Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-04 / 3. szám

Egy év alatt 20 milliard kilo­wattóra villamos energia Kollektív bölcsességgel A zárszámadó közgyűlések előkészítése Csere a ICGST-tagországok között — Újabb 750 kilovoltos vezetékeket terveznek Mintegy 100-féle fejlesztési, tervezési, építési és üzemelte­tési téma kidolgozásában mű­ködtek együtt tavaly a tagor­szágok a KGST Vila mos ener­gia állandó bizottságában es különböző munkacsoportjai­ban, A magyar szakemberek lényegében valamennyi témá­ban érdekeltek voltak, hasz­nos hozzájárulást adtak a kö­zös munkához. A tagországok delegációi elismeréssel nyug­tázták az Albertirsa—Vinnyica közötti 750 kilovoltos távve­zeték magyar szakszának épí­tésében végzett munkát. Amely szerint ez év novembe­rében sor kerülhet z üzem­be helyezésre is. Ezzel a tag­országok egyesített villamos- energia-rendszereit összekap­csolják a Szovjetunió egysé­ges déli villamosenergia-rend- szerével, s így létrejön a vi­lág egyik legnagyobb villa­mos-energetikai egyesülése, amelynek teljesítménye kere­ken 150 ezer megawatt lesz. Jelenleg az egyesített villa- mosenergia-rendszer teljesít­ménye 85 ezer megawatt, 5500 megawattal több az egy évvel ezelőttinél. A tagországok egy év alatt 20 milliárd kilowatt­óra villamosenergia-cserét bo­nyolítottak le; hazai villa- mosenergia-ellátásunknak 15— 20 százalékát e kooperáció alapján fedezzük. A 75C kilo­voltos távvezeték üzembe he­lyezése lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió 1200 megawattal növelje villamosenergia-ex_ portját a tagországokba, s eb­ből mintegy 600 Magyarország kap. Az érdekelt tagországok képviselői nemrégiben általá­nos egyezményt írtak alá az egyesített villamosenergia­rendszerek 1990-ig terjedő fej­lesztése érdekében megvalósí­tandó legfontosabb együttmű­ködési feladatokról- Többek között intézkednek a tagor­szágok saját tüzelőanyag- és energiakészleteik hatéko­nyabb felhasználásáról, az áramtermelésben az atom- és vízenergia nagyobb arányú hasznosításáról. Ennek érde­kében az állandó bizottság ki­dolgozta azt az egyezményter­vezetet is, amely szerint az érdekelt tagországok a Szov­jetunióban, Ukrajna területén közös beruházással létesítené­nek két nagy teljesítményű atomerőművet. Az így meg- meaawattot termelt villamos energiát újabb megawattot 75Q kilovoltos távvezetékeken kell majd elszállítani; ezek közös építésére is sokoldalú egyezményt készít elő az ál­landó bizottság. Százezer új személygépkocsi A tervezettnél kilencezer­rel több. összesen 94 222 új személygépkocsit értékesített a múlt évben a MERKUR, s az idén is erőfeszítéseket tesz a forgalom növelésére. Erre az évre az V. ötéves terv államközi szerződései­nek alapján eredetileg 88 ezer 700 személygépkocsi beszer­zését irányozták elő. Az ecV- dig megkötött magánjogi szerződésekkel ezt a meny- nyiséget már biztosították. A szocialista országok autógyá­raival és külkereskedelmi vállalataival folytatott tár­gyalások alapján sikerült ezen felüli szállításokban is mag­állapodni, s így az idén 1)00 ezer személyautó kerülhet forgalomba. Ezt a darabszá­mot csak a tervidőszak utol­só évére, 1980-ra tervezték. A legkeresettebb típusok kö­zül Ladából a tavalyi 33 ezer­rel szemben 40 ezer érkezik, Trabantból ugyancsak több, összesen 20 ezer 500, Wart­burgból 14 ezer, kis Polskiból 5700, Skodából 10 ezer, s a tavalyinál csaknem kétszer több, összesen 2500 Dácia jön. Újdonság a Skoda gépkocsi­család 120 L-típusa, amelyből négyezret kötöttek le, szállí­tása az első negyedévben kez­dődik, ára: 84 ezer forint lesz. megrendelést a jövő héttől vesznek fel rá. Tárgyalnak még a Lada 1600-as import­járól is. Az V. ötéves terv idősza­kára a külgazdasági kapcsola­tok és a kereslet figyelembe­vételével 440 ezer személy- gépkocsi beszerzését és ér­tékesítését tervezte a MER­KUR. A tervezés időszakában ez bőségesnek látszott, hi­szen annak idején az igé­nyek és az értékesítés darab­száma megközelítően egyezett Is. A napjainkban legkereset­tebb Ladát például rövid idő alatt, egy éven belül adták át, Skoda-, a Dácia-, a Moszkvics-, vagy a Zaporo- zsec-megrendeléseket nem­egyszer néhány hét alatt tel­jesítették. A személyautó-ke­reslet 1975 végén gyakorlati­lag minden átmenet nélkül ugrásszerűen megnövekedett, s a nagy igény azóta is tart. Az elmúlt egy hónap alatt például több mint 40 ezer új megrendelést vettek nyilván­tartásba, velük együtt jelen­leg 352 246 magánvásárló és több mint 6000 közületi meg­rendelő vár kocsira. Az át­lagos várakozási idő négy év. Ez évi szállításra csak Zaporozsecre, Polski 1500-as- ra, Moszkvicsra, Volgára és Skoda mikrobuszra vesznek fel megrendelést. A Skoda S—105-ös típusra és a Dáciá­ra feladott megrendeléseket 1979-ben tudják teljesíteni. Lada 1200-as combit 1980- ban tud adni a vállalat. A Lada 1200-as, 1300-as és 1500-as típusra, a Wartburg de Luxe tolótetős változatá­ra 1981. a szállítási határ­idő, míg a Trabantra, a Wart­burg Limousine-ra és a Polski FIAT 126-osra már csak 1982- ben fogadnak el megrendelé­seket. A Barkas mikrobuszok szállítási határideje 1983. Salgótarjánban, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat lakatosüzemében készítik a Romhányi Építési Kerámiagyár épülő új üzemcsarnok kemencéinek lemezszigeteléseit. Az összeállított elemeket folyamatosan szállítják Romhányba. ahol a NÁEV szakemberei a helyszínen szerelik össze. A képen: Szabó István lakatos, a Május 1. aranykoszorús szo­cialista brigád tagja a lemezszigetelés elemeit hegeszti Különösebben bizonygat­ni sem kell, hogy nincs két egyforma zárszámadás. Éven­ként változnak a szövetkeze­tek eredményei, mint ahogyan változnak a gazdálkodás kö­rülményei is. Ez utóbbi alatt nem csupán a leesett csapa­dék mennyiségét, a napfé­nyes órák számát értjük, sok­kal inkább azt a gazdaságpo­litikai, közgazdasági környe­zetet, amelyben a szövetke­zetek gazdálkodnak. Tavaly az időjárás egyértelműen ked­vezőbb volt, mint az azt megelőző évben. A párt igye­kezett olyan gazdaságpolitikát kialakítani, amelyben jobban gyümölcsözhettek a szövetke­zeti gazdák erőfeszítései. Egy sor kérdésben szemmel lát­ható a fejlődés. A mostani zárszámadás, a jó terméseredmények ellené­re sem lesz —, vagy lehet — megszokott, úgynevezett „ru­tin” évzáró. Mert bár a köz­gyűlés „forgatókönyve” azo­nos az előző évivel, a szö­vetkezeti élet, a gazdálkodás kérdéseinek súlya egyre in­kább növekszik. A közgyűlé­sen ugyanis nem csupán hát­ratekintenek a szövetkezeti gazdák az elmúlt évre, hanem előre is. Sőt elsősorban előre. A tavalyi gazdálkodás ta­pasztalatait is ebben az esz­tendőben kell hasznosítani. Nem kisebb kérdésekben kell állást foglalniuk, mint: ho­gyan tudják jobban hasznosí­tani az anyagi és az élőmun­ka-ráfordításokat; a termelés tényezőinek jobb összehango­lása; a munka szervezettségé­nek javítása; a termelési szerkezetnek az adottságokhoz való igazítása; az állóeszkö­zök jobb kihasználása. Te­hát a gazdálkodás, a termelés fejlesztése az idén sem lesz könnyebb, mint az előző években. A PARTSZERVEK FELADATAI Ä termelőszövetkezeti párt- szervezetek egész esztendő­ben együtt éltek, dolgoztak a szövetkezeti - gazdákkal. A párt általános és gazdaságpo­litikája ismeretében mutatták az utat a gazdálkodás nehéz­ségei közepette. Most a zár­számadások előkészítése és lebonyolítása időszakában ugyancsak bokros teendőik vannak a pártszervezeteknek. A mérlegek, beszámolók ké­szítése a szövetkezeti tiszt­ségviselők és a szakemberek feladata, de az már félreért­hetetlenül pártpolitikai fel­adat, hogy a zárszámadások légköre olyan legyen, amely biztosítékot nyújt az 'dei esz­Tervek — a faluért Lengyelországban a most foíyó ötéves terv kedvező le­hetőségeket biztosít a me­zőgazdasági termelés ren la­bilitásának fokozására. A terv szerint öt év alatt megterem­tik a feltételeket arra, hogy a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme az ipari munkások jövedelméhez hasonló szin­tet érjen el. A mezőgazdasági beruházások pedig a terme­lés növekedése mellett a fa­lusi lakosság életkörülmé­nyeit is jelentősen megjavít­ják. Az állam 1976. és 1980. kö­zött 602 milliárd zlotyt fordít a mezőgazdaság fejlesztésére; gépesítésre, talajjavításra, la­kások és gazdasági helyiségek építésére. A szocialista mezőgazdasági üzemek dolgozóinak már 1977- ben 44 ezer lakást adtak át; a nagyüzemi állattenyésztő te­lepek 40 százalékán pedig a korábbinál jobb munkafelté­teleket alakítanak ki. Az egyénileg gazdálkodók igen kedyező feltételek mellett kapnak hitelt, hogy 6,1 millió négyzetméter területen épít­hessenek. A párt kezdeményezésére mind több nagyüzemi kollek­tíva épít ki kapcsolatot falu­si. mezőgazdasági közösségek­kel és segít a gazdasági, tár­sadalmi és kulturális problé­máik megoldásában. KlSZ-ajánlássál a pártba Egy üveg tervező portréja Valóságos üvegcsoda-biro- dalomban találjuk Hamza Er­zsébetet, a salgótarjáni öblös- üveggyár gyártmányte-vezőjét, aki idestova másfél evtizede űzi e kétségkívül ritka és iz­galmasan szép szakmát- A képző- és iparművészeti gim­názium végeztével került ide, és azóta ötli nap mint nap a különféle formákat, idomokat. Tavalyelőtt Jablonecoen, az üveg- és porcelántermékek nemzetközi kiállításán arany­érmet nyert. Tavaly szeptem­berben az Üvegipari Művek és a Képzőművészeti Alap ál­tal meghirdetett pályázatról hozott el két második és egy harmadik díjat. November he­tedikén megkapta a KISZ kb dicsérő oklevelét. Néhány hete felvették a pártöa — Nem sok ez egy kicsit? — kérdem némi élccei. — Hiszen az eredmények köte­leznek is. — Az említett „elismerése­ket” nem a tavalyi mun­kámért kaptam — válaszolja. — Az eddigiekért. Hojy mennyire megérdemelt avagy nem, annak eldöntésére én nem vagyok hivatott. Minden­esetre nagyon örülök nekik. És valóban kötelezned is­— Ragadjuk ki a egfrisseb- bet; véleménye szerint, mivel a pártba való végzek érdemelte ki felvételét? — Tizennyolc éve mozgalmi munkát a KISZ- ben. Jól ismerem az üveggyárí fiatalok életét, gondjait, ba­jait. Tehetségemhez és tudá­somhoz mérten segítem őket, támogatok egy ifjúsági brigá­dot. Legutóbb az Alkotó ifjú­ság és a Szakma ifjú meste­re elnevezésű pályázatokra való felkészülésüket segítet­tem ötletekkel, tanácsokkal. Ezeken kívül tagja vagyok a megyei KISZ-bizottságnak. — Kik voltak az ajánlók a felvételnél? — Egyik a KlSZ-alapszer- vezet, a másik Erdei Sándor iparművész a közvetlen mun­katársam­— Milyen megbízatást ka­pott? — A marxista—leninista esti egyetem által szervezett egyéves esztétikai tanfolya­mot fogom elvégezni. A szabad időről, kedvenc szórakozási foglalatosságokról váltunk néhány szót. Német nyelvtanfolyamra, filmklubba jár. És ha jut idő, rajzol. Nemigen akadnak unalmas percei. Tehát nyilván elége­dett- Igennel válaszol. — Mégis, ha hároo kérése azonnal teljesülhetne, melyek lennének azok? tendő nem könnyű feladatai­nak teljesítésére. A termelőszövetkezeti párt- szervezetek vezetőségei az el­múlt években sok-sok politi­kai tapasztalatot szereztek a tagság között végzett politikai munkában. A legtöbb alap­szervezetben kialakultak a zárszámadás előkészítésének módszerei is. De éppen a gazdálkodás bonyolultságá­nak növekedése, a szövetkezeti demokrácia fejlődése követe­li, hogy a pártszervezetek száműzzenek a politikai mun­kából minden formális ele­met, s fordítsanak nagyobb gondot a politikai mondani­valójuk gazdagítására. Valóban nem könnyű a szö­vetkezetek mai mérete, tag­létszáma mellett biztosítani a közgyűlés munkajellegét —, de lehet. Ha a szövetkezetek vezetőségei minden problé­mát a közgyűlésen akarnak megtárgyalni a tagokkal, ak­kor megoldhatatlan feladat­ra vállalkoznak. A zárszám­adást akkor értelmezzük he­lyesen, ha nem szűkítjük le a közgyűlésre. A politizálás és a vita fórumainak kell tekin­teni a közgyűlést megelőző ágazati, üzemegységi, vagy brigádértekezleteket is. A szö­vetkezetek fejlődésének je­lenlegi fokán a demokrácia gyakorlásának leghatéko­nyabb fórumai a munkahelyi megbeszélések. Itt bátrabban mondanak véleményt a tagok, véleményeik, javaslataik nem yesznek az általánosság­ba, hanem nagyon konkrétak, személyreszólóak. A párt- szervezetek azzal segíthetik az alkotó légkör, a kollektív bölcsesség kibontakozását, ha a kommunisták élenjárnak a gazdálkodás, a szövetkezeti élet gondjainak megvitatásá­ban. Helyes, ha az egyes mun­kahelyek dolgozói egy-egy társukat bízzák meg azzal, hogy a közgyűlésen szólaljon fel, mondjon nevükben is vé­leményt, tegyen javaslatokat. AZ ELŐZETES TAGGYŰLÉSEK FELELŐSSÉGE Szövetkezetük elmúlt évi gazdálkodását a kommunis­ták a közgyűlést megelőzően taggyűlésen vitatják meg es hagyják jóvá. A szövetkeze­tek kollektíváival szemben rendkívül nagy a pártszerve­zetek felelőssége, ugyanis a tsz-tagok zömmel elfogadják a pártszervezet véleményét. Nem mintha ez „kötelező” lenne, de sokéves tapasztalat­ból tudják, a párt politikája a tsz-tagság érdekeit szolgál­ja. Ezt pedig a helyi párt­szervezet képviseli. Tehát a taggyűlés véleménye, értéke­lése megadja a hangját a közgyűlésnek is. Ezért rend­kívül káros a taggyűlés lebe­csülése, amellyel pedig elég, sok helyen és sok formában találkozunk. Két olyan, látszólag formai, lényegében azonban tartalmi hiba ismétlődik évek óta a párttaggyűléseken. amelyek megszüntetése elengedhetet­len. Az egyik: a taggyűlést, a közgyűlés előtti napon tart­ják. A másik, a termelőszö­vetkezet elnöke a közgyűlési beszámolót olvassa fel a tag­gyűlésen. A pártszervezetek vezetőségeinek nem szabad megalkudnia azzal a gyakor­lattal, hogy későn kapnak tá­jékoztatást a szövetkezet ered­ményeiről. A kommunisták­nak ugyanis nem csupán meg­ismerni kell szövetkezetük gazdálkodását, hanem állást kell foglalniuk, értékelniük kell a gazdasági vezetés munkáját. De szerepük ezzel nem fejeződik be. Ahhoz is időt kell adni a kommunis­táknak. hogy a taggyűlés ha­tározatait megismertessék a tsz-tagokkal. Arra sincs szükség, hogy a taggyűlésen aprólékos dol­gokról is beszámoljon a ter­melőszövetkezet elnöke és ar­ra sem, hogy a számadatok tömkelegében elvesszen a lé­nyeg, tisztázatlanul marad­janak azok az emberi viszo­nyok, amelyek megszabják egy-egy szövetkezet eredmé­nyes gazdálkodását. A párt- szervezetek vezetőségei kö­veteljék meg a gazdasági ve­zetőktől, hogy olyan fontos kérdésekről adjanak tájé­koztatót, mint a tagság és a vezetőség kapcsolata, a szö­vetkezeti demokrácia érvé­nyesülése — a vezetőség és a szövetkezeti bizottságok munkájának értékelése — az egyéni, a csoport-, és a tár­sadalmi érdekek összhangjá­nak érvényesülése, a jövede­lemfelhasználás, a gazdálko­dás fejlesztésének kérdései. A zárszámadás a termelő­szövetkezeti élet fontos esé- ménye. A tagság lezárja az előző esztendőt, határoz a jövedelem felhasználásáról, s meghatározza az új eszten­dő gazdálkodásának főbb irá­nyát. Nagy-nagy jelentősége mellett ugyanakkor valóban ünnepi esemény is. Kár lenne tehát ezt a fontos színfoltot száműzni a közgyűlésekről; De akkor lehet ok a gondta: lan ünneplésre, ha a szürke hétköznapokon megteremtik ennek a feltételeit a szövete kezeti gazdák. Mihók Sándor Mindig legyenek új ötleteim — A legfontosabb, hogy mindig legyenek új ötleteim. Másodikként: Lehetőséget kapjunk arra, hogy a külföl­di üzletkötésekre gyári, ter­vezőket is vigyenek. A har­madik: szeretnék tagja lenni a Képzőművészeti Alánnak. Búcsúzásul megnézzük a díjnyertes „portékákat”. Ava­tatlan számára megfejthetet- lennek tűnik a lenyűgözően formás ívelésű „kiállítási tár­gyak” készítése. Odaadó, igé- nves munkát kíván. És nap­ról napra újabb ötleteket. — tanka — J NÓGRÁD - 1973. január 4,, szerda ’’i" «3

Next

/
Oldalképek
Tartalom