Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)
1978-02-18 / 42. szám
Tíz nap Nógrádban smerkedés a „szakmán túli világgal 99 Lassan tíz éve, hogy a vizsgaidőszakot a háta mögött tudva februárban több egyetemen főiskolán a- téli népművelési gyakorlatra készülődik a hallgatók egy csoportja Nógrád megyébe csak negy-öt éve jönnek —, de már néhány helyen ismerősként fogadják a fiatalokat, nem lepődnek meg a tengernyi kérdéssel, kíváncsian bekopogtató egyetemistákon. mi egyetemünkön, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen évente 50—60 diák jelentkezik erre a tíznapos kiszállásra. Hiába, a közgazdászokban erős a szociológiai érdeklődés, és a hivatásunk is megköveteli, hogy népművelési feladatokat .vállaljunk, és főleg, hogy jól ismerjük a dolgozók életkörülményeit, a vezetésünk alá tartozó emberekben az embert látva. Escher Andrea ugyanennek az egytemnek a hallgatója, ö „újonc” még — lelkesen meséli. eddig hol jártak, hová készülnek. — Több üzemet felkerestünk — az EL.ZETT-gyáregységet, az Ipoly Bútorgyár telepét, ' beszélgettünk közigazgatási szakemberekkel, az értelmiségieket is megismertük —, már amennyire lehet eny- nyi idő alatt. Szerencsés dolog, hogy pedagógusoknál kaptunk szállást, így is sok információt, élményt gyűjtöttünk. Emlékezetes számomra a kastélymúzeumban tett látogatás — a nagyközönség elé még nem bocsátott értékeket is megmutatták. A salgóbá- nyai KISZ-iskola, Hollókő, Rimóc, Benczúrfalva szerepelt még a programunkban 1— a háziipari szövetkezetbe, or'm.. .legtöbbet és legérdekeseb- v°shoz, könyvtárba még a bet itl láttam." hátralevő időben elmegyünk. Előfordul, hogy elkésnek —, mert éjszakába nyúlóan beszélgettek előző este a fiatalokkal. Az is, hogy maguk — kissé talán önkényesen — szerveznek programokat, ütközve a gyakorlatvezető, elképzelésével. De „mentségükre szól”, hogy lesz mit írjanak az élménybeszámolójukba... — Nehezen határozható meg, mit is ad, mit ér ez a gyakorlat, illetve, hogy mit kellene nyújtania. Az biztos, hogy az üzemi gyakorlatainkon, másoknál a gyakorló tanítás idején hetek alatt nem gyűlik össze ennyi élmény és gondolat bennünk az értelmiségi pályáról, magáról a népművelésről, közművelődésről — kapcsolódik be egy leendő mérnök a műszaki egyetemről, Lesó Nándor személyében. — Elég nehéz a népművelők helyzete, magukban nem sokat tehetnek, más területen dolgozók segítségére szükség van. Ha egy üzemi vezetőben, mérnökben például nincs egy csipetnyi elkötelezettség sem a dolgozók művelődésével kapcsolatban, ha beletemetkezik a szűkén vett szakmai kérdésekbe, „kívülről” a népművelő nem tud bevinni pezsgést... Végül érdemes idézni a leendő népművelőt: Halász Klárát, az ÉLTE francia—népművelés szakos hallgatóját. Először vesz részt ilyen jellegű gyakorlaton — eddig népművelés szakosok nem kapcsolódhattak be. — Szakmai szemmel próbáltam körülnézni, feltérképezni ezt a vidéket. Sok újat láttam —, ami nem csoda, hiszen Budapesten mi egy-egy művelődési házba járunk rendszeresen, ott sok szempontból más jelenségekkel, igényekkel, lehetőségekkel találkozunk. Érdekelt a tanácsi irányító munka is. Valószínűleg népművelőként fogok majd dolgozni —, bár tényleg nem ritka, hogy a hallgatók inkább a másik szakjukat választják hivatásul, ez még sokáig nehezebb pálya a tanárinál, fordítóinál. Tanuljuk, tudjuk, milyen a népművelő helyzete, szerepe, megbecsülése, nyaranta gyakorlaton veszünk részt. De ez a téli gyakorlat más: kereszt„egy csipetnyi elkötelezettség. ..” metszetet ad, gondolatcseré’ biztosít más foglalkozásra készülő értelmiségi fiatalokkal. Ezért érdemes jönni!... G. Kiss Magdolna Mit nyújthat tíz nap? Mi a célja a szervezők — másrészt pedig a leendő értelmiségiek — szempontjából ennek a gyakorlatnak? Miféle gyakorlat ez egyáltalán... ? Ézek a kérdések még ma sem teljesen tisztázottak — bizonyára még sok mindent lehetne tenni annak érdekében, hogy a vidéken, nem szakmai gyakorlattal eltöltött idő jobban szolgálja a későbbiekben a pályára való beilleszkedést, a szakmai kérdések megoldásán túlmutató értelmiségi feladatok vállalását. Hogy többen tudjanak erről a lehetőségről — sokszor éppen azok maradnak távol egyetemi éveik alatt az ilyen „terepszemlékről”, akiknek legnagyobb szükségük lenne rá, mert üvegbúra aló) nézik környezetüket, mert nem tudnak emberekkel bánni. Idén 21 fiatal jött megyénkbe (kevesebb, mint a korábbi években) —, de néhányan közülük nem először. Mint példáiul a szécsényi „komplexbrigád” egyik közgazdászhallgató tagja, Simon Zoltán. — Több helyen voltam már. Először Baranya megyében, majd itt Nógrádban, Magyar- nándoron. Ez a szécsényi gyakorlat volt eddig a leghasznosabb, legtöbbet és legérdekesebbet itt láttam, hallottam. A „Szakmai szemmel Készülődés Diós jenén Művelődési nap a népi kultúra jegyében Szép programmal készül szombat-vasárnapra (február 18—19-én) a diósjenői Szent- györgyj István Művelődési Ház: művelődési napot- illetve napokgt rendeznek. A kétnapos műsort a népi kultúra- közelebbről a farsang jegyében állították össze. Végh Józsefet, a ház igazgatóját az előkészület idején kerestük meg. örömmel vezet minket abba a helyiségbe, ahol már az asztalon, a falnak támasztva- a földön sorakoznak a rendezésre váró fafaragások, táblaképek és fejek, alákok — Pólyák Ferenc fafaragó népművész messziről érkezett munkái. Egy másik teremben lassan összeáll a kenderfeldolgozó népi eszközsor. mellette néhány egyéb falusi használati cikk A fotólaborban a felszerelés melleit csak egy-két kevésbé sikerült kép úszkál a fixírben — a fotópályázat képei bizonyára már elkészültek- a zsűrizésre várnak. — Milyen előzménye van Diósjenőn ennek a rendez- véysorozatnak ? — Volt már hasonló két éve —, akkor a megyei művelődési központ rendezte. Segítséget most is kaptunk tőlük, de a fő szervező az idén a járási művelődési osztály és központ, délutánra is várom a járási közművelődési felügyelőt, hogy egyeztessük az utolsó simításokat, a kiállítási anyagokat rendezzük. A korábbi művelődési nap jól Igazítás a szövőszéken — Végh József „rendez” érdekel ez a terület — számítunk is rájuk a programokon! Egyébként > a konkrét — Vasárnap délelőtt több program, lehetőség is várja őket. Kilenc órától Baius dókákban a helyi KISZ-esekre dó asszony meséjét hallgatják: mindig lehet támaszkodni, meg, majd ennek nyomán raj- nem vonják ki magukat a zokat, bábokat készítenek- leniünké alól. rajzolják, eljátsszák a mesét,’ kiállítást készítünk munkáik- — A műsorfüzetben a far- bbb Biztos szép élmény lesz a népszokások előadója- salgótarjáni FŐNIX bábegyütsikerült — amatőr művészeti szervezésben, gyakorlati mun- zsefné herencsényi mesemon* csoportok mutatkoztak be, Pa- lócföld-ankétot tartottak. Remélem, most is lesz érdeklődés a programjaink iránt. Egy előre sajnos nem látható esemény jelent problémát: szombat este Nógrád községben bál sangi lesz — de mi akkorra kisebb ként szerepel szombat estére, tes (a megyei művelődési köztáncházát pont csoportja) előadásában a Hogyan gyűlt össze ez az HüveJ k Matyi című bábj4anyag? ték. — Mint említettem- a nép- — Milyen _ egyéb prograj rajz diákkoromtól érdekel, mokkái szolgálnak még a fel- Először régész akartam lenni, nőiteknek? aztán leszűkült a terület a — A gyermekcsoportok néprajzra, később a helyi munkáinak kiállításával egy-, folklórra, örökölt hobbi ez, időben nyitjuk meg a Diós je-; nagyapámig nyúlik vissza. A nő múltjáról- jelenéről hirdet létszámot tervezünk. — Mi indokolta, hogy a műsorok, programok vezérfonala, közös jegye a népi kultúra legyen? — A népszokások, a néprajzi témák régóta közel állnak hozzám — itt a községben a népi táncosok vezetője- kenderfeldolgozás népi esz- tett fotópályázat alkotásainak ként kerültem bele a közmű- közsorát is magam gyűjtőt- tárlatát is vasárnap délelőtti velődés áramába, úgy lettem ‘ -- végül agrárszakemberből mű- velődésiház-igazgató. A község fiataljai között is sokakat tem- eddig otthon tároltam. — Mit fog nyújtani a gyerekeknek a művelődési nap? „Emlékezetes számomra.’ NÓGRÁD - 1978. február 18-, szombat Délután háromkor Pólyák Ferenc fafaragó népművész szobrait, faragott táblaképeit nézhetik meg az érdeklődők, majd Veri az ördög a feleségét című nagy sikerű magyar filmet vetítik. Utána tárlatve* zetést tartunk a népi eszközök termében, este pedig farsangi bál zárja a két nap rendezvényeinek sorát. Ezen a nyitó táncot és több apró betétet a diósjenői néptáncegyüttes ad elő. Telt házra- és a (kissé már megkésettt...) farsanghoz illő hangulatra számítunk és reméljük, hogy a ,.komolyabb” programok is megnyerik a diósjenőiek tet-j szését... Mai lévéajáttlaiuttk 17.40: A másik 12 óra. Az emberek általában életük felét — napjuk egyik tizenkét óráját — házon kívül töltik: munkában, szórakozással, iskolában, közlekedéssel. Mindössze a másik tizenkét óra az otthon töltött idő, amelynek egy része alvással telik el. Nem mindegy azonban, hogy milyen ez az otthoni környezet! A kilencré* szes sorozat a lakáskultúra különböző kérdéseivel foglalkozik, sorra veszi a lakásban töltött időhöz kapcsolódó bátorokat, berendezési tárgyakat; helyet kap a sorozatban a konyha, á tárolás, a gyermek elhelyezése, a pihenés megteremtése mellett különböző speciális kérdések is, például a művészetek, a művészi alkotások megjelenése a lakásban. Az első adás általános érvényű: az anyagokról és a formákról szól, amelyeket a különféle tárgyak hordoznak környezetünkben.
