Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)
1978-02-21 / 44. szám
Leonyid Br katonai kitüntetése Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: A legmagasabb szovjet katonai kitüntetést, a Győzelem Érdemrendet adományozta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Leonyid Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének. Brezsnyev marsalli rangot visel és a Szovjetunió Honvédelmi Tanácsának Is elnöke. A kitüntetést azért adományozták Leonyid Brezsnyevnek, mert a Nagy Honvédő Háború éveiben jelentősen hozzájárult a szovjet nép és fegyveres erői győzelméhez, kimagasló érdemeket szerzett az ország védelmi képességeinek megszilárdításában, kidolgozta és következetesen megvalósítja a szovjet állam békés külpolitikáját, amely biztosítja az ország békés körülmények közötti fejlődését. A Győzelem Érdemrend a Szovjetunió legmagasabb katonai kitüntetése, amelyet csak a legmagasabb rangú parancsnokok kaptak meg. Kitüntetettjei között van Zsukov, Vasziijevszkij, Kokoszovszkij, Malinovszkij, Konyev és Tolbuhin marsall. Két külföldi kitüntetettje a második világháború két jelentős hadvezére: Montgomery és Eisenhower. Az érdemrendet 1943. november 8-án alapították. Leonyid Brezsnyev, á honvédő háborút az első napiéi kezdve a harcoló hadsereg soraiban töltötte, politikai munkásként. A 18. hadsereg, majd a déli front, végül a negyedik ukrán front politikai főnölte volt, a harcoló egységekkel együtt vett részt a hadműveletekben. Számos magas katonai kitüntetést kapott érdemeiért és vezérőrnagyként fejezte be a honvédő háborút. Kimagasló tevékenységéért érte annak idején az a megtiszteltetés, hogy az 1945, évi moszkvai győzelmi díszszemlén ő volt a 4. ukrán front díszelgő alakulatának politikai vezetője. A háború után több évig dolgozott politikai munkásként a szovjet hadseregben, egy katonai kerület politikai osztályának vezetőjeként, majd a szovjet hadsereg és hadiflotta politikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetőjeként működött és altábornagyként tért vissza a polgári életbe. Brezsnyev nemrég tette közzé visszaemlékezéseit a Nagy Honvédő Háború egyik fontos útközeiéről, amelynek mindvégig tevékeny részese volt. A „Kis föld” című írása a Novij Mir című irodalmi folyóirat februári számában jelent meg, maid számos szovjet napi- és hetilap is közölte. A Pravda hétfői számában Kirill Moszkalenko marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének helyettese eleveníti föl emlékeit a Nagy Honvédő Háború napjairól, amelyekben együtt tevékenykedett Leonyid Brezsnyewel. Méltatja azokat az érdemeit is. amelyeket a szovjet hadsereg és hadiflotta fejlesztésében, korszerűsítésében szerzett. A kitüntetést hétfőn délelőtt Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. nyújtotta át a Kremlben. Az ünnepi aktusnál jelen voltak a szovjet párt és a kormány vezetői, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagjai, a szovjet hadsereg és hadiflotta magas rangú vezetői, a Nagy Honvédő Háború veteránjai. Az ünnepségen Mihail Szuszlov köszöntötte a kitüntetettet. Brezsnyev válaszbeszédet mondott. Asszad Moszkvában Az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra szíriai párt- és kormányküldöttség élén Moszkvába érkezett Hafez Asszad, az Arab Üjjászületés Szocialista Pártjának főtitkára, a Szíriai Arab Köztársaság elnöke. A szovjet és szíriai állami zászlókkal fellobogózott Vnu- kovói repülőtéren a szíriai államfőt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB PB póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első helyettese üdvözölte. A két ország himnuszának elhangzása után Hafez Asszad Leonyid Brezsnyev társaságában ellépett a tiszteletére felsorakozott díszalakulat előtt, üdvözölte a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek jelenlevő vezetőit és a moszkvai dolgozók képviselőit. (MTI) Ünnepség: a Vígszínházban r (Folytatás az 1. oldalról) Népünk soha el nem múló hálával és őszinte tisztelettel adózik a Szovjetuniónak, a szovjet népnek, hős katonafiainak; kegyelettel emlékezik a hős halottak millióira, köztük a hazánk felszabadításáért életüket áldozó szovjet emberek tíz- és tízezreire. A honvédelmi miniszter ezt követően a magyar—szovjet fegyverbarátságot méltatta: — A testvéri szovjet nép és fegyveres ereje rendelkezésünkre bocsátotta az élenjáró szovjet hadtudomány eredményeit, a Nagy Honvédő Háborúban szerzett gazdag tapasztalatait. A Szovjetunióból szerezzük be a hazánk védelméhez és nemzetközi kötelezettségeink teljesítéséhez szükséges, korszerű, nehéz fegyverzetet, a haditechnikai eszközök java részét. Szovjet elvtársaink jelentős segítséget nyújtanak parancsnoki állományunk felkészítéséhez; néphadseregünk tisztjeinek ezrei a szovjet hadsereg katonai intézeteiben tettek szert magas fokú elméleti ismeretekre és gazdag gyakorlati tapasztalatokra* válhatnak képzett katonai szakemberekké. Különösen bensőséges baráti szálak fűznek össze bennünket az ideiglenesen hazánkban állomásozó déli hadseregcsoport parancsnokságával és csapataival. Szoros elvtársi munkakapcsolatunk erősíti internacionalista együvé tartozásunkat, fokozza a közös feladatokra való fel- készültségünk hatékonyságát. Azon dolgozunk, hogy testvéri együttműködésünk tovább mélyüljön és erősödjön. — A Szovjetunió minden téren megerősödött, tekintélye a népek, nemzetek előtt» a világpolitikában rendkívüli módon megnőtt — folytatta beszédét a honvédelmi miniszter. — A fasiszta militarista hóditók elnyomása alól felszabadult számos európai és ázsiai ország dolgozói kemény osztályharcban felszámolták a társadalmi elnyomást és kizsákmányolást, a szocializmus építésének útjára léptek; kialakult és megszilárdult a szocialista világ- rendszer, amely az egész emberiség fejlődésének meghatározó erejévé, döntő tényezőjévé vált. Az emberiség történelmi fejlődésének felgyorsulása, a népek és nemzetek életében bekövetkezett pozitív változásokra, a nemzetközi tőke dühödt támadásokkal reagált. Ezért az európai szocialista országok többsége — természetszerű ellenintézkedésként — létrehozta sokoldalú politikai, katonai együttműködésű szervezetét: a varsói szerződést. Ezzel egy merőben új típusú, minden eddiginél magasabb- jendű szövetség jött létre, amely politikai tekintetben egyértelműen védelmi jellegű; a történelem eddigi koalícióival ellentétben nem irányul egyetlen állam vagy államcsoport ellen sem, nem fenyeget senkit. A szövetségünk a tagállamok „.érdekeivel együtt a haladás ügyét szolgálja, mint a béke védelmezője világpolitikai küldetést teljesít. — A Szovjetunió, a testvéri szocialista országok következetes cselekedetekben testet öltő elhatározott szándéka a békés egymás mellett élés irányzatának állandó erősítése» az enyhülés katonai területre való kiterjesztése, a fegyverkezési hajsza megszüntetése. A közelmúlt nemzetközi eseményei sajnos, azt is mutatják, hogy az elvakult imperialista körök nem nyugodnak bele az erőviszonyok, a nemzetközi politikai légkör líozitív megváltozásába. Korunk gyorsan pergő eseményei» váratlan és nem egyszer veszélyes fordulatai is bizonyítják, hogy az imperializmus természete, szándéka nem változott. Az agresszív militarista körök átcsoportosítják erőiket, és a helyzetnek megfelelő új módszerekkel akarják megvalósítani céljaikat, érvényesíteni érdekeiket. Meg-megújuló kísérleteket tesznek az enyhülés lefékezésére, s visszájára fordítására, elvesztett pozícióik visszaszerzésére. A Szovjetunió, a testvéri szocialista országok népei azonban elszántak abban, hogy útját állják az imperializmus törekvéseinek — mondotta befejezésül a miniszter. Az ünnepi est második felében ismert előadóművészek, kórusok, valamint a Munka Vörös Zászló érdemrendjével kitüntetett KISZ Központi Művészegyüttes egyetemi és központi énekkara, a munkásőrség Vörös Csillag érdemrenddel kitüntetett központi férfikara, a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag érdemrenddel kitüntetett művész- együttesének énekkara, s szimfonikus zenekara adott ünnepi műsort (MTI) A kínai kormány külpolitikái tevékenysége az utóbbi hetekben látványosan megélénkült. Egyértelműen azzal a céllal, hogy demonstrálják: Peking igyekszik kitömi abból az elszigeteltségből, amely a legutóbbi időszakig jellemezte az ország utolsó évtizedének nemzetközi kapcsolatait. Ebből a szempontból a kínai külpolitikai tevékenység megélénkülése belpolitikai jelentőségű akció is. Része annák a törekvésnek, hogy az ország valamennyi (külső és belső) problémájáért a „négyek bandáját” tegyék felelőssé. A két megközelítés között mindenesetre igen lényeges a különbség. Belpolitikai vonatkozásban ténylegesen módosítottak az ország gazdasági és kulturális politikáján és levonják ennek személyi konzekvenciáit is. Külpolitikában azonban változatlanul a szov- jetellenesség a kínai magatartás fővonala. Még egy kapcsolat van a külpolitikai élénkség és a belső helyzet között. Ennek lényege az, hogy Teng Hsziao-ping, a párt alelnöke, a vezérkar főnöke és a miniszterelnök helyettese a nemzetközi akciók főszereplője. Peking és Délkelet-Üzsía Kína belpolitikájával kapcsolatban Teng teljes reha- bilitása óta széles körű találgatások folynak arról: milyenek a tényleges hatalmi viszonyok Hua elnök, Mao utódja és Teng között. Ezekre a kombinációkra a pekingi politika zártsága miatt nem lehet megbízható választ adni. Az viszont kétségtelen, hogy Teng Hsziao-ping szinte látványos vezető szerepet vállalt a legutóbbi hónapok belpolitikai és gazdasági változásaiban — s ezt most nemzetközi akciókkal is kiegészítette. Teng első útja Burmába vezetett. Burmának Peking távlati délkelet-ázsiai stratégiai elképzeléseiben szükségszerűen kiemelkedő szerep jut. Burma az az ország, amely Kínát az Indiai-ócéán- tól elválasztja. Teng politikai pártfogójának Csou En-laj néhai miniszterelnöknek özvegye néhány nappal Teng külföldi útjának kezdete előtt Kambodzsában járt. Burma elnöke, Ne Win pedig az első külföldi államfő volt, aki aníi NOGRAD - 1978. február 21., kedd nak idején az új kambodzsai vezetéssel kapcsolatot létesített. Mindebből félreérthetetlenül következtetni lehet arra, hogy Teng burmai látogatás^- égy rendkívül bonyolult hatalompolitikai koncepció része. Ennek lényege: előkészíteni a a talajt arra, hogy ha a belső helyzetet sikerül konszolidálni, gyors ütemben növeljék Kína hatalmi befolyását Dél- kelet-Ázsiában, sőt, az Indiaióceán térségében is. Kínai részről ezt feltehetően azzal kell „megfizetni”, hogy módosítják a pekingi vezetés és a burmai törvényes kormány ellen az ország északkeleti területén hullámzó háborút Viselő, pekingi orientációjú burmai erők kapcsolatát. Peking számára ez a gerillatevékenység egyszerre jelenti a Ne Win kormányával szemben a nyomás eszközét és egy esetleges alku tétjét. Teng látogatásának következményeképpen minden jel szerint lanyhulni fog a gerillaegységeknek nyújtott pekingi támogatás és előtérbe kerülnek Kína általános hatalompolitikai érdekei. Talán kevésbé érzékeny ponton, de lényegében ugyanez a törekvés volt megfigyelhető Teng útjának második állomásán Nepálban. A tízmillió lakosú, Kína és India között fekvő hegyi ország az utóbbi évtizedekben sokszor kínosan bonyolult egyensúlypolitikára kényszerült Peking és Űj-Delhi között. Teng útjának fő eredménye a Nepálnak nyújtott kínai gazdasági műszaki segítség fokozása. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy Peking délkelet-ázsiai terveinek kulcsportja a kínaiindiai viszony. A Teng-utazas egyik figyelemre méltó mellékterméke, hogy a kínai politikus rendkívüli óvatosságot tanúsított Indiával kapcsolatban. Sőt, burkolt ajánlatot is tett nepáli sajtóértekezletén a két ország közötti- eszmecsere újrafelvételére. Válaszképpen Deszai indiai miniszterelnök ugyancsak burkolt formában készségét fejezte ki egy magas szintű indiai—kínai találkozóra. Megállapítható: Teng utazása hosszú idő óta az első nagyszabású kísérlet a délkeletázsiai kínai pozíciók megerősítésére. Aligha kétséges, hogy Kína belső problémáinak megoldásától függően ezt újabb lépések fogják követni. <—i-e—) Cutiha! a népi vívmányok megőrzéséért Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára vasárnap este beszédet mondott Alpiarcában, pártja já* rási küldöttértekezletén. Beszédében felszólította a portugál dolgozókat, hogy a népi vívmányok megvédése érdekében szilárdítsák meg egységfrontjukat. A Portugál Szocialista Párt (PSZP) és a Demokrata Szociális Centrumpárt (CDS) kormánykoalíciója minden eddiginél szükségesebbé teszi, hogy az ország demokratikus erői közeledjenek egymáshoz, és egyetértésüket közös akcióban is kifejezésre juttassák — mondta —, mivel ez a kormány „a nagytőke és a reakció erőinek arra irányuló kísérlete, hogy fokozatosan visszaszerezzék a politikai hatalmat Portugáliában.” Cunhal rámutatott, súlyos felelősség terheli a szocialista párt vezetését azért, hogy „megnyitotta a hatalom kapuját a szélsőjobboldal egyik pártja előtt.” Cunhal a kormány programját úgy értékelte, hogy az a gazdasági válságot a dolgozók terhére kívánja megoldani. „A dolgozók többször is megerősítették, hogy készek áldozatot hozni Portugália válságának leküzdése érdekében. De azért nem hajlandók áldozatokra, hogy az új kormány milliárdos kártérítéseket fizessen ki a tőkéseknek, s a portugál gazdaságot újból kiszolgáltassák a magántőkének” — mondotta Cunhal. A PKP főtitkára óva Intette a kormánykoalíciót, hogy folytassa a kapitalista restauráció politikáját, és hangsúlyozta, hogy a jelenlegi válságból csakis a dolgozókkal, és azok pártjával, a PKP-val közösen lehet kiutat találni. Ennek érdekében olyan össznemzeti-ha- zafias politikára van szükség, amely az ország belső tartalékainak kihasználásával lendítené fel a gazdasági életet. (MTI) Kétnapos határmenti csúcstalálkozót tartottak az NDK és Lengyelország vezetői. Képünkön: Erich Honecker, az | NSZEP KB főtitkára, államfő és Edward Gierek, a LEMP KB első titkára. j Terroristák ellen vádemelés Nicosiában Hétfőn egy nicosiai bíróságon vádat emeltek az Afroázsiai Szolidaritási Szervezet főtitkárának, Juszef el-Szabai- nak gyilkosai ellen. A két merénylőt már azonosították: egyikük Szamir Mohamed Kadar huszonnyolc éves jordá" niai állampolgár, a másik pedig a kuwaiti illetőségű, 26 éves Zajét Husszein Ahmed al- Ali. A bírósági tárgyalást február 28-ig felfüggesztették. Bejrúti Asz Szafir című lap a merénylők nevének említése nélkül azt írja, hogy mindketten az úgynevezett Palesztin Elutasítási Front „Abu Nidal csoportjának” tagjai. (Abu Nidal 1974-ig az El Fatahhoz tartozott: szembekerült a szervezet célkitűzéseivel, s lázadás miatt ekkor — távol létében — halálra ítélték). Más, kairói lapokban közölt értesülések szerint a két merénylő a „Fekete Szeptember” terror- csoporthoz tartozik. A gyászos kimenetelű lama- cai akcióval kapcsolatban Nicosiában hivatalosan bejelentették, hogy az, egyiptomi különítmény kéretlen beavatkozása tizenöt egyiptomi életébe került, tizenhatan megsebesültek és ketten eltűntek. Ciprusi áldozatokról a közlemény nem szól, de korábbi jelentések szerint a vasárnapi tűzharcban hét nemzeti gárdista életét vesztette. Hétfőn délelőtt megérkezett Nicosiába Mohamed Ibrahim Kamel egyiptomi külügyminiszter, hogy a két terrorista kiadatásáról, a ciprusi őrizetben levő egyiptomi különítményesek és a megrongált gép visszaadásáról tárgyaljon Kip- rianu elnökkel. Hétfőn délután a nicosiai rádió bejelentette, hogy a ciprusi kormány hozzájárul a lamacai repülőtéren fogva tartott egyiptomi kommandó katonáinak hazatéréséhez. A rádió ezúttal első ízben közölt pontos adatokat a vasárnapi repülőtéri tűzharc ' áldozatairól. Eszerint tizenöt egyiptomi katona halt meg,- tizenhatan pedig megsebesültek. Ciprusi részről hét sebe5 sült van. Ciprus és Egyiptom továbbra is ellentmondó változatot közöl a repülőtéren történt vasárnapi eseményekről. Ciprus rádiója szerint a tüzelést a 130-as (Herkules) típusú amerikai gyártmányú szállítógépen érkezett egyiptomi kommandóalakulat kezdte meg, jóllehet a ciprusi kormány előzetesen közölte, hogy nem járul hozzá országa területén a vérontáshoz. A ciprusi kormány élesen bírálta az egyiptomi beavatkozást, mondván, hogy a tárgyalások az afro- ázsiai szolidaritási bizottság ülésének arab résztvevőit fogva tartó fegyveresekkel „kedvező befejezést nyertek.” Az egyiptomi alakulatok ekkor nyitottak nehézgéppuskákkal tüzet a ciprusi repülőgépre, ahol a túszok és a terroristák voltak. Az egyiptomi változat szerint az egyiptomi kommandó már kiszabadította a túszokat, amikor a ciprusi nemzeti gárda tüzet nyitott. Az egyiptomi sajtó a balul sikerült túszkiszabadítási kísérlet ürügyén ismét azokat az államokat vádolja, amelyekkel az egyiptomi politikai vonal miatt súlyos vitái vannak. Az A1 Gumhurja azt írja, hogy a ciprusi kormányt „líbiai pénz és befolyás” irányította akcióiban. A temetés, amelyet Egyiptom a merénylet áldozatául esett volt miniszter és lapszerkesztő Jusszef el Szibai számára rendezett, a palesztinügy elleni tüntetéssé alakult. Nem téve különbséget a szélsőséges terroristák maroknyi csoportja és a palesztin nép között, a tüntetésen hangoztatott jelszavak többek között, kimondták: „Mától kezdve nincs Palesztina”. Egyiptom szállítógépet küldött Ciprusra, hogy hazahozza a halottakat, a sebesülteket és a fegyvereket, amelyek elszállításához a ciprusi kormány hozzájárult. A gépen Ciprusra utazott Butrosz Ghali egyiptomi külügyi államminiszter. ÍMTI)
