatás, a sokoldalú nyelvi befogadás alapján hatéko­nyabb lesz ^ nyelvoktatás. — A nemzetiségi1 tanítási nyelvű iskoláknál is fő célunk, hogy erősítsük, hatékonyabbá tegyük az anyanyelvi oktatást. Véleményünk szerint minde­nekelőtt az alsó tagozat osztá­lyaiban szükséges nagyobb fi­gyelmet szentelni erre. Ezért — elképzeléseink szerint — az első négy osztályban a jö­vőben csak a magyar nyelv és irodalom című tantárgyat ok­tatnánk magyar nyelven. Az áttérés a kétnyelvűségre a felső tagozaton kezdődne, de itt is nőne az anyanyelven, il­letve a két nyelven oktatott tantárgyak száma. Azzal a gondolattal is foglalkozunk, hogy lehetővé tegyük: a szak­tanárok megfelelő nyelvi fel- készültség esetén anyanyelven oktathassanak egyes, eddig ha­gyományosan magyar nyelven előadott reáltárgyakat is. — A nemzetiségi tanítási nyelvű általános iskolákban, a gimnáziumokban és az óvó­nőképző szakközépiskolai ta­nulócsoportokban az új tanter­veket — a többi iskolához ké­pest — két évvel később foko­zatosan kezdjük el bevezetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom